Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
1M9. úpriiu 4. i> una m at a napio Matematikai zseni a családban Mérgek, röntgensugarak örökletes változásokat okozhatnak Manapság a biológiai intelligencia éppoly fontos, mint hajdanán a humán műveltség volt A biológiai intelligenciát ma már nem csupán az jellemzi, hogy valaki jól ismeri a növények és az állatok külső formáját, életkörülményeit, hanem érdekli az is, hogy mi miért történik. Vegyünk egy példát: mi az oka annak, hogy a gyermek formájában hasonlít az apjára vagy az anyjára, esetleg valamelyik korábbi ősére? A válasz a régebbi biológiai ismeretekkel rendelkező ember részéről egyszerű — azért, mert tőlük származik. De vajon mi határozza meg, hogy „szakasztott” az anyja vagy az apja. Ismerünk olyan eseteket is, amikor a növény vagy az ember nem, vagy csak alig hasonlít őseire. Az ilyen kérdésekre az örökléstan, a genetika adja a megfelelően pontos magyarázatok Ugrásszerű változás Felmerül a kérdés, mi teszi képessé az élőket arra, hogy jó vagy rossz tulajdonságaikat átörökítsék egyik nemzedékről a másikra. Lapunk egyik korábbi számában m^r írtunk arról, hogy a korszerű biológia az élő minden tulajdonságának okát a sejtben keresi. Nos a genetika is a fenti problémák bonyolult okait a sejtalkotók működéseire vezeti vissza. Ezúttal az örökléstanban előforduló hibás, vagy előnyös, a szülők tulajdonságaitól merőben eltérő esetekről szóljunk. Az örökléstanban az ilyen példákat mutációnak nevezik. A mutáció — változást jelent — a sejtekben végbemenő olyan folyamat, amely egy örökletes tulajdonság ugrásszerű megváltozását idézi elő. Mondjunk egy egyszerű esetet: az anya és az apa az átlagnál alacsonyabb termetű, de a született három gyermek közül az egyik feltűnően magasnövésű. A család túl magasra nőtt gyermeke éppúgy lehetett volna átlagos is, mint ahogy túl nagyra nőtt Az élőknek egyformán tulajdonsága az örök- lődési képesség, vagyis az, hogy megőrzik az elődök minden tulajdonságát, mintegy konzervatívan ragaszkodnak a régihez, az élő az akar maradni, ami az ősei voltak. De nemcsak ez igaz, hanem az is, hogy minden utódnak megvan az a képessége is, hogy bizonyos tulajdonságokban eltérjen az elődök tulaj donságaitól. vagyis megváltozzon, jó vagy rossz irány ban. Esetünkben a túl magas növés egy családon belül már nem ilyen természetes. Pedig a genetika ismer sok olyan esetet, amikor minden átmenet nélkül egyszercsak megjelenik a családban egy szellemileg kiváló képességű gyerek, áld kitűnően ért. a matematikához, érzéke van a racionális tudományokhoz, vagy éppen mindezekhez an- titalentum, nincs hozzá tehetsége, pedig a szülők mindezekben átlagképességűek voltak. Ezúttal mégis ne az „esetekről”, hanem az okokról beszéljünk. Mi a gén? A genetikának már régóta van egy többé-kevésbé pontos fogalma, amellyel értelmezni tudja az okokat — ez a gén. De mi is ez a gén? Egy régebbi fogalmazás szerint az a tényező, amely mégszabja az örökletes tulajdonságokat. Ez a megállapítás ma már kiegészítésre szorul, miután a transzformáció jelenségeinek tanulmányozásával kimutatták, hogy a tulajdonságok átvitele a dezoxiribonukleinsavak (DNS)-nek tulajdonítható. Ismeretes, -hogy a gén egy nukleinsav lánc egy-egy szakaszának meghatározott része, s mint ilyen, a maga- sabbrendű életformákban. így az emberben is, kapcsolatban áll az életfontos vegyületek- kel — a fehérjékkel. Egy bizonyos öröklés esetén, amikor az ősöktől merőben eltérő utódok születnek, akkor is ezekben a génekben, DNS. ekben kell keresni a mutáció okát. Sok olyan ágenst ismerünk, amely képes mutációt kiváltani. Szacharov és Lobascsev szovjet tudósok kísérletekkel mutatták ki, hogy ha a szervezetre bizonyos . mérgek hatnak, akkor ezek súlyos károsodásokat szenvednek. Megállapította, hogy ha például mustárgáz vagy uretán éri az osztódó sejteket, akkor ezeknek az örökítő anyagait olyan destrukció éri, amelyek a keletkezett utódsejtekben is megmutatkoznak. A szovjet kutatók ezeket a kísérleteket baktériumokon végezték, de bizonyos vonatkozásban az emberre is érvényesek, hiszen a károsodások a sejtmag örökítő anyagában, a génekben, a DNS molekula láncban idéztek elő olyan szerkezeti változásokat, ami miatt az utódsejtek, végsősoron a szervezet, vagy teljesen elpusztult, vagy életben maradt, de akkor valami „hibás” szei> kezet keletkezett. A mutáció során tehát a gén szerkezete változik meg és egyben azt is jelenti, hogy az élőnek valamilyen új tulajdonsága lép föl, illetve a régiek közül valamelyik jó vagy rossz kiesik. Ez a változás természetesen lehet kedvező vagy kedvezőtlen, sőt lehet olyan mértékű is ez á mutáció, hogy az élőlény nem bírja el, a keletkezett új tulajdonsággal nem tud alkalmazkodni és ezért elpusztuL Ismerünk olyan eseteket is, amikor a mutációt előidéző ágens az ivarsejtek érésekor károsít, akkor a petesejt vagy meg sem termékenyül, vagy ha meg is termékenyül, elpusztul, mielőtt fejlődésnek indult volna. Kedvező esetben persze a megváltozott genetikai információ átmegy az utódokba és az élőlényeknek új formái keletkeznek. Kis dózisú röntgensugár Még mielőtt az ivarsejtekben lévő örökítő anyag, a gének vagy a DNS vegyi struk. túrájáról tudtak ' volna valamit, felismerték, hogy kis dózisú röntgensugárral, radioaktív sugarakkal lehet előidézni örökletes mutációkat Ma ennek a módszernek hal. latlanul nagy jelentősége van a növénynemesítésben, a mikrobiológiában, sőt az ember-biológia egyes területein is. Ha meggondoljuk, a mezőgazdaságban előnyös, nagy terméshozamú fajták kinevelése a cél, azért itt a sugarak által előidézett mutánsok keletkezésének nagy jelentősége van. A radioaktív sugarak azért okoznak az élő sejtekben kedvező, öröklődő mutációkat, mert alapjában megbolygatják a sejtmag örökítő anyagait. Amikor a radioaktív sugár a testbe jut, ionizálja az útjába eső vegyüle- tek atomjait A nagy sebességgel haladó sugár az útjába eső molekulákból kiszakít egy atomot és arról leválaszt egy elektront, ezáltal az előbbi vegyületből reakcióképes ionok képződnek. Ezek az elektromosan aktív ionok és gyökök még tovább ionizálják a test anyagait. Ezek a változások persze sok esetben halálosak az élőkre nézve, de ha a sugár mennyiségét irányítani tudják, sőt ha meg tudják „célozni” az exponált gént, vagy DNS-t, akkor várható, hogy a változás kedvező lesz, ha nem is a fajra, de az emberre, a tenyésztőre nézve. Ilyen módszerekkel már igen sok kedvező növényi mutációt idéztek elő, amelyek öröklődtek is. 1958-ban Beadle valamint Lederberg és Tatum éppen a mutációs folyamatok terén végzett kutatásaikért kaptak orvosi Nobel-díjat. ök mutatták ki, hogy a DNS láncban bekövetkező változás a fehérjék szerkezetének megváltozásához vezet Tudjuk, hogy végsősoron a fehérjék szerkezetétől függ az élő minden lényeges tulajdonsága. Eszerint, ha egy gén, illetve DNS szerkezetét valamilyen mutagén ágens, mondjuk vegyszer — lehet az alkohol is —, vagy éppen radioaktív sugárzás éri, akkor ez a megváltozás elsősorban az enzimfehérje képzés átalakulását vonja maga után. Amennyiben ez a mutagén ágens a DNS szerkezetében okoz szerkezeti átrendeződést, úgy a DNS által informált enzim nem képződik, és az enzimreakció láncban azon a helyen, ahol ennek az enzimnek ténykednie kellene — nem történik semmi — ennek eredménye lehet. hogy a szervezet nem bírja el az enzim kiesését, emiatt el is pusztulhat vagy pedig az történik, hogy a DNS egy újabb, eddig azon a helyen nem lévő enzimet kapcsol be és ez olyan fehérjéket informál, amelyek a szülőktől teljesen új tulajdonságokat hordozó egyedeket hoznak létre. Bonyolult mechanizmus Mondjuk az apa vagy az anya ivarsejtjeik érésekor alkoholos befolyásoltság alatt vannak, tehát nagy a valószínűsége, hogy a vérben keringő alkohol károsítja azt a DNS-t, amely felelős azoknak a fehérjéknek a létrehozásáért, amelyek majdan a születendő gyermek jó matematikai érzékét, a racionális gondolkodásmódot hordozzák. De miután a DNS „korcs” volt, ezért az általa informált, a racionális tulajdonságokat meghatározó fehérje is „hibás” lett Persze a lényeget egy kissé leegyszerűsítettük, hiszen a mechanizmus roppant bonyolult — azért az ok nagyjából mégis az, amit elmondtunk. Takács László Érdekes üzletet kutatott fel a Debreceni Biosál Gyógyszerárugyár. Az afrikai országok részére dcszt illáit vízzel töltött ampullákat gyártanak és szállítanak. Az első mintaszúllítmányok 1967-ben hagyták el a gyárat és 19G8-ban már 2 millió 250 ezer forint értékű desztillált vizet szállítottak. A Blagál már erre az évre is kapott desztillált vízre megrendelést mintegy egymillió ISO ezer forint értékben. Hogyan kerülhetjük el a szívinfarktust? A leggyakoribb halálok Elsősorban az élet apró tüskéi ártalmasak — Könnyű fehérhúsokat, főzeléket és gyümölcsöt célszerű fogyasztani Évente 50—40 ezer ember hal meg Magyarországon a szív- és nagyerek megbetegedése következtében, de ez a leggyakoribb halálok világszerte a civilizált államokban. Különösen az érelmeszesedés szedi nagy számban áldozatait, ennek hatására a szívet tápáló erek egyik-másik ága be__ a lvad és a fellépő szívtrombó- sej?" zis következtében a szívizom- zat elhal. (Ezt hívják más szóval szívinfarktusnak.) A témáról vaskos kötetek jelentek meg, több szakcikket publikált e tárgyban dr. Hámori Artúr egyetemi tanár, a II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója is, érthető tehát, ha kissé megrökönyödve veszi tudomásul, hogy egy napilap-cikk terjedelmi keretei között kérünk tőle nyilatkozatot. De a következő pillanatban már helyeslőén bólint és kijelenti: — Végül is nincs olyan téma, amelyről ne lehetne röviden közérthetően beszélni. Kérdezzen! zással, mely a civilizáció fejlődésének nem kívánt mellékhajtása. Nem hanyagolható el az izgalom káros hatása sem, ugyanakkor nem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy ma izgalmasabb az élet, mint teszem azt 1526-baS? volt. — Milyen kapcsolatban áll az izgalom az érelmeszesedés— Mivel magyarázható, hogy az utóbbi évtizedekben emelkedett a szívinfarktusok száma? — Részben az átlagos életkor megnövekedésével. Legyőztük a fertőző betegségek egész sorát, aki például régebben húsz éves korában meghalt gyermekágyi lázban, az ma „hozzá tud öregedni” a szívtrombózishoz. Másrészt a mértéktelen és helytelen táplálko— Az érelmeszesedést sok ok kiválthatja, de legbiztosabban a magas vérnyomás és a zsír anyagcserezavar. Volt egy betegünk, akinek teste felső részében magas, alsó részében pedig alacsony volt a vérnyomása. Felső testfelében a magas vérnyomás hatására a legsúlyosabb érelmeszesedés fejlődött ki, 33 éves korában meg is halt agyvérzésben, az alsó testfélben pedig teljesen normálisak voltak az erek. Ennél a betegnél a főütőér fejlődési rendellenessége okozta a magas vérnyomást, de az esetek többségében a vérnyomást éppen az izgalom, az idegeskedés emeli fel. Ami a zsír-anyagcserezavart illeti, Anyicskov orosz tudós már 1913-ban kimutatta, hogy a nyálakban, zsírnemű anyag (koleszterin) adagolására olyan elváltozás fejlődik ki, amely teljesen megfelel az emberi érelmeszesedésnek. Az érelmeszesedés ugyanis, a közhiedelemmel ellentétben, elsődlegesen zsírlerakódást jelent. — Ebből már szinte következik, hogyan kell élnünk, ha el akarjuk kerülni a szívinfarktust. — Véleményem szerint elsősorban nem a nagy tragédiák, hanem az élet apró tüskéi, ismétlődő bosszúságai ártalmasak az egészségre. Rendkívül sok múlik a munkahely légkörén is. Egyébként az Egyesült Államokban vizsgálatokat végeztek annak megállapítására, hogy kik kapnak nagyobb számban infarktust, a főnökök, vagy a beosztottak? A mérleg a beosztottak ..javára” billent. A legszerencsésebb védekezés — amihez persze nem is olyan könnyű tartani magunkat —, ha messziről nézzük, a bölcs alapállásából fogadjuk'az apró bosszúságokat, sérelmeket, s nem tulajdonítunk nekik különösebb jelentőséget. Néha bizony még a krimi is bajt csinál. Egyik betegünk például a Belphegor nézése közben kapott halálos szívrohamot — Az érelmeszesedés elkerülése érdekében mégis elsősorban a zsírbevitelt kell korlátozni. A testsúly-többlet szakadatlan felesleges terhet ró a; szívre, ezenkívül a kövér em- j oer ereiben — gondoljunk I \nyicskov kísérleteire — lera- j íódik a zsír, és ha néhány mil- igramm rossz helyen, a szív koszorúereiben rakódik le, az ír elzáródhat. A zsíros, magya- •os étrend kifejezetten ártal- nas, de a lisztes ételek, a sok BHT, as új „csodaszern A *•••■• gtm r _ * _ « r A z orok ifjúság forrása Megtalálták a régen keresett életelixírt ? Dr. Harman, a Nebraska! Egyetem (USA) tanóra ügy véli, hogy végre iLkerült felfedeznie az örök ifjúiig forrását. Kísérletei során a biokémia tanára 120# egeret táplált BHT-vegylanyaggaL, és valamennyi kísérleti állat átlagosan 45 százalékkal tovább élt, mint a laboratórium többi egere. Időközben ét, Alex Comfort, a londoni University College munkatársa Is kísérletezni kezdett a BHT-vel. Kísérleteit majmokkal, macskákkal és halakkal folytatja. „Amennyiben helytállóak Hármán professzor feltevései, akkor rövidesen több mint 100 évet is megérhetünk” — Jegyezte meg dr. Comfort, Nagy-Brltannia vezető gerontológusa. A BHT hosszú Idő óta Ismert vegyianyag. A többi között az élelmiszeripar is felhasználja a zsiradékok ava- sodásának megakadályozására. Dr. Harman véleménye szerint az öregedés annak következménye, hogy az élő test sejtjeiben növekszik bizonyos vegyi anyagok reakciós érzékenysége, ami végül Is a sejt elhalására vezet, így tehát olyan anyagot keresett. amely kizárja est a reakció-érzékenységet, vagy pedl* lej: alábbi* csökkenti. Nem tudományosan kifejezve ezt az