Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-15 / 84. szám

fmftprHbtIb Dtmommi i\m> io Készbőröket exportál a Pécsi Bőrgyár A külföld érdeklődése meglepően jó — Szigorúak a követelmények ampert, illetve exportjogot Saapott az Országos Bőripari Vállalat. Ezzel több vonatko­zásban megváltozott a válla­lat pécsi gyárának feladata is. Erről nyilatkozott Bíró Ká­roly, a Pécsi Bőrgyár gazdál­kodási főosztályának vezető­ié. — A* importjogot már ta­valy átvettük a TANNIM- PEX-től. A nyersbőrt és a nö­vényi cserzőanyagokat már a vállalat szerzi be külföldről. A korábbi gyakorlat során többször kiderült. hogy a TANNIMPEX és a vállalat érdekeltsége nem mindig egye" zett. A külkereskedelem — egyébként érthető okból — a vásárlásnál inkább az olcsóbb bőröket szorgalmazta. —- Ez rendben is lenne, csakhogy egy rossz nyersbőr minőségén még a legjobb kidolgozás sem segíthet Bíró Károly itt a dél-ameri­kai bőrökre utal. Brazíliában, Argentínában egész éven át szabadban tenyésztik a szarvasmarhát. A bőrön kü­lönböző bőrbetegségek, rovar­csípések, szúrások, ostorcsapá­sok, beégetett bélyegzések hagynak nyomot és ezt nem lehet a feldolgozásnál eltün­tetni. A jobb minőségű bő­röket a kanadai, észak-ameri­kai, észak-európai istállózott tenyésztés szolgáltatta — per­sze magasabb áron. Ezekből a pécsi gyár viszonylag keveset kapott, illetve, a lakkbőrök gyártására érkezett kisebb- nagyobb mennyiség. — És most megvan a re­mény arra, hogy ... — Remény? Nem olyan egy­értelmű előny ez. Nyilván­való, hogy a gazdaságos üz­letkötés ezután is elsődleges szerepet kap, de talán a jobb Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: nyugaton helyenként havaseső, hózápor. Időnként élénk, néhány helyen, főként a Dunántúlon erős északnyugati, északi szél. Hideg idő. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 2— plusz 3 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet lé fok körül. A Pécsi Kesztyűgyár az idei első negyedévben 103,3%-os tervteljesítést ért el, vagyis a tervezett 545 ezer pár kesz­tyű helyett 563 ezer párat gyártottak. Az exportszállítá­si határidőket is pontosan be-, tartották. Az első negyedév­ben csak egyes varrásnemek eltolódása ép a spanyolorszá­gi bőrszállítmány késése oko­zott kisebb nehézséget, amit azonban a műszakiak átcso­portosítással fennakadás nél­kül áthidaltak. A rendelésál­lomány egész évre biztosítja a zavartalan munkaellátottsá­minőségű bőrök elosztása lesz igazságosabb. — Mikor kapták meg az ex­portjogot és mit jelent ez a pécsi gyár részére? — Január elsejével a bőr­exportot is a vállalatunk köz­pontja bonyolítja le. A kész- bőr-export eddig minimális volt. Inkább konfekcionált módon, tehát kesztyűnek, ci­pőnek, díszműnek legyártva került ki termékünk külföld­re. Érdekes, hogy az ősszel, mintha csökkent volna a bel­kereskedelem igénye. Elég sok szállítmányt lemondtak, azt hiszem ez a telítettség jele. Ezekután a vállalat mi mást tehet, mint hogy a készbőmek keres külföldi piacot. — Mi annyi sertésbőrt dolgoztunk fel, hogy már meghaladta a belkereskedelem igényét. Pe­dig kitűnő végtermék készít­hető a sertésbőrből. A kül­föld érdeklődése meglepően jó is. Tudomásom