Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

»«notittui namd 1969. május 25. Szovjet—francia tárgyalások Dr. Gustav Husalc Varsóban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szombaton rövid látogatásra Varsóba uta­zott dr. Gustav Husak, a Csehszlovák Kommunista Párt KB első titkára. A Prága repülőterén a CSKP KB első tit­kárát Oldrich Cemik miniszterelnök, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, Jozef Lenárt, a CSKP KB titkára és Jan Marko külügyminiszter búcsúztatták. Gustav Husakot a varsói repülőtéren Wladyslaw Go- mulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára fo­gadta. A tanácskozásról a késő esti órákban közleményt adtak ki. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök (baloldalt) a Kremlben fogadta a hivatalos látogatáson Szovjetunióban tartózkodó Robert Gáliét, francia tudományos kutatásügyi minisztert. Elindult visszafelé az Apollo 10. H o a s t o n : Szombaton, magyar idő szerint 11 óra után, ami­kor az Apollo 10. a 32. fordulatot tette a Hold körül, Stafford és társai 2 perc 44 másodpercre begyújtották az űrkabin fő hajtóművét, hogy ez­zel az Apollo-ürhajót a Föld felé visszavezető pályára vezényeljék. Ed­dig az időpontig a három űrhajós 61 óra 40 percet töltött a hozzánk legkö­zelebb eső égitest közvet­len közelében. Az űrhajó hajtóművének üezemelte- tése teljesen zökkenő- mentes volt. Az Apollo 10. megfelelő pályára lé­pett és megkezdte össze­sen 54 órás útját vissza­felé. Hétfőn kell leszáll­nia a Csendes-óceán víz­tükrére. 4- WASHINGTON: A Fe­hér Ház kertjében pénteken a minnesotai egyetemnek a Szovjetunióból visszatért ze­nekara adott koncertet. Az ünnepségre Nixon elnök meg­hívta Dobrinyin szovjet nagy­követet is. 4 PALERMO: A szicíliai Cor- (eone közelében pénteken a rend­őrség felfedezte a maffia egyik titkos temetőjét. A carabinierik egy fogoly vallomása alapján több csontvázat találtak egy barlang­ban. Gyanújuk szerint azokról a személyekről van szó, akik 1961. tavaszán. Luciano Liggio és Michele Navarra bandáinak küz­delmében tűntek cl. ♦ NEW YORK: Szombaton emlékeztek meg az Egyesült Államokban az első távirat­ról, amelyet pontosan 125 éve, 1844. május 24-én adott fel Washingtonból Baltimore-be Samuel F. B. Morse, a Morse- abc feltalálója. Józef Crrankíewies: Számunkra nem létezik határkérdés Duclos beszéde Paul Meyer, az amerikai légi­erő 23 éves őrmestere az ang­liai Mildenhall támaszponton ellopott egy C—130-as csa­patszállító óriásgépet és tel­jesen egyedül elrepült vele, nem tudják hová. Az angol és amerikai légierők gépei azonnal felszálltak, de nem találták meg a gépet. Valószí­nűleg a tengerbe veszett. 4 FOKVÁROS: Szombaton ünnepelte 60. születésnapját dr. Philip Blaiberg, aki 16 hó­napja kapott új szívet. Fele­ségé kijelentette: a jövőben nem fogía engedni, hogy fér­je „túlhajtsa magát”. Blaiberg az elmúlt héten kórházban volt, miután légzési zavarai támadtak. ♦ MOSZKVA: A moszkvai előkészítő tanácskozásra ösz- szegyült kommunista és mun­káspártok képviselői szomba­ton közős nyilatkozatban test­véri szolidaritásukról biztosí­tották a bebörtönzött haiti hazafiakat és követelték azon­nali szabadonbocsátásukat. — Felszólítjuk a világ demok­ratikus közvéleményét, hogy emelje fel szavát a Duvalier- terror áldozatainak védelmé­ben — hangzik a kommunista és munkáspártok nyilatkozata. ♦ HYDERABAD: Hivatalos adatok szerint eddig 618 em­ber vesztette életét az indiai Andra Pradesh államot sújtó árviz-katastfrófa következté­ben.i amely az özönvízszerű esőzést hozó ciklon nyomán zúdult az országra. 