Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-25 / 93. szám
f?6í. április 25, Dutmntt»ti naoio Ä dolgozó nők társadalmi és szociális helyzete (1.) Ugyanazért kevesebbet? Egyre nyomasztóbb a „férfias“ iparágak túlsúlya Évi ötszáz lány kér bebocsátást A kérdés: megállják-e helyüket a nők a „szívtelen” gépek és a kíméletlen következetességgel dolgozó munkaszalagok korában — már régen eldőlt. A „gyengébb” nem képviselői mindenütt ott vannak; sőt: nélkülük egy lépést se tehet már a világ. A dolgozó nők körüli vita azonban még korántsem ült el; ellenkezőleg: időről időre soha nem látott magasra csap. A munkásnők sokszázezres tábora egyszerre gondunk és büszkeségünk. Társadalmi, gazdasági és szociális helyzetűit alakulása közügy. Sorozatunk célja: felmérni az elmúlt évek baranyai változásait. Első kérdéscsoportunk; hogy alakult a foglalkoztatási statisztika, s miképpen változott a borítékok ■úlya? Baranya bérből és fizetésből élő dolgozóinak száma az elmúlt év végén 116 298 volt. Ebből a nők száma 45 054. Érdekes szemügyre venni az állományi létszám növekedését, illetve ezen belül a nők számának ugrásszerű emelkedését! 1964-ben 109 718 az ösz- szes foglalkoztatottak száma, négy év alatt tehát 6757 fő volt az „új belépő”. Ez 5,6 százalékos emelkedésnek felel meg. Ezzel szemben a nők arányszáma 20,8 százalékkal emelkedett ugyanezen idő alatt; egyszóval: a terhek mind jelentősebb részét vállalják magukra a „gyengébb” nem képviselői... Elnőiesedés — kényszerből Az egyes iparágak munkaerő-utánpótlási adatait vizsgálva kis túlzással egész szakmák elnőiesedéséről lehet beszélni. Ez bizonyos esetekben — például a kereskedelem, a helyiipar bizonyos ágazatai és áz ‘ egészségügyi vonatkozásából —, örvendetes jelenség, más iparágak esetében azonban súlyos aggodalomra ad okot. Semmiképpen sem megnyugtató például, hogy az építőipar —, mely egyáltalán nem tartozik a „nőies” szakmák közé —, új felvételeinek zömét — 1225 főt —, a munkát kereső lányok, asszonyok táborából tudta csak biztosítani. A munkaügyi osztályok és munkaközvetítő irodák ügyfeleinek mintegy kilencven százaléka nő. Ez a tény két dolgot jelez, az egyik: a lányok, asszonyok táborában évről évre növekszik a munkakedv-; a másik: Baranya iparszerkezete még mindig aggasztóan egyoldalú, azaz: a „férfias” iparágak túlsúlya változatlanul nyomasztó. * VIII. * VIII. Az iparszerkezet megváltoztatásának fontossága a megye valamennyi vezető szerve előtt ismert, a jelenlegi helyzet tarthatatlansága vonatkozásában mindenki egyetért, s ennek a közös akaratnak és erőkifejtésnek már jelentkeznek is az eredményei. Négyöt évvel ezelőtt megindult — és azóta fokozódó ütemben folyik —, a könnyűipari, illetve elsősorban nőket foglalkoztató üzemek bővítése és rekonstrukciója. A Kesztyűgyár, a Bőrgyár, a Porcelán- gyár, a Szigetvári Konzervgyár és a különböző helyiipari vállalatok nők ezreinek adtak, illetve adnak rövidesen munkát. Ezek a bővítések azonban legfeljebb, ha a már meglévő igények kielégítésére elégségesek. Az iskolák által útjukra bocsátott fiatalok többsége azonban továbbra is a „tartaléksereget” növeli. Azaz: a foglalkoztatási gondok totális megoldásának egyetlen útja van — az ipar- telepítés. Az „első fecskék” már megérkeztek. Komlón otthonra lelt a Május 1. Ruhagyár, az Elekroakusztikai Ktsz, Hidason a SZÖVOSZ, s jelenleg is folynak tárgyalások. A „munkaerőpiacon” jelentkező feszültségek okai között természetesen nemcsak objektív jellegűek vannak. A munkaügyi osztályok évről évre kimutatják azon szakmák névsorát, melyekre nem sikerült beiskolázni a kívánt létszámot, s melyek szíves-örömest fogadtak volna lányokat is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a közelmúltban napirendre tűzte és megtárgyalta a nők elhelyezkedési lehetőségeivel kapcsolatos kérdéseket, s az erről szóló — rendkívül színvonalas —, előterjesztés egyebek mellett a következő — Szerintem ijesztő —, számot tartalmazza: Pécsett évente 500 lány számára nincs továbbtanulási lehetőség. Az érem két oldala tehát meglehetősen ellentmondásos, hisz míg egyik oldalon nincs iskolai férőhely, a másik oldalon hiányzik az érdeklődés. És egyáltalán: sok év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a nők körében nincs meg a kívánt rangja az ipari szakmunkának. De hát miért? Szemlélet vagy lehetőség? A sok lehetséges ok közül most csak egyet, a béreket vegyük szemügyre. Egy szakmunkásnő nem sokkal keres többet, mint betanított, vagy segédmunkát végző kollegái. Hogy mennyire nincs e vonatkozásban egyenjogúság — azt bizonyítsák a számok! A férfi szakmunkások 1967. évi átlagkeresete 2125 forint volt. A nőké: 1508 — azaz 71 százalék. A betanított munkások —, ha nadrágot viselnek —, 1813 forintos átlagkeresetet mondhattak magukénak, ha szoknyát — 1450-et. Mondhatja valaki: ig'enám, de az összehasonlítási alapot adó férfiak túlnyomó többsége a nehéziparban dolgozik ... ! Való, igaz. Nézzük hát, az adminisztratív beosztású férfiak és nők kereseti arányát — itt már igazán nem szabadna különbségnek lennie. Férfiak: 1877 — nők: 1362 forint... Békés Sándor A gyárvárosi gyerekek Békés megyében Egy friss aranyoklevéllel a zsebben indult el a gyárvárosi úttörőzenekar 40 gyereke Orosházára és környékére — vendégszereplésre a tavaszi szünetben. Nemsokára rá, hogy hazaérkeztek, átvehették a második aranyoklevelet, amelyet a ta- nácskóztársasági művészeti szemle értékelése után adtak át nekik. Hogy mi történt a két aranyoklevél között? Rengeteget muzsikáltak, nagyon sok tapsot kaptak. Végigjártak egy sereg községet, de elsősorban Tótkomlóson érezték magukat otthon. Ott alakult már egy gyerek fúvószenekar, nekik külön szakmai bemutatókat tartottak, klarinétszólókkal, dzsessz-számokkal, a hangszerek rejtett lehetőségeinek megmutatásával. Példájuk hatott Orosháza környékén több község vezetői is elha- I tározták, hogy a közeljövőben megvásárolják a hangszereket a jövő kis muzsikusainak. A tótkomlósi tsz augusztus 15—17-re meghívta a gyárvárosi zenekart, amikor is a tsz fennállásának huszadik évfordulóját ünnepük. Szerencsés véletlen, hogy épp akkor lesz itt a 60 tagú luckai zenekar, a gyárvárosiak német barátai, így együtt mennek majd a nagyszabásúnak ígérkező ünnepségekre. Hazafelé még egy meghívást kaptak a kis zenészek. Szegeden épp a kulturális szemle városi döntője folyt, bekonferálták, üdvözölték és nagy taps kíséretében meghallgatták a gyárvárosi zenekar előadásában Csajkovszkij Feodóra nyitányát. Mindjárt meg is hívták őket Szegedre a gyermeknapi ünnepségekre. Képcsarnok és kiállítóterem Pécs belvárosában Járási kezelésbe kerül a mecseknádasdi alkotóház A Kossuth Lajos utcában, sok más egyéb mellett, a 29— 31. számú házat is lebontották. Mi lesz a helyén? Pár hete