szerint Olaszország, Belgium, Fran­ciaország és Ausztria kap ki- sebb-nagyobb szállítmányt majd. Erre az évre 600 ezer négyzetméter kerülne export­ra, amelynek 80 százalékát itt Pécsett gyártanánk. Az első negyedévre 14 410 négyzetmé­ter sertésbőrre van szerződé­sünk a milánói Cinghialpelli céggel. Ez része a milánóiak egész évre szóló mintegy 66 ezer négyzetméternyi bőrigé­nyének. Százhúszezer dollárt jelent a népgazdaságnak. — Mi a partnerek vélemé­nye a termékről? — Az osztrákok, triászok kedvezően nyilatkoztak. De hát csupán az első negyedév nyújtott némi tapasztalatot, különösebb következtetéseket még nem lehet levonni. — Egyébként is erős versenytár­sunk a jugoszláv bőripar: na­gyon szép munkát végeznek. — Jelent-e valamit az, hogy most közvetlen kapcsolatba léptek a partnerekkel? — Nagyon sok többlet- munkát. Megrendelések nyil­vántartása, a gyártás szigo­rúbb, folyamatosabb ellenőr­zése, az áru kulturált bemu­tatásra való előkészítése, az­tán a csomagolásra vonatkozó igények teljesítése. Van, ame­got, a 2 millió 180 ezer pár kesztyű elkészítését. — Ezt a mennyiséget remélhetőleg egy­két százalékkal növelni is tudják. Ennek érdekében dr. Bischof Gyula, a gyár terme­lési főosztályvezetője a jövő hét elején piackutató és üz­letszerző útra indul Kanadá­ba és az Egyesült Államokba. Az amerikai látogatás célja az exportkapcsolatok felvéte­le, a kanadai tárgyalások pe­dig a tavalyi szállítási kon­tingens emelésére irányulnak. lyik ládában kéri vagy roll- nizva, aztán azonos bőr nyak, illetve hátrészét is külön-kü- lön kötésben csomagolva, mert a minősége vagy éppen a szí­ne legföljebb csak hajszálnyi­ra nem egyezik. A határidőt nagyon pontosan be kell tar­tani. Szigorúak a követelmé­nyek, és nem is mondhatom azt, hogy ezek könnyedén tel­jesíthetőek. Mindenesetre né­hány hónap múlva már több tapasztalattal rendelkezünk. I Tavaszi vásár Pécsett Vettem egy indián toll- díszt: 11 darab libatoll szí­nesre festve, alul vászon és műbőr közé varrva, meg egy pertli gumi — ennyi az egész. Potom 25 forint az ára. Nem j drága... Valamit — mindegy ' hogy mit — de muszáj meg­venni, pedig ez nem is igazi 1 vásár, legalábbis, ami az időt j illeti. Hideg szél fúj, s ahogy j érkezik a tömeg, Göttlingerék kitűnő házikolbászáért, vagy , az Élelmiszer Kereskedelmi J Vállalat palackozott kisüsti­jéért áll sort. Kilenckor már feloldódnak, főként a vásáro- . zók. A „sláger” az univerzális \ burgonyahámozó-, fúró-, sze­letelő és spirálozó készülék. Három helyen árulják, de a legélelmesebb kereskedő a spirál-burgonyát meg is süti olajban, és a kóstolás ingye­nes. Ezt onnét tudom, hogy egy zöld viharkabátos fiatal­ember időnként beáll az er­nyő alá és heves fejbólintá- sokkal igazolja a krumpli ehe­tőségét. — Felügyelő úr! Ezt a disz­nóságot! S. J. — a tanácsi kereske­delmi osztályról — már meg­szokta, hogy „vásár-felügye- lő”-nek titulálják a kiskeres­kedők. ÍŐle várják az igaz­ságtevést, mint most is a lég­gömbárus, akinek harminc fel- fúvott léggömbjét a tömegből felfele pöckölt cigarettavég robbantotta ronggyá, egyéb­ként igen érdekes pukkanások közepette. •— Tessék a spirál burgo­nya! A tévé is