Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

1969. április 25. Dmmnt«m nat»ta s Azt csinálok, amit akarok Ifjúságvédelmi ankét Mindenki tudja: Magyar- országon is gondot okoz az ifjúság egy kisebb rétege, en­nek a rétegnek bűncselek­ményei. Nyilvánosan mégsem szívesen beszéltünk róla. Most Szemes Marianne dokumen­tum-játékfilmet rendezett er­ről a kérdésről. A film címe Azt csinálok, amit akarok. Eddig három budapesti, vala mint egy-egy esztergomi, ta­tai és miskolci moziban mu­tatták be, de Pesten már a nagyközönség előtt is vetítik. Tegnap a Baranya megyei és a Pécs városi Tanács mű­velődésügyi osztálya, valamint a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat a pécsi Petőfi film­színházban megrendezte a film zártkörű bemutatóját Erre meghívta a város műve­lődéspolitikai szerveinek, pe­dagógusainak, pszichológusai­nak, sajtó-, ügyészi- és rend­őri szerveinek jelentős számú képviselőit és a vetítés után ankétot rendeztek. Garai Erzsébet filmtörté­nész, a Filmtudományi Inté­zet igazgatóhelyettese, az Azt csinálok, amit akarok című film művészeti tanácsadója nyitotta meg az ankétot, is­mertetve Szemes Marianne munkásságát. Utána a meghí­vott szakemberek mondták el véleményüket. Márkus József, az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága művelődésügyi és propaganda osztályának mun­katársa kifejtette: a filmal­kotás túlságosan finoman, tompítottan mutatja be a fia­talkorú bűnözés Magyarorszá­gon is létező problémáját. — Kovács Tibor, a bakócai ne­velőotthon igazgatója az álla­mi nevelőptthonok nehéz hely­zetét ismertette, ami különö­sen a férőhelyek hiányában mutatkozik meg. Többek kö­zött hangoztatta: Nagy szük­ség van az intézetek szako­sítására, hogy a családi okok miatt intézetbe kerülő, de egyébként bűncselekményt el nem követett gyermekek ne érintkezzenek azokkal, akik bűnözés miatt kerültek inté­zetbe. Több pedagógus és gyermekideggyógyász szólalt még fel. Tibor István pszicho­lógus véleménye szerint a fia­talkorúak huliganizmusa vi­lágjelenség. Ugyanakkor nem generációs probléma, mert a generációk ma már túl gyor­san váltják egymást. Például egy nemrég tartott érettségi találkozón 23 éves fiatalok fejezték ki egyöntetű véle­ményüket: nem értik, hogy milyenek a „mai” fiatalok, akik tulajdonképpen csak 5— 8 évvel ifjabbak őnáluk. Ti­bor István leglényegesebb megállapítása: azok a f'ataio’: mögött, akikkel különböző bűnügyi vagy társadalmi proo lémák adódnak, az esetek 99 százalékában családi okok hú­zódnak meg. Mert a családi „fészek melegét”, szervezett­ségét, biztonságát keresik á galerikben. Végül Garai Er­zsébet köszönte meg a szak­embereknek a filmről elmon­dott véleményét. Műszaki vetélkedő Huszonnyolc pécsi ál­talános iskola tanulóinak részvételével rendezték meg a műszaki és ter­mészettudományi tantár­gyak vetélkedőjét. — A döntő tegnap délután volt a Karikás Frigyes utcai általános iskolában. A Pécsi Tanárképző Fő­iskola segítségével meg­tartott vetélkedő vég­eredményét pesti zsűri döntötte el. A végered­mény: 1. a Pécsi Tanár­képző Főiskola gyakorló iskolája, 2. a Bánki Do- nát utcai, 3. az Egyetem utcai, 4. a pécsbányate- lepi, 5. a fehérhegyi és 6. a kertvárosi általános iskola. Juhásznap Szentegáton A világpiacon a tejesbárány eladási lehetőségei a legjobbak Az ország egyik legértéke­sebb juh-törzstenyészetével és a legkorszerűbb technológiai eljárásokkal ismerkedhettek meg a csütörtökön megrende­zett megyei juhásznap részt­vevői, a Szentegáti Állami Gazdaságban, mely a legutób­bi Országos Mezőgazdasági Kiállításon a juhtenyésztés nagydíját nyerte el. Dr. Gaál Mihály kandidátus, az Állat- tenyésztési