Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 112. szám
069. mSJusíB. Dtmowrati navio i Eltűnő népek Az utolsó eszkimók Ismeretes, hogy bizonyos kanadai körökben megvan a — be nem vallott, de gyakorolt —, törekvés arra, hogy elangolosítsák az eszkimókat és ezzel eltüntessék ezt az őshonos népcsoportot Az eszkimó iskolákban kötelezővé tették az angol nyelvet, ezzel a gyermekeket angol gondolkodásra, saját ősi kultúrájuk elfelejtésére kényszerítik. Majd mindegyik fiatal enged a fehér emberek életmód körülményei csábításának: úgy öltözködnek, úgy énekelnek, mint ők, a legmodernebb táncokat táncolják és könnyen behódolnak a fehérek minden káros szenvedélyének, ijesztő mértékben részegeskednek. Ősi életmódjukban nem ismert , betegségek könnyen megtámadják őket. Az eszkimók lassanként eltűnnek, mert felszívja őket a gépi civilizáció és nincs módjuk védekezni megsemmisítésük ellen. A közelmúltban Alaszkában hatalmas szénhidrogéntelepeket fedeztek fel. amelyek kapacitása (10 billió ba- rillát emlegetnek), a világ legfontosabb lelőhelyévé emeli. A petróleum és az értékesebb ásványok utáni kutatások érdekében végzett geológiai munkák feszített ütemben és a legmodernebb módszerekkel folynak. A töredékes hírek, melyek időnként a nemhivatalos csatornákon át kiszivárognak, hihetetlen felfedezésekről beszélnek. Május, a szenzációs eredmények hónapja Randevú azesthajnal-csillaggal A két szovjet Vénusz-ra- kéta, amelyeket január elején röpítettek pályájára — mint jelentettük — célhoz értek. A Vénusz Földünk egyik legközelebbi szomszédja, de a két bolygó közötti távolság mindig változik. Általában 19 hónaponként csökken a két bolygó közötti távolság, ilyenkor legkedvezőbb az űrhajók indítása. Ez az eset állt fenn januárban. qjlji A titokzatos bolygó Annak ellenére, hogy a Vénusz a Földhöz viszonylag MINDENFÉLE — mindenről GAGARIN EMLÉKMÚZEUM, A Föld első űrpilótájának dolgozószobáját a Moszkva melletti űrhajósvárosban emlékmúzeummá nyilvánították. A szobát, melyben a tragikus sorsú űrhajós dolgozott, meghagyták eredeti állapotában. A naptár 1968. március 27-ét, az óra 10 óra 4-1 percet mutat. Könyvszekrénye a repüléssel és űrrepüléssel foglalkozó műveket tartalmazza. MINI AZ ÖTÖDIK KONTINENSEN. A miniszoknya állja a rohamot minden kontinensen. Ez az ausztráliai kislány is bizonyítja. SOKAT SZÍVTAK: A francia dohányipar adatai szerint tavaly a franciák 63,5 milliárd cigarettát szívtak el. Minden francia állampolgárra 1270 cigaretta jut. A dohánykészítmények eladása 1967-tel szemben 4,9 százalékkal emelkedett. müalkotAs-csere a fehér HAzban: Nixon elnök diszkréten tájékoztatta a washing- ton! Nemzeti Galériát, amely a Fehér Ház művészeti díszítéséért felelős, hogy nem állhatja a szélsőséges modern műalkotásokat. Néhány órán belül a Fehér Házból minden eltűnt, ami mint túlságosan modern alkotás, szemet szúrhatna az elnöknek. A Fehér Házban elhelyezett festmények többsége jelenleg tájkép, csendélet és történelmi, hazafias tárgyú jelenet. MOZIJEGY HASZNÁLT RUHÁKÉRT: New York egyik mozijában a „Rongygyűjtő” című filmet játsszák. Mindenki, aki a pénztárnál lead egy zsák használt ruhát, beléphet a nézőtérre. A zsákok tartalmát jótékony célokra fordítják. BRAZIL PAPOK A CÖLIBÁTUS ELLEN: A katolikus világ egyik nagy államában, Brazíliában a lelkészek 80 százaléka azon a véleményen van. hogy - — ................................. - • nőtt örötjék el a kötelező papi lenséget és szabadon választhassanak a lelkipásztorok a nőtlenség, avagy a házasság életmódja felöl. Véleményük szerint ki kellene