úgy hírlett, hogy a városi tanács versenypályázattal kívánja megoldani a kérdést, s már több pályázó is van a belvárosnak erre az ideális pontjára. Közben pedig egy nagyszerű terv született, közös erőből, mégpedig a következő: a Képcsarnok Vállalat pécsi fiókja és a Képzőművészek Szövetsége helyi csoportja számára emelnének itt egy többszintes épületet. A , te^yvá^latoí Tillg} Ernő, Ybl-díjas építészünk készítette el, Eszerint a földszinten helyet kapna a Képcsarnok boltja, fent olyan galériát építenének, amelyben állandó kiállítások mellett irodalmi műsorokat, kamarazene esteket lehetne rendezni. Ugyancsak fent kapna helyet a képzőművész szervezet kis irodája, raktára és — végre — egy közös műterem is. A tervet — Tillai számításai szerint — négy és fél millió forintból kivitelezni lehetne. Mégpedig milyen feltételek mellett? 1. Ha Pécs város Tanácsa biztosítja számukra a területet. 2. Ha a Művészeti Alap biztosítja a szükséges pénzösz- szeget az épület létesítéséhez. Mindkettőre van már ígéret. Pusztán idő kérdésének látszik, hogy a kitűnő terv Biolóíjiapáhfázaf általános és középiskolásoknak A TIT Biológia Szakosztálya és a Mecseki Kulturpark felhívja minden természetszerető fiatal figyelmét az 1969. évre meghirdetett pályázatok közelgő beadási határidejére. Emlékeztetőül ismertetjük a pályázati felhívásokat Termés- és rovargyűjtő, rajz- és fotopályázat az általános iskolák VI., VII., VIII. osztályos tanulói számára. Pályázati feltételek; © Termésgyűjtés. A Mecsek hegység területén élő növények termése (mag, tok, toboz stb.) gyűjthető. © Rovargyűjtés: A Mecsek hegység területén található rovarok bármelyik faja gyűjthető. A gyűjtés tematikus (variációs) módon történjék, azaz egy-egy rovarfajon belül minél több változat legyen nagyság és színárnyalat szerint. © Rajzpályázat. Pályázni lehet a Pécsi Állatkert állatairól, környezetükről, bármilyen technikával készített rajzzal, festménynyel. © Fotopályázat: Pályázni lehet a Pécsi Állatkertben lévő állatokról és környezetükről készített fényképfelvételekkel. A pályázatok beadásának határideje május 15. Helye: TIT Baranya megyei Szervezete Pécs, Janus Pannonius u. 11. A legjobb pályamuhkákat díjazzák, s kiállítják az Állatkert területén. A pályadíjak pályázatonként: I. díj (1 db) egyhetes nyári üdülés. II. díj (3 db) egy évre szóló díjtalan látogatási bérlet az Állatkert területére. III. díj (5 db) tárgyjutalom. Állatélettani megfigyelésekről készített írásos pályamunkákkal középiskolások pályázhatnak. A pályázat tárgyát képezze a Pécsi Állatkertben élő állatok szokásainál?;, életmódjának, — táplálkozás, mozgás, szaporodás, növekedés, fejlődés, viselkedés, alkalmazkodás — különböző évszakokra terjedő megfigyelése. A pályamunka terjedelme 5—7 gépelt oldal. Beadási határidő május 31. Beküldendő: TIT Baranya megyei Szervezete „Biológia Pályázat” Pécs, Janus Pannonius 11. A legjobb pályamegvalósuljon. De az idő sürget! Mindenképpen mellette szól ennek a tervnek az, hogy a Képcsarnok bolt problémája évek óta vajúdik, s jelen pillanatban is az a régebbi ígéret áll, hogy a bolt a gyorsforgalmú út mentén kap helyet — 1972-ben. Az ország számtalan, Pécsnél lényegesen kisebb városa már esztendők óta szép, tágas, korszerű, a centrumban elhelyezkedő Képcsarnok bolttal büszkélkedhetik. A. másik szempont, ami a terv mellett szól, mégpedig erősen: Pécsnek, mint nagyon jól ismert, nincs kiállítóhelyisége. Legfeljebb alkalmi helyiségek, ahol olykor-olykor képeket, szobrokat állítanak ki. Nos, ez a nagyméretű galéria állandó helyet biztosíthatna, elsősorban a helyi képzőművészeknek, és minden bizonynyal a fővárosban látható, ritka, értékes kiállításokhoz is hozzá lehetne jutni, ha azoknak bármikor, probléma nélkül, termet tudnának adni. u. munkákat díjazzák. I. díj: egy karóra. II. díj: (2 db) egy évre szóló díjtalan látogatási bérlet a Mecseki Kultúrpark és az Állatkert területére. A fenti, áltálunk nagyon jelentősnek tartott tervről is beszélt Bizse János, a képzőművész szervezet városi titkára és Rétfalvi Sándor megyei titkár. — Szándékunkban áll — mondotta Bizse János — a többi művészeti szövetség helyi vezetőivel is tárgyalni az együttműködés lehetőségeiről. Ügy képzeljük továbbá, hogy a közös műtermet, ha létrejön, berendezhetnénk a grafikai műhely céljaira. Az új vezetőség tervei közt, mint erről a sajtó is hírt adott, egyik legfontosabb éppen a grafikai műhely létesítése. A Művészeti Alap biztosítaná számunkra a szükséges berendezést, s ha a helyiséget ily- módon megszerezhetjük, ta*- Ián módunkban lesz létrehozni a szervezet grafikai szakcsoportját is, amelyben végre a fiatalokra is gondot fordíthatnánk. Nem beszélve a sokszorosító grafika egyéb nagy lehetőségeiről, a népművelés, a tömegek és a művészet közeledésének területén. Rétfalvi Sándor veszi át a szót: — A megyében most Villány van előtérben. Az alkotóház május elején „üzemelni” kezd. a tavalyi siker óta olyan sokan jelentkeznek az ország minden részéből, hogy csak gondos válogatás után tudunk helyet biztosítani a főleg fiatalokból álló képzőművészeknek. Már építik a kőfaragószint, ami egy fából ácsolt fészerforma lesz. árnyékvetővel. Tavaly kiderült, hogy a folyamatos munka érdekében erre nagy szükség van. Az idén meglesz a tereprendezés is, amiről már sokat beszéltünk; a bánya »függőkertjét” a hegyoldalban két-három lépcsőben valósítják meg, vagyis a hegyoldalt teraszosan kiképzik. Itt állnak majd a szobrok, és ezt a nagy szabadtéri szoborparkot egészen Nagyharsánytól látni lehet. Az idén már odaszállíttatunk néhány kőtömböt, ott helyben munkálják majd meg a képzőművészek. A júliusi szimpoziont az idén is a siklósi várban rendezett kiállítás nyitja, máris igen sok értékes anyagból válogathatjuk a kiállítás anyagát. Somogyi József, a Képzőművész Szövetség elnöke vállalta a várbeli kiállítás megnyitását. A kiépülő gyorsforgalmú úton három tízemeletes épület is emelkedik majd, arról folynak most tárgyalások, hogy ezeknek tetején újabb műtermeket létesítene a város az arra érdemes képzőművészeknek. összesen hat új műteremmel lehetne javítani a meglévő helyzetet. Megoldás előtt áll — hosz- szú vajúdás után — a mecseknádasdi alkotóház ügye is. Siklós példája nagyszerű példának bizonyult, a járások úgylátszik, felismerték a képzőművészet támogatásának hasznát, a mecénás-szerep szépségeit. A szövetség kezelésében alig-alig működött mecseknádasdi alkotóházat, az ígéret szerint, a pécsi járás saját kezelésébe veszi. Végül két közeli esemény: a helyi képzőművészek budapesti kiállítása már a küszöbön van, május 3-án nyílik. Eszéki kapcsolataikat pedig ez idén úgy ápolják tovább, hogy gondosan válogatott, gazdag iparművészeti anyagot állítanak ki a pécs-baranyai művészek munkáiból