Kutató Intézet munkatársa irányításával foly­nak 1963 óta a gazdaságban azok a keresztezési kísérletek, amelyek során import, első­sorban francia Merino Pre- coce fajtákkal keresztezik a hazai fésűsmerinót a jobb gyapjúminőség és a kedve­zőbb húsformák kialakítása céljából. Az EMG termékei ma már világszínvonalon állnak Orvosi műszerek kiállítása A súlyt» beteg bonyolult műtéten esett át A műtét után áttolják az akut-osztály­ra, ahol megfigyelés alatt áll. De most nem a nővér tapo­gatja tízpercenként a pulzu­sát, hanem... a beteg testére ráhelyezik az elektródát és a továbbiakban a betegellenőrző műszer vigyázza, ellenőrzi ál­lapotát A műszer tetszés sze­rint beállítható, s bizonyos határértékek között, tehát ha valami baj van, hangosan je­lez ... Ezzel már be is mu­tattuk a Technika Házában tegnap nyílt orvosiműszer- kiállítás egyik darabját. Ma­gyar gyártmány, az Elektroni­kus Mérőkészülékek Gyára esztergomi gyáregységének terméke. A betegellenőrzőt egyébként a későbbiekben to­vább fejlesztik, megtanítják a légzésszám és a vérnyomás mérésére is. Orvosaink, kutatóink inkább a nyugati műszereket isme­rik, kedvelik — mondották a gyár és a kereskedelem kép­viselők Ez érthető, hiszen a Tizenhatezer dollárom van az Algériai Nemzeti Bankban Bigámiáért, lopásért három és fél évi börtön Hétpróbás szélhámos került a Pécsi Járásbíróság elé Solt Gyula 43 éves, az idegenlé­giót is megjárt, többszörösen büntetett szebényi segédmun­kás személyében. Kettős há­zasság, folytatólagosan elkö­vetett csalás és többrendbeli lopás bűntette volt ellene a vád. Solt Gyula a múlt év júliu­sában házasságot kötött a sze­bényi Bárdi Máriával, aki­nek nem vallotta be, hogy nős, és első feleségétől nem vált el, hanem elhagyta. A vádlott Pécsről apósának sze­bényi házába költözött, nem dolgozott és azt a mesét adta elő, hogy mint volt idegen- légionistának 16 000 dollárja van az Algériai Nemzeti Bankban és a pénzt szeptem­berben utalják ki részére. A családdal eltervezte a közel félmilliós pénzküldemény fel- használását. Családi házat akart venni Pécsett és felesé­gével együtt a Veress Endre utcában meg is alkudtak egy eladó házra. A tízezer forint foglalót azonban felesége nő­vérétől csalta ki a vádlott, aki még további 2 ezer forint családi kölcsönt kért és ka­pott. Mivel a beígért külföldi pénz érkezése késett és Solt Gyulának már égett a lába alatt a talaj, apósának ellopta 4 ezer forintos betétkönyvét, feleségének 2 ezer forint ér­tékű ruhaneműjét és disszi- dálási szándékkal megszökött. A nyugati határszélen fogták el és kísérték a pécsi rendőr­ségre. A Pécsi Járásbíróság Solt Gyulát, mint visszatérő bűnö­zőt a vádbeli cselekményekért 3 évi és 6 hónapi szigorított börtönre ítélte. A vádlott és védője fellebbezett az ítélet ellen. Keresünk megvételre 1500 FOLYÓMÉTER 100 ÁTMÉRŐJŰ ETERNIT NYOMÓCSÖVET, kötőelemekkel. * B. M. TANÁCSI MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÄLLALAT Pécs, Zsolnay V. u. 4—6. Telefon: 61-35. Előadó: dr. Szücsné. külföldi országokban a gyártó cégek 40—50 éves hagyomány­nyal rendelkeznek, műszereik jó hírnévnek örvendnek. Ná­lunk e tekintetben nincsenek hagyományok. Hazánkban csak 1960-ban kezdődött meg az or­vosi műszerek gyártása, és a konstrukciók állandó tökélete­sítése. Be kell tömi tehát a hazai piacra (ha meglehetősen szűk is ez a piac), el kell is­mertetni a made in Hungary gyártmányt. Ennek érdekében a gyár és a kereskedelem az elmúlt évben és az idén egy sor magyar városban tartott (és tart) kiállítást, de meg­jelentek gyártmányaikkal a KGST-országokban is, sőt tar­tottak bemutatót Indiában és Brazíliában. A Technika