Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

Hm. április 27, Híd Európa és Ázsia között Mamfcut? rm-n ép« fel ma eh«, BnrApft Anlánl to- •».kötő híd. A Boszporuszt átívelő hid a tervek szerint MN eséter hosszú és 50 méter széles lesz. A képen; az új isztant- hsH Ud, ahogy a tervezők elképzelik. • • • MINDENFÉLE — mindenről KIN A LAKOSSÁGA: A vi­lág lakosságának csaknem egynegyede jelenleg a Kínai Népköztársaságban él. Az 1953-ban végrehajtott utolsó hivatalod népszámlálás sze­rint Kínának 583 millió la­kosa volt. A legújabb ada­tokból kitűnik, hogy időköz­ben Kína lakosainak száma 713 millióra emelkedett A feltevések szerint Kína la­kosságának száma 2000-re el­éri az egymilliárdot KETTŐS SZÁMOLÓGÉP; Anff- Sábán piacra kerültek azok a számológépek, amelyek mind az angol, mind a tizedes szám* rendszer szerint működnek. Ilyenfajta gépekre azért van szükség, mert Nagy-Britannia 1971 februárjától áttér a világon általánosan használt tizedes számrendszerre. hat nem az angolok? A teafogyasztásban a világ- elsőséget az írek tartják. Egy lakosra évente csaknem 5 ki­ló tea jut. Ebben a tekintet­ben az írek még az angolokat is megelőzik. LEPKETENYÉSZET: Angliában van a világ egyetlen olyan ta­nyája, ahol lepkéket tenyészte­nek. A szaporulatot — a lepké­ket és petéiket — hazai és kül­földi természettudományi mú­zeumoknak, állatk érteknek és tanintézeteknek adják eL BRONZKORI FEGYVERTÁRRÁ BUKKANTAK: A nyugat-galileai Hanita kibbúcban egy földalatti üregben olyan fegyverraktárt találtak. amely valószínűleg bronzkori (L e. 2200—1800) ere­detű. A lelet jól megőrződött bronzfegyverekből, 30 cm hosz- szúságú lándzsafejekből, továb­bá nyílfejekből, tartóedényekből stb. álL REKORDEREK: A »értés­hús-fogyasztásban Ausztria tartja az 1968. évi rekordot, egy lakosra számítva 38 ki­logrammos „teljesítménnyel”. A második helyen az NSZK áll, 33.5 kilogrammal. Auszt­riában az egyéb húsfélék fo­gyasztása sem alacsony. Egy lakosra 64.5 kilogramm jut, méghozzá baromfi nélkül számítva, aminek a fogyasz­tása ugyancsak emelkedik. Átlagjövedelmek Afri­kában: Csupán hat olyan afri­kai ország van, ahol az egy lakosra számított jövedelem el­éri a 200 dollárt. Ezek az orszá­gok a következők: a Dél-Afrikai Köztársaság, Algéria, Líbia, Zambia, Rhodesia és az Egye­sült Arab Köztársaság. Az afri­kai kontinens ipari termelésé­nek 40 százaléka innen kerül ki. Az egy lakosra számított jövedelem Etiópiában, Dahomey- ben. Kongóban (Brazzaville), Nigériában, Felső-Voltában, Szo­máliában, Ruandában, Csád Köztársaságban és a Közép-Af­rikai Köztársaságban a legki­sebb, — évi 50 dollár. Núbih elárasztása a Nasz­szer-tó — az asszuáni záró- gátnak köszönhető 5000 négyzetkilométeres mester­séges tenger — vizével, ket­tős átköltözést követel: egyrészt el kellett költöz­tetni az ősidők templomait és freskóit, másrészt a Wadi Halía két oldalán lakó száz­ezer núbiait Egyiptom és Szudán más területeire. A leglátványosabb „ar­cheológiái” •átköltöztetést az Abuszim belét az UNESCO és az EAK hozzájárulása tette lehetővé. A nemzet­közi szolidaritás 36 millió dollárjának köszönhető, hogy II. Ramzesz kolosszu­sát 1035 darabban 64 mé­ter magasságból levegyék és felemeljék a sziklafalra, amelynek lábánál 32 évszá­zadon át nyugodott A lakosság több Bűnt fele 8* trea aluli Új Núbia — fáraó nélkül A százezer nú'biai útnak indult holmijával, nyájával és baromfijával, éspedig két ellentétes irányba: az 50 000 „szudáni núbiai” Wa­di Halfától 1300 kilométer­nyire délkeletre, az etió- piai fennsík felé, míg az 50 000 „egyiptomi núbiai” a keleti sivatag felé, amely az asszuáni zárógáttól észak­ra fekszik. Az ősi Núbiát elnyelte a víz, falvaival, pálmafáival és nílusi naplementéivel együtt New Halfa és New Núbia Szudánban és Egyip­tomban látta meg a napvi­lágot, egymástól