Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

196?. április 26. imncmTöti nap»«- 3 A dolgozó nők társadalmi és szociális helyzete (II.) Javítani a munkakörülményeket A munkatermek többsége túlzsúfolt — Kevés a kisgép A nők, s mindenekelőtt a munkásnők. fokozott védel­me társadalmunk egyik köz­ponti kérdése. A téma iro­dalma — nyilatkozatok, saj­tóközlemények és brosúrák —, évről évre hatalmasabb. Az újonnan épített ipari lé­tesítmények tervezői mesz- szemenően figyelembe is ve­szik a nők tömeges foglal­koztatásából fakadó különle­ges követelményeket, a régi üzemekben azonban rend­kívül lassú az előrehaladás. Az országos gondok — mint cseppben a tenger —, sajnos baranyai helyzetképünkben is tükröződnek ... Az első megállapítás: a nők egészségének védelméről szó­ló törvényt minden illetékes ismeri, s a legmesszebbmenő­kig egyet is ért vele. A má­sodik: mintha az illetékesek többsége még mindig arra várna, hogy ezt a törvényt valaki más, valami külön e célra létesített hivatal reali­zálja ... Nők — a férfiak helyén A női munkaerőfelesleg le­kötésének lehetőségeit kereső speciális tanácsi bizottság már évekkel ezelőtt megállapítot­ta, hogy számos tipikusan „női” munkakörben dolgoz­nak férfiak. Ez elhelyezkedé­si problémákat okoz, s fel­számolása valóban legfonto­sabb feladataink egyike. De ugyanilyen fontos lenne pon­tosan felmérni, hol. mennyien dolgoznak „védett” nő létük­re nagyon is „férfias” beosz­tásokban, ötven-hatvan kilós súlyokat, zsákokat emelgetve. Mert ilyenek is százával van­nak. A szakszervezetek mun­kavédelmi felügyelői rendsze­resen ellenőrzik a tiltott mun­kakörök betöltését, s ilyenkor derül ki, milyen könnyen túl­teszik magukat a szorult hely­zetben lévő vezetők a törvé­nyeken. A MÁV-nál váltóke­zelői, az építőiparban anyag- mozgatói, a kereskedelemben raktámoki munkakörben al­kalmaztak nőket — súlyosan veszélyeztetve egészségüket Az üzemi balesetek sérült­jeinek 23 százaléka volt nő az elmúlt esztendőben. Ez a szám elfogadható, annál is inkább, mert a balesetek túl­nyomó többsége enyhe kime­netelű volt. fedekes, hogy míg a gépek-okozta sérülések száma évről évre csökken, a botlások, csúszások, esések és mellényúlások egyre gyako­ribbak. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok megállapították, hogy ennek kettős oka van. Egyrészt az a tény, hogy a munkatermek többsége túl­zsúfolt, és ami talán még en­nél is nagyobb baj: rendet­len, másrészt az, hogy a mun­kásnők — különösen az asz- szonyok —, jelentős része fá­radtan, különösen éjszakai műszakok esetén, kialvatlanul ér munkahelyére... Erő helyett gépek A fáradt munkásasszony, sajnos, mindennapi látvány. A Jóét műszak” ténye ter­mészetesen a termelési ered­ményeket is befolyásolja, ép­pen ezért legszorosabban vett üzemi érdek lenne a női mun­kások fokozottabb védelme, erejük kímélése. Ennek pe­dig egyetlen útja van: a gyors ütemű gépesítés. Az esetek többségében nem is nagy, milliós, beruházásokra lenne szükség, hanem viszonylag ol­csó — könnyű és nagytelje­sítményű —, kisgépekre és kéziszerszámokra. Teljesítmények, önköltség, fluktuáció — e szorosan ösz- szefüggő és egymásra köl­csönösen ható mutatók sem választhatók el a nőket nagy számban foglalkoztató üze­mekben a „gyengébb” nem védelmében tett intézkedések­től. Általános tapasztalat: a női munkások „hűségesebbek” a férfiaknál, ennek a vállala­ti szempontból oly értékes ra­gaszkodásnak azonban van egy alapfeltétele, mégpedig az, hogy a munkahely ne akarja magának teljesen „ki­sajátítani” a feleségeket, anyákat. Azokban az üze­mekben, ahol a munkabeosz­tásoknál, a termelés szervezé­sénél az anyai, illetve fele­ségi teendőkre is tekintettel vannak, sajátos módon keve­sebb a panasz, még akkor is, ha egyébként mostohák a kö­rülmények. A szeszélyes mű­szakbeosztás, a kiküldetések, a gyakori túlóráztatás, a közle­kedési, illetve bevásárlási le­hetőségekkel nem törődő mű­szakkezdés — ezek azok a té­nyezők, melyek valósággal ta­szítják a nőket A Bőrgyár­ban egy hónap alatt 180 nő kérte ki tavaly a munka­könyvét a hirdi kenderfonó­ban háromszázan mentek el egyetlen év alatt — többnyi­re a fent említettekért. Egy­szóval: a munkásnők többsé­ge — kétségtelen munka- és hivatásszeretetük ellenére —, mindenekelőtt anya, illetve fe­leség akar lenni. Ezernyi lehetőség Egy hónappal ezelőtt, az újonnan üzembe helyezett komlói ruhagyárban döbben­tem rá, milyen sokat tehet egy gyár vezetése munkásai érdekében. A minden vonat­kozásban korszerű üzem egyik első „egysége” volt a. gyári bolt, mely nemcsak büfé­árukat, de a legelemibb ház­tartási cikkeket is árusítja. — Szerencsére az ilyen boltok az elmúlt évben gombamód elszaporodtak, s miután a kereskedelmi vállalatok is tettek ez ügyben néhány lé­pést — több üzem közelében létesítettek boltot, illetve bő­vítették a régit —, a dolgozó nők bevásárlási gondjai je­lentősen enyhültek. Ezek azonban csak az első lépé­sek, melyeket tucatnyi más­nak kell követnie. Hogy csak egyet említsek: valamennyi nőket nagyszámban foglalkoz­tató üzemben meg kellene oldani az üzemorvosi — nő­gyógyászati! —, rendelést... A megkönnyíteti munka és a házi gondokba való „bese­gítés” egyébként rendkívül érdekes következményekkel járt néhány üzemünkben: nőtt a nők politikai érdeklő­dése, társadalmi aktivitása. Hogy mennyire alaptalanoka nők közéleti közömbösségérői terjesztett mende-mondák azt bizonyítsák a számok. A Pé­csi Kesztyűgyárban a női dol­gozók 90 százaléka szocialista brigádtag. De nem sokkal rosszabb az arány a Hirdi Kenderfonóban sem, ahol ép­pen tavaly erősödött meg a mozgalom, s érte el a szer­vezettség a 85 százalékot. — Hogy lehet a nőket mozgat­ni, erre az egyébként megle­hetősen mostoha körülmények között dolgozó Mohácsi Se­lyemgyár is jó példa; ahol Strand- és campingfelszerelési eikkek vására A HAL TÉRI GUMIÁRU SZAKÜZLETBEN Nagy választékban kapható Palma strandpapnesok, műanyag színes szatyrok, kerti ernyők, felfújható matracok stb. Most érkezett habszivacs kg-os árban és szivacsmatrac huzattal. NYITVA REGGEL 8-TÓL ESTE FÉL 6-IG. négy női dolgozó közül há­rom szocialista brigádtag ... A munkahelyi körülmények javulása — a KISZ, a szak- szervezetek és a Nőtanács kö­zös megállapítása szerint —, ugrásszerűen növeli a munka- és tanulási kedvet. A múlt esztendőben a szakmai to­vábbképzésben résztvevők 32 százaléka nő volt, s a dol­gozók gimnáziumainak ada­tai szerint az esti és levelező tagozatok új hallgatói is több­ségükben lányok, illetve asz- szonyok. Es még egy érdekes adat: a munkaügyi döntőbi­zottságok elé kerülő vitás ügyeknek csak mintegy 10 százalékát teszik ki a nők ál­tal benyújtott panaszok ... Békés Sándor Közüggyé tenni az építészetet! A Jelenkor szerkesztősé­gének immár hagyományos vita-sorozatán belül rendez­ték meg csütörtökön azt a vitaestet amelyen két fiatal építész, Tóth Zoltán és Erdélyi Zoltán tartott bevezetőt a modern építé­szeti elvekről, többek kö­zött az organikus építé­szetről. Bár érthető okok­ból a beszélgetés résztve­vői először a lakásépítke­zés