Házában kiállí­tott műszerek a gyár orvosi- műszer-profiljának mintegy 60 százalékát reprezentálják. Há­rom családot, összesen 15 mű­szert mutatnak be, így az ideggyógyászattal, a szívdiag­nosztikával kapcsolatos elekt­ronikus műszereket és egyéb műszereket — összesen körül­belül kétmillió forint értékben. A kiállítást megnyitó dr. Lissák Kálmán egyetemi ta­nár a kiállítást méltatva or­vosi szempontból jelentős ese­ményként könyvelte el. Elis­meréssel nyilatkozott az EMG gyors fejlődéséről. Elmondot­ta, hogy hat évvel ezelőtt ő maga is ott volt az esztergo­mi gyárban az első EEG-mű- szer átadásánál. A kétkedők egyöntetű véleménye az volt, hogy ilyen bonyolult műszer elkészítésére csak nagy múlt­tal rendelkező gyár merne vállalkozni. A műszer jelesre vizsgázott, s a gyár termékei ma már világszínvonalon áll­nak." Sor került tegnap az el­ső üzletkötésekre is, összesen 1,2 millió forint értékben. A Pécsi Orvostudományi Egye­tem Élettani Intézete kutatási célokra nyolccsatornás, tran­zisztoros EEG, az Idegklinika pedig szintén ugyanilyen, csak 12 csatornás EEG-műszert vá­sárolt. A Technika Háza földszinti termében rendezett kiállítást, és az azt követő ankétot az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, az Orvosi Műszerke­reskedelmi Vállalat és a Mé­réstechnikai és Automatizálá­si Tudományos Egyesület pé­csi csoportja rendezte. A ki­állítás két napig tekinthető meg, ma és holnap 10—12 óráifr (Miklós vári) Szalály ózlak a körzeti orvosi munkát Az egészségügyi köz­löny legutóbbi számában több miniszteri utasítás, irányelv, illetőleg sza­bályzat látott napvilá­got, a körzeti orvosi há­lózat munkájáról, műkö­dési feltételeiről. A rendelkezések ki­mondják, hogy a szolgá­latnak közvetlen fölöttese a tanácsi rendelőintézet, illetőleg kórház. A szolgálati munka napi 8 óra, amiből álta­lában négy óra a rende­lési idő, ezt azonban az illetékes szerv szükség esetén meg is hosszab­bíthatja. A nyolc óra másik része beteglátoga­tásra. fekvőbetegek vizs­gálatára, kezelésére és egyéb feladatokra jut. — Rendszeres ügyeleti szol­gálat útján kell gondos­kodni arról, hogy a la­kosság sürgős esetben a rendelési időn túl is a nap bármely szakában hozzájuthasson a szüksé­ges orvosi ellátáshoz. Fontos rendelkezés, hogy ha az orvos a be­teg állapotának indoko­latlan rosszabbodását észleli, akkor az illető élet- és munkakörülmé­nyeit figyelembe véve vagy más, életmódbeli változtatást javasolhat. A beteg és az orvos közötti bizalmi légkör, megfelelő viszony szem­pontjából jelentős, hogy ha a beteg elégedetlen orvosával, vagy nem bí­zik benne, kérésére más körzeti egészségügyi szol­gálatot kell számára ki­jelölni, azaz mintegy át­helyeztetheti magát a másik körzetbe. A másik körzetből azonban a be­teg további áthelyezésé­re — egy éven belül — csak indokolt esetben ke­rülhet sor. A tegnapi juhásznapon, me­lyet Kasó József, a gazdaság igazgatója nyitott meg, dr. Gaál Mihály is részt vett, s A gyapjú- és hústermelés gaz­daságos összhangjának felté­telei és módszerei az áruter­melő üzemben címmel tartott vitabevezető előadást. A ha­gyományos baranyai rendez­vény színvonalát nagymérték­ben emelte a rangos előadó- gárda, hisz a tudományág ne­ves képviselőin kívül megje­lentek a bel- és külkereskede­lem illetékes vezetői is, dr. Karcsai Károly, a FAO ma­gyar nemzeti bizottságának főtitkára, dr. Madaras János, a TERIMPEX, dr. Cselyuszka István és Schweickhardt Bé­la, a Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat osz­tályvezetői, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat képvise­lői. Mint kiderült a piacon is­mét ízléseltolódás történt, az expressz pecsenyebárány he­lyett újabban a tejesbárány exportlehetőségei a legjobbak, s minél kisebb súlyú a bá­rány, minél zsengébb, a nyu­gati piacon annál magasabb árat fizetnek érte. Az üze­meknek érdemes élni ezzel a lehetőséggel, hisz a 18 kilós­nál könnyebb tejesbárány kül­földi értékesítéséből származó pluszbevétel 85 százalékát a vállalat visszaadja a terme­lőknek. A ma oly kedvező külföldi piacok megtartása végett azonban a juhtenyész­tő gazdaságoknak is át kell térniök a folyamatos értéke­sítésre. Szakítani kell az év­százados szokással, a téli bá­róm yoztatással, s rotációs mód­szerrel az év minden szaká­ban szükséges tejesbárányt, expressz pecsenyebárányt szol­gál tatniok. Baranya üzemei érzékenyen reagáltak az új árakra és a piac igényére, hisz ez év első negyedében, mikor a legkere­settebb cikk a világpiacon a bárány, 15 ezer darabot adott a megye exportra, többet mint tavaly az egész első félévben. A szentegáti tanácskozáson a résztvevők újabb hasznos ta­pasztalatokat szerezhettek a korszerű és intenzív juhte­nyésztést illetően. A megyé­ben egyedül itt tértek át a juhok gépi fejősére, a bemu­tatott csehszlovák géppel egy­szerre 16 juhot, s óránként 400-at lehet kifejni. Tekintet­tel a gyapjúnyirási szezon be­indulására, a résztvevő tsz-ek juhászai érdeklődéssel tanul­mányozták a gazdaságban al­kalmazott gépi nyírási mód­szert, mely olcsóbb és jobb munkát eredményez a ma még általános kézi nyírásnál. A nyirósúly Szentegáton, csak* nem kétezer juh átlagában' 5,75 kilogramm gyapjú, szem­ben a 4 körüli országos átlag­gal. A gazdaság szakemberei bemutatták továbbá a mester­séges báránynevelést, a laktí* nos itatás módszerét, mellyel minden ikres bárányt olcsón, és sikerrel tudnak felnevelni. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a juh­tenyésztésben is lejárt az ex- tenzív tartás ideje, ha jól akarnak értékesíteni a gazda­ságok, akkor Szentegáthoz ha­sonlóan mielőbb át kell tér­niök az intenzív tartásra. A jelenlegi árak is erre ösztön­zik a mezőgazdasági üzeme­ket Rendelet a szeszfőzésről Kormányrendelet je­lent meg, amely módo­sítja a szeszadóról és a szesz előállításról szóló egyes korábbi jogszabá­lyokat. Szesz előállítására al­kalmas készüléket ezen­túl csak a pénzügyi szer­vek előzetes engedélyé­vel szerezhetnek be vagy készíthetnek magánsze­mélyek. Korábban csu­pán bejelentési kötele­zettséget írtak elő a jog­szabályok, szeszfőzésre azonban eddig nem hasz­nálhatta magánszemély a készüléket. Engedélyt . magánszemélyeknek a jövőben is csak olyan le­párló készülékek üzem- bentartására adnak, ame­lyeket egyéb célra, pél­dául desztillált víz elő­állítására akarnak fel­használni. Az új rendelet másik része a mezőgazdasági szövetkezetek számára szabaddá teszi a bérfőzé- ses pálinkával való gaz­dálkodást. Ezentúl nem­csak a szeszt előállító szövetkezet, hanem a szeszfőzésre társult töb­bi szövetkezet tagjai kö­zött is szét lehet osztani a bérfőzéses pálinkát, s ilyen esetben szeszadót akkor sem kell fizetni, ha a tagok a szeszt nem ingyen, hanem térítés el­lenében kapják. . f Nagy tavaszi divatparádéi Fővárosi művészek, fővárosi manekenek 1969. ÁPRILIS 28-AN DU. 5 ÉS ESTE 8 ÓRAKOR A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN Közreműködik: Bencze Márta, Mát­rai Zsuzsa, Tárkányi Tamara, Záray Márta, Berényi-Bezzegh György, Gabriel de Souza, Szepes Péter, Vámosi János, valamint a Syrius zenekar Baronits Zsolt vezetésével. Konferál: Tatár Eszter és dr. Váradi György Jegyek elővételben válthatók a „Sztár” és az „Elegancia” szakiizletekben ^ í? { \ ♦ MERI] KEK J i >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents