Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncipio XXVI. évfolyam, 88. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1909.április 19.,szombat Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken folytatta tanácskozását az országr gyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fe­hér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Nyilván nem véletlenül tör­tént, hogy az országgyűlés egyazon ülésszak keretében tárgyalt a szabadalmi jogot szabályozó új törvényjavaslat­ról, és a szerzői jogvédelem rendezéséről, hiszen mindkét törvény a magasrendű szelle­mi tevékenység és alkotás, korszerű erkölcsi és anyagi megbecsülését szolgálja Miután a szabadalmi jog új rendezé­sét már csütörtökön törvény­be iktatta az országgyűlés, péntek délelőtt hozzáfogott a szerzői jog elkészült új tör­vényjavaslat megvitatásához. Előadói beszédében Ilku Pál művelődésügyi miniszter a ter­vezett törvénynek legfőképpen azt a tulajdonságát emelte ki, hogy a szocialista jogfelfogás­nak és társadalmi követelmé­nyeknek megfelelően egyezteti össze a magánérdeket a köz­érdekkel. Hozzátette azonban: senki se higyje, hogy a tör­vény ezáltal valamiféle „ma­szek” tevékenységet hono­rál. A művészeti alkotás megfelelő ösztönzése a szo­cialista társadalomnak, a szocialista kultúra tovább­fejlesztésének elsőrendű fel­adata. Noha úgynevezett keret-tör­vény került a képviselők elé, amely csak a legfőbb elveket szabályzza s a részletek meg­oldását még elkészítésre váró végrehajtási utasításra bízza. A miniszter is, a hozzászólók is tüzetesebben értékelték a törvényjavaslat egyik érdekes sajátosságát, egyben újdonsá­gát a régi, csaknem félévszá­zados törvénnyel szemben. Az úgynevezett személyhez fűződő jogok hangsúlyozásáról van szó, amelyek intézkednek a szerzők, illetőleg az alkotók nevének feltüntetéséről, a mű felhasználásával vagy részle­ges megváltoztatásával kap­csolatos szerzői engedélyről, a visszavonás jogáról és így to­vább. Az általános méltatás mel­lett, az ülésen az új javaslat egyes rendelkezései is szóba kerültek, többen ntaitak a megelőző bizottsági vitára, ahol egye­bek között szóba került an­nak szükségessége, hogy az alkotók anyagi díjazásában nagyobb mértékben jusson kifejezésre a mű társadalmi sikere. Darvas Józsefnek, az Író­szövetség elnökének pénteki felszólalásában ismételten szó esett az írók anyagi helyzeté­ről, amelyről — véleménye szerint — a közvéleményben meglehetősen téves elképzelé­sek élnek. Elismerte, hogy egy vékony réteg jól, esetleg igen jól keres, az írók nagyrésze azonban máig is igen nehezen él, hiszen lényegében az öt­venes években megállapított honoráriumokra van utalva, amelyet erősen túlhaladott az idő. A tárgyalás hangulatát alig­hanem Darvas József felszóla­lásának befejező része érzé­keltette a legjobban, amikor az új törvényjavaslattal isösz- szefüggésben szólt a párt- és a kormány kultúrpolitikájá­ról, s ennek eredményeként szellemi életünk jó atmoszfé­rájáról. Kijelentette: az az alkotó bizalom, amely s szellemi munka embereit, Tlku Pál művelődésügyi miniszter beszédét tartja a művészeket ma eltölti, legalább annyira fontos, mint az őket illető anyagi megbecsülés. Biztonságérzés­sel dolgozhatnak, ami mesz- szemenően növeli felelőssé­güket és bátorságukat is, s végül is az eredményes al­kotás legfőbb biztosítéka. Az országgyűlés ezután egy­hangúlag elfogadta a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot, majd meghallgatta dr. Korom Mihály igazságügyminiszter széles, áttekintő beszámolóját jogéletünkről, közelebbről a jogszabály alkotó és a jog al­kalmazó tevékenységről. Meg­jegyzendő, hogy a szocialista törvényhozás történetében ná­lunk először tartott az igaz­ságügyminiszter ilyen témájú beszámolót, ami ugyancsak felkeltette a képviselők érdek­lődését Részletesen beszélt a mi­niszter a törvényhozás közel­múlt jogalkotó munkájáról, de arról is, hogy az élet napi­rendre tűzte jogrendszerünk egészének megújítását. A gaz­dasági reform számos új, jogi problémát vetett föl, így pél­dául a gazdasági társulásnak, a védjegyek oltalmának, a tisztességtelen versenynek a