több mint 15 000 kilométer távolság­ban. A New Núbia házalt, ut­cáit és szökőkútjait előre megépítették: már csak a núbtaiak hiányoztak belőlük. Azok pedig akkor éppen úton voltak, s életük leg­szebb és legfájdalamasabb útját élték végig: búcsút mondtak a folyóistennek. Háromszáz kilométert tettek meg hajón az asszuáni gá­tig; onnan tehergépkocsin jutottak el New Núbiába. Ballana, Eneba és Abu Sim- bel eltűnt a hullámsírban, míg Ballana n„ Eneba II. és Abu Simbel II. megszületett a homokból. Néhány nú­biai, — hogy otthonosab­ban érezze magát — magá­val hozta a régi ház ajta­ját és ablakait, s ezeket be­helyezték az új házak kere­teibe. A hajdani szomszé­dok ismét megtalálták egy­mást New Núbia megkezd­te új életét: nem hiányzott más, csak a Nílus. New Núbia tele van fia­talokkal. A lakosságnak több mint a felét teszik ki a 20 éven aluliak. Alig egy­ötöde áll javakorabeli em­berekből. Csak az öreg n lí­biaiak szemében csillan fel néha a Nílus-part és a vi­torlások nosztalgikus képe. New Núbiát azonban már Nílus és fáraók nélkül épí­tik fel a fiatalok. Az életben maradt hajómérnök Egy török hajómérnök: Mohamed Almán esete. Március 27-én 4 napi kény- szerfogság: után szabadult ki a szerencsétlenül járt török „Ayas” tankhajó egyik vízalatti kamrájá­ból. Valószínűleg március 23-án borult fel a hajó a Földközi-tengeren dühöngő 8-as erejű széltől. Egy dán teherhajó bevontatta a gö­rögországi Pylos kikötőjé­be, legénységének nyoma veszett. A kikötőben lefoly­tatott vizsgálatról az egyik tisztviselő szabályosan visz- szatérő, ütések okozta zajt hallott a hajó belsejéből. Hat békaembert kértek ezért rádió útján Pylosba, akik repülőgépen hamaro­san meg is érkeztek. Víz alatt sikerült bejáratot ta­lálni a hajótestbe, ahol nagy meglepetésükre egy jól elzárt rekeszben ráta­láltak a négynapos izga­lomtól és éhségtől kime­rült hajómérnökre. Vulkáni gőzzel hajtott erőművek Mint ismerete*, geometrikus erőművek már évtize­dek óta működnek Olaszországban. A második világhá­ború után az ez irányú figyelem a Csendes-óceán körü­li vulkánikus gyűrű régiói felé fordult Mexikóban vulkáni hö után kutatva 1955-ben mé­lyítették le az első fúrásokat és Mexikóváros közeli Pa- the-i kísérleti erőművek biztosították is a hajtóenergiá­ját Üjabb előfordulásokra bukkanva az ország észak- nyugati, az VSA-val határ os részén nagyobb geoter­mikus erőmű építését kezdték meg, amely 1970-ben lép üzembe 75 MW teljesítménnyel, de a kedvező gőznyomás további kihasználásával 1973-ra 150 MW-ra remélik nö­velni, ez esetben elérnék a jelenleg legnagyobb új-zé- landi erőművek kapacitását, r Újabb uránkonjunktűra Néhány évvel ezelőtt ax Amerikai Atomenergiai Bi­zottság a beváltási áron ga­rantált uránmennyiség átvé­telét lényegesen csökkentet­te. Az akkori 25 uránércet feldolgozó üzemből már csak 12 működik. 1968 januári je­lentés szerint 148 ezer ton­na uránérckoncentrátummal rendelkezik az A. A. Bi­zottság, tehát a készletek csökkentéséről egyelőre szó sem lehet. Ennek ellenére újabb uránkonjunktúra kezdetének jetai láthatók. Oj uránérc- bjmyák és feldolgozó üze­mek létesítésére 50. millió dollárt fordítanak. Ezek a vállalkozások két körülményre alapítják ter­vüket. Az amerikai kormány részéről garantált beváltási ár (17,64 dollár/kilogramm, amely évi 7257,6 kilogramm mennyiségre vonatkozik) 1970 ben megszűnik. A szabadke­reskedelmi ár jelenleg 15,44 dollár/kilogramm. Az üzem­belépő új óriás atomerőmű­vek szükségletét figyelembe véve a vállalkozók 1975— 77-ben már 22 dollár/kilo­gramm árat remélnek elér­ni, mely később még tovább fog emelkedni. *» ARANYGYÁR” AZ URALBAN Érdekes kérdést vetett fel egy anya a hamburgi Stern hetilap szerkesztőségéhez inté­zett levelében. Tizenhárom éves leánya szekrényében ugyanis Dániában kiadott por­nográf