Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-30 / 97. szám
1969. Április 30. Dtr^onmti naoto 9 Nemzetiségi politikánk megvalósult Befejezte munkáját a magyarországi németek kongresszusa Tizennégy baranyai a választmányban Pécsett megelőztek egy rendeletet Megnyílt a városi tüdőgondozó Új feladatok — Kevesebb tébécé, helyette hörgtágulat, szilikózis Jó hangulatban fogyott a vacsora hétfőn este az Astoriában, egyben mindjárt alakultak a másnapi felszólalások. A baranyai küldöttek az Ifjúság szállóban még külön megbeszélést is tartottak. Dr. Vargha Károly vezetésével összehangolták mondanivalójukat, a középpontban az iskolai oktatás javítása, a néprajzi gyűjtés koncentrálása, a Pécsi Rádió gondjai voltak. A kongresszus második napján 9 órakor találkoztak a résztvevők a Néphadsereg Központi Klubjában. A nap munkájának első aktusaként a kongresszus üdvözlő táviratot küldött az MSZMP Központi Bizottságához. Felszólalásra több mint 20 küldött jelentkezett. A baranyaiak közül Rótt Antal, véméndi tsz-elnök a falujában végbement pozitív változásokról szólt. Elmondta, hogy a megteremtett anyagi bázisra szellemi bázist kell a németségnek teremtenie. Leipold Péter, a Pécsi Rádió munkatársa nehézségeikről, munkakörülményeikről beszélt. Dr. Vargha Károly, tanszékvezető főiskolai tanár hiányolta a kongresszuson a KlSZ-képvi- selőít. Konkrét javaslatokat tett az elkövetkező feladatokat illetően. A 25 éves évfordulóra készítsenek a nemzetiségiek kiállításokat, amelyek eddigi eredményeiket tükrözik. A kultúresteken kívül meg kell találni a népművelés különböző formáit — szavalóverseny. honismereti szakkör, népdalvetélkedő. Szende Béla, főiskolai adjunktus az idegen nyelv általános értékét emelte ki hozzászólásában. Hozzászólt dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője. Többek között az alábbiakat mondotta: — Amiről önök a kongreszA telefonban elkeseredett női hang panaszkodott tegnap reggel: — Kérem, azonnal jöjjenek ki, nézzék meg: patkányok szaladgálnak a kukásedények körül. A szemetet széthordja a szél, bűzlik minden. Másfél hete nem viszi el a Köz- tisztasági Vállalat. A jobb érzésű emberek szégyellik az utcán növelni a szemétrakást, inkább a lakásukban tárolják'. Telefonáltam már a szemeteseknek is. Azt mondták, legyek türelemmel. Ebből már elég volt. Patkányokat nem láttam. A kép, ami fogadott mégis elkeserítő. Az edények púposán megrakva. Kenyér, papír, és ételmaradványok a földön. Másutt a kukaedények tömegével egyenlő nagyságú szemétrakás támaszkodik a tartályoknak.. Végigmentünk, az szuson beszéltek, az arról tanúskodik, hogy a nemzetiségi politikánk megvalósult, ha a gyakorlatnak vannak hiányosságai is. A meg nem valósult lehetőségeknek maguk a nemzetiségiek az okai. A nemzetiségiek maguk legyenek politikájuk művelői, ne objektumai. Az országos választmány évenként ülésezik majd, bizottságokat hoz létre, melyek javaslatokat dolgoznak ki, azokat előterjesztik, mi pedig érvényesíteni fogjuk a javaslatokból azokat, amelyek a nemzetiségiek egészséges fejlődését segítik. Néhány felvetett gyakorlati kérdésre is reflektált dr. Kővágó László. Felszólalásának zárószavaiban a következőket mondotta: „Nemcsak nemzetiségiek de hazánk érdeke is az, hogy minél több kettő vagy több nyelvű állampolgárunk legyen. A nyelvet, adott esetben a németet pedig csak az iskolákban lehet megtanítani. Dr. Wild Frigyes válaszolt a felszólalásokra, majd a kongresszus megválasztotta az országos választmány 60 tagját, melynek baranyai képviselői: Arnold János tsz-elnök Villány, Arató Márton tanár Fazekasboda, Rótt Antal tsz-elnök Véménd, Szende Béla tanár Pécs, dr. Vargha Károly főiskolai tanár Pécs, dr. Krauth János tanár Pécs, Leipold Péter Magyar Rádió 'német szekciója Pécs, Graf