4- PAPEETE: Tahiti szigetének fővárosában pénteken hatalmas tűzvész pusztított: leégett egy szálloda, számos hivatali épület, tíz üzlet és több kávéház. Podgornij elutazott Mongóliából Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, aki Zs. Szambunak, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurál- ja Elnöksége elnökének meg­hívására hivatalos látogatá­son tartózkodott Mongóliában, a kíséretében lévő személyi­ségek társaságában szomba­ton különrepülőgépen haza­utazott. ♦ NEW YORK: A szombatra virradó éjszaka pályájára vezé­nyelték a szerdán felbocsátott In­telsat 3. távközlési mesterséges holdat Feladata: távközlési kap­csolatot létesíteni Európa, a Kö­zel-Kelet, Afrika, Ázsia és Auszt­rália között. + VARSÓ: Varsóban befe­jezte tanácskozásait az Ener­getikai és Gázipari Szakszer­vezetek nemzetközi értekez­lete, amelynek munkájában 12 ország, köztük Magyarország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Belgium, Franciaország és Olaszország szakszervezetei­nek képviselői vettek részt. ♦ LIMA: A perui titkosrendőr­ség pénteken letartóztatta Enri­que Izilerit, a Caretas című lap szerkesztőjét. A lap jelentése sze­rint a hatalmat gyakorló katonai vezetők titokban 30 százalékos fi­zetésemelést adtak önmaguknak. Varsó: Józef Cyrankiewicz, lengyel miniszterelnök beszédet mon­dott a Nowa Huta-i dolgozók választási nagygyűlésén. Is­mertette az ország időszerű belpolitikai problémáit, majd részletesen kifejtette az euró­pai béke és biztonság megte­remtésére, az összeurópai ér­tekezlet összehívására és az Odera-Neisse határra vonat­kozó lengyel álláspontot. — A budapesti felhívás szé­leskörű visszhangot keltett. Ez azt bizonyítja, hogy a javas­lat előterjesztésének időpont­ját jól választották meg. Az persze nem várható, hogy az értekezlet már holnap össze­ül. Európában és a világon még vannak olyan erők, ame­lyek nem mondtak le arról, hogy céljaikat hideg- vagy Hidegháborúkkal érjék el. Nem véletlenül elsősorban Bonnból hallhatók olyan han­gok, hogy mi előzetes feltéte­leket támasztunk az összeuró­pai tanácskozás összehívásá­hoz — folytatta —, meg kell tehát ismételnünk, hogy az ér­tekezlet összehívását semmifé­le előfeltételhez sem kötjük. — A budapesti felhívás el­vei alapján Wladyslay Go- mulka kifejtette az európai biztonságra és az Odera-Neis­se határra vonatkozó lengyel álláspontot — hangoztatta a miniszterelnök. — Ez az ál­láspont konkrét javaslatot tar­talmazott arról, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság­gal kössünk ugyanolyan ál­lamközi egyezményt, amilyent anriak idején Zgorzelecben a Német Demokratikus Köztár­sasággal kötöttünk meg a vég­leges lengyel—német határok­ról. Hangsúlyoznunk kell, hogy éppen a zgorzeleci szerződés jelentette a tényleges, nem­csak szavakban hangoztatott „új német keleti politika” kezdetét. Egyedül az ilyen megoldás tartós és biztos. A lengyel álláspont érvet ad a Lengyelországgal tényleges megegyezést és normalizálást akarók kezébe. Egyeidejűleg fékezi azt a demagóg kam­pányt is, amely azt állítja, hogy Lengyelország lyen körülmények között, semmilyen feltételek mellett nem akar semmiféle megegye­zést sem. A nyugatnémet köz­vélemény és az ottani poli­tikai erők — köztük vannak olyanok, akik ki akarnak jut­ni a zsákutcából — ügye, hogy elgondolozzanak a dol­gon. Számunkra nem létezik határkérdés, csak a béke kér­dése, amely egész Európát érinti. Ezzel állt szemben az eddigi bonni politika — mu­tatott rá végül Józef Cyran­kiewicz. Jacques Duclos, a Francfa Kommunista Párt elnökjelölt- je pénteken este rádióbeszé­det mondott, amelyben is­mertette az FKP mezőgazda- sági programját. A valóságos helyzetet némi­leg megszépítő hivatalos ada­tok szerint a francia mező- gazdaságban évente 50 000 semmi- gazdaság megy tönkre. Min­den évben körülbelül 120 009 ember hagyja el a mezőgaz­daságot. Hivatalosan is elis­merték, hogy az elmúlt év­ben ismét csökkent a francia parasztok átlagjövedelme. — Franciaország részvétele a Közös Piacban a francia kis- és közepes parasztgazdaságok helyzetének további romlásá­hoz vezetett. Duclos felhívta a városi és falusi dolgozókat, egyesítsék j erőiket érdekeik védelmére ! az elnyomó osztállyal szem­ben. i <3 01? EE23EEmnB3a=EB • Cresemények és politika • Kedvező mozzanatok Lcningrádban és Varsóban • Milyen lesz a De Gaulle utáni Franciaország? • Mi lesz Nyugat-Euró pávai? CSEHSZLOVÁKIA