Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

ffS9. mSJus 24. Dunontoti nauio Miért kényelmes ez? Mostanában a Merkúr az alábbi szövegezésű le­velet küldi vásárlóinak: „Kedves Vásárlónk! Vál­lalatunk a kiszolgálás kulturáltságának növelé­se és vevőink kényelme érdekében új értékesítési rendszert vezetett be. A továbbiakban vásárlóink­nak a gépkocsi átadásá­nál nem kell két ízben megjelenni, hanem egy alkalommal a csepeli üzemegységnél történik a megrendelt gépkocsi ki­választása és maga az átadás. Ezzel az intézke­désünkkel vásárlóink ide­jével próbálunk takaré­koskodni, vidéki vásár­lóinkat pedig megkímélni szándékozunk a kétszeri utazással járó költségek­től és fáradalmaktól..." Rokonszenvesen hang­zik, azonban a vidéki vá­sárlónak rögtön az arcá­ra fagy az elégedett mo­soly, ha a kísérőlevéllel érkezett időpontokra pil­lant. Ugyanis reggel ki­lenc és tíz óra között kell megjelenni a csepeli petróleum kikötőben, nem előbb, nem később — és valóban, a korábbi­tól eltérően most csak egy alkalommal —, de előtte az összes papír­munkát el kell intézni a VL kerületi OTP fiók­ban, amely csak reggel fél kilenckor nyit. Az ilyen papírok intézése meglehetősen hosszadal­mas. Ha valaki hajnal­ban odaáll az OTP elé, akkor is csak fél kilenc­kor kerül rá a sor, és bajosan ér ki a csepeli kikötőbe, tíz óráig se na­gyon. Mit lehet tenni? A vidéki vevő egyik nap felutazik az OTP-hez, másik nap a kikötőbe, vagy pedig fönt marad két napig. A gépkocsi nem fillé­rekbe kerül, a hozzátar­tozó adminisztráció bi­zonyára ilyen folyamatot igények Ez érthető. Az már kevésbé, hogy az OTP fél kilenckor nyit, kilenc órára pedig pa­pírokkal felszerelve kell megjelenni Csepelen. Az pedig egyenesen érthetet­len, hogy ez mennyivel teszi kényelmesebbé és főként takarékosabbá a gépkocsi vásárlást. Ezt nem sikerült megfejtenL Tartok attól, hogy a Merkúr is föladta magá­nak a leckét. <T> Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Két év a mérlegen Ötvenhétezer dolgozónak van már szabad szombatja Az SZMT javasolja az alacsony nyugdíjak emelését Két év munkáját tette mér­legre a 127 ezer szervezett ba­ranyai munkás érdekvédelmét szolgáló ötvenhét tagú testü­let, a Szakszervezetek Bara­nya megyei Tanácsa tegnapi ülésén, amelyen a SZOT El­nöksége képviseletében jelen volt Simon Antal, a Bányász Szakszervezet főtitkára. A Szakszervezetek XXI. kongresszusán és az SZMT küldöttértekezletén elfogadott irányelvek végrehajtásának tapasztalatairól Bogár József, az SZMT vezető titkára adott jelentést. Elmondotta, hogy a szak- szervezeti vezetők élnek jog­körükkel, egyre eredménye­sebben képviselik a bérből és fizetésből élő dolgozók érde­keit. A gazdasági vezetők a dolgozókat fokozottabban be­vonják a tervezésbe, a gaz­dálkodás irányításába és az "ellenőrzésbe. A szocialista munkaverse­nyekről megállapította, hogy eredményesek, szemelőtt tart­ják a vállalati gazdálkodást Megyénkben 1968-ban 30 485- re emelkedett a" „szocialista” címet nyert brigádtagok szá­ma. Fejlődött a versenyekben élenjárók anyagi- és erkölcsi elismerése is. A termelési ta­nácskozásokkal kapcsolatban az előadó sürgette: tovább kell ösztönöznünk a gazdasá­gi vezetőket, hogy a dolgozók által elmondott „kisebb jelen­tőségű” észrevételeket, javas­latokat figyelembe vegyék. Bírálta az alapbér felhaszná­lásában tapasztalt „óvatossá­got”, minek következtében az év végére tolták ki az alapbér növelését. Holott évközben kellett volna ösztönözni a munkásokat. A lakosság életszínvonalá­nak alakulását a szakszerve­zetek több ízben felmérték. Az áruellátásról, a minőség­ről az árak alakulásáról szer­zett észrevételeket a SZOT- hoz továbbították. Baranyában ma már 57 ezer ember dolgozik heti 44 órás munkarendben. A termelés volumene, a munkások kere­sete emelkedett Ugyanakkor egy sor műszaki intézkedést a vállalatok nem tettek meg, s ez a termelékenység ked­vezőtlen alakulásához vezetett. Az egészségügyről és a tár­sadalombiztosításról szólva be­jelentette, hogy az alacsony nyugdíjjal ellátott dolgozók helyzetének javítására javas­latot tettek, melyet továbbí­tanak az országos hatáskörű szerveknek: tűzzék napirendre a nyugdíj emelését. Az üdültetéssel kapcsolat­ban a következő megjegyzés hangzott el: annak ellenére, hogy szakszervezeti szerveink üléseiken rendszeresen napi­renden tartják az üdültetés­sel összefüggő kérdéseket, nem tartjuk kielégítőnek a fizikai dolgozók részvételi arányát sem a belföldi üdültetés te­kintetében, de főleg a kül­földi üdülési lehetőség ki­használásánál. Még ma is ta­pasztalható, hogy nem érvé­nyesül az üdültetés jutalom­jellege. A munkásvédelem helyzetét ismertetve az előadó kiemelte, hogy az elmúlt években tör­tént fejlesztések, beruházá­sok, rekonstrukciók elősegítet­ték a munkakörülmények ja­vítását. Ennek ellenére me­gyénkben sok olyan üzem van, ahol a szociális ellátás színvonala nagyon elmara­dott. A vállalatok termelésé­nek. létszámának növekedése fokozott zsúfoltságot okozott és kedvezőtlenül befolyásolta a munkabiztonságot. Az üze­mek telepeinek nagy része elavult Ilyen a Pécsi Fém­ipari Vállalat autó- és motor- szerelő részlege, a Pécsi Bú­torgyár, a Mohácsi Vegyesipa­ri Vállalat a Komlói Helyi­ipari Vállalat, a Szikra Nyom-> da és így tovább. Az új gaz­dasági mechanizmus adta le­hetőség a vállalatok önállósá­gára vonatkozóan a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításában számottevően még nem érezhető. A munkásművelés céljából gondot fordítanak a tudomá­nyos-technikai ismeretek ter­jesztésére. A művelődési in­tézményekben és az üzemek­ben 30 szakkör tevékenyke­dik. A kilenc művelődési ott­hon, a tizenhárom önálló és a .százötvenöt üzemi letéti könyvtár programja, a száz­harminckét különböző művé­szeti csoport eredményes mun­kálkodása elősegítette és se­gíti a szakszervezeti kongresz- szus művészeti nevelő mun­kára vonatkozó határozatai­nak megvalósítását. A beszámolót vita követte, majd a testület egyetértve a jelentéssel, azt jóváhagyólag tudomásul vette. Sikondal tó partján Is megjelentek a horgászok. A festő! szépségé kirándulóhely nemcsak hétvégén látogatott, hanem hétközben la leikeresik a pihenni vágyók. Szokolai telr. Nem tudtak mit kezdeni a mackókkal... Mesevilág az Engel-kastélyban Százhatvan kisgyermek otthona — Cttörő-camping kialakí­tását kezdték meg Mohács­szigeten, a kompkikötő és a strand közötti területen. A mohácsi gimnazisták segítsé*- gével e héten fejezik be a mintegy 26 ezer négyzetmé­ternyi tábor bekerítését. Ké­szítenek egy 30 négyzetméter alapterületű faházat is, amely­ben főző- és raktárhelyiség lesz. ‘ Szamuely-szobor Bakó- cán. A bakócai nevelőotthon­ban vasárnap délelőtt 10 óra­kor felavatják az intézet név­adójának, Szamuely Tibornak szobrát. Az avató beszédet Bemics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondja. Az ünnepséget a szabadtéri színpadon rendezett ünnepi kultúrműsor egészíti kL Akik itt élnék az intézet­ben, már csak azért sem is­merhetik szüleiket, mert mindössze 1—3 esztendősek S azért sem, mert az elvált, vagy elkallódott szülők' lányanyák viszonylag könnyen megvál­tak tőlük Komló és Mecsekjánosi kö­zött jobbra ágazik le az út az Engel-kastélyhoz. De nincs tábla, semmiféle felirat, amely utalna a százhatvan kisfiú—kislány közeli — de mégis távoli — külön világá­ra. A jelenség szomorú szim­bóluma ez. Az út — tengelyt- törő gödrökkel, víztócsákkal — gyönyörű völgybe vezet, aztán néhány kilométer után feltűnik a hajdani bárói kas­tély. Igazi kastély szép kör­nyezetben: tornyos, cirádás, emeletes, sokszobás és öreg. A nagyméretű erkélyen jól felöltöztetett apró gyermekek hemperegnek mászkálnak, si- valkodnak a nővérkék fel­ügyelete mellett Az intézeti gondnok, Hor- nyik Istvánná, fehér köpenyt hoz, de sáros, vizes cipőben nem akarok belépni a szobák­ba, Csak az üvegajtókon át pillantunk be. Egy-egy helyi­ségben tíz gyerek és egy-egy nővér. Mini bútorok játékok szanaszét és persze a gyere­kek A csecsemők kiságyak­ban, nagyobbak járókában, a még nagyobbak pedig mász­nak, hason csúsznak, hanyatt fekve lábukkal „bicikliznek”. Különös, egyetlen síró hangot nem hallok. Lehet, kivételes pillanatban érkeztem. Húsz év a fápgifalófcrewtbett — Egy fiatal anya bűntettét tárgyaltuk Első férjétől volt egy kislánya, de a válás után úgy látszik a kislányt is meg­gyűlölte. Az alig három éves kisgyereket kínozta, hideg vízben fördette, a legkülön­bözőbb módon tört a gyerek é'etére. A kislány meghalt Anya vagyok, nem tudom eléggé elítélni azokat, akik ki­vetkőzve anyai mivoltukból ilyen cselekmények elköveté- s 're képesek. A bűntettet 1954-ben tárgyaltuk, — 15 évi börtönbüntetésre ítéltük. Ez volt az egyik legemlékezete­sebb ügyein. Györkő Antalné emlékezik vissza húsz éves népi ülnöki tevékenységére. Társadalmi munkáját 1949-ben kezdte a megyei bíróságnál és azóta is gyakran találkozni vele a tár­gyalótermekben. — Sajnos, sok a súlyos tes­ti sértés, az emberölési kí­sérlet — mondja. — Legtöbb­ször az ital hatására vereked­nek össze az emberek, aztán gyorsan nyitják a bicskát. — Vádlott és vádlott között lényeges különbségek vannak, és az ítéletek meghozatalánál a vádlott egész magatartását, múltját elemezni kell.,» — Feltétlen. Van, alkalommal áll a előtt, van aki régi ismerősként tér vissza. Ahhoz, hogy meg­felelően tudjuk elbírálni az adott esetet, nagyon lelkiis­meretes munkát kell végez­nünk. Nagyon jó volt ezért a korábbi gyakorlat, hogy a tárgyalás előtt két-három nap­pal megkaptuk a vádirat egy példányát. Igaz, hogy a tár­gyaláson is alaposan meg le­het ismerni az adott bűnügyet, de az előzetes felkészülést is nagyon hasznosnak