dolgozni Brazília egyházi centrumában, Rio de Janei- róban a vallási és szociális reformokat. Javaslataikat a júliusban összeülő brazil püspöki iferencia is megtárgyalja. ÜJ FÁRAÓ-SZOBROT TALÁLTAK: Egyiptomban, Luxor közelében nyolctonnás alabástrom szobrot találtak egyetlen darabbői faragva. A szobor HL Amonbotepet ábrázolja krokodil-istenével együtt. TENGERALATTI BÁNYÁSZÁT A SZOVJETUNIÓBAN: A tengeralatti bányászat kiterjedésének laboratóriumi tanulmányozása a Szovjetunióban 1966-ban indult meg. Az első, kísérleteket a Balti-tengeren ilme- nit-rutilcirkon tartalmú homok-előfordulások kitermelésével kezdték meg. A homokot a parttól 600 méter távolságra 6—8 méter mélységből 11 ezer köbméter jóra kapacitású szívókotróval termelték. A dúsítás folyamán a legjobb eredményt elektromos szeparációval érték el ÖNGYILKOSSÁGI SOROZAT AZ USA-ban. A Harvard egyetem egyik pszichikusának felmérése szerint az amerikai főiskolások haláleseteiben az autóközlekedési balesetek után sorrendben másodikként az öngyilkosság következik. lS66-ban a főiskolások közül 1000, a középiskolások körében 600 fiatal lett öngyilkos, tavaly pedig már 2500- ra emelkedett számuk. ÖJ KÖZÖS ROMÁN—JUGOSZLÁV VlZIERÖMÜ? Az épülőfélben lévő óriási Vaskapu erőmű befejezése után egy újabb vízierőmű felépítését szándékoznak elkezdeni, mégpedig a Vaskaputól mintegy 70 kilométerre délre. Telejsítménye egynegyedét teszi majd ki a vaskapuinak 2,5 milliárd kilowatt/ évi, illetve 10 milliárd kilowatt (év). Építési tervei a jövő hónapban elkészülnek. AZ ÉGIG NÖVÖ FA: Az észak- amerikai Kennebunk városban 1757-ben egy bizonyos Joseph Storerer házat épített. Később egy fát ültetett az ablak előtt. Manapság a járókelők megcsodálhatják a házból kinőtt fát. A fa egyik hajtása ugyanis behatolt a házba, áttörte a háztetőt, s most magasan a ház fölött tartja büszke lombkoronáját. A leghíresebb férflpilóták elismerése A világ egyik leggyorsabb asszonya Az első nő, aki a 800 kilométeres sebességet megrepülte — Jacqueline Aurial, az akkori francia államfő menye volt. 1951. májusában a Marseille melletti Istres berepülőtéren egy Mistral vadászgéppel 818 kilométeres átlagot repült. J. A. már 23 éves korában „élő legenda” volt. Szó szerint véve, a halottaiból támadott fel. Két évvel rekordrepülése előtt ugyanis majdnem áldozata lett egy repülőszeren- csátlenségnek. Ekkor arca teljesen szétzúzódott. jobb karja összezúzódott, kulcscsontja eltörött. Nyolc hónapig csak folyadékkal tudták táplálni, azután klinikáról klinikára vándorolt, először Franciaországban, majd Amerikában gyógyították. Huszonkét — közte plasztikai — műtét után felgyógyult, új arcot nyert. Újból elkezdett repülni, átképezte magát sugárhajtású gépekre. E gépeken egymás után ér el el újabb és újabb sebességi rekordokat. 1955-ben 1195 kilométer/óra sebességet el érve megdönti az amerikai Jacqueline Cochran 1078 kilométeres csúcsértékét, 1959 augusztus 26-án egy francia vadászgéppel eléri a 2150 kilométeres szuperszónikus száguldási sebességet. J. Au- riol egyben a sugárhajtású gépek egyik első női berepülő pilótája is, aki rendkívüli akaraterejével és bátorságával kivívta a Föld leghíresebb férfi pilótáinak elismerését is. A szél megváltoztatta Irányát A halál kiboratőriumai Még a műit év tavaszán az USA-beli Utah állam egyik völgyében 6000 legelő juh pusztult el rövid idő alatt, amikor az ott fújdo- gáló szél megváltoztatta irányát. Mint az esetet követő vizsgálatnál kiderülj amerikai hadsereg egyik közel fekvő mérgesgáz-laboratóriu- mából a hirhedt „Dugway Proving