közvetítette! A miniszter is megvette a ké­szüléket, ezzel készül a repi- burgonya... Hangkáosz: — Export-buksza húsz fo­rintért! Csak itt nálam, min­denkor! Mama vegye meg, háromezer belefér ... A „tangó” a szokásos. A használt-cikkek választéka végtelen ... De nem ez a va­lami. Most érkezett egy kö­zépkorú férfi, hóna alatt kö­zönséges zsákdarab. Leteríti, ráhelyez egyetlen franciakul­csot és várja a vevőt. Több Üzletszerzés Amerikában Honvédelmi nevelés Az 1908/69-es tanévben be­vezették az általános iskolák VII., valamint a középfokú intézmények I. osztályaiban a JHonvédelmi ismeretek” ok­tatását. Az első féléves ta­pasztalatokról folyt a vita az MHSZ Baranya megyei Szer­vezetének tanácskozó testüle­tében, amely szombaton tar­totta ülését. A tanév indítása jól sike­rült, bár az új tantárgy ko­rántsem volt problémamen­tes. Sok honvédelmi felelős­nek nincs katonai képzettsé­ge. Akadtak technikai hiá­nyosságok is. melyek közül mindenek előtt a fegyverellá­tást kell megemlíteni, aztán a tájoló- és térképhiányt, ez utóbbiakat már sikerült pótol­ni. A nagyobb iskolákban csak két napot terveztek a honvé­delmi napokra, ez kevés. Pé­csett, illetve a pécsi járásban külön gondot okoz a lőtér- hiány. Több iskolában kiváló munka főijük, ezek közül meg­említették a Tiborc utcai Ál­talános Iskolát, a Pécsváradi Gimnáziumot, a Szentlőrinci Technikumot és a Szabad­szentkirályi Általános Iskolát. Az Általános Honvédelmi Előképzés tapasztalatairól — melyet ugyancsak az elmúlt évben vezettek be először — szintén beszámoltak. Az elő­képzésen azok a fiatalok vesz­nek ■ részt, akik sorkötelesek, de nem járnak középfokú is­kolába, tehát honvédelmi ne­velésben nem részesülnek. Az előképzés időtartama 80 óra, de nem kötelező. A tapaszta­latok vegyesek. A részvétel mindenhol az előadótól füg­gött. A MÁV Igazgatóságon jól működött az előképzés, a fiatalok szívesen vettek részt a foglalkozásokon. Több he­lyen azonban nem rendelkez­tek az előadók megfelelő fel- készültséggel, így elmaradtak, a fiatalok. A KISZ sem tett meg mindent. Sok helyen kér­ték a segítségét, hogy helyi szervezéssel, támogatással se­gítsen, a segítség azonban el­maradt. Példának a Szigetvá­ri Konzervgyár alapszerveze­tét említették. Ellenpélda is volt. Mohácson talán épp a KISZ közreműködésének kö­szönhető az eredményes elő­képzés. Mindenesetre az elő­képzésre szükség van, sokan sokat tanultak belőle — ál­lapította meg a tanácskozó testület. — w ér — Véget ért a szünidő Véget ért a tavaszi szün­idő, s az iskolákban hét­főn reggel országszerte is­mét megkezdődött a tanítás. Az 5771 általános iskolában 1 254 745 gyermek, az 586 középiskolában pedig 228 229 diák gyarapítja tudását. Az előbbi iskolatípus nyolcadik osztályaiban az idén 182 779, az utóbbi negyedik évfolya­maiban pedig több mint 51000 fiatal fejezi be ta­nulmányait. Az általános iskolákban, valamint a középiskolák első, második és harma­dik osztályaiban a tanítás június 7-ig, a középiskolák negyedik évfolyamaiban május 8-ig tart. Több, különböző juttatás — stabil létszám Igry dolgozik a csodavágó spirálkés portékája nincs. Ez már mű­vészet Megérkezett a sör. Akár­milyen hideg van, sort