Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

**«• április 19. Dunontmt natiio Milyen lesz a sörellátás? íven te visszatérő sajtóté- sna: milyen lesz a sörellá­tás? A korábbi években el­hangzott nyilatkozatok több­nyire megnyugtatóan hang­zottak: jobb lesz, több lesz, mint tavaly... Aztán kide­rült, hogy... Dr. Rugási Endre, a Pécsi Sörgyár igazgatója a meghí­vott élelmiszer-kereskedelmi, illetve vendéglátóipari szak­emberek előtt nagyon ha­tározottan kijelentette: egy­általán nem tud derűs ké­pet festeni a sörellátásról. Még akkor sem, ha az idei, tervszerinti 400 ezer hekto­liter helyett 450 ezer hekto­liter sört gyártanak. Mert ez a többlet csak a harma­dik negyedévben jelentkezik, amikor a rekonstrukció I. üteme ezt lehetővé teszi. Gondot okoz a pillanat­nyi ellátás és ezért azt ja­vasolja a gyár, hogy a ke­reskedelem és a vendéglátó- ipar kissé fékezze — leg­alábbis április végéig — a sörárusítást, hogy május el­sején, illetve az utána kö­vetkező hetekben ne legyen különösebb zavar. Ugyanis az áprilisi keret — amely a tavalyi 38 ezer hektoliterrel szemben az idén már 42 ezer hektoliter — közel 30 százalékát már április első 5—10 napjában elszállította a kereskedelem és a vendég­látóipar. Ez persze érthető is, hiszen a két hosszú, több napos ünnep során várható volt a kereslet növekedése. Elgondolkoztató dr. Rugási Endre másik, szintén fon­tos kérése: a partnerek for­dítsanak nagyobb gondot a gyárból elszállított sör he­lyi tárolására, pontosabban, megfelelő hűtésére. Joggal kéri ezt, a gyár terméke mi­nőségének védelmében. A boltokban, vendéglőkben, ét­termekben nem kellőképpen hűtött sör rontja a Pécsi Sörgyár hírnevét. Sajnálatos tapasztalat, hogy újonnan létrehozott üzletek több milliós beruházási költségve­tésének alig néhány száza­lékát fordítják a hűtőtér megépítésére. Példának hoz­za fel a különben nagyon szépen berendezett és jól vezetett szalántai Marica vendéglőt, amelynek hűtő­tere olyan kiskapacitású, hogy a szükséges italmeny- nyiség hűtését megközelítő­leg sem biztosítja. Több ha­sonló példát elmondott és mintegy összegezve kijelen­tette — joggal —, hogy ez közvetett hitelrontás, amely fölött az ipar nem hunyhat szemet. A tájékoztató tehát na­gyon őszinte légkörben zaj­lott le, minden túlzott ígér­getések mellőzésével. Re­mélhetően ez természetessé válik az üzleti élet más te­rületén is. (Rab) Távfűtés egész Újmeesekalján? Gázfűtéssel nem lehet a problémát megoldani Bővítik a Hőerőmű kapacitását A 39-es dandár út 13., 15. és 17. számú házakban lakó­kat arról tájékoztatták ta­valy, hogy a tervbe vett eme­letráépítéssel egyidejűleg be­vezetik a távfűtést is. Érde­kelne bennünket, mi lesz, mert lassan gondolkodni kell az új tüzelő beszerzéséről is és sok lakásban a festés is esedékes. Mit tegyünk? — kérdezi Sándor József olva­sónk. * A téma nem új, minden esztendőben felmerül Űjme- csekalja valamelyik hagyo­mányos fűtési rendszerű ré­szén. Érthető, hiszen a lakó­telep korábban épült házai­ban lakók bizonyos irigység­gel tekintenek szerencsésebb lakótársaikra, akiknek sike­rült távfűtéses, tehát maga­san legkorszerűbb házban la­káshoz jutniok. Ma már ez utóbbiak vannak többségben és arányuk növekszik az új lakásokkal. A bizonyos ki­sebbség pedig hátrányos hely­zetben érzi magát, ezért pró­bálkozik újra meg újra a közérdekűnek tetsző kérdés felvetésével. De valóban közérdekű-e? A mintegy 1400 lakás bérlője szempontjából feltétlenül. A — A kiépített gerincveze­ték és az elosztóhálózat je­lenleg óránként 1000 köbmé­ter víz keringetésére alkal­mas. Ez a jelenlegi igények, illetve az egyetemi városrész fokozatosan jelentkező igé­nyeinek kielégítésére alkal­mas. figyelembe véve még az olyan „műsoron kívüli” be­lépéseket is. mint az Acsády utcában építendő három tíz­emeletes. Szó van néhány gyermekintézmény bekapcso­lásáról, ezeknek biztosítjuk is a szükséges hőmennyiséget, de ennél többet nem nyújtha­tunk. Arra a kérdésünkre, hogy egyáltalán van-e kilátás a távolabbi jövőben a hagyo­mányos fűtésű épületeknek távfűtéssel való ellátására, ezt a választ kaptuk: — Mai ismereteink szerint erre nincs kilátás. * Jávori Istvánhoz, a III. ke­rületi Tanács vb-elnökéhez fordultunk további tájékozta­tásért. — Hozzánk is gyakran for­dulnak ilyen kérésekkel. Se­gíteni — sajnos — nem tu­dunk, ez meghaladná a mi lehetőségeinket. Viszont való­ban meg akarjuk oldani a városrészben lévő gyermekin­tézmények fűtési problémá­ját. Ezekben helyi központi fűtés van, s a kazánok már olyan állapotban vannak, hogy egyáltalán nem bizton­ságos az üzemeltetésük. Vi­szont olyan szerencsés he­lyen vannak ezek. hogy arány lag rövid vezetékszakasz ki­építésével meg lehet oldani a hálózatba való bekapcsolást. Legelőször a Hajnóczy utcai bölcsődére és óvodára, a Türr István utcai óvodára és a Ka­rikás Frigyes utcai bölcsődé­re ' kerítünk sort Ez minden. * Űjmecsekalján mind , több cserépkályha bontási enge­délyt adnak ki. Ezek helyére a bérlő olajkályhát állít be, vagy gázfűtést szereltet be. Ez utóbbi az a bizonyos „más megoldás”, amire célzások történtek és amire vonatko­zóan Bereczki István, a Gáz­gyártó és Szolgáltató Válla­lat igazgatója adhat felvilá­gosítást. — A gázfűtés iránti igé­nyek egyre növekednek és az új benzinbontó üzembehe­lyezésével sok problémát meg is tudunk oldani. Arra azon­sán nem lehet gondolni, hogy egy egész városrész fűtését intézményesen megoldjuk ál­tala. * Van tehát mégis valami halvány reménysugár? Mit tud mondani a legilletéke­sebb, a Pécs városi Tanács? Az újmecsekaljai távfűtés helyzetét vizsgálva egy évti­zeddel kell visszamennünk, hogy világos képet adhas­sunk. A Magyar Építőművé­szet 1959-ben megjelent új­mecsekaljai számában Dénesi Ödön így ír erről a témáról: „ ... biztosítva van annak a lehetősége is, hogy a későb­biek során a jelenleg kály­hafűtéssel ellátott lakásokat is be lehessen kapcsolni a központi hőellátásba Ezt a lehetőséget a gerinc és el­osztó csőhálózat várható ka­pacitásának megfelelő mére­tezésével. s a födémeknek (a későbbi csőszerelés egyszerű és gazdaságos lehetővé tétele érdekében) a megfelelő he­lyen történő fatiplikkel való ellátásával kívánjuk bizto­sítani”. Mit mond erről ma a tervező? — Ez sajnos nem történt meg. Észrevételezésem ellené­re sem rendelte el a beru­házó az acélgyűrűk és a tip­lik beépítését. Így ma már csak nagyfokú roncsolással és nagy költséggel lehetne a cső­vezetékeket beépíteni a szá­mításba jöhető épületekbe — ha rendelkezésre állna á szük­séges energiamennyiség. Más megoldások? De ne vágjunk a dolgok elébe, hall­gassuk meg. mit mond a táv­fűtés lehetőségeiről Sarkadi György, a Hőszolgáltató Vál­lalat főmérnöke. Dr. Dányi Pálhoz, a tervosz­tály vezetőjéhez fordultunk kérdésünkkel. — Kétségtelen, hogy a Hő- szolgáltató Vállalat által adott hőmennyiség 1972-ig foglalt, annak terhére újabb fogyasztók tömeges bekötésé­re gondolni sem lehet. Ellen­ben éppen most kaptunk a NIM-től tájékoztatást a Hő­erőmű tervezett kapacitásbő­vítéséről. Ha ez megvalósul, s ezáltal a Hőszolgáltató is növelni tudja kapacitását, ak­kor a nem is nagyon távoli jövőben — értem ez alatt a negyedik ötéves tervet — sor kerülhet Üjmecsekalja fűtési gondjainak megoldására. H. I. Szentlőrinc Pécs feléli részén új lakótelep van kialakulóban. M. dig már elkészült négy társasház 20 lakással és hét n$gy lakásos épület szintén elkészült már, illetve készülőiéiben van. A majd négyezer lakosú Szentlőrinc nyugati részén további 124 lakás épül majd fel ugyancsak társasházakban túlnyomórészt a Mecseki Érc­bánya Vállalat dolgozói részére. A községrendezés során egyébként 42 holdat sajátított ki háztelkelc részére a község tanácsa. A ké­pen: épülőfélben lévő társasházak. Foto: Erb János Nincs lényeges előrelépés a választék bővülésében Eltűnt és megdrágult szövetek Mi lesz az Orkán utódja? — Pulóverek Olaszországból és Franciaországból — Nyloningek Jugoszláviából Megbeszélésre hívtuk meg a Déldunántúli Textil és Felső- ruházati Nagykereskedelmi Vállalat, a Déldunántúli Rö­vid- és Kötöttáru Nagykeres­kedelmi Vállalat, továbbá a Centrum Áruház, a MERUKER illetve a MÉSZÖV kereskedel­mi osztályának képviselőit. Az ankét témája: textil- és kon- íekcióáru, rövid- és kötöttáruk minőségével, választékával kapcsolatos tapasztalatok. Hónapos hiánycikkek A kereskedelmi szakembe­rek már az elején elmondták, hogy a nyár közeledtével min- takollékciók alapján már is- merniök kellene az idei di­vatnak megfelelő könnyű nyá­ri termékeket, főként női fel­sőruházati vonalon. A Pamut­nyomó Vállalat budapesti ki­állításán például bejelentette, hogy nagy mennyiségben haj­landó termékeit a kereskede­lem rendelkezésére bocsátani, de itt is késés tapasztalható. A megyébe érkező fésűs-áruk minősége általában jó, de hiánycikk — most már hóna­pok óta — a női kosztüm­vagy felöltőszövet. Mivel az idei női divat ismét a világos szín, következésképpen kere­sett a világos selyembélés, amelyből viszont keveset szál­lított eddig a Selyemipari Or­szágos Vállalat Vita alakult ki bizonyos szövetfajták „eltűnése” miatt is. Ilyen például a közkedvelt — Halló! Rt a HA 3 KMC... HA 3 KMC... Ál­talános hívás a 80 méteren! Figyelem! Vételre kapcso­lok! — Figyelem! Itt az OK 3 KIC ... OK 3 KIC ... Itt csehszlovák állomás beszél! Jónapot kívánok! örülök, hogy sikerült összeköttetést létesítenem veled! — Szervusz. Köszöntelek. A nevem Feri. A riport a részedre 585. — Az én nevem Sztano. Galántáról beszélek. A te riportod 575-ös. — Bemutatom neked az adómat, kedves Sztano! 100 wattos, OS 5l-es csővel... a modulátor clapp-szerű meg­oldással dolgozik ... a mik­rofon kristály, az antennán G 5 RV, a vevőm pedig BC 348-as berendezés ... QSL-lapot várok tőled, ná­lunk szép idő van, üdvözöl­lek. Vételre kapcsolok. — Száz százalékos volt a vétel. Köszönöm. Akkor én is bemutatkozom ... Feri veszi az adást, én körülnézek. A falon a rádió­amatőrök világtérképe függ, és a világ minden tájáról érkezett QSL-lapok — az amatőrök kapcsolatát iga­zoló kártyák —, de csak dísznek, mert mind nem lérne el. Szovjet, amerikai, A komlói MHSZ rádiósai A HA 3 KMC jelentkezik... Összeköttetés Tajvannal — Bányász- kupa rókázóknak japán lapok. Az adó mun- I ká járói Péter Sándor, a komlói MHSZ rádiósklubjá­nak titkára tájékoztat: — Az adó tulajdonképpen 1965-ben létesült, de több­ször meg kellett szakíta­nunk működését. Helyiség­problémánk is volt, 1988 de- ceberéig. Akkor társadalmi munkában átalakítottuk az egyik mellékhelyiséget adó­állomássá. A nagyadó mellett az ifiknek is van rádiójuk, ők az alagsorban a lépcső alját alakították át társadalmi munkában rádióadóvá. Ki­festették. ajtót tettek az el­kerített „helyiségre”, az ő adójuk a „HA 3 YMC” 1969. február 15-én kezdte meg az adást. Mi volt a legérdekesebb összeköttetés? — A „nagyadón” decem­ber óta közel ötszáz össze­köttetést sikerült létesíteni, a legérdekesebb egy tajvani beszélgetés volt, illetve nem is beszélgetés, hanem mor- se-kapcsolat. Ugyanis nem­csak szóban, hanem morse- jelekkel is tudunk „beszél­getni”. Annyi nyelvet nem is lehetne megtanulni, ahány állomást fogunk. Az ifiknél a legérdekesebb kapcsolat Olaszországgal volt, az ő adójuk ugyanis mindössze tíz wattos, lényegesen ki­sebb teljesítményű a nagy­nál. Az ifjúsági adóval az MHSZ azt szeretné elérni, hogy már egész fiatalon, 13—14 éves korban megis­mertesse a gyerekekkel a rá­diózást. Másrészt a KISZ kötött az MHSZ-szel egy olyan megállapodást, — ez egyébként országos szinten is talán az első ilyen kez­deményezés —. hogy a KISZ biztosítja a fiatalok politi­kai oktatását, az MHSZ pe­dig a gyakorlatit, a rádiós képzést. A kiképzési terv hároméves, először hús* if­jú gárdista részére indítják be az elméleti és a gya­korlati oktatást. — A rádiósklubnak je­lenleg 70 tagja van, a QSL- lapok gyűjtésével arany, ezüst, illetve bronz diplo­mát lehet szerezni. A „fel­nőtteknek” 4 ilyen lap hiányzik az arany fokozat i eléréséhez, ami rádiósszem­mel nagyon komoly telje­sítmény, az ifiknek is meg­van már a bronzhoz szük­séges QSL-lap mennyiség, de ők is jobbra pályáznak. Péter Sándortól még meg­kérdezem. mit terveznek a jövőben. — Bányásznapra kiír­tunk egy kupát a rókázók­nak A Bányász-kupa küz­delmeire először az 1969. évi bányásznapon kerül sor, több mint valószínű, itt Si- kondán. A rókázás egyéb­ként az amatőrök legked­vesebb sportja. Wér Vilmos — és valóban jó minőségű — Hágó szövet, amelynek alap­anyaga ausztráliai gyapjú volt. Elfogadható áron — 260—280 forint/méter került forgalom­ba. Később az ausztráliai szál­lítók felemelték a gyapjú árát, ezért az ipar kénytelen volt hazai anyagból gyártani a to­vábbra is Hágó néven futott szövetet. A minősége nem azo­nos az előbbiével, mégis 280 forintról 310 forintra növeke­dett az ára. Hasonló árnöve­kedés tapasztalható más szö­veteknél is. Az utóbbi évek­ben előretört a szintetikus anyag, de csak nálunk. Vi­szonylag olcsó és főként köny- nyű termékek ezek, azonban a textilipar emiatt csökken­tette például a férfi zakókra alkalmas kártolt szövetek ter­melését. A pécsi Centrum Áru­ház hosszú idő óta képtelen beszerezni kártolt anyagot. A nagykereskedelmi vállalat vi­szont azzal indokolja a hiányt, hogy a múlt évben kereslet hiányában leértékelve kellett áruba bocsátania (a megye szö­vetkezeti boltjai például tíz­ezer métert!) s nyilvánvaló, hogy az ipar nem vállalja a kockázatot többé, még ha kis- szériáról is lenne szó. A Cent­rum Áruház képviselője meg­jegyezte, hogy ha egy termék iránt csökkent az érdeklődés, nem jelentheti azt, hogy ab­ból nem kell többé gyártani. Tervezési problémák A konfekcionált termékekről ismét eltérőek a vélemények. Egyik igény: a méretállást szélesíteni kell, mert az opti­málistól eltérő testméretű fo­f asztok tízezrei a különben anyagból és divatosan le­gyártott konfekciós öltönyök­ből nem tudnak vásárolni. El­lenérv: magas többletköltség­gel jár a nagyszériás termelés elaprózása a méret-skála szét­húzásával, s ezt az ipar nem vállalja. A boltvezetők felve­tették, hogy világos és közép­világos öltönyök iránt már most rendkívül nagy az ér­deklődés, de sajnos az időben leadott rendelések ellenére sem érkezik a szállítmány a ruhagyáraktól. A megye ke­reskedelmi szervei ismerik a várható — vagy már meglévő — divatirányzatokat, erre az ipar figyelmét fel is hívják. Äz orkán-kabátok ideje pél­dául lassan lejár, (nyugaton, ahol a divatot diktálják már „el is felejtik”), de sajnos itt­hon nincs mit adni helyette a vásárlónak. Ezek már tervezé­si problémák, amelyet az ipar­nak kellene megoldani. A rövidáruk területén szám­talan hiánycikk okoz gondot a kereskedelemnek.' Nyolcszáz­ezer nylon fehérneműre volt szerződésünk az NDK-val, de az importot visszamondták. A Hódmezővásárhelyi Kötöttáru- gyár az ígért 20 tonna helyett csak 7 tonna mennyiségben tudja leszállítani a megyének az úgynevezett egy-íalas női| pulóvereket. A RÖVIKÖT köz­pontjának devizakeretét sze­rencsére 100 ezer dollárral megnövelték, ezen Olaszor­szágból és Franciaországból importálunk női pulóvereket. A Dél-dunántúli Rövid- és Kö­töttáru Nagykereskedelmi Vál­lalat kishatármenti forgalma­zás révén kíván 100 ezer férfi fehér nyloninget beszerezni. Az esetleges behozatal azon­ban csak ideiglenes megoldás, mert végül is a hazai iparnak kellene fedeznie a szükségle­teket. A fogyasztók rovására A kereskedelmi szervek méltányolják az ipar igyeke­zetét. Megértik, hogy egy-egy. új termék bevezetését egy korszerű technológiának kell megelőznie és ez mindig kia­dással jár, többletköltség je­lentkezhet bizonyos arányban a fogyasztói árakban is. De hol a határ? A Hódmezővásár­helyi Kötöttárugyár az elmúlt egy éves időszakban három alkalommal jelentette be, hogy bizonyos termékeinek árát 5, majd később 10 és ismét 10 százalékkal növeli. Ez annyit jelent, hogy a korábban — egyébként kétségkívül jó mi­nőségű és szép fazonú női pu­lóver — meghatározott 400 fo­rint körüli ára lényegesen emelkedett. Felvetették azt is, hogy a nylonharisnyák tartós­sága romlott, csökkent a nylonszál szakítószilárdsága, de az ára —, amely amúgy is magas — maradt. A harisnya termelői ára körülbelül nyolc- kileric forint: természetszerűen ez emelkedik, hiszen csak a forgalmi adó 51 százalék, és mire a fogyasztóhoz ér, a ter­méket 36—38 forintért kapja meg. Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy a termelési többletköltségek túlzottan nagy arányban terhelik a fo­gyasztót. A résztvevők szinte egyhan­gú véleménye az volt, hogy bár az elmúlt évben, de még 1969 első negyedében is vala­mennyi kereskedelmi szerv forgalma meghaladta a bázist De ebben inkább nagyobb szerepe van a megnövekedett vásárlóerőnek, mintsem a je­lenlegi választék-skálának, amelyben különösebb előrelé­pés nem történt. Rab Ferenc A ÍL K. AUTÓKÖZLEKEDÉSI vállalat felvesz gépkocsivezetőket szentlőrinci és kaposvári mun­kahelyekre. Teljesítménybérben magas kereseti lehetőséget és kiküldetési költséget biztosí­tunk. Jelentkezni lehet: szentlőrinci és kaposvári ki- rendeltségen, valamint siófoki üzemegységnéL (B.-kilitin.)

Next

/
Thumbnails
Contents