Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

WM. április 10, Dunantmi imvia Tánccal as alkoholizmus ellen Koiton Tanssiryhma Helsin­ki — magyarul: Hajnal Tánc- együttes Helsinki, egészen pontosan a Finn Antialkoho­lista Szövetség Helsinki Leány Népitánc Csoportja. Kissé döb­benten írtam le ezt a szépen hangzó nevet, de hát An terő Koski úr, nevezett tánccso­port vezetője így mondta, s úgy látszik, mégis van új a Nap alatt. Pécs másik finn vendége: Sirkka Viitanén már kevésbé érdekes helyen dol­gozik, 6 a Finn Ifjúsági Szö­vetség országos népitánc-okta- téja, egyébként rokonszenves szőke hölgy. Magyarországi útjuk máskülönben semmiféle összefüggésben nincs az anti- alkoholizmussal. Azért jöttek hozzánk, hogy megismerjék a magyar népi tánc-oktatás mód­szertanát, továbbá tanulmá­nyozzák a táncírást. Egyhóna­pos a tanulmányút, s ezt az egy hónapot itt kezdték Pécsett, éppen a Mecsek Együttes munkájának tanulmányozásá­val Hírből ismerik a kiváló pécsi együttest, s három na­pig közvetlenül is ismerked­tek vele. Tegnap búcsúztak el, mégpedig Sirkka Viltanen ez­zel a véleménnyel: — A Mecsek Együttes pró­bái sokkal hosszabb idejűek, mint a nálunk Finnországban szokásos próbák. Erősebbek, fizikailag sokkal jobban igény­be veszik a táncosokat, s ezért biztos vagyok abban, hogy előadásuk is sokkal színvona­lasabb. Azon kívül Simon An­tal igen jó oktatónak bizo­nyult. őszintén szólva nálunk kevés ilyen színvonalú népi- tánc-oktató dolgozik. A Mecsek Együttes egyéb­ként a nyáron, körülbelül jú­niusban Finnországba utazik, s ott Joensuu nevű városban résztvesz egy nemzetközi né- pitánc-fesztiválcm, finn, cseh­szlovák, svéd és nyugatnémet csoportokkal közösen. — Hogy lehet egy antialko­holista szervezetnek népitánc- esoportja? — A skandináv államokban élég komoly gond az alkoho­lizmus elleni küzdelem. Ná­lunk a betegségek egyharma- da alkoholizmus. Nagylétszá­mú szervezetek alakultak az ellene való küzdelemre. A finn szövetségnek több mint félmillió tagja van, ami, fi­gyelemmel az ország 4 700 000 lakosára, rendkívül nagy szám. A szövetség nagy gon­dot fordít az alkoholizmusból kigyógyultak megfelelő társa­dalmi lekötésére. Az én cso­portom pedig a megelőzést szolgálja, a fiatalok lekötését Finnországban több ilyen cso­port működik, hogy az ifjú­ság energiáját szép célokra kösse le. Földessy Dénes Megnyílt a műszaki propagandahónap " ■ 1 ..... 1 1 4 00 ezer lakást kell felépíteni a negyedik ötéves tervben Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter előadása a legégetőbb építőipari kérdésekről JTnnepi külsőségek között, a megye és a város legkiválóbb műszaki szakembe- reinek részvételével, számos állami, tömeg szervez éti és gazdasági vezető jelen­létében tegnap délután megnyitották Pécsett a IV. Pécs-baranyai műszaki propaganda hónapot. Megjelent az ünnepségen és az elnökségben foglalt helyet Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-elnöke és dr. Németh Lajos, a vb elnökhelyettese. A gazdag programot ígérő technikai hetek célkitűzéseinek rövid ismertetése után Bon­dor József a legégetőbb építésfejlesztési és városrendezési kérdésekről tartott előadást. A vendéglátóipar helyzete a komlói vb-ülés napirendjén Étterem épül az új autóbusz-pályaudvarnál ötvenegy vendéglátó egysé­ge van Komló lakosságának. Ezekben csaknem 56 millió forintot költöttek el étkezés­re, szórakozásra az elmúlt esz­tendőben. Az óriási összeg is jelzi, mennyire közérdekű témát tűzött szerdán napi­rendjére, illetve terjesztett a legközelebbi tanácsülés elé a Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága, amikor a vendéglá­tás helyzetéről készült beszá­molót választotta. A vendég­A valóság kérlelhetetlen A falvak „eleresztik” az em­bereket, s a városokba özönlő tízezrek hónapról hónapra vadabbul feszítik a számos vonatkozásban még ma is XIX. századi szintet képvise­lő települések kereteit. Ez az újkori, s minden eddiginél hatalmasabb népvándorlás vi­lágjelenség, céltalan lenne hát kísérletet tenni kikerülésére. A teendő éppen ezért a váro­sok felkészítése és alkalmassá tétele a „bevándorlók” töme­geinek fogadására — egyszó­val: a XX. századi szintre emelés... Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az urbanizációs jelenség okainak és méreteinek rövid ismerte­tése után az építőipar — az új helyzetből fakadó összes nehézségek legfőbb tehervise­lőjének —, legégetőbb gond­jairól szólt. Mint ismeretes, a magyar építőipari vállalatok az elmúlt öt évben ugrásszerű fejlődésen mentek át, ennek ellenére műszaki színvonaluk még ma sem éri el az euró­pai színvonalat, amit csak sú­lyosbít a mind erőteljesebben jelentkező munkaerőhiány. A komtóny által 1960-ban ki­dolgozott lakásépítési program időarányos részét mindennek ellenére teljesítette, sőt túl­teljesítette az ipar, az igények maradéktalan kielégítése ér­dekében azonban a IV. ötéves terv időszakában további 400 ezer lakást kell építeni. E feladat teljesítése érdekében elkerülhetetlen volt az építő­ipar gondjainak országos gonddá tétele — ami a nagy­szabású házgyári programban jut kifejezésre. A házgyári la­kások szépségével, gazdasá­gosságával és célszerűségével kapcsolatban széleskörű vita alakult ki — a pillanatnyi helyzet azonban nem ígér más lehetőséget: a házgyárak 15 ezer építőipari munkást, s 800 millió tégla legyártására al­kalmas építőanyagipari kapa­citást „helyettesítenek”... Még mindig hat a múlt öröksége Bondor József lakáshelyze­tünk alakulásáról szólva el­mondotta, hogy a nagyiramú építés ellenére sem javul a kívánt mértékben az ellátott­ság. a múlt öröksége ugyanis egyre erőteljesebben hat: hiá­ba „nőnek” a földből a házak, az elöregedés üteme még en­nél is gyorsabb. 1945 előtt a lakosság közel 70 százaléka egyszobás, komfort nélküli la­kásokban élt — amit csak sú­lyosbít az a tény, hogy a la­kóházak „átlag életkora” is agasztóan magas. A kormány határozata értelmében ezek­ben az években 100 ezer plusz-lakás felépítésére kell alkalmassá tenni a kivitelező­ipart, s ezzel párhuzamosan új tégla-, cement- és üveg­gyárak építésével az anyagel­látást is jelentősen meg kell javítani. A cél az, hogy a magánerős építkezések se le­gyenek többé „mostohagyere­kek” az anyagelosztó-telepe- ken. Sok érv és ellenérv hang­zott el a lakások nagyságát, felszereltségét illetően is. Az építőipari kormányzat állás- foglalása ezzel kapcsolatban: a lakások felszereltségét (fű­tés, beépített bútorok stb.) semmilyen körülmények kö­zött sem szabad csökkenteni, s bár az alapterületek jelen­tős növelésére pillanatnyilag nincs lehetőség, az egyszobás lakások számának minimális­ra szorításával e téren is elő­relépés várható. Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter nagy érdek­lődéssel kísért, rendkívül őszinte hangú előadásának be­fejezéseként néhány összeha­sonlító adatot közölt lakás- építkezésünk ütemével kapcso­latban. Pillanatnyilag ezer lakosra 6,7 új lakás jut éven­te, 1975-re azonban' 9-re emel­kedik ez a szám, s ezzel ha­zánk e vonatkozásban is el­éri az európai színvonalat. B. S. KGST-konferencia Pécsett Számítástechnika az építőiparban A KGST építésügyi ál­landó bizottságának számí­tástechnikai munkacso­portja VIII. ülését Pécsett 1 tartja április 9—13 között a MTESZ-klubban. A tag­országokat — Bulgáriát, Magyarországot, Németor­szágot, Lengyelországot, Romániát, a Szovjetuniót és Csehszlovákiát — har­minc külföldi és húsz ha­zai szaKember képviseli. A megnyitót tegnap dél­előtt tartották. Dr. Szabó János, az építési és város- fejlesztési miniszter első helyettese köszöntötte a résztvevőket, majd vázolta az ülésszak napirendjét. A tanácskozási időszak­ban a számítástechnika építő- és építőanyagipari alkalmazásával kapcsola­tos tájékoztatóanyagok cse­réjéről, azok felhasználá­sáról, az építésszervezés automatizálási rendszeré­nek kölcsönös informálá­sáról, az optimális fejlesz­tésről, telepítésről, az in­formációs rendszerek sze­repéről, az építőipari vál­lalatok operatív irányítá­sában elért eredményekről, az elektronikus számító­gép-igényekről tárgyalnak a tagországok képviselői. Megbeszélik a KGST épí­tési állandó bizottságának 25. ülése elé terjesztendő anyagot és tájékoztató hangzik el a matematikai módszerek és számítás- technika egységes alkal­mazási kérdésekben szer­zett tapasztalatokról. A KGST-tagországok de­legációi tegnap délután részt vettek a műszaki propagandahónap nyitó­ünnepségén, majd Bondor József építési és városfej­lesztési miniszter adott fo­gadást tiszteletükre. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása Boszorkányper66 Szegeden 9? Mint ismeretes, Csupity An- talné, 64 éves asszonyt —volt ásotthalmi lakost — Hebők Istvánné és öt társa „boszor­kánysággal” gyanúsította, az­zal vádolta, hogy egy fiatal­ember betegségét „megrontás­sal” idézte elő. Éjszakai órák­ban a vádlottak Csupityné la­kására mentek, őt durván szi­dalmazták, veréssel és azzal fenyegették, hogy ha tovább­ra is .megrontja” a fiatalem­bert, úgy felakasztják. A szegedi ügyészség a vád­lottak ellen nem emelt vádat garázdaság miatt és azzal tet­te át az iratokat a járásbíró­sághoz, hogy közérdek hiányá­ZTallgatom a reggeli időjárásról fcf* ■“ adott jelentést. Sopron mínusz egy fok. Szombathely mínusz kettő ... Szokatlanul szigorú reggel ez április közepe táján, a mínuszok azonban már nem riasztják el az embert. Hisz más ez a mínusz egy és mínusz kettő, mint februárban volt. néhány enyhébb nap reggelén. Ez most egész másképp hang­zik. Különben is, a nappalok — ami­kor igazán él az ember — a nappalok fényesek, és meleget árasztanak. A földek elkezdtek lélegezni, az er­dők megmozdultak, a lombtalan fák közt a tavaszi bogarak megkezdték boldog repülésüket, mindenre rászáll­nak, mindent birtokba vesznek, s o vizek, az erdei vizek fénye is, megint vetekszik a pisztrángok ezüstjével. A kémények füstje lassan elszáll a ke­mény hidegek után, s a kamra zugá­ban maradt néhány kanna szén sorsa beteljesedésére vár. Kitavaszodott. A betegségek ideje is múlóban van. A hongkongi, amely a téli hónapokban rettegésben tartotta Európát és Pécset, nem ellenfele a tavasznak, a vicc­lapokba szorult. Sorsa megpecsételő­dött. A ' bérházak közé lapított játszó­tér még nem az igazi. A homokkutak még üresek, de a gyerekek már bent ülnek, és a kis játéklapátok jobb hí­ján a levegőben dolgoznak. Majd ho­mok is lesz. A hinta állványok zöldje még a tavalyi, de úgy tűnik, idő már nem lesz a festegetésre, egy-két nap és megjelenik a tengerzöld színű te­herautó a láncra fűzött hintákkal. A cÁ rpmémj ideje. háziasszonyok biztatják a családot: még néhány hét csupán, és a meleggel együtt megjönnek a zöldek, változato­sabb — és reméljük: nem drágább — lesz az étrend. Kitavaszodott, s hogy ez mást is je­lent, nem csak a bennünket körülvevő természet szokásos megújulását, ha­nem bennünk is történik valami, a többi évszaktól különböző; erre rögtön egy érzés, egy különös bizonytalanság figyelmeztet először. Ez az az időszak, a tavasz eleje, amikor nemre és korra való tekintet nélkül abban a pilla­natban minden banálisán hangzik — ha kimondjuk. Furcsa évszak es. Azt mondják, a költők ideje. De, vajon miért a köl­tőké? Talán, mert a költészet éppúgy megmutatja a dolgok egyik és másik oldalát — a reményt és az elmúlást, a látszatot és a lényeget, a kiszínezet­tet és a valót, a keletkezést és a vál­tozást — mint az évszakok között a tavasz? Alighanem, így van. A tavasz egyszerre tölt el reménnyel és figyel­meztet, egyszerre tölt el az élet örömé­vel és int a bölcsességre. Az évnek háromszázhatvanöt napja van, de tu­lajdonképpen ilyenkor, tavasz táján változik az év, és változik vele az em­ber is. Nem nyáron, nem ősszel és nem télen. Nincs erre magyarázat, de az ember mindig tavasszal érzi meg csol­hatatlan biztonsággal, hogy a világ változott megint egyet. Már nem az, ami tavaly volt. A kabátokat leszedve kiderül, hogy a lányok a zord hónapok után már nem azok, akik tavaly vol­tak. És meghökkentő, hogy a nézésük is mennyire más most. A tavalyi fiúk hangja is alaposan megváltozott. Krá- kognak, elveszítették szépen csengő gyerekhangjukat, és kalimpáló mozgá­suk megkezdte a hosszú, szemérmes átmenetet a férfidolgok felé. A felnőt­tek pedig? Ok is változtak, persze. Fejcsóválva nézelődnek maguk körül, aztán lassan ők is feltöltődnek, egy- tzercsak ők is érzik a furcsa illatokat, belerúgnak a kiüresedett téli orvossá- gos dobozokba, megérzik magukban a lendület keringését. Ügy érzik, hogy. Hogy, bizony. Aztán nekilendülnek, s ha félúton levegő után kapkodnak, zsebkendővel megtörlik az izzadó hom­lokot, és egymásra pislogva azt mon­dogatják: No, persze, a tavaszi fáradt­ság ... Dehát, így szép ez. Így valósá­gos. A megújulás érzése, a remény­kedés egyszerre tölti el az embert az intő mozzanatokkal és érzésekkel A költészet ideje a tavasz? Persze. A lendület, az élet, a remények ideje. Felszabadultunk a tél nyomasztó súlya alól. (T) ban nem vállalja a vád kép­viseletét. E téves ügyészi in­dítvány folytán azután becsü­letsértés miaft indult meg a bírósági eljárás, amelyet a já­rásbíróság megszüntetett, mi­után Csupity Antalné és férje nem kívánták a vádlottak megbüntetését, illetve a ma­gánvádat elejtették. A legfőbb ügyész e döntés ellen törvényességi óvást emelt. Ezt a Legfelsőbb Bíró­ság alaposnak találta: hatá­lyon kívül helyezte a járás- bíróság végzését és utasította a bíróságot, hogy az ügyet vádemelés céljából tegye át az ügyészséghez. A Legfelsőbb Bíróság hatá­rozatában rámutatott: sem az ügyészség, sem a járásbíróság nem ismerte fel, hogy a vád­lottak olyan magatartása lát­szik megállapíthatónak, amely bizonyítottság esetén nem be­csületsértés, hanem több sze­mély által elkövetett — há­rom évig terjedő szabadság- vesztéssel