áll a nép. Két suhanc az álló asz­talokról szedi az üres üvege­get és törlőruhával végighúz­zák a műanyag asztallapot. — Már ötödször fordulnak, ami­kor valaki rájuk ordít: — Hova viszitek az üvege­ket! Betétesek! Ez sem rossz kereset. Ballonkabátos férfi. köteg szőlővesszővel. — Mennyiért vette? — Forint szálja. Fehér de- lavári... — Megered? Valaki közbeszól: — Hogyne! Ha így cipeli négy évig a hóna alatt! Neves, dózsás labdarúgónk vitt ki kocsijával még kora reggel. Beállunk a standra. Óvatos, sétáló, csendes szem­lélők a kocsisorok között. Valaki behajol az ablakon. — Mennyi? — Nyolcvanezer. — 'Sok. — Tudok olcsóbbat is — mondja úti társam. — Tehát lehet alkudni? — Lehet Nyolc forintért szappanosládát. Csak nincs bedukkozva..„ Délben még hidegebb szél­vihar, felveri a salakport, zö­rögnek a sátrak, repülnek a fejkendők, kalapok, festett fal­védők. Nagyon gyorsan vége az első „tavaszi” vásárnak. De a város vendéglői, éttermei nagy forgalmat bonyolítanak le e vasárnap délutánján. Rab Ferenc Csuka Zoltán kitüntetése Géza Tikvlcki, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete hétfőn este fogadást adott abból az alkalom­ból, hogy Csuka Zoltán írót és műfordítót a Jugoszláv PEN Klub Htjával tüntették kló Utcahigiénia Közegészségügyi nap a város tisztaságáért A műszaki hónap ke­retében tegnap délután 14 órai kezdettel Pécsett a Tudomány és Technika Házában közegészségügjd napot tartott a városi KÖJÁL. A legnagyobb érdeklődést a Köztiszta­sági és Útkarbantartó Vállalat igazgatójának, Csorbics Józsefnek az előadása váltotta ki, ami az utcai szennyeződések okairól, azok csökkenté­séről szólt. Fehér Gyula főmérnök Budapestről jött az an­kétre. Diapozitívokon mutatta be, hogy a nyu­gati nagyvárosokban — Bécsben, Münchenben, Nápolyban például, kizá- módszerekkel szállítják a szemetet. Bécsben beton­nal elkerített kis terüle­teken tárolják a kuka­edényeket, melyek fel vannak függesztve. Nyá­ron ezeket a kis „edény­tárolókat” bokrokkal ül­tetik körül, úgyhogy a kukák nem is látsza­nak. Ugyancsak érdekes és rendkívül gazdaságos a konténeres megoldás. Nem kukákba, hanem konténerekbe gyűjtik a szemetet, melyeknek űr­tartalma többszöröse a kukákénál. A legérdeke­sebb módszer a papír­zsákos szemétszállítás. Nápolyban például kizá­rólag csak így szállítják a szemetet: papírzsákok­ban. Legyen az kórház, camping piac vagy bér­ház; mindenhol egy­aránt papírzsákba gyűj­tik a szemetet, lezárják azt, és másodürítés nél­kül szállítják a szemét­telepre. Megnyílt az út a rendelke­zésre álló munkaerő és a szük­ségletek összehangolására. Az elmúlt több mint egy év ta­pasztalatai azt mutatják, nem következett be nagyobb mér­tékű munkaerő-vándorlás, de jegyezzük. meg itt azt is, hogy vállalataink sem nagyon éltek a munkaerő-gazdálkodás terén biztosított nagyobb lehetősé­gekkel. És kik azok, akik az említett időszakban kikérték a munkakönyvüket és tovább- álltak? Ez is érdekes téma. Miért kérik a munkaköny­vét? Az elhatározások mögött kézenfekvő okok rejtőznek: több a pénz... Lakást ígér­tek ... Nem bírom tovább három műszakot... Nincs s2 bad szombat... és így továt Az okokat nagyon jól isrr rik a