Grounds”-ból szökött mérges gáz az úgynevezett XV ölte meg a juhokat. Az amerikai átlagember keveset tudott mindeddig a legnagyobb titokban tartott biológiai (bakteroiológia) tömeg- pusztító fegyverekkel és mérgesgázzal folytatott kísérletekről, illetve e fegyverek gyártásáról, amelyek szerves részét képezik az USA fegyverkezési programjának. E népirtó fegyverek közül csak néhányat említünk meg: az Anthrax bak- teorológiai eredetű tüdőfertőzést eredményez, amely néhány nap múlva a fertőzött személy halálát idézi elő. Tüdőpestis, amely ellen semmiféle védőoltás * nem használ, gyors halálhoz vezet. Az egnine — encephalomyelitis az idegrendszer vírusfertőzését váltja ki. 65 százalékban halálos. A háború árnya Svédország kipróbálja óvóhelyeit Svédországban — amely még nem élt át bombaháborút — az utóbbi években a polgári lakosság számára ötezernél több ember által lakott kétszáz helységben 40 000 úgynevezett normális óvóhelyet építettek. Minden bérháznak köti kötelessége ilyen óvóhelyet építeni. Ezekben a bunkerekben és óvóhelyekben a pincékben 3,5 millió ember talál menedéket — és ülőhelyet. A nagyvárosokban és a fontos stratégiai helyeken ezen kívül számos nagy bunker van a polgári védelem szervezetei számára, ahol a kommunális hatóságok személyzetét és vezetőségét, valamint a nagyvárosok számára fontos ellátó üzemek személyzetét helyezik el. A bunkerek között vannak olyan nagyok is, hogy akár 25 000 embert is befogadhatnak. Szinte valamennyi óvóhelyet a természetes sziklákból robbantották ki. Az óvóhelyek e fajtáján kívül még vannak úgynevezett „kitérő** bunkerek a kormány részére; a nemzetvédelmi törzskaroknak az egész országban szétszórtan óriási bunkerberendezések állnak rendelkezésére, hasonlóképpen a légierő, a tengerészet számára is épültek földalatti hangárok és flottabázisok. Vajon ezeken az óvóhelyeken, ezekben a bunkerekben lehet-e egy darabig élni? A svéd polgári védelmi hatóságok most számos „gyakorlat** során kívánják ezt megvizsgálni. Az egyik hét végén Stockholm közelében valamelyik „gyakorló romvárosban*’ 18-tól 58 éves korú 36 férfit és 18 nőt, (közülük egyesek nem ismerték egymást) egy 43,5 négyzetméter területű normális bunkerbe 48 órára „bezártak”. Tehát mindenkinek körülbelül 0,75 négyzetméter állt rendelkezésre. A bunkerben volt bizonyos víztartalék, 3 tőzeges illemhely, néhány matrac és takaró és egy kézzel hajtható ventillátor. Mindenki meghatározott mennyiségű élelmiszertartalékot hozott magával. A kísérletek során többek között mérték a levegő nedvességét, a hőt — egyetlen hőforrás a bent tartózkodók hőmérséklete volt —, a levegő oxigén- és széndioxidtartalmát, megvizsgálták a bezártak kondícióját, egyesek magatartását a bezárt helyen, egymásra utaltságban (például az óvóhely „vezetőjének” elfogadása, vagy elutasítását, a viszonyt a szomszédokkal, hogyan viselik el a várakozást együttesen és még sok egyebet. s lehetőség szerint meg akarták ismerni e helyzet pszichikai és fizikai reakcióit.). A terv szerint a további kísérletek során meg akarják állapítani, vajon a bunkereket jól építették-e meg, nem kell-e őket átépíteni, vagy más méretekben újjáépíteni. közeli pályán halad, féltékenyen őrzi titkait. A közvetlen, távcsöves megfigyelés nehéz, mert az égitestet burkoló vastag, átlátszatlan felhőréteg megakadályozza azt. A légkörben már biztosan kimutatták a széndioxid jelenlétét. Az oxigént és a nitrogént csak nyomokban fedezték fel. A több rétegből álló felhőzet jégkristályokból, vagy apró vízcseppekből áll, bár a víz jelenlétét még nem sikerült biztosan