ÜJ FŐÜGYÉSZE. . Ludvik Svoboda köz- társasági elnök dr. Jan Fejes-t nevezte ki a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság új főügyészévé. A képen: az új főügyész (jobbról) leteszi a hivatali esküt Svoboda elnök kezébe. A kozmikus események va­lóságos tűzijátéka zajlik le mostanában: a múlt hét azzal végződött, hogy a Venus 5., majd 6. szovjet űrállomások simán leszálltak névadó boly­gójukra, ez a hét pedig az Apollo 10. amerikai űrhajó páratlan vállalkozásával kez­dődött. Ez utóbbi űrutazást szánják az amerikaiak az em­ber Holdra-szállása előtti utolsó kísérleti szakasznak. — Az űrkutatás eseményei arra emlékeztetik a világot, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országoknak békében kell egymással élniök, és hogy az emberiségnek vannak kö­zös megoldásra váró feladatai. Mintegy kapcsolódik ezek­hez a gondolatokhoz, hogy tovább gyűrűzik a Varsói Szerződés államai budapesti felhívásának visszhangja; — újabb és újabb fejlemé­nyek tanúsítják a különböző országok törekvését Európá­ban egy közös biztonsági rend­szer megteremtése felé. Koszi­gin szovjet miniszterelnök és Kekkonen finn államelnök le- ningrádi találkozója volt a legjelentősebb az idesorolható események sorában. A szovjet —finn párbeszéd során a tár­gyaló partnerek túlléptek a két ország közötti kapcsolatok témáján, s megvitatták az európai együttműködés és biz­tonság megerősítésének kér­déseit is. Finnország nemrég fontos kezdeményezéssel állt elő, amikor felajánlotta, hogy fővárosában otthont ad az összeurópai értekezletnek, amely megvitatná az európai biztonság problémáit. Ugyancsak az európai biz­tonság erősítéséhez járult hoz­ni.) A Vérnás* bécsi pre­mierjén már az első szünet­ben érezhető volt az a forró atmoszféra, amely a siker elő­jele. Mi. a kis magyar tábor tagjai, már ott, a Theater an der Wien patinás előcsarnoká­ban is lemérhettük ezt. Nem titkolták tetszésüket az egyéb­ként elég szkeptikus, bécsi színikritikusok sem. Dr. Ger­hard Brunner, a bécsi Express szerkesztője megjegyezte: — Tulajdonképpen annak örülök a legjobban, hogy Bécs ismét a kulturális közvetítő, a kulturális hídverő szerepét játszhatja. Ha Szokolay Sán­dor Vérnásza az európai ope­rák repertoárjára kerül, (Ez a prófécia azóta megvalósult. A szerk.) ez a mai bemutató sikerének is köszönhető. Bécs ezzel amúgy is régi tartozá­sából törleszt... — Hogy érti ezt? — kérdez­tem. — A magyarázatot holnapi kritikámban elolvashatja. Ez­zel fogom kezdeni: több. mint negyven keserves esztendőnek kellett eltelnie, míg a Magyar Állami Operaház végre viszo­nozhatta a bécsi Opera buda­pesti látogatását. A bécsi ope­ratársulat ug3Tanis 1925-ben vendégszerepeit Budapesten. Azóta, mintha elvágták vol­na ... Ez az észrevétel, amely más­nap valóban megjelent az Xultúrkapcsolataink az osztrákokkal Expressben, egry másik pár­huzam felvázolására is csábít. Dr. Josef Klaus előtt ugyanis —, akinek budapesti látogatá­sát Fock Jenő miniszterelnö­künk éppen a közeli napok­ban viszonozza Bécsben — utoljára harmine éve járt osztrák kancellár Magyaror­szágon. Normálisnak tekinthető, hogy hazánk és nyugati szomszé­dunk államközi és kulturális kapcsolatainak bővülése nyo­mon követi a gyorsabban fej­lődő gazdasági kapcsolatokat. Végeredményben azonban a két ország viszonya e hármas kapcsolat összességének inten­zitásával mérhető. Mintegy két éve annak, hogy gyorsabban megindult és azóta fokozatosan mind ma­gasabbra emelkedik a ma­gyar-osztrák kulturális kap­csolatok intenzitásának fok­mérőjén a higanyszál. A többi nyugat-európai ország után Ausztria is jónak látta niég szélesebbre tárni a maga kul­turális függönyét és a Bécsi Ünnepi Hetek vezetői egy csa­pásra markáns kultúrpolitikai — sőt, indokoltan tovább fej­lesztve ezt a szóösszetételt: egyenesen kultúr-külpolitikai jelleget adtak a tavalyelőtti programúknak. Megrendezték a Duna menti szomszédok bé­csi fesztiválját. A magyar művészvilág meg­elégedéssel zárhatta bécsi ven­dégszereplésének mérlegét. A