munkaadók is, de a ke Iátokat is, melyek a vállal anyagi lehetőségeit behatár. ják. ók inkább arról besz< nek szívesen, hogy mily mértékben sikerült ezeket korlátokat áthágni, milyen forrásait sikerült feltárni anyagi és egyéb juttatásé nak. A 12-es AKÖV hirdetés, majd naponta olvashatjuk Napló „Dolgozókat felveszne rovatban. Eléggé ismert mu kaerő-helyzetük — mint s más vállalatnál — ők is mu kaerőhiánnyal küszködni mindenekelőtt hiány van gé kocsivezetőkből. Köztudomá talán az is — országosan ez helyzet —, hogy az AKÖ' gépkocsivezetőknek az áti gosnál havonta több órát k. dolgozniuk. A nagyobb igén bevétel a vállalat sajátos he! zetéből adódik. Egyes gépii csivezetők elmennek a váll lattól, mások jönnek helyű be. A munkaerőhiányt és vándorlást a gazdasági vez tők nyilván nem nézik téti nül, hiszen ahhoz, hogy mar déktalanul teljesítsék felac taikat, elérjék a kívánt gazd sági eredménjd;, nos, ehh megfelelő létszám kell és fluktuáció megszüntetése. Szimbolikusnak mondhs az a változás, ami az AKÖ nél csupán az egyenruhát letően végbement. Talán ei lékezünk még a buszvezetí kalauzok kifakult zsávolyr hájára. Ezt felváltotta a 1 kete tropikál. Az elköveti zendőkben pedig szürke t< liszter anyagból varrják nyári egyenruhát... Az el berekkel való nagyobb tői dés, az anyagi ösztönzés v; tozatos eszközeinek bevetéí ről van itt szó. A bérgazd; kodásban már tavaly —, an kor a feszes bázisbérszínvor beárnyékolta a munkáéi gazdálkodást — sikerült ere ményeket elérni, már év ki ben bérrendezésekre ken sor. Az alap- és mozgót emelésének — mint ösztön; nek — az idén is nagy szei pet szánnak. A vállalat ve: tősége azt a célt tűzte ki, ho néhány éven belül el kell < ni, hogy a gépkocsivezetők t vi igénybevétele megközelí a 210 órát, s keresik a 'móc zatait, hogy megteremtsék csökkentett munkaidő heve: tésének feltételeit. Az idén njtílt lehetőség, élni is kívánnak vele: sa alapjaikból kölcsönökkel mogatják a dolgozók laki építkezését, a letelepedni szá dékozókat. A pontos öss; még nem ismeretes, de anr biztos, többszázezer forint: lesz szó. További könnyí például az is, hogy a kislak: építkezőknek ma már csup egy éves munkaviszonnj kell rendelkezniük, hogy Ígér be vehessék a vállalat rés: ről biztosított kedvezménj fuvart. Figyelemre méltó, hogy leendő gépkocsivezetőket vállalat saját költségén kép ki. A tanfolyam személy« ként 2000 forintba kerül, szerződés kölcsönös előny alapszik. A kezdő fiataleml reknek nem kell előterem niük a magas tandijat. Az e leg viszont a vállalatnak némi biztosítékául szolgál, ! szén ha a gépkocsivezető akarja hagyni a vállalat nyilván, vissza kell fizetnie kiképzés költségeit. Az AK( rugalmasságát bizonyítja is, hogy azoknak, akik atv buszra akarnak szállni, a fc lön vizsga mellett most rr csak két éves gyakorlattal k rendelkezniök. A fizetés nem minden, különböző juttatások, a mu kakörülmények javulása ugyanúgy latba esnek. Enn találták meg néhány úja forrását a 12-es AKÖV-nél, keresik a további források hogy biztosíthassák a szűk: ges létszámot, s hogy kikov csolódjék egy állandó kolle tíva. Miklősvári Zoltáa I 1 k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents