Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

Dunantun napid 1949. április & Mit ígér a holnap Baranyának? Újjászületnek a járási székhelyek SAsd új k Alpontjának modellje Itt minden rajz, minden dosszié egy darabka a holnap­ból. Mischl Róbert, a Baranya megyei Tanács Tervező Vál- | lalatának igazgatója, körsé- j tánk előtt a sok száz részlet- | tervből kirajzolódó kép eset- i leges pontatlanságaira figyel- ! meztet — az igények és le- j hetőségek néha egyik hónap- ; ról a másikra megváltoznak ■ —, a kontúrok azonban bizto- ' sak: Baranya holnapi arculata napról napra teljesebbé válik j a tervező mérnökök asztalain. I Baranya „Szabolcsa“? A sásdi járást gyakran ne­vezik Baranya „Szabolcsá­nak”. Ez a vidék nemcsak Sásd: kulturális központ — Mohács: 830 új lakás Szigetvár: európai színvonalú strand — Siklós: új kórház és iskola Űj magyar világszabadalom A feltaláló Évi százmillió forintos megrendelés a Skoda, FIAT, Volkswagen és Wartburg cégtől — Komlón gyártják az új magyar gép k ocsiantennát Elegánsan őszülő, kék sze­mű, energikus arcú férfi, akár a bűnügyi történetek magán- detektívje. Benéz a nyitott aj­tón, s mikor meglát, kopog. Pedig ő a házigazda. Legszí­vesebben a kétmillió dollárral kezdeném a beszélgetést, de nem lehet ajtóstul rohanni az Elektroakusztikai és Villamos- sági K tsz-be. — Hogyan született meg ta­lálmányuk, a motorikus autó­antenna? — Mondjam azt, hogy a Trabantomnak, vagy pláne a huligánoknak köszönhetem? AZ tény, hogy két alkalom­mal lelopták az antennát a kocsimról, de azt hiszem, ma sem lenne szabadalom, ha lét­re jön az az amerikai üzlet... Szobaantennákat kellett volna részükre gyártanunk, már be is szereztük az ehhez szüksé­ges sárgaréz csöveket, amikor megjelentek a színen a japá­nok egy kedvezőbb ajánlattal, s vérmes üzleti reményeink­ből csak a csövek maradtak meg. — És akkor jött az isteni szikra? .,. Csenky László főmérnök el­fintorítja az arcát. — Hát nem, éppen akkor, majdnem egy év múlva, a Nemzeti Bank már nagyon szorított minket az elfekvő készlet miatt Egy alkalommal a szerszámműhelyben rácso­dálkoztam a csövekre, mintha először látnám őket és eszem­be jutott de jó lenne, ha va­lamilyen rendszerrel automa­tikusan ki lehetne tolni egy­másból az antenna teleszkóp tagjait. Rögtön szóltam az egyik szerszámkészítőnek, és Nvolcmilliós exportrendelés Egy héten belül több mint S millió forint értékű svéd és svájci expor ren­delést kapót a Pécsi Fa­ipari Li.tsz. Klement László, a szövetkezet elnöke a na­pokban a budapesti AR- TEX Külkereskedelmi Vál­lalatnál állapodott meg Jo­hansson Henri és Bengt Abrahamson svéd gyáro­sokkal és exportőrökkel skandináv stílusú vitrines, variálható dolgozószoba­szekrények gyártásában. Tegnap pedig Járón Ro­te, a Jarotex külkereske­delmi cég tulajdonosának személyében svájci Üzlet­fél érkezett a pécsi szövet­kezethez. Látogatásának célja az ARTEX útján meg­rendelt többfiókos komó­dok vitrinek, szekreterek és egyedileg tervezett szé­kek elkészül prototípusa­inak a megtekintése volt. A «bútorok minden tekin­tetben megnyerték tetszé­sét és a bemutatott búto­rokból ?, 40, 60 és 80 da­rabos szériát rendelt 6—7 millió devizaforintért. már az első kísérletek Igazol­ták, hogy az ötlet használ­ható. ♦ Közben újabb év telt el, s ma már a magyar gépkocsi antenna, Csenky László és Radó Zsigmond szabadalma sikerrel vizsgázik a szélcsa­tornában, kétszáz kilométeres sebességnek megfelelő szélben. Súlya mindössze 70 deka, há­rom wattos motorral műkö­dik, a rádió bekapcsolásakor automatikusan emelkednek ki a dipól-szálak. Kézzel ki- és betolni lehetetlen. Ára meg- vesztegetően alacsony, 5—600 forintért hozzák majd