Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

tW9. május 15, Dunantbii aaoio 5 A tehénállomány védelme nemzeti érdek Korlátozták a kivágást — Szelekciós problémák Újabb vizsgálat a gondok enyhítésére Baranya megye 11—12 ezer öszőt és tehenet szokott éven­te az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál értékesíteni, vagy — ahogy egyszerűbben és találóbban mondják — ki­vágni. Ezzel szemben az el­múlt évben 13,5 ezret „vágtak ki”, s 1969-ben is legalább 12,5 ezer darabra jelentettek be igényt. Hasonló a helyzet a többi megyében is; ha így haladnánk, az ország tehénál­lománya gyors ütemben csök­kenne ... Ez volt az egyik legfonto­sabb megállapítása annak a tanácskozásnak, amelyet teg­nap rendeztek meg a Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat székházában, a vállalat vezetőinek, s mintegy ötven tsz-elnök és mezőgazda- sági vezető részvételével. Töb­ben — Szabó László, a válla­lat igazgatója, Ambrus Lajos, a Megyei Pártbizottság mező- gazdasági osztályának munka­társa és mások — rámutattak arra, hogy nem nézhetjük öl­be tett kézzel ezt a folyama­tot, hiszen a tehénállomány megőrzése, védelme nemzeti érdek. Némedi László, az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt külkereskedelmi osztályának vezetője meggyőző érvekkel támasztotta alá, hogy miért Mint mondotta, a hús, illetve húsipari készítmények 25 szá­zalékban részesednek a tőkés piacra irányuló exportunkból, minden 4. dollár tehát ebből származik. Az elmúlt évi ér­tékesítési nehézségek meg­szűntek, a jelekből ítélve 45— 50 dollárcentet kapunk a szárvasmarha kilójáért Nem hiba, valóságos vétek volna, ha ilyen körülmények között a nőivarú állomány gyors csökkenésébe belenyugodnánk. Ezért kötik kerethez a kivá­gást, ami — mint Ambrus Lajos is rámutatott — nyilván csak átmeneti jellegű intézke­dés. Valamennyi felelős vezető hangot adott ama véleményé­nek, hogy — mint mindenütt — itt is megtörténhet, hogy az üzemi érdekek nem esnek egybe a népgazdasági érdek­kel. Pásztó Sándor, a mozsgói tsz elnöke, Paptp Béla, a ba- barci tsz főállattenyésztője és mások felszólalásából kiderült, hogy több olyan tsz van a megyében, amelyeket erősen sújtana a kivágási keret me­chanikus értelmezése. E tsz- ekben sokkal több továbbte- nyésztésre alkalmatlan üsző és tehén van, mint amennyi a kivágási keretbe belefér. Mi történjék? — tették fel a kérdést. Tovább etessenek, tartsanak olyan teheneket, amelyek meddők és nem, vagy alig adnak tejet? A kérdésre a több órás vi­ta után a tanácskozás adta meg a választ, melynek lénye­ge az volt, hogy óvjuk, véd­jük, de azért nem avatjuk szent állattá a tehenet. Tóth Gyula, a vállalat felvásárlási osztályvezetője elmondptta, hogy — az Állattenyésztési Felügyelőséggel karöltve — az összes leszerződött tsz- és háztáji tehén- és üszőállo­mányt hamarosan felülvizsgál­ják. A valószínűség ugyanis amellett szól, hogy van egy sor olyan tsz is, amelyben alacsony vagy viszonylag ala­csony a továbbtenyésztésre al­kalmatlan üszők és tehenek aránya. E tsz-ekben tehát jó üszők és tehenek is bekerül­nének a meghizlalandó állo­mányba. Nyilván, amellett szól az ésszerűség, hogy ne történjék így, hogy a tsz-ek valamilyen úton-módon cserél­jenek Mozsgóval, vagy Baksá- val. Ebben segítséget nyújt majd