tartom. Ülnök volt egy emberölés bűntettében. A feleség baltá­val fejbe vágta férjét, az ütés halálos volt. Az ok: a férj hosszú időn át gorombásko- dott feleségével, bántalmazta. Hogyan ítélkezzen? — Éjjel nem tudtam aludni. Embert, körülményeket mér­legeltem. Végülis 12 évre ítél­tük az asszonyt. — Az ítéletek meghozatalá­nál milyen arányban esik lat­ba a népi ülnökök vélemé­nye? — A bíró mint jogi szakem­ber, természetesen tisztában van a különböző bűntett-ka­tegóriákra adható legkisebb és legsúlyosabb büntetésseL De a aki első i népi ülnökök is mindjobban bíróság [ megismerik, a paragrafusokat. Az esetek döntő többségében a büntetés mértékében meg­egyezik a bíró és a népi ül­nökök véleménye. Vita alig van ... — Ha „alig”, akkor néha mégis... — Egyszer például egy ve- rekedési ügyben úgy vettem észre, túlságosan kemény bün­tetést javasolt a bíró. Egysze­rű emberről volt szó, büntet­len előélettel és a verekedést nem ő kezdeményezte. A vád­lott munkahelyéről kapott vé­lemény is rendes, becsületes embernek minősítette. Vitat­koztunk, sikerült a bírót meg­győznöm. Van, amikor a bíró érvei győzik meg a népi ül­nököket. Csak egy a fontos: a lehető legmegfelelőbb ítéle­tet hozzuk. Györkő Antalné a megyében legrégebben tevékenykedő né­pi ülnökök egyike. Nagy gya­korlatot, emberismeretet szer­zett. — Az ősszel az egyetemen lehetőség nyílik a munkánk­kal kapcsolatos kérdések tanul­mányozására. Szeretnék be­iratkozni — mondja. — Az el­méleti továbbképzésre ebben Dr. Horváth Marcell gyer­mekgyógyász, az intézet igaz­gatója, Pécsett járt, ügyeket intézett és hozott két kiló pri­mőr paradicsomot, borsos áron, ez a legkisebbeké lesz, paszírozva ivóiéként. Rendkí­vül sokat fordítanak a gyer­mekek élelmezésére. Télen- nyáron főzelék, gyümölcs, hús, — többnyire baromfi­hús — tej, vaj, tojás. A kony­ha kicsi, korszerűtlen, elég nagy baj, mert külön főznek a csecsemőknek — ezen a kategórián belül is számos változatban — aztán a tipe­gőknek, külön a kisóvodás ko­rúnknak és a felnőtteknek. — Nagy létszámú a személy­zet? — A százhatvan gyerekhez vagyunk száztizenhárman. — hatvan nővér, négy főnővér, aztán az intézeti orvosnő, ad­minisztrátorok, karbantartó­szerelők, gépkocsivezetők. Tanfolyamokon itt nyerik el a szakképesítést a gondo­zónők. Keresetük akkor már ezerhatszáz-ezerhétszáz forint. Ebből minimális összeget fi­zetnek a napi ellátásért és a nagyon szép szállásért, amely nemrégen épült a kastély parkjában. — Visszatémek-e a vérsze­rinti szülők? — Nehéz kérdés. A gyer­mekvédelmi törvények nem mindig rugalmasak. Egy ti­zennégy esztendős — Somogy megyei leányanya azért nem kapja meg gyermekét, mert bár az apa nagyon szeretné feleségül venni és az apa szü­lei is befogadnák őket, a gyámügy nem járul hozzá a házassághoz, következéskép­pen a gyermeket sem kap­hatja meg addig. Van köze­lebbi példa is. Itt Baranyá­ban egy kisgyermeket — egyébként helyes orvosi ja­vaslatra — elválasztották az anyától, mert újszülöttjét nem táplálta megfelelően, — rész­ben tudatlanság miatt. Ne ért­1 se félre, nem éheztette, ha­nem egyszerűen rosszul táp­lálta. Utána szült még egy gyereket, az orvosi utasítást most már betartja, kéri az első gyermekét is vissza, de — a törvény ez esetben túl­zott szigora miatt — egyelő­re nem viheti el. gyerek után kapja a 600 fo­rintot, tehát — ha talán el­vileg is csupán — nem ér­deke a nevelőszülőnek, hogy a rábízott gyerek szellemi képességét különösebb gond­dal csiszolja, formálja. — Gondolom ez inkább csak feltevés. — Igen, hiszen ezek szub­jektív jelek, amelyeket nehéz bizonyítani — mondja dr. Horváth Marcell. — De a gyanút alátámasztják azok a teszt-vizsgálatok, amelyeket végeztek pécsi gyermekgyó­gyászok és pszichológusok. Kiválasztottak olyan gyer­mekeket, akik születésüktől kezdődően szüleikkel élnek. Óvodás korúak. A másik cso­portba nevelőszülőknél, vagy intézetben élő gyerekeket so*, roltak. Mackó-családdal ját­szottak több órán át. Rejtett módon figyelték őket, majd későbbi beszélgetések formá­jában kiderült: az előbbiek felnőtt-szerephez juttatták a Mackó-családot, vagyis beöl­töztették mackó-fiúnak, mac­kó-lánynak, papának, mamá­nak, nagymamának a figurá­kat. A második csoport gye­rekei nem tudtak mit kezde­ni a mackókkal. Még a ma­mát megjelölték, a papát már csak elvétve, a többit egyál­talán nem. Nem ismerik eze­ket a fogalmakat, nem is ismerhetik. — Ez a hátrány nem azon­nal, hanem később, sokkal később, amikor már felnevel­kednek, érezteti káros hatá­sát. Köztudomású, hogy az intézeti gyerekek felnőtt kor­ban nehezebben lépnek hét- zasságra, nehezen illeszked­nek be még a munkahelyi kö­zösségbe is, mert soha nem szokták meg, hogy életüket személyhez vagy személyek­hez kössék. Érzékenyek, pe­dig nagyon is igénylik a köl­csönös vonzalmat. De a „fa­lat nehéz lebontani”. a tevékenységemben is feltét­len szükség van. A Jókai utcai általános is­kolában működő alsófokú in­tézmények gondnokságának dolgozója. Napi munkája mel­lett vállalja ezt a társadalmi tevékenységet. Garay Ferena Az igazgató elmondja: bár­milyen gondos és alapos ne­velést kapnak a kicsik az ál­lami intézetben, van valami, amit soha nem nyújthatnak: a szülői szeretetet, vonzalmat. Még a legszerencsésebb, ha egy-egy apróságot örökbefo­gadnak, mert az örökbefoga­dó szándéka végül is tiszta: szeretetből vállalja a gyere­ket. A nevelőszülők is so­kat vállalnak, az állam mél­tányolja is. ezért kapnak egy gyerek után 300—600 forintot havonta segélyként. Ez az összeg e két határon belül a gyermek szellemi képessé­gétől függően növekszik, vagy csökken. És itt sántít vala­mi: a csökkent képességű Elmenőben még egyszer benézek az üvegajtókon át a szobákba. Tisztán és szépen öltözöttek. A nővérek térdén lovagolnak, nyakukba csim­paszkodnak, a lányokból, asz- szonyokból pedig árad a gon­dosság és a szeretet: ez meg­nyilvánul minden mozdula­tukban, nevetésükben, játékos énekükben. Ezt még plusz­ként adják ők, arra a közel négymillió forintra, amelyet — és ezt sem lehet eléggé megtisztelni — a megyei ta­nács fordít évente csupán en­nek az egy intézetnek fenn­tartására És így együtt, ezekkel a benyomásokkal tá­vozva, már nem is látom olyan elszomorítónak az or­szágút menti jeltelenséget. — Éppen tíz esztendeje most, hogy a kastély otthont adott 160 gyereknek. Ennek a tény­nek nagy-nagy humánumát nem is lehet külső jelekkel lemérni... Bak Fsmssé® I k

Next

/
Thumbnails
Contents