forga­lomba a komlói telep termé­keként — Nézze meg a „nagytest­véreit” — vesz elő Csenky László egy japán és egy nyu­gatnémet autóantennát. Sú­lyuk csaknem öt kiló, 250 Wattos motör van bennük, 50 dollár, illetve 250 márka az áruk. — Ha ezeket ismerjük akkoriban, eszünkbe sem ju­tott volna három Wattos mo­torral kísérletezni, s meg sem születik a szabadalom. Az új konstrukcióra a kül­föld rögtön felfigyelt, a Sko­da, a FIAT, a Volkswagen és a Wartburg cég évi 100 millió forintos igényt jelentett be a szövetkezetnél — Ez óriási dolog, hiszen egész termelési értékünk 70 millió forint Végre elérkezett az idő. Hangomat közömbösre igazít­va megkérdezem, amiért tu- ! lajdonképpen jöttem: — Szó volt arról is, hogy | eladják a szabadalmat... í — Arról nem. De valóban I meg akarták venni. — Beszéljen erről kissé bő­vebben! — Miután az antenna vé­dettséget kapott, a nyugatné­met szabadalmi ügyvivő be­kéretett az Országos Találmá­nyi Hivatalba és a hivatal egyik munkatársának jelenlé­tében közölte, hogy meg kí­vánják vásárolni a szabadal­mat. Kérem, semmi akadálya az üzletnek, de mi a cikket áruljuk, mihelyt megkezdjük a sorozatgyártást, 10 dollárért tudunk szállítani. Erre az ügy vivő felajánlotta, hogy min­den darab eladása után két dollár szabadalmi díjat fizet és öt éven keresztül évi 200 ezer darab eldását garantálja. Ez annyit jelent, hogy a két feltaláló kezéhez összesen 60 millió forintot — illetve bizo­nyos hányadát dollárban — számoltak volna le. — Egy pillanatra sem esett kísértésbe? Egész életében nem kellett volna dolgoznia. Ez az a kérdés, amit nem tettem fel, mert ugyan mit is tudna rá válaszolni. Évekkel ezelőtt, amikor családjával Ausztriában járt, havi 14 ezer schillinges állást ajánlottak neki, ha kinn marad. Most faggassam arról is, hogy mi­ért nem maradt kinn? — Végre van egy olyan ter­mékünk, amelyet nagy soro­zatban, betanított munkások közreműködésével tudunk gyártani. Ezt a lehetőséget nem adjuk eL — Ha nem sértem meg, mennyi a jövedelme? — 4500 forint És 1964-ben kaptam lakást — Megvan még a Trabant­ja? — Kicseréltem egy Skodára. Ezen már a mi antennánk van. Fél órával később Pákozdi szaktárs, a műhelvfőnök be­mutatja az antennát működé'- közben. Bekapcsolja a rádiót, mire lassan, egyenletesen emelkedni kezd a dipol-szál, meg sem áll másfél méterig. A hang tiszta és erős. A mű­helyfőnök kérdőn rámnéz, most kellene szakszerű véle­ményt nyilvánítani. Ehelyett bevallom, hogy újságíró va­gyok. — Az antennáról ír? írjon a főnökről is. Ha maga most haza megy és visszajön este 8-kor, biztos, hogy még itt találja. Megint töri valami­ben a fejét. Kéri Tamás Borbála 14. Az udvaron kő­télre aggatott ruhák szárad­nak. A ház kicsi, fehér falú. Sudár Ferenc elém jön a kert­ajtóig. Nevéhez illően magas, szikár ember. Készséges, de nem akar nyilatkozni, azt mondja, minek, írtak róla ép­pen eleget annakidején ... A konyhaasztalon doboz Munkás, hamutartó. Felesége ebédet készít. Sudár moso­lyog: — Megírja, amit mondok? — Azért jöttem. — Kevés a nyugdíj, leg­alábbis ahhoz, amennyit én ezért hajtottam a bányában. — Kossuth-díjat is kapott — mondom — negyvenkilenc­ben. — Igen, kaptam ... Életem legszebb pillanata volt. De ez nem minden. Akkor már ötszörös szta­hanovista, amikor a Kossuth- díjat kezébe kapja. Sudár neve fogalommá vált. ötven- ben elhalmozzák különböző funkciókkal: tanácsi állandó bizottsági tag. békebizottság, a szakszervezeti központi ve­zetőség tagja, bírósági ülnök, Rendező Gárda parancsnok, pótképviselő, majd képvise­lő... összesen 17 féle meg­bízatás. Kongresszusok, érte­kezletek, ünnepségek, nagy­gyűlések ,.„ mindenütt ott szegényebb, de elhanyagol- tabb is a megye más tájai­nál — már ami a pillanatnyi helyzetet illeti. Mert az el­következendő évek ugrásszerű fejlődést ígérnek. Asbóth Gyula degeszre tö­mött dossziét tesz asztalra: — A sásdi kultúrközpont ta­nulmányterve ... A beépítésre kijelölt terület 4169 négyszögöl. A ma még valóban rendkívül szerény kulturális ellátottságé járási székhely fejlesztési terve há­rom ütemben valósul meg. Az első a kultúrház felépítését ír­ja elő. A második ütemben az oly régóta sürgetett könyv­tár valósul meg. Ehhez az épületkomplexumhoz csatlako­zik a községi és járási tanács tömbje — mely a harmadik ütemet képezi. A tervek alapján készült makett egy gyönyörű fekvésű üdülőhely hangulatát idézi. Fehér épületek, zöldellő par­kok, lágy ívekkel egymás fe­lé futó utak. — A költségek? — Negyven-negyvenöt mil­lió. „Emeletes“ strand Gettó József műtermében Mohács holnapi arca készül. A város sajátos hangulatát változatlanul megőrzik, a Liszt Ferenc utca környékén azon­ban egy tipikusan XX. száza­di mini-város is épül: 830 pa­nellakással. Száznyolcvan la­kás kiviteli terve már jövőre elkészül — a program végle­ges megvalósulása azonban csak a hetvenes évek végére várható. Gettó József alkotása a szi­getvári strand is. Határidők­ről még korai lenne beszélni, az azonban máris biztos, hogy a Dunántúl legkorszerűbb für­dő, szórakozó és pihenő ob­jektuma épül meg az elkövet­kezendő években a sokat átélt szigetvári várfalak alatt. A percenként 3 köbméter hévi­zet adó forrás felmérhetetlen érték. Az első építési ütem­ben 1000 négyzetméteres víz­felülettel, részben fedett stran­dot kap a város, mely a ké­sőbbiek folyamán hidegvizes versenyuszodával bővül. A fürdőkomplexum építészetileg is rendkívül sajátos: kénysze­rűségből emeletes lesz... A beépítésre kijelölt terület rendkívül talajvizes, fel kel­lett hát emelni a medencék szintjét. Így amolyan hajófe- délzet-szerű plató képződött, melyből piramisként emelke­van filmen, rádióadásban, új­sághasábokon ... — Naponta köteg meghívó, mennem kellett. Egyszer azt mondtam, dolgoznom kellene, kevés a pénz, családom van. No aztán megkaptam: „Anya­gias vagy, Franci!” Nem is emlékszem volt-e olyan hó­nap, hogy tizenkét termelői műszaknál többet csinálhat­tam. Ilyenkor naponta 180— 200 forintot kerestem, de a többi napokon, amikor ide- oda rángattak „urasági mű­szakban”, napi 42 forint volt a bérem. Elteltek az évek, öt­venhat februárjában nyugdíj­ba mentem 1650 forinttal. Ér­ti ezt? — Értem. — Az országgyűlés egyik állandó bizottságának tagja voltam. Munkaügyi problé­mákkal foglalkoztunk, meg nyugdíj ügyekkel. Egyszer a Parlament folyosóján Kisházi Ödön kérdi: „Hogy állsz a sa­ját nyugdíjaddal?” Mondom neki Nem hitte el. Hatvanhá- rómban aztán fölemelték 2100 forintra. De ez a pénz már nem a régi, sokmindennek változott az ára. — Szereti a bányát? — Az volt az életem. Ma is. Itt az akna a szomszéd­ban, a kapuból rálátni. Alig van olyan nap, hogy ne hív­nának le az üzembe. Megyek szívesen. dik ki az 500 négyzetméteres fedett rész napozónak hasz­nálható tetőszerkezete. Az „emelet” tehát állandóan nap­fényben úszik, míg a „föld­szinten” a ruhatárak, büfék, pihenők és egészségügyi léte­sítmények kapnak helyet..._ Szigetvár előreláthatóan a határontúli területek számára is nagy vonzást jelent majd, ezért a fürdő és vendéglátó­egységekkel párhuzamosan a város utcáinak és tereinek fejlesztésére is sor kerül. Ép­pen most került rajzasztalra a település-szintű rendezési terv, mely egyebek mellett je­lentős lakásépítést is előirá­nyoz. A két ütemben megva­lósuló beruházás első szaka­szában a Sánc utca környékén épülnek többszintes lakóházak. A második ütemben a Rado­van tér