a vállalat, ilymódon is enyhíteni lehet a gondokat. A tanácskozás végén a vál­lalat, valamint a tsz-ek ve­zetői, képviselői megállapod­tak abban, hogy a jövőben évenként legalább kétszer, s kissé szűkebb körben találkoz­nak majd egymással. A ta­nácskozás, a szenvedélyes hangú vita ugyanis mindkét felet — eladót és vevőt — rá­ébresztette arra, hogy nem is­merik eléggé egymást, közös törekvéseiket és gondjaikat, s hogy mindez felesleges bizal­matlanságok forrásává válhat, örömmel állapították meg, hogy az eddig meglévő — s alaptalan — bizalmatlanságo­kat a több órás vita elosz­latta, s úgy a vállalat, mint a tsz-ek vezetői megnyugodva folytathatják a munkájukat. Ezt tartották a tanácskozás legnagyobb eredményének. Hőhullám Európa felett Május 13-án, az első fa­gyosszent, Szervác napján, olyan meleg volt Európá­ban, amilyenre ritkán van példa ebben az évszakban. A kontinens különböző pontjain a hőmérő higany­szála a 30 Celsius fok kö­rül mozgott. Zürichben 31 fok volt, május első felében 1901 óta nem mértek ilyen meleget. Bonnban és Bécsben szin­tén több volt valamivel 30 foknál. Belgiumban Lim- bourg tartotta a rekordot 32 fokkal. Londonban, Lisszabonban és Madridban nem volt ennyire meleg, a hőmérő 20 és 30 fok közti hőfokokat mutatott, ami azonban szin­tén elegendő volt ahhoz, hogy például a londoni bí­rák a tárgyalásokon leve­gyék hivatali parókájukat. Párizsban 29 fok mellett a könnyedén öltözött nők és férfiak elárasztották a ká­véházak teraszait, ahol nagy mennyiségben fogyott a sör. Balaton 69. Hafszáz képeslap a magyar tengerről Hatszáz képeslapot, 21 féle bőröndcímkét, 40 féle autó­matricát állított ki tegnap Sió­fokon a Hungária Szálló elő­csarnokában a Papír- és Iro­daszer Nagykereskedelmi Vál­lalat és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. A kiál­lítás mottója: Balaton 69. A kiállítás célja, Erdélyi György, a PIÉRT Vállalat országos igazgatójának tájékoztatása szerint a kiskereskedelmi szakembereknek, valamint a fogyasztóknak tájékoztatása a balatoni nyári cikkek készle­tének bővüléséről. Évente a Balatonon 8 millió képeslapot vásárolnak. A választék nem volt mindig kielégítő. — Nem arra kíváncsi a ven­dég, hogy milyen kék a ma­gyar tenger vize — mondja találóan a Hungária Szálló portása — hanem, hogy elúj­ságolja, ebben a szállodában, ebben a szobában laktam. Nos, ezt is figyelembe vet­ték a szakemberek. A kiállí­tás tablói reprezentálják a Balaton nevezetességeit. Kü­lön, négy tabló foglalkozik a balatoni „újváros”, Siófok lát­ványosságaival, de a déli part nevezetesebb üdülőhelyeinek számos jellegzetes, arktisztikus épületéről készült levelezőla­pot is kiállítottak. A válasz­ték bővítésére a főszezonban forgalomba kerülő osztrák szuperszínes képes levelezőla­pokat is láthatott a megnyitó közönsége. A kiállítás egyik érde­kessége: Képek a múltból és a jövőből elnevezésű tablók, mely szemléletesen érzékelteti a balatoni képes levelezőlapok fejlődését. Itt látható az első balatoni személyszállító hajó, a Baros és az idény közepén kapható térhatású levelezőlap is, melynek jelenlegi irányára 12 forint. A közkedvelt, színes diapozitív felvételekből 15 so­rozatot mutattak be. Érdekes­ség a rézveretes, művészi ki­vitelezésű reprezentatív üd- *6zlőkártya. A PIÉRT Pécsi