kimutatni. A bolygó felszíni hőmérsékletére és az ott uralkodó nyomásra a különféle feltevések eltérő értékeket adtak. A felszíni hőmérséklet valószínűleg 250—400 C° között lehet, de az amerikai és szovjet mérések szerint a sarkvidékeken kb. 150 C°- kal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az „egyenlítői’* tájékon. A felszíni légnyomást 10—100 atmoszférára becsülik. A felszínt a radar-visszhangok alapján aránylag simának tartják, de amerikai kutatók két hosszú hegyláncot véltek kimutatni. Cél: a Vénusz Az elférő adatok is azt bizonyítják, hogy a bolygóról csak közvetlen, Vénusz-szon- dákkal végrehajtott mérések adhatnak pontos képet. Az 1961- ben indított szovjet Vénusz—1 nem közölt adatokat rádióadójának a hibája miatt. Sikertelen volt 1962- ben az amerikai Mariner—1 is. A Mariner—2 azonban 1962. december 14-én kb. 35 ezer kilométerre elha- laava a Vénusz mellett, értékes adatokat sugárzott a Földre. Mérései szerint a Vénusz felhőzetének felső szintje 95—100 km-re van a felszín felett, és vastagsága kb. 25 km-re tehető. Kimutatta a vízgőz jelenlétét is. Hőmérsékleti és nyomásértékeket is továbbított, a Földéhez hasonló sugárzási övét és mágneses teret azonban nem tudott kimutatni. A következő Vénusz-szon- dák, a Zond—1 (1964), a Vénusz—2 és —3 (1965) ismét nem közölt adatokat, de az utóbbi volt az első ember által alkotott tárgy, amely idegen bolygóra jutott el (1966. március 1.). 1967. júniusában szinte egyidőben indították a szovjet Vénusz—4 és az amerikai Mariner—5 szondát. A Vé- nusz-rakéta parkoló pályára helyezkedett, ez tartalmazta a továbbkeringő műszertar- tartályt, és a Vénuszra leereszkedő 383 kg-os műszerrészt. A rádiókapcsolatot egy 2,3 m-es átmérőjű irányított parabola-antenna tartotta fenn. Az energiaellátásról két napelem-táblán elhelyezett napfénytelep-sorozat gondoskodott. A július 29-én végrehajtott pályamódosítás után október 8-án, 127 napos száguldás után 45 ezer km- re közelítette meg a Vénuszt Ekkor vált le a leereszkedő tartály, amelyet a bolygó légkörének az ellenállása fékezett, majd ejtőernyőkkel leereszkedett. Egy nappal később ért Vé- nusz-közelbe a Mariner—5 szonda, és kb. 4 ezer km-re haladt el a Vénusz felett. Két órán át végzett méréseket. Mit várhatunk? A januárban fellőtt Vé nusz—5 és —6 egyenként 1130 kg súlyú. Ejtőernyő ezúttal is képesek voltak bolygó aránylag forró kör nyezetének az elviselé tehát megvalósult a leszállás. Mindegyik Vénusz-rakéta két részből áll: az ejtőernyős leszállásban csak az egyik vesz részt. Ez csaknem gömbalakú, felsőrésze síkszerűen kiképzett; itt vannak a mérőfejek. A gömbalakú részt hőszigetelő burkolat védi. A fékező ejtőernyő a kezdeti 11 ezer m/mp értékről 300 m/mp értékig lassítja az űrrakétát. A rendkívül sűrű légkörben az esés végén kb. 3 m/mp lehet a sebesség. Miután az eddigi Vénusz- szondák mérési adatai több ponton meglehetősen eltérőek, a tudományos világ nagy érdeklődéssel várja a Vénusz—25 és —6 adatait, amelyek valószínűleg! eldön- tenek eddig vitatott kérdéseket. Joggal várhatjuk, hogy a május hónap szenzációs eredményeket hoz majd a bolygókutatásban. A Vénusz —5 és —6 néhány napos időkülönbséggel érte el a szomszédos bolygót, mégpedig a Naptól távoli, sötét ol dalon. Lehetséges, hogy az a kérdés is el fog dőlni, hogy a Vénusz—4 adása akkor szűnt-e meg, amikor elérte a bolygó felszínét, vagy a feltételezett és forrásban levő vénuszi óceánban merült-e el? A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Ürfigyelő Központja, amely a Vénusz-rakéták jelzéseit is fogja. i