Eszéken. H. F. Polgári védelmi napok Baranyában Polgári védelmi napokat rendez Baranyában a Megyei Tanács, a Polgári Védelem Baranya megyei parancsnoksága, az MHSZ megyei titkársága és a Magyar Vöröskereszt megyei elnöksége. A védelmi napok keretében április 27-én 10 órakor a Pécsi Kamaraszínházban kerül sor a polgári védelmi vetélkedő megyei döntőjére, majd május 11-től 18-ig Pécsett a Pannónia szálló nagytermében polgári védelmi kiállítást rendeznek. Bemutató gyakorlat lesz május 18-án Pécsett a Megyeri úton és június 1-én Mohácson, a Széchenyi téren és az Űj Barázda Tsz-ben. Szálljon a dal! A fenti címmel rendezett ifjúsági kórushangversenyt Pécs város Tanács VB Művelődésügyi Osztálya és a Pécsi Mátyás király utcai Ének- Zene Tagozatos Általános Iskola szombaton este a Liszt-teremben.; A hangversenyen jelen volt Bárdos Lajos, Kossuth-díjas zeneszerző; akit ez alkalommal nemcsak virágcsokorral, hanem műveinek megszólaltatásával is köszöntöttek közelgő 70. születésnapja alkalmából. Valamennyi kórus egy-egy Bárdos-művet iktatott műsorába, ületve a Mátyás király utcai Általános Iskola ének-zenei tagozatából alakult kicsinyek kórusa az ő műveiből adott elő egy csokorra valót a hangverseny nyitányaként A III—IV. osztályos tanulókból álló kis kórus kulturált, üde hangzásával pillanatok alatt megteremtette a hangverseny kedvező légkörét. A szép produkciókért a vezénylő Pálvölgyi József- né tanárnőt illeti dicséret. Az „Anyóka” című bájos művecskében két ügyes kis szólistát ismerhettünk meg Ra- dochay Karin és Barth Zsófia személyében. A vendégkórusok közül elsőnek a budapesti Lovag utcai Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola fiúkórusa lépett dobogóra Takács Miklós vezényletével, akiről igen találóan jegyezte meg Siptár Péter, a műsor ismertetője, hogy „a ^fiú- karok kitűnő szakértője”. A kórus nemcsak újszerűségével (állítólag ez az ország egyetlen fiúénekkara), hanem lendületes és jól megérlelt produkcióival is magára vonta a figyelmet és aratott sikert. A pestiek után sorrendben a Komlói Belvárosi Ének-Zenei Tagozatos Általános Iskola énekkara következett. — Csak „sorrendben”, mert először róluk kellett volna szólni, mert amit hallottunk tőlük, arról csak szuperlativuszokban lehet beszélni. Ahogyan Tóth Ferenc karnagy keze nyomán a százhúszta- gú kórus életrekelt egy- egy művet, az egyszerűen lenyűgöző. A komlóiakat a vendéglátó Mátyás király utcai iskola nyolcadikos és régi tanulóinak leány- kamarakórusa követte. A kórus Szesztay Zsolt vezetésével ezen az estén lépett először nyilvánosság elé. Hat művet szólaltattak meg igen muzikálisan, az együtesben rejlő képességek további kiaknázásának lehetőségeit megcsillantva. Ezután a harmadik vendégkórus az Esztergomi „Labor” Műszeripari Művek gyermekkara foglalta el a pódiumot, élükön Szabó Tibor karnaggyal. Az ízléses egyenruhában és őszinte lelkesedéssel éneklő kórus imponálóan hatott, A hangversenyt a vendéglátó iskola nagykórusának műsora zárta be. Hét művet, adtak elő, reneszánsz és XX. századi mesterek műveiből, Szesztay Zsolt vezényletével, kettőt Tényi Zoltán zongorakíséretével. Dicséretes műsor bemutatására vállalkoztak és azt alapos felkészültségről tanúbizonyságot adva szólaltatták meg. Ám a délutáni programot és a kicsit hosszúra nyúlt hangversenyt átizgulva, nem nyújthatták mégsem teljes tudásukat. V Várnai Ferenc I 1 4