könyveket talált, s most azt kérdezi, hogy az ilyen és hasonló nyomtatvá­nyok milyen hatást gyakorol­nak a fiatalokra, s nem ösz- tönzik-e őket bűnözésre. E kérdéssel kapcsolatban a Stern munkatársa elbeszélgetett Aders Groth koppenhágai pszichológussal. A beszélgetést teljes egészében közöljük. Stern; Dr. Groth, milyen mértékben megengedett dolog Dániában a pornográfia? Groth: Az 1967 júniusában kiadott törvény 234. paragra­fusa szerint nálunk a pornog­ráf képek és tárgyak terjesz­tése csak akkor büntetendő, ha 18 éven aluliaknak árusít­ják. Egyébként pornográf írá­sok nyomtatása és terjesztése teljesen szabad. Rövidesen megjelenik majd még egy tör­vény, mely szerint a képek árusítása sem lesz bünteten­dő. A törvénymagyarázat azt mondja, hogy a nyomtatvá­nyok forgalomba hozása sem tekinthető bűncselekménynek, mert senkit sem kényszeríte­nek arra, hogy olvassa őket. S.: Vajon 1967 júniusa óta növekedett-e a szexuális bűn- cselekmények száma, s egy­általán bűntettre ösztönzik-e a pornográf olvasmányok és ké­pek a fiatalokat? Nálunk pél­A pornográfia és a bűnözés Dániában Ami tilos, az érdekesebb dául, különösen az egyház, ezen a véleményen van. G.: Éppen ellenkezőleg. Kop­penhágai statisztikai adatok szerint a bűntettek száma csők kent. 1962-ben 918 esetben, 1966-ban 796. 1967-ben 566, (!), s 1968 első felében mindössze 278 esetben követtek el sze­xuális bűntettet, kereken 30 százalékkal kevesebbet. Termé­szetesen még korai volna ezeknek az adatoKnak az alapján azt állítani, hogy to­vábbra is csökkennek majd a bűntettek. De egy biztos: a bűntények száma nem növe­kedett. S.: Az eladod pornográf nyomtatványok száma nőtt j vagy csökkent a múlt év jú- j niusa óta? G.: Csökkent. Az emberek általában kíváncsiak, érdekli őket, mi is az a pornográfia. | Elolvasnak egy-két könyvet, j megnéznek néhány filmet, dia- pozitívot, képet, s máris unni kezdik. Valószínűleg ön is lá­tott már pornográf nyomtat­ványt. S.: Természetesen, s ön? G.: Persze. Bizonyos idő után, különösen azért, mert mindenütt kapható, az ember megunja é» nem érdeklődik többé iránta. Ha valami tilos, az sokkal vonzóbb és érdeke­sebb. S.: A dánok külföldi piacra is gyártanak pornográfiát. A világ minden táján van belő­lük, Németországban is. G.: Igen, de azzal, hogy tilt­ják a bevitelt és az árusítást, csak növelik a vásárlók érdek­lődését. S.: Néhány évvel ezelőtt is­mert svéd írók pornográf so­rozatot indítottak azzal a cél­lal, hogy ha már az ilyenfajta irodalmat olvassák az embe­rek, akkor legalább legyen művészi alkotás. Hány könyv jelent meg ebből a soroza- ból? G.: Négy. S.: Kiadják az ötödiket Is? G.: Ezt nehéz megmondani, mert állandóan csökken a vá­sárlók száma, s lehetséges, hogy az ötödik kötet kiadása már nem lesz kifizetődő. S.: Tehát ön szerint az egész világon meg kellene szün­tetni a pornográfiára vonatko­zó tilalmat, akkor mindenütt csökkenne a szexuális bűnté­nyek száma? G.: Ez nagyon tsk körül­ménytől függ. Olyan társada­lomban, . ahol a szexuális er­kölcs nincs minden nyomástól felszabadítva, nem lehet sza­baddá tenni a pornográfiát. Néhány országban a szigorú vallási szokások és az egyház miatt ez teljesen lehetetlen. Például Olaszországban és Spa­nyolországban ilyesmit elkép­zelni sem lehet. S.: ön szerint mely orszá­gokban van a „szexuális er­kölcs minden nyomás alól felmentve?’