problémái iránt érdek­lődtek, a későbbiekben mégis elvi kérdésekről is szó esett. Erdélyi Zoltán bemutatta a Kertváros kö­zelében, a Megyeri út men­tén építendő új lakótelep tervjavaslatait. — Mint el­mondotta, az építészek­nek nagyon gyakran olyan kérdésekben is dönteniük kell, amelyek nem tartoz­nak szűkebb értelemben a szakmájukhoz, tehát az amúgyis meglévő felelőssé­gük még nagyobb. Éppen ezért azt szeretnék, hogy a lakosság, a közvélemény támogatná őket javaslataik­kal, véleménynyilvánítá­sukkal még a tervek meg­valósulása előtt. 9Földrengés“ Villányban Évszázados omladozó pineelabirintus a község alatt A mezőgazdaság jövője Milliókat költünk mérnökképzésre Szakmunkások váltják fel a nyugdíjba vonulókat Magyarország a mezőgazda- sági szakemberek arányát te­kintve a harmadik helyre tört fel a szocialista országok kö­zött. A fejlődés valóban im­ponáló. Nyolc évvel ezelőtt, tehát a tsz-mozgalom évében mindössze 42 egyetemet és fő­iskolát végzett szakember dol­gozott Baranya tsz-eiben, s csaknem 7 ezer hold földte­rület jutott mindegyikre. 1968 közepére 600-ra nőtt a szá­muk, s az egy mezőgazdasági mérnökre jutó földterület 1400 holdra csökkent. A szélsőségek ellen E számokat Romvári Fe­renc, a Megyei Tanács sze­mélyzeti és oktatásügyi cso­portvezetője közölte munka­társunkkal. Romvári Ferenc tevékeny tagja volt annak a bizottságnak, amely kidolgoz­ta Baranya mezőgazdasága és élelmiszeripara távlati fejlesz­tési irányelveinek szakember ellátásról szóló részét. Mint ismert, az irányelveket elfo­gadta a Megyei Pártbizottság ülése is. Bár a fenti számok muta­tósak, a bizottság tagjai még­sem elégedettek. Mint mond­ják, igen nagy aránytalansá­gokat takarnak az adatok. A szakember-ellátottság terén még ma is számottevő, néha szélsőséges különbségek áll­nak fenn a tsz-ek egésze és az állami gazdaságok, vala­mint a különböző tsz-ek kö­zött. Ami az előbbit illeti egy tsz agrármérnöknek három­szor, kertészmérnöknek két­szer annyi területet kell el­látni, mint állami gazdaság­beli kollégájának. Hasonló, vagy még rosszabb az arány a főállattenyésztők, gépész­mérnökök és mások között. Esztergályos, lakatos szakmunkásokat Jó kereseti lehetőséggel, csökkent munkaidővel, 2 hetenkénti szabad­nappal. Pécs, Szigeti u. 13L munka­helyre. Jelentkezés: Pécsi Fémipari Vállalat Felső-Malom a. 13. Az egy gépészmérnökre jutó traktoregység a tsz-ekben például 467, az állami gazda­ságokban viszont csak 75! Olyan nagyok a különbségek, hogy a bizottság — a reális számítások alapján — arra a következtetésre jutott, hogy a tsz-ek még 1975-ben sem tudják elérni az állami gaz­daságok színvonalát, bár je­lentősen megközelítik azt. Az egy gépészmérnökre jutó trak­toregység aránya például 50:90-re alakul, az állami gazdaságok javára. A fejlődés kulcskérdése, hogy a szakember-ellátottság­ban elmaradó tsz-ek felzár­kózzanak élenjáró társaik mögé. Hogy milyen szélsősé­ges eseteket produkál az élet, arra csak egy példát. Van egy 6 ezer holdas tsz-ünk, amely­ben — a főkönyvelőt is bele­értve — 7 egyetemet és főis­kolát végzett szakember dol­gozik felelős beosztásban. A szomszédos 10 ezer holdas szövetkezetben viszont egyet­len diplomás ember sincs. Ezrek mennek nyugdíjba Amint a távlati fejlesztési irányelvekből megállapítható, nem is annyira az agrármér­nök, álláttenyésztési szakmér­nök hiányzik — bár azokból sincs elég! —, hanem a jól képzett főkönyvelő, brigádve­zető és szakmunkás. Ezekből van a legkevesebb, az ő mun­katerületükön szorít ma a legjobban a cipő. Mivel a fő­könyvelők mintegy fele még csak általános iskolai végzett­séggel rendelkezik, a szövet­kezetek zöme nem végez ön­költségszámításokat Egy vizs­gálat kimutatta, hogy a me­zőgazdasági mérnökök mun­kaidejük alig egyharmadában végeznek valóban mérnöki te­vékenységet A nap nagyobb részében a brigádvezetőket he­lyettesítik, éspedig azért, mert a tsz-ekben — mindig azok­ról beszélünk — 5 brigádve­zető közül 4-nek ugyancsak alsófokú végzettsége van. Ami a szakmunkásokat il­leti, óriási a kereslet, s nem­csak azért, mert a felépítendő modem „sertéshúsgyárak” meg szarvasmarha-telepek el sem képzelhetők szakmunká­sok nélkül, hanem azért is, mert 1969—1971 között sok ezer tsz-tag éri el a nyugdí­jaztatáshoz szükséges mini­mális tíz évet, következésképp a klasszikus értelemben vett növénytermesztők illetve gya­logmunkások száma néhány év alatt több ezer fővel csök­ken. Nyilvánvaló, hogy nem fognak ugyanannyian a he­lyükre állni, s annak a keve­sebb embernek termeléke­nyebben kell dolgoznia, mint elődei tették. Ez a cél csak kvalifikált szakmunkásokkal érhető el. Az újtípusú nö­vénytermesztő szakmunkástól megkívánják, bogy tudjon A szemlátomást megrogy- gyant úttest, a több helyütt is beszakadt járdák, de különö­sen a volt Teleki pince (ma a villányi tsz tulajdona) és az iskola napközi otthonának földbesüllyedt épületszámyai valóban egy kisebb földren­gés ijesztő képét idézik, no­ha egészen más természetű „elemi csapás” környékezte meg az idén a villányiakat. Herman Károly, a tanács vb-elnöke érthető lehangolt- sággal beszél a jelentős ká­rokról, melyek véleménye sze­rint már hosszú évekkel előbb előrevetették árnyékukat. — A pécsiekhez hasonlócin, nálunk is a községet keresz- tül-kasul behálózó ősi pince­labirintus bosszulta meg a túl­terhelést — mondotta. traktort vezetni, értsen az erő­géphez kapcsolt munkagépek kezeléséhez, vontatót vezessen a közutakon stb. Új idők, új követelmények 1969-t51 1975-ig mindössze 7 év van hátra, s hét év alatt nem lehet csodákat művelni még a szakemberképzésben sem. Mégis, nagy fejlődésre számíthatunk. A számítások szerint 1975-ben a főkönyve­lők mintegy fele egyetemi- főiskolai, a * brigádvezetők több mint fele felső- vagy kö­zépfokú technikumi végzett­séggel rendelkezik. Több mint ötezer szakmunkást képeznek ki. Ez utóbbiban benne van az állami gazdaságok szük­séglete is. Bár ez még mindig messze van a rohamosan növekvő igényektől, mégis, ez már né­mi ízelítőt ad abból, milyen is lesz az a „szakember-kor­szak”, miképp válik lehetővé, hogy csak a lakosság kisebb része dolgozzon a mezőgazda­ságban, mégis sok élelmet ál­lítson elő. Az állam mindent megtesz azért, hogy elősegít­se, meggyorsítsa a szakember- képzést. A Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya évi 16 millió forintos kerettel gazdálkodik, s ebből 8 milliót ösztöndíjak­ra, egyetemet-főiskolát vég­zett gyakornokok fizetésére, további 8 milliót pedig szak­munkásképzésre költ el. M. U Az IBUSZ ajánlata szabad szombatra Rövid túrák, új utak 29 300 belföldi jegyet adtak el, 1872 vízumügyet imtéztek el, 19 ezren voltak országjá­ráson, a szocialista országokba pedig 10 500 útlevelet intéztek el; ez a néhány érdekes adat a Pécsi IBUSZ Utazási Iroda 1968-as mérlegéből való, de elkészültek már a 69-es ter­vek is. Uj utak, kirándulások is akadnak bőven, a vállala­tok és tsz-ek részére például tapasztalatcsere-jellegű uta­zásokat szerveznek a baráti országokba. A szőlészek, gyü­mölcstermesztők szeptember, október hónapokban Ausztriá­ba is eljuthatnak tapasztalat- cserére. * Gondoltak a szabad szom­batok kihasználására is, a többnapos ünnepekre. Egy-két napos, három, négy, sőt még ötnapos túrákat is összeállí­tottak, és ízléses kis prospek­tussá egybefűzve elküldték a vállalatoknak. Ízelítőnek pél­dául: 1 nap alatt Pécs, Mán­ia, Sikonda, Abaliget, Orfű, Pécs útvonal,, % napos tűm ars •van. keretében látogatás Szegedre a Szabadtéri Játékokra, de megszervezhető egy-egy buda­pesti színház-, nemzetközi labdarógó-mérkőzés látogatás is, vagy Martonvásárhelyre Beethoven-hangverseny. Há­rom napra szól a Dunakanyar —Budapest című ajánlat, vagy az Észak-Magyarország, ez utóbbi hangversennyel Aggte­leken öt napos. Ugyancsak öt napig „barangolhat” a dolgozó az Alföldön avagy a Dunán­túlon. Arról nem is szólva, hogy a szállás, a program mindenhol jóelőre biztosítva. Ezenkívül a „menetrend”, tehát a külföldi utak szerve­zése változatlanul nagy erő­bedobásra készteti a dolgozó­kat, hisz az érdeklődés évről évre emelkedik. A különböző önsegélyző csoportok — Álla­mi Biztosító, Posta, tanácsi vállalatok — már lekötötték útjaikat a Szász-Svájcba, Lengyelországba, Jugoszláviá­ba. Pedig az idény még mész* I & Bizonyításképpen egy, a ta­nács által már tíz évvel ez­előtt elkészített és közreadott kimutatást tesz elénk, ami szerint nem kevesebb, mint 341 régi és nagyobbrészt om­ladozó pincét tartanak számon a község belterületén. — Annak idején még meg­oldottuk a problémát azzal, hogy jelzőtáblákat helyeztünk a teherforgalomra különösen veszélyt jelentő utakra, de ez csak ideig óráig vált be. — Amíg a tsz és az állami pin­cegazdaság régi traktorait, vontatóit fel nem váltották a többtonnás erőgépek tucatját Dr. Hegyi Béla vb-titkár az említett károk következmé­nyeire tereli a szót. — Nem elég, hogy közel 150 000 forintunkba kerül csu­pán a napközi otthon helyre­állítása, de emellett a tsz is kártérítést követel tőlünk, nem beszélve a kárvallott la­kosokról, akik szintén perbe akarnak szállni velünk be­omlott pincéik miatt S ahogy mondotta mindez csak egyik fele a tanácsra ne­hezedő gondoknak, mert ä ká­rok helyreállítása meghiúsu­lással fenyegeti jónéhány ese­dékessé vált tervük megvaló­sítását is. Többek között a község további közművesítését és a legfontosabbat, a mároki bekötőút megépítését — Ami ez utóbbit illeti nyomatékos figyelmeztetés volt számunkra a községünk­ben történt sorozatos beomlás. Ugyanis a leendő út nyomvo­nalát nem kevesebb mint 35 boltozatlan régi pince keresz­tezi, tehát indokolt az óva­tosságunk. Ez az „óvatosság” azt je­lenti, hogy az útépítést tüze­tes szakvizsgálatoknak kell megelőzniük, ami bizony tete­mesen megnöveli majd a be­ruházási költségeket. — Nem kevésbé a már em­lített közművesítésre szánt összeget is, amelyet a belte­rületen ezideig még nem ' js sejtett pincék felderítésére és esetleges tömedékelésére kell majd fordítanunk. Azaz csak kellene, mert ahogy az elnök mondotta, er­re még reményük sincs. — ugyanis a Járási Tanács illeté­kes osztályvezetői azon túl, hogy tudomásul vették a vil­lányiak súlyos gondjait, ez­ideig még csak kilátásba sem helyezték az anyagi segítsé­get. Még olyan formában sem, hogy a villányi utcákat agyon- strapáló Állami Pincegazdasá­got és a tsz-t is köteleznék a közös javakat ért károk rész­beni megtérítésére. Mindenesetre halaszthatat­lan cselekvésre lesz szükség, amire úgy véljük intő jel a villányiak „földrengése”. — s — gy —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents