Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-23 / 116. szám
1W>. máim 23, Dunanimi nauio Ma: Sebészkongresszus Pécsett Tíz órakor kerül sor az orvosi készülékek kiállításának megnyitására. A korszerű műszerek tárlatát dr. Horvay Ervin, az ORMI igazgatója, dr. Boros Béla, a POTE rektora és dr. Kóbor József, Baranya megye főorvosa nyitja meg. Bemutatásra kerülnek a MEDICOR művek, az EMG, a RADELKIS, a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat és a RENAL. Vegyészeti Gyár legújabb gyártmányai. Dr. Littmann Imre, budapesti professzor elnökletével 11 órakor az előadásokat folytatják, majd vita következik. Á polémia után dr. Gábor György budapesti és dr. Szekeres László szegedi, professzor, mint felkért hozzászóló mondja el, expozéját. A tudományos program harmadik részében dr. Kariinger Tihamér tölti be az elnöki tisztet. Ebéd előtt még öt előadás hangzik el. Délután 15 órakor folytatódik a tanácskozás. Elnöke dr. Bornemisza György lesz. Elekor tartják meg előadásaikat az erfurti, a bécsi, a rostocki profesz- szorok és magyar tudományos kutatók. Dr. Páka László professzor elnökletével 17 órakor folytatódik a szimpozion. A szerzők, . kilenc tanulmányt ismertetnek. Az előadások három fő téma köré csoportosulnak. A bélpathológiai, a sebészi keringési és a szervátültetési problémákat foglalják magukba. ‘I! A komlói zeneiskola eredményei Az általános zenei kultúráért Az összlakosság több mint egy százaléka zenét tanul A pécsi koncerteknek is nevelnek közönséget Budapesti, debreceni, szegedi, pécsi, pozsonyi, bécsi, erfurti és rostocki professzorok, tudományos kutatók részvételével ma délelőtt nyűik meg Pécsett az új klinikai tömb előadótermében a Magyar Sebész Társaság Kísérletes ' Sebészeti Szakosztálya II. tudományos üléssorozata. A nemzetközi jellegű kongresszust dr. Boros Béla egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora és dr. Rubányi Pál, a Magyar Sebész Társaság elnöke köszönti és nyitja meg. Az üdvözléseik után dr. Petri Gábor professzor elnöklete alatt kilenc előadás hangzik el. Az apropót két szám adta. Az egyik: 27 ezer. A másik: 357. Pontosabban: Komló városnak 27 ezer lakója van, s zeneiskolájában 357 gyermek vagy ifjú tanul. Nem ismerjük a zene és énektanulásra vonatkozó országos statisztikákat, annyi azonban mégis nyilvánvaló, hogy a teljes lakosság több mint egy százaléka nagyon kevés városban, — nem is Szólva a falvakról — tanul rendszeresen zenét Komlón tehát nagyon jó az arány, s ezért érdemes mérlegre termi, mit ér a városnak ez a 357 tanuló, mit ad a bányászváros kulturális fejlődéséhez. Előbb lássuk: hogyan alakult ki ez a szép arány, hogyan • fejlődött a komlói zeneiskola? A nagy dátum: 1955. november 9. Horváth Gyula, a Budapestről frissen lekerült zenetanár, aki azóta is az iskola élén áll, ekkor kezdte meg a szervező munkát. Nem volt könnyű, majd egy évig a bevételből, magyarán a tandíjból tartották fenn magukat, abból fizették a tanárokat, abból fedeztek mindennemű gazdasági kiadást. De már az indulás heteiben kis szimfonikus zenekart szerveztek és előadták: Kodály: Háry intermezzóját. Vagyis tanítottak és előadásokat szerveztek. Vállalták a kettős kultúrpolitikai tevékenység fáradságát, mindazt, ami az ének- és zeneoktatás alapjainak lerakása és a közönségszervezés között van. így 1957-ben már megszervezték, s még egy évig meg is rendezték a „Komlói zenélő május” programsorozatát. Majd a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar és más neves zenekarok adtak hangversenyt a bányászvárosban. Előfordult, hogy egy hónapon belül négy vendégzenekar szerepelt Komlón, s a növendékek hangversenyeivel együtt kilenc. — 1958-ban már bekerültek az Országos Filharmónia programjába. Szükségtelen folytatni, mindezek bizonyítják: Komlón jó kezekben volt és van a zeneoktatás és a zenei kultúra terjesztése. Pedig nem volt könnyű ez a munka. Csak néhány nehézséget hadd említsünk meg: 1962-ben megroggyant az iskola épülete, s eddig évi 80 ezer forintot fordítottak helyreállítására. De az anyagi gondok mellett társadalmi gondok is akadtak bőven. Hiszen Komló lakossága túlnyomórészt fizikai munkásokból áll. A zeneiskolába beíratott gyerekek tehát viszonylag kevés zenei kultúrát hoztak hazulról magukkal. — Igaz, a fizikai dolgozó szülőkben megvan az igény arra, hogy gyermekeiket zenei műveltséggel ruháztassák fel. Ez az igény azonban egyrészt lehet sznobizmus is, másrészt pedig a szándék mellől hiányzik a szülői ház megfelelő légköre. Nem egy épitőmun- kás vagy bányász néhezen érti meg, hogy a tökéletes hegedűjátékig hosszú út vezet, sokat kell addig odahaza a gyerek nem éppen élvezetes skálázását. ujjgyakorlatait hallgatni. Végül is a nehézségekkel szemben nyugodtan győztesnek mondhatjuk ki a | komlói zeneiskolát, mert a 27 ezer összlakosú városban mé- j giscsak 357 növendékük van. egy zeneiskola neveljen a körötte lévő társadalmi környezetnek olyan következő generációt, amely zenei kultúrájában jóval magasabb az előző generációnál. Nehéz feladat, s nehezen mérhető feladat. Komlón mégis akad bizonyíték arra, hogy a város zeneiskolája ellátja ezt. A városban rendezett koncertek közönsége mellett bizonyíték az a sok személygépkocsi, amely egy-egy pécsi koncert idején rákanyarodik a Pécs felé vezető útra, s a megye- székhely közönségét gyarapítja. A rádió közvéleménykutatása során is nagyon sok olyan igény érkezett Komlóról, ami jelzi: más igénnyel, „vájtabb füllel” hallgatjuk ma már a gépi muzsikát is a bányászvárosban. F. D. Harkányi nyár Ma: opera- és operettest Ma, május 23-án a Baranya megyei KISZÖV Steinmetz Miklós Művelődési Otthonának szimfonikus zenekara ad hangversenyt az ország huszonöt városából Harkányba érkező közel 700 turista számára. Az opera—operett műsort adó zenekart Horváth Gyula vezényli, s fellépnek benne a Pécsi Nemzeti Színház művészei: Horváth Eszter és Bolla Tibor operaénekesek és Cseh Mária operetténekes. A tulajdonképpen harkányi nyár nevű rendezvénysorozat június 8-án kezdődik a Siklósi várfesztivállal. amikor fúvósze- -nekari hangversenyt rendeznek. Június 29-én Strauss-estet szerveznek, melyen a pécsi szimfonikus zenekart a bécsi Rudolf Hanzl vezényli. Július 6-án megint csak fúvószenekari hangverseny lesz, ezúttal a járási művelődési központ zenekarát Mester József dirigálja. Július 11-én a Pécsi Bóbita Bábegyüttes mutatkozik be a camping-szín- padon. majd július 12-én Mit tudsz Baranyáról című zenés vetélkedő lesz, melyen Máté Péter tánczenekara lép fel. Arra alá Baranyában címmel folklórműsor kezdődik július 13-án, július 19-én pedig Róna Tibor kabaréestjét rendezik meg. Ugyanaznap ismét folklórműsor következik, július 26-án pedig megrendezik a hagyományos Anna bált, szépség- versennyel egybekötve. — Augusztus 23-án a Mecsek Fúvósötös ad hangversenyt, augusztus 30-án pedig a Pécsi Vonósnégyes mégpedig a camping-szín- padan. Nemzetközi kísérletek két pécsi iskolában Mit tudsz a Holdról? A kérdésre tízéves gyermekek válaszolnak húsz országból De mit ér az iskola, mit ér a több mint egy százaléknyi növendék a városnak? — Nyilvánvaló, hogy a zeneiskolában tanuló fiúk és lányok közül kevesen lesznek hivatásos muzsikusok. Bár ezek száma sem kicsi: a Komlón végzett gyerekek közül már közel tízen tanítanak az ország különböző iskoláiban éneket, zenét, sőt, akad olyan egykori növendék is, aki az Északi- tengeren játszik, s egész Európa minden nemzetségéből élvezte már valaki a muzsikáját. De ennél sokkal fontosabb, mondhatni elsőrendű feladat: Szavaznak a színházi bérlők Érdekes újítás: a Pécsi Nemzeti Színház most, az évad végén szavaztatja a bérlet-tulajdonosokat arról, hogy a jövő évadban is rendszeres, biztos látogatói lesz- nek-e a színháznak, sőt, ugyanarra a helyre akarnak-e bérletet váltani? A tájelőadások bérletei nélkül 7427 bérlet van a nagyszínházban, a felnőtt és az ifjúsági előadásokat együttesen számítva. — Most. Schneider—Ondracsek: Gentlemanek című beat mu- sicálja lesz az évad utolsó be- i mutatója. A darab előadásainak végén urnát helyeznek el a színház kijáratánál. Ebbe minden bérlettulajdonos bedobja lejárt bérletét, s ezzel jelzi: a jövő évadban is bérlő akar maradni, s hozzá ugyanazon a helyen. Akinek a szelvénybérlete pedig még nem fogyott el teljesen, s érvényes a szabadtéri színház előadásaira is, az a még hátralévő szelvényt kitépi, s csak a borítékot dobja be szavazat gyanánt. Egyébként a bérlettulajdonosok előadás előtt felhívást is kapnak, melyben tájékoztatja őket a színház erről az akcióról. Mennyi idő alatt kerüli me| a Föld a Napot? Mit tudsz < Holdról? Vízről? Hőmérsékletről? Évszakokról? Fontos-e neked, hogy az iskolában jól szerepelj? A tanárok gyakran éreztetik veled, hogy még nagyon csacsi vagy? A kérdésekre a pécsbányai általános iskola 27 10—11 éves tanulója adott választ annak a nemzetközi kísérletsorozatnak keretében, amelyet az' International Association for the Evaluation of Educational Achievement nemzetközi Társaság kezdeményezett a tanulók iskolai teljesítményének értékelésére. Krivanek Vilmos, a pécsbányai általános iskola igazgatója ismertette a felmérés célját és eszközeit. Az „IEA” az UNESCO erkölcsi és anyagi támogatásával működő társaság. Tagjai húsz országból tevődnek össze, többek között Anglia, Ausztrália, Belgium, Chile, NSZK, Francia- ország. Svédország, USA, Thaiföld, Magyarország. — Székhelye a belgiumi Liege- ben van. A társaság nemzetközi bizottságában magyar részről képviselve van Nagy Jánosné is, a Pedagógiai Intézet docense, aki most is jelen volt a kétnapos pécsi felmérésnél. Az IEA jelenlegi munkaterületei természettudományi tárgyak, olvasás megértés és irodalom. Cél, hogy világszerDedagógus körökbe« a 1 napközis tanárokat, úgy tudom, sajnálni szokták. Én eltol töttem egy órát a mohácsi Park utcai általános iskola alsótagozatos napközisei, 9—10 éves lányok és fiúk között, — és csodálom Kiss Béla napközis tanárt. „Jónapot kívánunk!" — köszönnek barátságosan és egyszerre a gyerekek, de minden katonás felhang nélkül. Szívesen látott vendégek vagyunk, pedig azt sem tudják, honnan és miért jöttünk. — Kiss Béla nem vesztegeti az időt, elkezdi, bemutatásukat. — Ki a legjobb rajzoló? — A Siklósi ■— hangzik ismét kórusban a válasz, mindenkinek ez a véleménye.