Kirendeltsé­ge által rendezett kiállításon Nemes Béla, a Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalatának igazgatója elmondta, hogy a PIÉRT megrendelésére évente mintegy 70 millió képeslapot készít a Képzőművészeti Alap. A Balatonról mintegy 200 fajta képeslap készül évente. Szólt arról is, hogy jelenleg a nyomdaipar nincs felkészülve ilyen óriási szí­nes képeslap-mennyiség gyár­tására, ezért a vállalat kény­telen Ausztriából és az NDK- ból importálni. A kiállítást a nyáron a déli parton több helyen bemutat­ják. Még egy újdonság: a Pécsi Kirendeltség egyik gépkocsija a nyár folyamán mozgó bolt­ként működik, hogy a gyen­gébben ellátott helyek kiszol­gálását segítse. Geofizikusok vándorgyűlése A pécsi csoport mindig élen járt a kutatásokban Tegnap délelőtt Pécsett a Tudomány és Technika Há­zában kezdődött meg a ma­gyar geofizikusok háromna­pos vándorgyűlése abból az alkalomból, hogy 10 éve ala­kult meg a Magyar Geofizi­kusok Egyesületének Dél-du­nántúli' Csoportja. Az ország minden részéből jöttek tudo­mányos kutatók és a geofizi­ka módszereit gyakorlatban alkalmazó szakemberek, hogy mgismerkedjenek az ásványi nyersanyagok geofizikai kuta­tásának a Mecsekben elért eredményeivel. Tóka Jenő, a Mecseki Érc­bányászati Vállalat igazgató­ja tartotta a bevezető elő­adást, majd a Dél-dunántúli Csoport tízéves munkájáról dr. Szabó János, a MÉV fő­geofizikusa, a csoport elnöke számolt be. —Tíz éve zömében fiatal, egyetemről alig kikerült mér­nökök határozták el a csoport megalakítását. Akkor tettük ezt, amikor az alakításban résztvevő tagok többségére hatalmas felelősség hárult egy Magyarországon új iparág lét­rehozásában és felvirágoztatá­sában. A csoportnak jelenleg 66 tagja van, közülük 56-an a MÉV-nél végeznek geofizikai munkát. Természetes tehát, hogy a csoport szakmai tevé­kenységében főleg a MÉV geofizikai ténykedése tükrö­ződik. Tízéves működése so­rán a csoport tagjai számos rendezvényen mintegy 70 elő­adást tartottak. Ezek közül több határainkan túl: Frei- bergben, Krakkóban, Moszk­vában és Leningrádban hang­zott el. Geofizikus kutatóink jelentős szerepet játszottak az egész országra kiterjedő érc-, ásvány- és bauxitbányászati geofizikai kutatások újra be­indításában. Ez azért volt le­hetséges, mert a MÉV a sok­oldalú ércbányászati vizsgá­latokra alkalmas modern, a gazdaságos munkavégzést le­hetővé tevő műszerekkel sze­relte fel kutatóit. Az utóbbi években a bá­nyászkodás mélyülésével elő­térbe kerül a kőzetmechanikai problémáknak geofizikai mód­szerekkel történő vizsgálata. E téren szerzett tapasztala­taikat készségesen rendelke­zésre bocsátják az ország más bányaüzemeinek és hozzásegí­tik azokat a bányaüzemi la­boratóriumi expressz analízis módszereinek alkalmazásához. Kimagasló eredményt értek el a MÉV geofizikusai az érc­dúsítás műszerezése terén. 