Vilmos Magyar Rádió német szekciója Pécs, Peltz Katalin boltvezető Pécs, Donovald Józsefné tanár Mecseknádasd, Schmidt János tanár Töttös, Handler József munkás Mohács, Schönberger Vilmos tsz-elnökhelyet- tes Olasz, Guth Erzsébet szak felügyelő tanár Boly. A választmány elnöke dr. Krauth János, elnökhelyettesek Rótt Antgl és Éder József. A választmány szerkesztőségi, okÉpítők, a Körösi Csorna Sándor, a 39-es dandár és a Hajnóczy úton. Alig egy-két hely, ahol üresek voltak az edények. Csorbics József, a Pécsi I Köztisztasági Vállalat igazga- j tója szintén elkeseredett. — A hat kuka autónkból j kedd reggel csak kettő tudott \ kimenni. Az egyik rövidesen visszatért, mert meghibáso- \ dott. A tavaszi nagytakarítá- j sok miatt sokkal több sze- ! mét is összejött... — Valami megoldást mégiscsak kell találni! — Átmenetileg egy oldalbillenős autót küldünk, délután pedig az egyik kukaautót irányítjuk XJjmecsekaljá- ra. Türelmet kérünk a lakóktól, és ígérjük: két héten belül teljesen rendet teremtünk Vjmecsekalján... U J. tatási és kulturális bizottságokat alapított 8—8, illetve 10 taggal. A kongresszus 4 oldalas határozati javaslatot fogadott el és ezzel a kongresszus befejezte munkáját. Az elnök dr. Krauth János zárószavaiban megköszönte a részvételt a hozzászólásokat, melyek a nagy többségükben németül hangzottak el. Ehhez persze bátorságot adott a küldötteknek az is, hogy dr. Orbán László, a párt Központi Bizottságának tagja, művelődés- ügyi miniszterhelyettes német nyelven köszöntötte őket és mondanivalójának nagy részét németül mondta. Nem túlzás, a közlekedés új koncepciói a közvélemény előtt széles körben ismeretesek, hiszen az országgyűlés is tárgyalta, részletes tájékoztatást közöltek a lapok. Lényege az, hogy a ráfordítások fokozatos csökkenését tűztük ki célul, tehát az áru- és személyszállítás költségeit optimalizálni akarjuk, tökéletesebb közlekedési hálózatot igyekszünk kialakítani. Ennek keretében a MÁV-nál fokozatosan felszámolják a kisforgalmú vasútvonalakat és vasútállomásokat, s a közútra terelik a forgalmat, megszervezik a körzeti állomások rendszerét, s ezeken a helyeken magasfokúan gépesítik a rakodást Ezen ésszerűsítési folyamat részleteiről beszélt Gyócsi Jenő, a MÁV-főigaz- gató, a KPM vasúti főosztálya kereskedelmi szakosztályának helyettes vezetője tegnap, a Technika Házában, azon az ankéton, amelyet a Műszaki Hónap keretében „Az új közlekedéspolitikai koncepció megvalósítása a MÁV pécsi igazgatósága területén” címmel a Közlekedéstudományi Egyesület pécsi szervezete és a MÁV pécsi igazgatósága rendezett Gyócsi Jenő vitaindító előadásában példaként megemlítette, hogy a francia vasutak hossza négyszeres a magyar vasúthálózatnak, ugyanakkor a magyar vasutakon feladott árumennyiségnek mindössze kétszeresét fuvarozzák vasúton. A tervek szerint a Pécsi Igazgatóság területén fokozatosan, több mint 300 kilométer hosszú nyomtávú, továbbá gazdasági vasútvonal és több vasútállomás szűnik meg. Az ütemről a területi forgalom-szervező munkabizottságok alapos, széleskörű felmérés után döntenek. A közlekedési eszközök közötti észszerű munkamegosztás az új gazdasági mechanizmusból fakadó szükségszerűség, — húzta alá az előadó. Az új díjszabás, azáltal, hogy a ráfordításokat, az önköltséget a korábbinál jobban tükrözi, előHidasi 1 églagyár fizikai dolgozókat felvesz. Szállás és térítés ellenében napi egyszeri étkezés biztosítva. Minden második szombat szabad. Jelentkezés a Téglagyár irodájában. József Altila és a világirodalom A Munkácsy Mihály Szabad- egyetem Irodalmi Tagozatának hétfő esti előadását dr. Nemes István főiskolai tanár tartotta meg. A nagyhatású előadás bevezetőjében kifejtette. hogy József Attila nem egy-két költőpéldakép nyomdokain indult