büntethető — ga­rázdaság bűntette. Így a cse­lekmény nem is magánvádra üldözendő, és ezért a feljelen­tők vád elejtése folytán nem lehetett volna az eljárást meg­szüntetni. A Legfelsőbb Bíróság e ha­tározata után az ügyészségnek módja van — a korábbi ál­láspontjától eltérőén — garáz­daság miatt vádat emelni. látás kérdéseivel eléggé sűrűn foglalkoztak mostanában a komlói tanácsnál, a NEB-néJ és más szerveknél, s mint a vb-ülésen kiderült, ez az a terület, amely a kedvező vál­tozások ellenére sem problé­mamentes. A harmincezres városnak gondot okoz. hogy nincs rep­rezentatív étterme. Talán en­nél is kellemetlenebb, hogy a meglévő vendéglátó egysé­gek nívója sok tekintetben kifogásolható. A komlóiak vendéglátóegységekkel való ellátottsága a statisztika sze­rint átlagon felüli, hiszen a megyei 4,3 fős átlaggal szem­ben itt egy négyzetméternyi vendéglátó alapterületre 3,1 vendég jut. Az egységek te­rületi elhelyezkedése azonban nem megfelelő. A Vörösmarty étterem például a város szé­lén csaknem teljesen kihasz­nálatlan. Az impozáns Pano­ráma presszónál hasonló a helyzet Nincs vendéglátó­szolgáltatás Somág-tetőn és Dávid-földön. Míg egyes vár rosrészekben a vendéglátó egységek hiánya okoz gondot, más területeken a meglévő vendéglők, presszók, éttermek kulturálatlansága a problé­mák forrása. Komlón még j mindig üzemelnek vendéglátó I egységek felvonulási épületek- í ben vagy más célra épült | helyiségekben, mint például j a Pepita-blokk, a Sport, a I Mackó bisztró és az Ifjúsági : presszó. Néhány üzletben az i adottságok miatt, másutt pusz- I tán felelőtlenségből nem tart- ] ják be a tisztaság követel mé- í nyeit. Szinte az egész ven­déglátóhálózatra jellemző, hogy elmulasztják karbantar­tásukat. Ugyancsak régi téma, hogy a mosdók tisztasága vá­rosszerte kifogásolható, ehhez azonban hozzájárul a vendé­gek igénytelensége és egye­sek tűrhetetlen magatartása is. Rendszerint nemcsak az üzletvezető ludas abban, hogy hiányoznak a mosdókból a tisztálkodási eszközök, hogy töröttek a kagylók, csempék, éppúgy hibásak a magukról megfeledkezett vendégek. Igen élénk vitában az az álláspont alakult ki a végre­hajtó bizottság ülésén, hogy a vendéglátás holtpontról va­ló kimozdításának társadalmi üggyé kell válnia. A vb-tagok számos javaslatot tettek a je­lenlegi problémák megoldásá­ra, s mint legilletékesebbck körvonalazták, milyen válto­zások várhatók a következő esztendőkben. A város tervei­ben szerepel például, hogy a leendő autóbuszpálvaudvar mellett nagy áteresztőképes­ségű vendéglátóegységet hoz­nak létre. A tanács nagyobb teret biztosít a Bm. Vendég­látó Vállalat, a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat, valamint a Komló és Vidéke Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet egymás kö­zötti versenyének, sőt, saját eszközeivel megkönnyíti, hogy jól felszerelt, kulturált ven­déglátó egységeket hozzanak létre. A Komlón üzemelő vállalatok remélhetőleg mél­tányolni fogják a tanács igye­kezetét: lehetőségeikhez mér­ten meg kell teremteniük va­lamennyi egységükben a kul­turált vendéglátás körülmé­nyeit. Természetes, hogy a város lakosságának is lesznek teendői, legalábbis a vendég­látó egységeket látogató há­nyadnak. H. M. KÖZÖLJÜK KEDVES VEVŐINKKEL, hogy A U T O K E R PÉCSI FIÓKUNKNÁL 1969. április 17—30-ig leltározást fariunk Leltározás Ideje alatt az árukiadás szünetel. AUTÓKER IGAZGATÓSÁGA I I

Next

/
Thumbnails
Contents