Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-22 / 90. szám
Ära: 80 ßlttö Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 90. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. április 22., kedd Sokat fejlődött Baranyában a tudományos kutatómunka Kommunista tudományos kutatók megyei tanácskozása A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága tegnap a pártszékház nagytermében rendezte meg a kommunista tudományos kutatók első megyei tanácskozását. Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára köszöp- tötte a megjelenteket, közöttük Aczél György elvtársat, az MSZMP KB titkárát. A tanácskozáson dr. Csendes Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára mondott beszédet. Pécsett és Baranyában több hónapon át széleskörű vizsgálat folyt társadalmi erők és tudományos kutatók bevonásával a helyi tudományos kutatásról, közéletről, annak eredményeiről és a tennivalókról. A tapasztalatokat az MSZMP Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottsága nemrégiben napirendre tűzte és megtárgyalta. A beszámoló a vizsgálat tapasztalatait és a végrehajtó bizottsági ülés vitájának legfontosabb eredményeit foglalta össze. Bevezetőben a beszámoló leszögezte a tudományok példátlan ütemű fejlődését az egész világon. A tudományfejlesztés, az eredmények nép- gazdasági, társadalmi hasznosítása a szocialista országokban is egyik központi kérdés, de fokozott gondot fordítanak a tudományos kutatás támogatására a tőkés országok is. Jellemzi a helyzetet néhány adat: a Szovjetunióban és , az Amerikai Egyesült Államokban a nemzeti jövedelem négy százalékát, Angliában 2,8 százalékát fordítják a tudományok fejlesztésére; 1964-ben a Szovjetunióban 10 ezer lakosra 21 kutató jutott, az Amerikai Egyesült ÁllamokA tanácskozás résztvev őinek egy csoportja 25,7, Franciaországban ban 6,7. A tudományos kutatás lehetőségei hazánkban is nagyot fejlődtek az elmúlt két évtizedben. 1967-ben a kutatással kapcsolatos ráfordítások nálunk a nemzeti jövedelem 1,5 százalékát tették ki és 10 ezer lakosra 10,4 tudományos kutató jutott. A tudományok fejlesztésének fontosságát felismerve pártunk is több ízben foglalkozott e kérdéssel, s mint ismeretes, a közeljövőben Központi Bizottságunk fóruma foglalko zik majd tudománypolitikánk a tudomány irányításánál kérdéseivel. Amikor a Me gyei Pártbizottság napirendre tűzte a megyében foly< tudományos munka vi^sgála tát és elemzését, egyrészt i tájékozódás igénye és a se gítési szándéka vezette, másrészt az a cél, hogy ezzel a; elemzéssel is segítséget nyújt son a párt legfelsőbb szervei nek az országos vizsgálathoz. Pécsett és Baranyában a tudományos kutatómunka különösen az utolsó 10 évben fejlődött sokat. Közismert, hogy a felsőoktatási intézményekre épült kutatómunka a megye határain, sőt, hazánk határain túl is megbecsülést szerzett tudósainknak. Jelenleg a megyében és Pécsett 787 kutató dolgozik, ebből 173 a társadalomtudományok, 614 a természettudományok területén. Ezen belül a tudományos minősítéssel rendelkezők számaránya is jónak mondható, a felmérés időszakában 112 kutató rendelkezett tudományos fokozattal (5 akadémikus, 18 tudományok doktora, 89 kandidátus). Az elmúlt 10 év alatt a helyi kutatógárda 7955 tudományos közleményt, monográfiát és tankönyvet jelentetett meg, ebből közel kétezer idegen nyelven, illetve külföldön is megjelent. Pécsett főhivatású kutatóintézet mindössze egy működik — az MTA Dunántúli Iwiományos Intézete — így a tudományos munka nagyrészt a pécsi felsőoktatási intézményekhez kapcsolódik, amelyek közül különösen a Pécsi Orvostudományi Egyetemet és a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi karát kell kiemelni. Jól jellemzi e tényt néhány szám: a 173 társadalomtudományi kutató közül 162, a 614 természettudományi kutató közül pedig 430 valamelyik felsőoktatási intézményben dolgozik. Az ipari és a mező- gazdasági kutatás kialakulása alig több mint egy évtizede kezdődött. Ezért a két bánya számottevő tudományos tevékenységén kívül a többi ipari üzemben és főleg a mezőgazdasági üzemekben a tudományos munka alig jutott túl a kezdeti lépéseken. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jól alakult a tudományos dolgozók politikai arculata. Jelentős szerepe van ebben azoknak a pártbizottságoknak és pártszervezeteknek, amelyek a szóbanforgó intézményekben és üzemekben segítik a tudományos tevékenységet. A felsőoktatási intézményekben például a tudományos dolgozóknak közel egyharmada párttag. Különösen kiemelkedőek az eredmények e téren a jogi egyetemen. Fontos tény, hogy említett 173 társadalomtudományi kutató 45 százaléka párttag. Kiemelkedő tudományos eredmények A helyi tudományos kutatómunka legszámontartottabb eredményei, — ez közismert, — az orvostudományi egyetemen születtek az elmúlt években. Hazai, sőt világ- viszonylatban is úttörőként alakult ki a biofizika művelése a pécsi egyetemen, ahol nemzetközileg is elismert eredményeket értek el az izomműködés biofizikájában, a sugárbiofizikában és a biológiai transzportfolyamatok törvényszerűségeinek tanulmányozásában.' Az egyetem többi intézetében is létrejöttek hasonló jelentőségű kutatási eredmények. Sőt, a klinikákon is, így például az I. számú Sebészeti Klinikán a perifériás keringés pato- mechanizmusának feltárásában. Jelentősek voltak a Megyei Kórház alacsony aktivitású laboratóriumának eredményei is A Mecseki Szénbányák kutatóinak számos eredménye vált közismertté, így például a gázkitörések, feszültségtorlódások megszüntetésére bevezetett eljárás, a kitörések geofizikai úton történő előrejelzése, az endogén- tiizek keletkezésének reakció- mechanizmusát feltáró kutatások. a por- és gázrobbanások leküzdésének kutatása, az erre a célra létrehozott kísérleti telepek eredményei, stb. A Mecseki Ércbányászati Vállalat kutatási eredményei különösen értékesek a geológiai és geofizikai kutatómunka területén, valamint az ércfeldolgozásban a szegényércek hasznosítására kidolgozott új vegyi eljárások, a sugárzó anyagok bányászatához szükséges speciális műszerek néhány típusának kialakítása stb. A mezőgazdasági kutatások fejlődésének feltételei javultak azzal, hogy az utóbbi években három intézményt hoztak létre a megyében: az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet pécsi telepét, a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet bicsérdi telepét, és az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet eszterági telepét. E telepeken dolgoznak a takarmánytermesztési rendszer tökéletesítésén, kutatnak talajvédelmi problémákat és új növényfajták nagyüzemi alkalmazhatóságát. A társadalomtudományok területén a kutatómunka sokkal jobban kapcsolódik az adott intézmények oktatási célkitűzéseihez, a tudományos munka eredménye e területen az esetek többségében jegyzetté, tankönyvvé, tudományos monográfiává érik. Megjegyzen(Folytatás a 3. oldalon) Kádár János vezetésével Küldöttség utazott a KGST ülésszakára Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa április 23-án kezdődő ülésszakára hétfőn Moszkvába utazott a Magyar Népköz- társaság küldöttsége. A delegáció tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Szipka József, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Benkei András belügyminiszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Gyenes András, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A vnukovói repülőtéren a magyar küldöttséget L. L Brczsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, K. F. Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko külügyminiszter és N. V. Faggyejev, a KGST titkára fogadta. Magyar kiállítás Tokióban Érdemes felfigyelni a japán piaera Hétfőn megkezdődött a Tokióban tartózkodó dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter hivatalos programja. A délelőtti órákban japán államférfiakkal : Hicsi Kiicsi külügy-, illetve Ohira külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel találkozott. A szívélyes hangú tárgyalásokon a magyar—japán gazdasági kapcsolatokkal, azok növelésének módjaival és formáival foglalkoztak. A japán miniszterek elvi támogatásukról biztosították a Magyar Nép- köztársaságot abban a szándékában, hogy tagja legyen bizonyos nemzetközi gazdasági szervezeteknek, ugyancsak hétfőn került sor a Fujitsu Számítógépgyár meglátogatására, este pedig a japán külügyminiszter adott vacsorát a magyar miniszter tiszteletére. Dr. Bíró József vasárnap megtekintette a Tokiói Nemzetközi Vásár magyar kiállításáé, s megelégedéssel nyilatkozott eredményes szereplésünkről. A látogatók közül sokan állják körül a kalocsai népviseletbe öltözött csinos japán kislányt, aki a magyar mézből ad kóstolót, az érdeklődőket azonban nem kell különösebben „édesgetni”. A haszon elsősorban a magyar műszaki információs központban mérhető le, ahol a Hungexpo kitűnő ötleteként, az érdeklődők azonnal bejegyezhetik eladási vagy vásárlási szándékaikat s hozzáértő informátoroktól részletes tájékoztatást kaphatnak. Aa első két napban csaknem hetven vásárlási megkeresés érkezett, ami mutatja, hogy érdemes felfigyelni a japán piaclehetőségekre. A magyar kiállításnak hétfőn illusztris vendége volt Akihitp trónörökös személyében, aki különösképpen az orvosi felszerelések és a magyar könyvek iránt érdeklődött. A vásár természetesen képet ad az erőteljesen fejlődő japán gazdasági életről, a világ harmadik ipari hatalmáról. Korszerű gépek, autók és repülőgépek karéjában emelkedik az előregyártott alumínium ház, amely lényegesen olcsóbb a hagyományos építkezéseknél. (Viszont csak mínusz tíz fokig garanciális ...) A laikusban is nagy érdeklődést ébresztenek azok a fény- és hangeffektusokat egyszerre elállító gépek, amelyek szinte forradalmasíthatják a színházi világosítást. ÉPÜL AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB SERTÉSTELEPE: A Szekszárdi Állami Gazdaságban nyár elejére elkészül az évi 21 ezer hízó és 9 ezer süldő felnevelésére szükséges sertéskombinát. Képünkön: az épülő ezer férőhelyes hizlalda, amelyben 21.0 nap alatt 110 kg-os súlyra hizlalják a sertést. Jóm a meleg Végre megindultak Magyarország felé Délnyugat- Európa és a Földközi-tenger irányából a melegebb légtömegek. Az enyhülést ígérő levegőtömegek zömének arcvonala hétfőn reggel érte el a London—Párizs—Bologna vonalat. A tegnap délután kialakult felhőzetet már az idézte elő, hogy a magasabb rétegekben fölénk érkezett a meleg levegő. A meteorológusok azonban óvatosak, és péntekig plusz 2, később plusz 7 fokos hajnali minimumokat és 12—17 fok közötti nappali maximumokat várnak, öt millimétert meghaladó mennyiségű csapadékra az ország területének 70 százalékán számítanak. 787 tudományos kutató dolgozil Baranyában