anyagot az örök Ifjúság forrásának nevezhetnénk és dr. Harman biztos abban, hogy megtalálta a BHT-ben ezt a sokat keresett anyagot. Mielőtt azonban a BHT-t a régen keresett életelixírnek nyilváníthatnánk, a tudósoknak először ki kell deríteniük, hogy a BHT valójában milyen reakciót váltott ki a kísérleti állatok testében. Dr. Comfort Londonban két lehetőséggel számol: a szer vagy valóban lelassítja az öregedési folyamatot, vagy pedig megakadályozza azt, hogy a kísérleti állatok bármiféle betegségben elpusztuljanak és ezért válnak Idősebbekké, mint • nem BHT-vel táplált egerek. E két elmélet bármelyike Is nyerne Igazolást, a BHT-t csodaszerré emelné. „Az őrök ifjúság atyjának” megtisztelő címére törekvő professzor ezeket mondotta: „Boldog vagyok, hogy most már dr. Comfort Is foglalkozik ezekkel a kísérletekkel. Igaz, hogy egér-kísérleteim után SS százalékig biztos vagyok abban, hogy a helyes úton jártok, de ezt a szert még hosszú Ideig tovább kell fejleszteni, mielőtt embereken la kísérleteznénk vele.” kenyér és folyadék, az édesség ugyancsak erősen hízlak Könnyű fehér húsokat, zöldfőzeléket, sok salátát és gyümölcsöt célszerű fogyasztani, főzésnél a zsír helyett részesítsük előnyben a telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajokat. A modern eml er rendszeresen mérje magát és törekedjen ideális súlyának megtartására. És még valami. Legyünk tisztában azzal, hogy a cigaretta súlyos érméreg, a fii— terezés is csak némileg csökkenti kártékony hatását. — Es a feketekávé? — A közhit szerint a fekete szívdobogást okoz és emeli a vérnyomást. Ezzel szemben a valóság az, hogy a vérnyomást nem befolyásolja, és csak kivételesen érzékeny egyéneknél teszi gyorsabbá a szívműködést. A régi orvosok koffein- tartalmú porokkal sikerrel kezelték a szívgyengeségben szenvedőket. Végül a magas vérnyomásnál és az érelmeszesedés, mint anyagcsere megbetegedés körfolyamatának elemzésekor nem lehet tagadni az alkati tényezőket sem. A túlér- zékeny emberek felfokozottan reagálnak a külvilág káros hatásaira, a kövérségre hajlamosak akkor is híznak, ha csak „annyit esznek, mint egy madár”. De ők is megtalálhatják a megfelelő védekezést, mint hallgatóimnak mondani szoktam, az ember csak attól hízik, amit betesz a szájába. Komolyra fordítva a szót, éppen a betegségre hajlamos egyéneknek kell mindent megtenniük a megelőzés érdekében, az életmódra és az étrendre vonatkozó tanácsok rájuk duplán érvényesek. (Kéri) HORIZONT BELSŐ FELVÉTEL A RÖLo A bokáidéi japán egyetem bejelentette, hogy tudományos dolgozói olyan fényképező kamerát konstruáltak« amellyel felvételek készíthetők a szívben. A 3 milliméter nagyságú kamerát a vénán át juttatják a szívbe. Így lehetővé válik a szívbántalmak megfigyelése anélkül, hogy a vérkeringést megakadályoznák. ROVAROK ÉS HALAK A MEGFAGYAS ELLEN. Amerikai kutatók a rovarok és a halak fagy elleni védekezését tanulmányozva, az autóhűtők fagyálló keverékeként használt, a glicerinhez hasonló kémiai vegyületet fedeztek feL A Labradori-öböl jeges vizeiben élő halfajok laboratóriumi vérszérum- és vérplazma-vizsgálata kimutatta ezt a járulékos anyagot, amely nem szőlőcukor. fehérje vagy ammónia. Az amerikai kutatók szerint nagy töménységű alkoholve- gyületről van szó, amely megakadályozza a rovarok és halak vérének és törzsének meg- fagyásáí. A vegyület pontos összetételét még nem Miéri hasonlít szüleire a gyermek?