-— És ki rajzolja a legszebb lovakat? — Freund Pista. A két gyerek nem titkolt örömmel áll fel, de — s nekem bizony ez újdonság. volt — a többiek is boldogan mosolyognak, büszkék, hogy ilyen ügyes rajzolóik Játszani is engedd,,,! te felmérjék: az egyes államokban a nevelők nülyen energiát és módszereket alkalmaznak a gyerekek jobb felkészítésének érdekében, és ezek hogyan kamatoznak a tanulók tudásában. A kísérlet óriási jelentőségű, hiszen a pedagógia világszerte átmeneti nehézségekkel küzd. A vizsgálatokban különböző iskolarendszerű országok intézményei vesznek részt. Így érdekes kép alakul ki: az egyes életkorokban mit tud produkálni a tanuló. Hol lehet és kell javítani a jelenlegi módszereken. Az IEA kísérleteiben Magyarországon 30 iskola közreműködésére számítanak, ebből kettő pécsi. A pécsbányai iskola mellett a gyakorló iskolában vállalkoztak még a nevelőktől igen sok munkát igénylő kísérletezésben való részvételre. A felmérés teljesen titkos, így a tanulók, akik egyébként is csak kódszámokkal vannak jelölve, bátran nyilatkozhatnak tanárukhoz, a tanuláshoz, egyes tantárgyakhoz fűződő viszonyukról, az intelligencia képességük mértékéről. A válaszokat lyuk- kártyás módszerrel komputerek dolgozzák fel az Egyesült Államokban. A tanulók meghatározott idő alatt választ kell, hogy adjanak a „Természet világa”, a „Tudomány jelentősége a világban”, című témakörökből. Másik próba: 40 szópár hasonló vagy ellentétes jelentését kell meghatározni. — Féldául: gyors-lassú. vagy kiterjedés-hosszúság. A további kérdőívek az otthonra, szülők iskolázottságára, anyagi helyzetére utalnak és véleményt kémek jutalmazásról, büntetésről, szorgalomról. Ugyancsak érdekes kísérlet. amikor a gyerekek olvasás-sebesség próbát tesznek. Több apró történetet kell elolvasni, de úgy, hogy értelmük világos legyen a gyerekek fejében. A feldolgozott anyagot 1970 januárjában visszakapja az iskola — választ kap arra. hogy az évek során végzett oktató, nevelő munka miként mutatkozott 1969 májusában a pécsbányai iskolások tudásában. Nagy Jánosné elmondotta, hogy nem véletlenül kapott i megbízást a kísérletben tör- ! ténő részvételre a két pécsi : skola. Az elmúlt öt éven át i nevelési tervben végzett císérletezés, a friss pedagó- Jiai légkör, sok érdekes kez- ieményezés adott alapot a megbízatásra. L. i. I Már rég nem szállnak a léghajók, de már régen megvalósították a tengeralattjárót, és két hónap múlva az emberek százmilliói láthatják Verne egykor fantasztikus történetének megvalósulását, az ember Holdra szállását. Láthatárunk kiszélesedett, már nem a Föld. hanem a naprendszer vagy a Galagti- ka. A tudomány meghökkentő és gondolkodásra késztető új eszközöket kovácsolt a természet meghódítására. Gyermekeinkkel együtt- figyeljük Mac Lane kapitány „hőstetteit”, az Orion kalandos útjait. És közben óhatatlanul felmerül bennünk a jogos kérdés: emberi lesz-e a jövő század embereinek világa? A múlt héten négy napig a Meszesi Művelődési Ház vendégeként Pécsett tartózkodott Kuczka Péter, Kos- suth-díjas író, a tudományos fantasztikus irodalom művelője. Vele beszélgettünk az említett kérdésekről. — A tudományos aktivitás tíz évenként megduplázódik. A tudományos forradalom — űrhajózás, atom — az irodalomban is jelentkezik. Az ember irodalmi érdeklődését a 2090. év körül döntő többségében az ilyen jellegű művek elégítik ki. Az írók tudományos ismerettel rendelkeznek majd vagy éppen tudósok lesznek írók. Elmondhatják félelmeiket, vágyaikat vagy kérdezhetnek és figyelmeztethetnek. Közvetlenül a hirósimai bombázás előtt egy amerikai lapban megjelent egy fantasztikus novella, amelyben egy Szilárd nevű tudós olyan robbanó anyagot talált ki, amelynek hatása megegyezett a Hirosimában keletkezett pusztítással. Az írás megjelente után nyomozók rontottak be a főszerkesztőhöz: ki köpött? — A kibernetika eredménye a mai emberben borzongást kelt, pedig az ember hozta létre. Arthur C. Clarke elméletben létrehozott memória tárolója egy 1,8 méteres kocka, amely tartalmaz mindent, amit az ember eddig produkált, a kőbaltától a holdrakétáig. — Neumann János magyar származású matematikus kiszámította a monguz és oápa- szemes kígyó harcának törvényszerűségeit. Az írók mind többen fon dúlnak a jövő századéi problémái felé. Egyszer mosolyogva, máskor komolyan de mindig féltő gonddal, aj emberiség jövőjéért aggódva. L. 3. í \ — Ki akar Pataki lenni? Kovács Mária IV. B. ősz tan. vállalja a fejszámoló sz< repét, kimegy a teremből, eg másik kislány — a büvéí asszisztense — számokkal t< leírt papírt akaszt ki a tát Iára, öt sorban összesen £ számjegy helyezkedik el égj tői 31-ig. Én mondom a szé mot, a huszonhetest, Marik! behívják és így tájékoztat ják: az első, a második, negyedik és az ötödik sorba található. Marika néni né a táblára, koncentrál, az os2 tályban a légy zümmögését i meg lehetne hallani, de a sem zümmög, az is figyel. - Huszonhét — böki ki végrí mindenki tapsol neki. Ezután a Monkiss együtte mutatkozik be. az alsó tago satosok saját zenekara. Há -om gitáros és egy dobos é érmészetesen egy szólóénekes sajnos, a három gitár közü cet tó papundefeliből van, d a harmadikról csak a húrok hiányoznak. Egy fiú nehéz öntöttvas állványt hoz elő, tetején ízléses kivitelű Álba mosószeres doboz. Végh Edit kezébe veszi a mikrofont, bekonferálja az együttest, a számot, az énekest és énekelni kezd. Mozgása Koncz Zsuzsáéra emlékeztet. — Miben látod a beat-zene jövőjét? — kérdezi az újságíró Vadász Attilát, az együttes vezetőjét. — Ha nagyok leszünk, egy igazi zenekarhoz szeretnénk tartozni. — Ebben a félévben verődtünk össze, szombatonként szoktunk gyakorolni — teszi hozzá Merényi József, a dobos. — Ez az első nyilvános szereplésünk — vágja ki végül nagy komolyan. Közben Kiss Béla nagyon szervezi valamire a többieket., a padokban senki sem marad. — Mi az a papír a kezetekben. kotta? — kérdeztem. Kiss Béla beint és Alin tégy válaszként az első, majd a második és így tovább a harmadik, negyedik, tizedik pa- , pír felemelkedik kedves, | gyors ütemű dallam kíséretében. „Ez a kapa, ez a kasza, ez meg itt a faragószék. Oh de szép, oh de szép ez a derék faragószék. Ez a hosz- szú, ez a kurta, ez meg itt a véreshurka. Ez az egyenes, ez a görbe, ez meg itt a fakereke. Egyenes, görbe, fakereke, hosszú, kurta, véreshurka, kapa, kasza, faragószék. Ez itt a kés, ez a villa, ez meg itt a koppantója. Ez a gólya, ez az orra, ez meg itt j a gólya orra. Ez a ...” A kapát, a kaszát meg a j faragószéket' a gyerekek raj- ( zolták. Siklósi, Freund Pista, a legjobb rajzolók, meg a többiek. (Kéri) Irodalom és fantasztikum