születik újjá: 200 la­kást telepítenek ebben a tér­ségben. Az építkezés 1970-ben indul. A tervezett össz-lakás­í száma: 400. Hadüzenet az unalomnak Harkány ma két dologról j híres: nagyszerű, gyógyhatású I melegvizéről és a községet té- len-nyáron uraló eseményte- lenségről. A siklósi közös köz­ségi tanács most hadat üzent az unalomnak: még az idén megkezdődik az 1000 szemé­lyes szabadtéri színpad építé­se. A tervező: Kistelegdi Ist­ván. A hegedűre emlékeztető alaprajz stranddal szembeni végén felkiáltójel-szerűen áll a bejárat pilonja. Itt kapnak helyet a színészek öltözői, a technikai helyiségek. Az alag­sorban büfé lesz — A 2,5 millió forintos rá­fordítással épülő szabadtéri színpad csak egy része a je­lenlegi tanácsház szomszédsá­gában kialakítandó kulturális centrumnak, a második ütem­ben ugyanis 400 személyes kultúrház és reprezentatív sza­badtéri kiállító „helyiség” is épül. Mindez természetesen a megnövelt strandkapacitás igé­nyeit veszi figyelembe, a kö­zeljövőben ugyanis további 1000 négyzetméterrel növelik a fürdő alapterületét (az épít­kezés máris folyik), s megfe­lelő mértékben bővítik a ven­déglátó-egységeiket, illetve, öl­tözőket is... 12 tantermes iskola A megye járási székhelyei közül a leggyorsabban fejlő­dik Siklós. Idegenforgalmi je­lentőségén túl regionális funk­ciói is erősödnek: mindinkább iskolai és egészségügyi köz­ponttá lesz Az igények növe­kedésének megfelelően most napirendre került a kórház bővítése. A tervek már ké­szülnek: a sebészeti szárnyra két új szintet építenek. — A siklósiak régi kérése volt az új iskola is ... — Meglesz: 12 új tanterem­mel. Ez év harmadik negyed­évére leszállítjuk a kiviteli terveket... Békés Sándor A létesítendő harkányi szabadtér! színpad makettje Kossutk-dijasok Vitték volna valamelyik üzem élére, aztán tanácsi ap­parátusba, aztán miniszté­riumba. Visszautasította: — Megmondtam: melós vol­tam, maradok továbbra is az. De hagyjanak dolgozni. A Ruffli Lajos is hasonló cipő­ben járt, kérdezze csak meg tőle! A Bocskai utca 44. alatt ré­gi bányászkolónián laknak Ruffliék. A padláson kukori­cát morzsolt, jön le a feljá­rón, majd a lépcsőt egy ér­dekes szerkezettel fellendíti a mennyezetig és a folyosó sza­bad. Nagyon jókedélyű em­ber, bemutat feleségének, fe­lesége nagynéniének, aki a konyhában ül egy heverőn. — Ruffli zömök, vállas férfi. Sö­tétkék sportmelegítőt húz, az asszonyok elvonulnak a má­sik szobába. — Hogy élünk? Tűrhetően. Ez a heverő a kedvenc he­lyem. Innét nézem a tévét, ha az unokám nem randalírozik. Nagyon eleven kis gyerek. — Ígérem neki, elpáholom egy­szer, de ha ránézek, elmegy a mérgem. Egyébként dolgo­zom is... — Hol? ] — A Borforgalminál, a í Batthyány utcában. Többnyi­re a portán. — Kossuth-díjjal? Csapkodja a térdét, annyi­ra nevet. — Ezt mondta a telepveze­tő is, a Sólyom elvtárs, tet­szik ismerni ugye? Szóval, azt mondja, amikor értesült arról, hogy én milyen „neves ember” voltam, hogy aligha van az országban még egy Kossuth-díjas portás. — Azt is mondta, miért nem szól­tam? Minek? Nem kérdezte senki. Ruffli Lajos mond egy ne­vet: Iván Stefonovits Valigu- ra. Donyeci bányász, ötvenes évek elején jön Valigura Ist- ván-aknára, megmutatta, hogy kell dolgozni a 11 kilogram­mos fejtőkalapáccsal. A he­lyiek megszokták az ötkilóst. Idegenkedtek. Pedig a szov­jet kalapáccsal elérhető a 250—300 százalékos teljesít­mény. Ruffli megpróbálja. — | Első napi teljesítménye 20 1 méter. . Reggel nem tudsz föl- I kelni...” — mondják neki. I Ruffli fáradt, de másnap is, utána is ráhajt. Meg kell ta­nulni, hogy ezzel a nagytelje­sítményű fejtőkalapáccsal sninden felesleges mozdulatot

Next

/
Thumbnails
Contents