* Dániában? G.: Igen, és minden skandi­náv országban. S.: Egyesek véleménye sze­rint például a miniszoknya Is szexuális bűntettekre ösztönöz. Mi a véleménye erről? G.: Ez tévedés. Minden attól függ, hogy az emberek ho­gyan viszonyulnak saját sze­xuális ösztöneikhez. Ha vala­mi megengedett dolog, s az ember úgy érzi, hogy azt szí­vesen megtenné, akkor meg is teszi. Ha tetszenek neki a mi­niszoknyák, akkor megnézi őket, nem titkolja, nem fojtja el vágyait ösztöneit, tehát nem halmozódhatnak fel az elfoj­tott kívánságok, ösztönök, s így nem kerülhet sor ezek­nek kirobbanására. Ami ezt illeti, az utóbbi években sok­kal nagyobb a szabadság, már az egészen kis gyermekek sok­kal szabadabbak egymást kö­zött. mint néhány évtizeddel ezelőtt. A házastársak is egy­másközti viszonyukban többet megengednek maguknak, mint nagyanyáik éa nagyapáik. A folyók hordalékából ké­zi erővel, hallatlan türelem­mel járó aranykitermelés korszaka már régen lejárt Am a különösen gazdag aranytartelmú kőzeteket, pa­rányi aranyszemcséket gör­gető folyók medre mégsem hagyható kihasználatlanul. Ezen a véleményen voltak a szovjet szakemberek is, amikor az Ural-hegység ara­nyat rejtő völgyein áthaladó Miassz-folyón megépítették a képen látható kotró-berende­zést és a hozzá tartozó aranymosó üzemet. A töké­letesen gépesített és auto­matizált „aranygyárnak” csak néhány dolgozója van, ezek is főként gépkarbantar­tást végeznek. A kitermelést és a mosást végző berende­zések irányítását egyetlen ember gondjára bízták az épület tetején elhelyezett ve­zérlőteremben. Eközben a folyó egyenletesen szállítja értékes hordalékát a kiter- melő-berendezés kanalai alá, de a kotrómű közeli part­szakaszokra is ellátogat a hordalék kiemelése céljá­ból. A pénznek nincs szaga? „Megfoghatatlan' szélhámosok A svájci magánbankokat azzal gyanúsítják, hogy évtizedek óta fedezik az egész világból Svájcba ér­kező kalandorokat, szélhá» mosokat. a törvények kiját­szóit. De amint egy-egy Ilyen gyanú beigazolódik (például kiderült, hogy va­lamelyik bukott diktátor, mint például a kubai Ba­tista vagy egy szélhámos, mint Anthony do Angelia egész vagyont rejteget egy zürichi bankban lévő folyó­számláján), a bankügyle­tek. a legjövedelemezőbb svájci üzletág vezetői nyomban igyekeznek tisz­tára mosni magukat. Mit tehet az ember, — mond­ják, — a becstelen úton szerzett pénz csakugyan behatolhat a tiszteletre méltó bankintézmények gránitboltozatai közé, de a világon egyetlen bankrend­szer sem tökéletes! Morgentow New York-i kerületi ügyész az ameri­kai képviselőház bank- és valutaügyekkel foglalkozó bizottságának tagjainak tartott beszámolójában olyan machinációkat leple­zett le, amelyek mellett egyetlen svájci bankár sem mehet el szó nélkül. Morgentow közlése sze­rint az amerikaiak ezrei rájöttek, hogy milyen ké­nyelmes és előnyös, ha a titkosságot garantáló sváj­ci bankokban helyezik el betétjeiket, s könnyűszer­rel megkerülik az Egyesült Államok pénzügyi törvé­nyeit és rendelkezéseit. Korábban csak a legkör­mönfontabb pénzemberek tudták, hogyan lehet Svájc révén „működni”. Most pedig a részvénytár­saságok számos tisztvise­lője közvetítők stb. való­ságos hitbizományuknak tekintik Svájcot, s tör­vénytelen hasznot húznak hivatali beosztásukból, sok üzletember szintén svájci bankok közreműködésével titkolja el profitjait az adóügyi hatóságok előL Kiderült, hogy a pénz át­utalása a svájci bankokba, — nevetségesen egyszerű. Egyáltalán nem szükséges aktatáskában ^ kicsempészni a pénzt, bár egyesek ilyen módon is nagy összegeket szállítanak ki. A svájci bankban név nélküli folyó­számlával rendelkező ame­rikai állampolgárnak csu­pán valamelyik amerikai bank távirati átutaló osz­tályához kell fordulnia, be kell mondania egy kitalált nevet és le kell fizetnie a készpénzt. De ex csak áx egyik módszer. A valóságban annyi útja-módja van a csalásnak, hogy szinte meg sem lehet számolni. A svájci Hitelbank — ax ország egyik legnagyobb bankintézménye — nemré­gen 50 000 dollár készpénzt vett át bankjegyekben, — ezt az összeget két ameri­kai lopta valahonnan. A bank kénytelen volt vissza­adni az összeget a megká­rosított cégnek, de megta­gadta, hogy tanút küldjön az ügy bírósági tárgyalá­sára. j

Next

/
Thumbnails
Contents