el, hanem felhasználta a magyar- és a világirodalom lírai örökségét. Kezdő kötetében megtaláljuk a magyar líra legjobb értékeit Csokonaitól Illyés Gyuláig, de legerőteljesebb nála a nyugatosok hatása. Az előadó szemléletes példákkal igazolta, hogy bár József Attila költői nyelvének kialakításában nagy szerepet játszott a modernizmus, költészetének alaprétegében már korábban adott volt a népiesség. Az izmusok segítségével, de azok ellenére vált nagy költővé. A világirodalom és a magyar irodalom tanulságainak fel- használása tette lehetővé, hogy kivételes költői tehetsége egyetemes problémákkal tudott viaskodni. segíti a tartalékok feltárását, s erre máris vannak példák. Dr. Károly József, a 12-es AKÖV teherforgalmi osztály- vezetője korreferátumában elmondotta, hogy az autóközlekedésben megszűnt AKÖV- monopolhelyzet után sok közűiét fuvarozik, ennek következtében sok a keresztfuvar, s nem hiszi, hogy például a termelőszövetkezetek gazdaságosan ki tudják használni fuvareszközeiket. A közúti autóközlekedés szervesen kapcsolódik a vasúthoz, a legmesz- szebbmenőkig együtt kívánnak működni. Rámutatott arra, hogy a gépjármű-közlekedés erőteljes fejlesztése szűk keresztmetszetbe ütközik, és ez: a korszerűtlen közúti hálózat A 12-es AKÖV szakembereinek becslései szerint a negyedik ötéves terv végére másfélmillió tonnával kell majd többet fuvarozniuk, és ehhez mindössze 50 új gépkocsit állítanak be, tehát a nagyobb raksúlyú gépkocsik irányába tolódik el az arány. A munkaerő-gazdálkodás terén közismert gondjaik közül ismét említette a gépkocsivezetők aggasztó méretű fluktuációját A gépkocsivezetők a szabadidő hiányára hivatkozva cserélnek munkahelyet. Továbbá: 60 év itt is a nyugdíj korhatár, holott a szakma természeténél fogva már 50— 55 éves kortól csökken teljesítményük, romlanak reflexeik. Hogy ne álljon be keresetcsökkenés (mert ezáltal kevesebb lenne a nyugdíj) időben elhelyezkednek máshová. Temesi Ferenc, a KMP Pécsi Közúti Igazgatósága központi osztályának vezetője először is bejelentette, hogy a Villány—kiskassai gazdasági vasút mihamarábbi megszüntetése érdekében ez évben megkezdik és be is fejezik a kiskassa—pécsdevecseri bekötőút építését. Referátumában a továbbiakban rámutatott: rendkívül rossz úthálózatot örököltünk a múltból. Korszerűsítésére óriási anyagi eszközökre lenne szükség, de ezek az összegek nem állnak a népgazdaság rendelkezésére. — Ezért az elkövetkezendőkben csak a főközlekedési utak, azok közül is csak kiemelten fontosak korszerűsítésére kerülhet sor. Igen hosszú történelmi időre van tehát szükség és nagy áldozatokba kerül a korszerűsítés és hálózatfejlesztés, mert közben a közúti forgalom is jelentősen nő. A raksúly határtalan növelésére való törekvés pedig a közutak — főleg az alacsonyabb rendű utak romlását idézik elő. A Pécsi Közúti Igazgatóság egyébként útkorszerűsítési programját a vasúti közlekedés racionalizálási folyamatához igazítja; terveikben így hozták előbbre Baranyában több úgynevezett — vonatpótló — bekötőút megépítésének időpontját (M—vári) Tegnap délelőtt megváltozott ennek a szónak az értelme: tüdőgondozó. Eddig szokványos volt egy párbeszéd, s utána egy tartózkodó kézfogás. A párbeszéd mindössze ennyi: — Tényeg beteg vagy? És hol kezelnek? — A tüdőgondozóban. Utána következett a gyors, tartózkodó kézfogás, hiszen a köztudatban úgy élt a tüdőgondozó, mint egy intézmény, ahol kizárólag fertőző tuberkulózisban szenvedő betegeket gondoznak. Pedig a tbc lassan végleg csatát veszít, legyőzi az orvostudomány. Az országban 1960-tól 1967 végéig 840 ezerrel, vagyis 28 százalékkal csökkent az e betegség miatt bekövetkezett táppénzes napok száma, az új megbetegedéseké pedig még ennél is jobban, 33 százalékkal. De nemcsak országos, hanem pécsi bizonyíték is van erre: 1963-ban 73 ezer, 1968-ban pedig már csak 25 ezer táppénzes napra volt szükség. Pedig ez a szám sem pontos. Nem pontos, mert Pécsett megelőztek egy egészségügyi rendeletet, s már évek óta a tüdőrákos és hörgtágulatban szenvedő betegeket is a tüdőgondozókban kezelik, így az ő táppénzes napjaik is benne vannak ebben. Később rendelet is előírta, hogy — éppen a tbc visszaszorulása miatt — új feladatként a tüdőgondozóknak, a nem tbc-s tüdőbetegségeket, így elsősorban a hörgtágulatot, a tüdőtályogot, a szilikózist és a tüdőrákot is gondozniuk kell. Ilyen előzmények után nyílott meg tegnap délelőtt tizenegy órakor a Pécsi Tüdőgondozó Intézet a Szabadság út és a József Attila út sarkán. Dr. Breila István, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője adta át ünMszerelő, karosszérialakatos szakmunkásokat KERESÜNK FELVÉTELRE J 6 kereseti lehetőséggel, csökkent munkaidővel, 2 hetenkénti szabadnappal. Pécs, Bajcsy-Zs. 12. számú munkahelyre. Jelentkezés Pécsi Fémipari Vállalat Felsőmalom u. 13. nepélyes külsőségek között A megnyitón részt vett Szent- istványi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizottsága művelődésügyi és propaganda osztályának vezetője, Horváth Lajos, a városi tanács elnöke és Papp Imre, a városi tanács elnökhelyettese. Az intézet nem volt olcsó: összesen három és félmillió forintba került, amiből 1 millió 200 ezer forintot berendezés céljára fordítottak. Érdemes néhány szót ejteni az épületről is, meg a berendezésről is. Az épületről elsősorban azt, hogy végre beteljesült a betegek régi vágya: négyszemközt tárgyalhatnak az orvossal, mert a gondozó mindegyik orvosának külön szobája van. Sokat jelent ez a beteglélektan szempontjából! Egyébként a személyzet is a legkorszerűbb körülmények között dolgozhat, öltöző, tus, modern bútor és napfényt ontó széles ablakok környezetében. A berendezés? Itt található például az ország járóbetegellátásában egyetlen olyan röntgenkészülék — neve: Diagnomax 125, — amely dönthető és fekvőbetegeket is átvilágíthatnak vele. Ára 450 ezer forint. A Medicor Művekben készült, s a világpiacon nagyon keresett magyar gép. Továbbá egyetlen régi röntgenen kívül a gondozó minden gépe új. Az új intézmény egyúttal azt is jelenti, hogy Pécs megyei jogú város véglegesen önálló tüdőgondozót kapott, függetlenül a megyétől, ösz- szesen tizenöttagú állományából három orvos és tizenkettő egyéb beosztásban dolgozik. Természetesen a gondozó rendelkezése alá tartozik a régi épületében maradt városi tüdőszűrő állomás. De mit jelent a tegnapi avatás a betegeknek? Válaszol dr. Telkes József intézetvezető főorvos: — Pécsett 1964-ben 1400 tbc-ben szenvedő beteget gondoztunk, ma már csak 1100-at. De az egyéb tüdőbetegségek idecsatol.isával ez a szám ismét kétszeresére növekszik. Most különösen két pécsi „népbetegséget”, a rossz levegő miatt gyakori hörgtágulatot és a bányászoknál nagy számban előforduló szilikózist gondozzuk majd itt S ami még nagyon fontos: a szűrőállomásokon idejében észlelt tüdőrák gyógyítható, mert a beteget az észlelés i után két héten belül kórházba kell utalnunk, s ott további két héten belül meg kell operálni. Ezt jogszabály írja elő. Aztán utángondo- zásra ők is ide járnak majd. Végül még egy érdekesség: az egészségügy úgynevezett „ráfizetéses” népgazdasági beruházás, mert közvetlenül nem térül meg a befektetett pénz. Kivéve a tüdőgondozókat, mert a táppénzes napok már említett 28 százalékos, valamint a rokkantsági nyugdíjba helyezettek 33 százalékos csökkenése évi 44 millió forintos megtakarítást jelent aa országnak. F. D» Patkányok szaladgálnak a kukásedények között — Wér Vilmos — Űt, vasút, autóközlekedés Ésszerű munkamegosztás Az új közlekedési koncepció meg va lósí tásáért