1963 óta saját konstrukciójú gépekkel történik az ércválo­gatás szokatlanul magas — 83 százalékos — meddő leválasz­tás! hatásfokkal. A geofizikai laboratóriumok, amelyek a hazai hasadóanyagok megha­tározási módszereinek kidol­gozásában jelentős eredmé­nyeket értek el, ma már a ritkaföldfém-elemzési módsze­rek lehetőségeit vizsgálják és dolgoznak az egyéb hasznos ásványok expressz analízisé­nek kialakításán. A Mecseki Szénbányáknál jelentős eredményeket értek el a gázkitörések mechaniz­musának megismerése terén, melyek segítségével ki lehe­tett dolgozni az ellenük való védekezési eljárásokat, beve­zették a mikrokésleltetésű robbantási eljárást és meg­állapították a geoelektromos ellenállásmérések bányabeli alkalmazhatóságának határait Dr. Szabó János elnök be­számolója után megkezdőd­tek a Mecsek geofizikai ku­tatását ismertető előadások. A vándorgyűlés munkájáról és várható eredményeiről dr. Se­bestyén Károly, a Magyar Geofizikusok Egyesületének ügyvezető elnöke az alábbiak­ban tájékoztatta munkatár­sunkat: — A geofizikai kutatás az egész országra kiterjed, de ennek legnagyobb bázisa a Mecsek-hegység. Az ide kap­csolódó kutatások jelentősek Egyesületünk szempontjából is, ezért határoztunk úgy, hogy negyedik vándorgyűlé­sünket Pécsett rendezzük meg. Az itt működő geofizikus cso­port élen járt mindig a kuta­tási tevékenységben, hiszen az országban egyedülállóan spe­ciális területen dolgoztak. A gazdaságosságra való törek­vést nálunk is modern eszkö­zök és korszerű eljárások al­kalmazását kívánja meg. Azt hiszem, az előadásokból is választ kapunk. H. L ERTESITES A TEJIPARI TRÖSZT 1969. X. 1—1970. III. 31-IG állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tejkeze­léssel és elsődleges tejfeldolgozással foglalkozó dol­gozói részére bentlakásos tanfolyamot szervez. A tanfolyam helye: Jászberény. A tanfolyam ideje: 4 hét. A tanfolyam tárgya: a tejkezelés, a fogyasztói tej, a te’-öl, a túró és az ízesített termékek készítésének elméleti és gyakorlati elsajátítása. A tanfolyam részvételének feltételei: — felső korhatár nőknél (lehetőleg) 40. férfiaknál 45 év. — 8 ált. iskolai végzettség, vagy tej­kezelői képesítés, — érvényes egészségügyi könyv vagy , orvosi igazolás. A tanfolyamon teljes ellátást biztosítunk, a tény­legesen felmerülő költségek ellenében (kb. 1600 Ft). Jelentkezés a területileg illetékes tejipari vállalat­nál (üzemében) augusztus 15-ig. A tanfolyam tényleges költségét az illetékes tej­ipari vállalatnak kell utólagosan átutalni. 1681 tanulót vettek fel a pécsi középiskolákba Előkészítő tanfolyam a tagozatos osztályokba Tanárcsere a közép- és általános iskolák között — Hány tanulót vettek fel a pécsi középiskolák első osz­tályaiba? — A válasz az első fokú döntések alapján így hangzik: 1681-et. Ebből fiú 776, leány 905. Pécsi 907, vi­déki 774. A Pécsi városi Tanács mű­velődési osztályán tehát eldőlt a tizennégyévesek nagy kér­dése, legalábbis első fokon. A néhány helyről, amit fellebbe­zésekre fenntartottak, jövő hé­ten döntenek. Ez azonban már viszonylag lényegtelen meny- nyiség. Az első fokú döntés lényegében világos helyzetké­pet ad a város idei beiskolá­zási munkájáról. Kezdjük mindjárt ezzel: a helyzetkép jó. Részleteiben vizsgálva: 2788 jelentkező volt a város kö­zépiskoláiba. Ez a szám nem Fél éy garázdaságért Tóth Gyula és Tótfalusi Sándor pécsi lakosok, mind­ketten az Aknamélyítő Vál­lalat dolgozói, február 19-én műszak után betértek a pé­csi Piros Rózsa vendéglőbe, ahol több pohár szeszesitalt fogyasztottak. Innen az ita­lozást tovább folytatni a Katalin italboltba tértek. Amikor az italbolt vezetője bejelentette a zárórát, még kértek italt, azonban nem szolgálták ki őket. Majd iszunk a Kertvárosban — mondta Tóth. Horváth Jó­zsef pécsi lakos, aki szin­tén az italboltban tartózkor dott, közbeszólt, hogy zár­óra után Kertvárosban sem szolgálják ki őket, mert ő ismeri az ottani italboltve­zetőt. Tóth és Tótfalusi megjegyezték Horváthnak, hogy miért szól bele az ő dolgukba. Horváth ezután eltávozott az italboltból. Né­hány perc múlva Tóth és Tótfalusi is kimentek, majd az utcán találkoztak Hor- váthtal, akit először Tóth ütött arcul, majd utána Tótfalusi is megütötte. — Horváth az ütéstől a földre esett. A két ittas ember ezután a földön fekvő Hor- váthot tovább ütötte és rug­dosta. A Pécsi Járásbíróság teg­nap ítélkezett a bűnügyben. A bíróság Tóth Gyulát és Tótfalusi Sándort garázda­ság bűntettében mondotta bűnösnek és ezért mindket­tőjüket 6—6 hónapi végre­hajtható szabadságvesztésre ítélte, amelyet szigorított büntetésvégrehajtási helyen kell letölteniük. tér el jelentősem a tavalyitól sem pedig a felvettek száma, vagyis az 1681. Figyelemre méltó fejlődés tapasztalható azonban e számok belső ará­nyaiban. Elsősorban az, hogy a középiskolákba az eddiginél jóval arányosabban jelentkeze­tek, így a Janusba 339, a Ko- marovba 313, a Leöweybe 318* s ami meglepetés: a felkapott Nagy Lajos Gimnáziumba ez­zel szemben csak 256 tanuló jelentkezett. A többi pécsi kö­zépiskola jelentkezési adatai is arányosságot tükröznek: 268 diák jelentkezett a Széchenyi Gimnáziumba, 139 a Művésze­ti Szakközépiskolába, 255 a Radnótiba, 206 a Polláck Mi­hály Szakközépiskolába, 259 a Vegyipari Technikumba, 157 a Zrínyi Miklós Kereske­delmi Szakközépiskolába és 278 a Zipemovszky Techni­kumba. A Komarov Gimnázi­um népszerűségének növeke­dése mellett a Nagy Lajos Gimnázium 256 jelentkezője a leginkább megnyugtató. Ide ugyanis többnyire tagozatos osztályokba kívánkozó tanulók jelentkeztek, s ez megfelel a Nagy Lajos arculatának. Nagy segítséget jelentett mindezek­hez, hogy több középiskola ál­landó kapcsolatot teremtett a környezetében működő általá­nos iskolákkal, szülőkkel, osz­tályfőnökökkel. Sőt, tervezik Pécsett, hogy egy-egy évig kö­zépiskolai tanárok általános iskola nyolcadik osztályában tanítanak néhány órában, ter­mészetesen a szaktárgyukat, s fordítva: az általános iskolai szaktanárok egy-egy évet kö­zépiskola első osztályában. Nagy gond volt a fizikai dolgozó szülők tehetséges gyer­mekeinek megfelelő arányú beiskolázása. Az ebből a szempontból legfontosabb to­vábbra is a Nagy Lajos. Itt ugyanis sok a tagozatos osz­tály, ezekben magasabbak a követelmények, s a fizikai munkából élő, egyszerűbb igé­nyű szülők tartózkodnak a ta­gozatos osztályoktól. Ezért az ország két városában, Pesten és Pécsett előkészítő tanfolya­mot szerveztek. Pécsett a Pe­dagógus Szakszervezet városi bizottsága segített ebben, így 25 forintos órabért biztosított. Ezen az összegen nyolc cso­portban húsz-húsz tagozatos osztályba kívánkozó gyereket készítettek elő a felvételire, s túlnyomó többségüket fel is vették a kívánt tagozatba, s a többit is viszonylag meg­nyugtató osztályba helyezték. Mozgó újságárust állítat* munkába a Pécsi Postaigazgatóság Har­kányban, aki a fürdő környékén és a fürdő terűiéi én árusítja a képes- és napilapokat. A háromkerekű hírlapárusító kiskocsi máris nagy népszerűségnek örvend k

Next

/
Thumbnails
Contents