Pécsi Balett éjszakai stúdió­előadássorozata a fesztivál cse­megéje, az Állami Bábszínház a bécsi közönség kedvence, a budapesti Opera Vérnász elő­adása pedig az ünnepi hetek sztárja lett. Erre emlékeztetett legutóbbi bécsi beszélgetésünk alkalmá­val Ulrich Baumgartner, az ünnepi hetek invenciózus fő­intendánsa, aki a magyar és osztrák művészek, művész- együttesek kölcsönös vendég- szerepléseinek felújítását csak kezdetnek tekinti abban a kul­turális együttműködésben, amelynek — nézete szerint — fokozódnia kell Magyarország és Ausztria között. — Nagy szolgálatot tenne en­nek a szép és hasznos ügynek, ha a különböző szinteken sor­ra kerülő hivatalos osztrák- magyar eszmecserék ezt a té­mát is napirendre tűznék — vélekedik Baumgartner, aki jelenleg egy érdekes könyv tervén dolgozik. Azt szeretné, ha ebben, a több nyelven megjelenő, összefogó munká­ban a Duna menti szomszéd­országok kulturális szakembe­rei tudományos alapon ismer­tetnék népeik hagyományos kultúráját, és mai, új kultu­rális vívmányait. — Ehhez persze — hangsú­lyozta — feltétlenül szükség lenne a magyar írók, muzsiku­sok, Budapest és a nagy ma­gyar városok kitűnő színházi szakembereinek aktív közre­működésére. Megnyerésüknek szeretném szentelni legköze­lebbi magyarországi látogatá­somat is ... Az érdekes terv egyes gya­korlati elemei — elsősorban napjaink új kulturális vívmá­nyainak és művészi alkotásai­nak kölcsönös bemutatkozásai — már napirendre is kerül­tek. A magyar és az osztrák kulturális élet képviselői kö­zött mind gyakoribbak az ele­ven, szakmai kontaktusok. zá az a lengyel javaslat, ame­lyet Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára varsói vá­lasztási beszédében jelentett be. Gomulka bírálta a Német Szociáldemokrata Pártnak és név szerint Willy Brandtnak az európai határok elismeré­sére vonatkozó állásfoglalását, amely szerint a határok vég­leges megállapítása nyitott dolog és az erre vonatkozó döntést a békekonferenciáig elhalasztják. A szociáldemok­rata párt ezzel valójában ki akar térni a határok végleges elismerése elől. Brandt már másnap vála­szolt Gomulka szavaira. Vála­szában nehezen lehet elválasz­tani egymástól a szociálde­mokrata párt vezérének és a nagytőkével egy kormányban működő nagykoalíció külügy­miniszterének nézeteit. Azt mondotta, hogy az NSZK nem mondhat le egy békeszerződés megkötésére szóló igényéről, de semmi akadálya nincs azonban, hogy Bonn és Varsó a békeszerződés megkötése előtt is leüljön tárgyalni. Sze­rinte az NSZK kibékülése Lengyelországgal éppen olyan fontos, mint a Franciaország­gal való kibékülés volt. A hét világpolitikai esemé­nyei között minden tekintet­ben az európai problémák domináltak. Nyugat-Európá- ban változatlanul nem tud­nak napirendre térni De Gaulle távozásának következ­ményei felett. Nem csupán azért, mert a francia elnök- választás esélyei foglalkoztat­ják a közvéleményt, hanem inkább azért, mert a gaulleiz- mus hanyatlásával különböző erők új lehetőségeket látnak felcsillanni a maguk számára. Kétségtelennek látszik, hogy a De Gaulle utáni Francia- ország hamarosan el fog tá­volodni a volt elnök politikai örökségétől, ez ma már nyil­vánvaló az elnökjelöltek prog­rambeszédeiből. Egy megváltozott Francia- országra kell tehát számítani az elnökválasztás után, do senki sem kételkedik abban, hogy ez az ország már igényt sem tarthat nyugat-európai vezető szerepre (mint De Gaulle idejében tette). A nyu­gatnémetek úgy érzik: eljött az ő pillanatuk. Strauss, a bajor CSU vezére Londonban az európai közösség képvise­lőinek gyülekezetében közös atomerőt javasolt Nyugat-Eu- rópának, amelyben „természe­tesen” mindegyik ország kor­mánya dönt a saját területén elhelyezett nukleáris fegyve­rek felhasználásáról. Strauss nem rejtette véka alá, hogy a De Gaulle utáni Európát az NSZK monopoltőkései nyugat­német vezetés alatt óhajtják „egyesíteni”, hogy — az 5 frazeológiájukkal — „ellenerőt képezhessen a kommunizmus­sal szemben”.

Next

/
Thumbnails
Contents