kérdését, de továbbmenően a tanácsok működésével kapcso­latos jogi rendezés egész komplexumát, valamint olyan, már régebben szabályozott te­rületek jogviszonyainak újbóli rendezését, amelyek — mint például a társadalombiztosítás — már eléggé áttekinthetetle­nek. Természetesen, a jogalkotás­ról lévén szó, számos megjegy­zés hangzott el magának az országgyűlésnek ilyenirányú gyakorlatáról is, a többi kö­zött dr. Zsigmond László Vas megyei főállatorvos, legfőkép­pen pedig dr. Mátray Pál Fe­jér megyei főügyész felszóla­lásában. Egyrészt arról beszél­tek, hogy a végrehajtási uta­sítások és időnként szükséges­sé váló korrekciójuk mennyire Politikai Bizottság póttagjai és a Központi Bizottság titkárai. A diplomáciai páholyok­ban a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy napi­rend szerint a szerzői jogról szóló törvény- javaslat tárgyalása következik. Ezután Ilku Pál, művelődésügyi miniszter emelkedett szó­lásra. befolyásolja a joggyakorlatot, másrészt rámutattak arra, hogy pillanatnyilag még--az sem teljesen egyértelmű, mi­kor tartozik egy-egy jogsza­bály megalkotása magára a törvényhozásra és mikor a miniszteriális vagy tanácsi szervekre. Az igazságügyminiszter vá­laszbeszédében a hozzászólók­kal egyetértőleg foglalta ösz- sze a vitát, amely, mint mon­dotta, ugyancsak jó hatással lesz szocialista joggyakorla­tunk további fejlődésére. Be­számolóját és válaszát az or­szággyűlés egyhangúan tudo­másul vette. A továbbiakban a képvise­lők, a Népköztársaság Elnöki Tanácsától érkezett átirat ajánlásának megfelelően, dr. Szénási Gézát újabb hat évre a Népköztársaság legfőbb ügyészévé választották. Befejezésül két interpellá­ciót is megtárgyalt az ország- gyűlés. Gódor János, a régi rendelkezések alapján nyugdí­jazott vasutasok ügyében In­terpellált a közlekedés és pos­taügyi miniszterhez. Dr. Csa- nády György válaszában hang­súlyozta, hgy ezt a kérdést csak m régi nyugdíjasok egész probléma­körének rendezésével lehet majd megoldani, amivel a kormány foglalkozik. Fegyveres István a magán­építkezők gondjait ecsetelte annak kapcsán, hogy a lakás- építési hitel összegének jelen­tős része után tavaly óta, két százalék helyett hat százalék kamatot kell fizetniük. Ügy véli, ez visszafogja a magán- építlpzés iránti érdeklődést. A pénzügyminiszter válaszá­ban néhány számadatot sorolt fel, amelyek arról tanúskod­nak, hogy a múlt évben, az előző évihez képest, tovább nőtt a magánerővel felépített lakások száma. Mindazonáltal elismerte, hogy a társasház építkezés terén tapasztalható bizonyos lanyhulás. Éppen ezért az illetékes kormány- szervek a közeli napokban foglalkoznak a hitelfeltételek­kel, s úgy véli, hogy a társas­ház építők az eddiginél maga­sabb összeget vehetnek majd igénybe a mérsékelt, két szá­zalékos hitelfeltételek mellett Mindkét választ tudomásul vette az országgyűlés, s ezzel be is fejezte tavaszi üléssza­kát Felhívás a csehszlovák néphez Prága: A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága a következő felhívást in­tézte a csehszlovák néphez: A CSKP KB azért fordul Önökhöz, hogy ismertesse 1969. április 17-én megtar­tott ülésének fontos ered­ményeit Meggyőződésünk, hogy a múlthoz hasonlóan Önök most is helyesen fogják ér­telmezni határozatainkat. — Ezeknek a határozatoknak egyetlen célja van — annak elérése, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt az eddigi­nél jobban valósíthassa meg a párt XIII. kongresszusán megfogalmazott politikája alapvető tartalmát. Ez a po­litikai vonal, amelynek alap­ja az egész nép egysége és célja a fejlett szocialista tár­sadalom további fejlesztése, ismét megerősítést nyert pár­tunk Központi Bizottságá­nak az elmúlt év januárjá­ban megtartott ülésén. Mi akkor világosan állást foglaltunk pártunk politiká­jának lenini elvei mellett, amelyek az egységben, a marxizmus—leninizmushoz és a proletár internacionaliz­mushoz való hűségben feje­ződnek ki. Ezekre az elvek­re és a párt vezető szerepe megvalósításának lenini mód­szereire támaszkodva elha­tároztuk, hogy tovább fej­lesztjük a szocialista de­mokráciát, a csehek és a szlovákok közös szocialista államát, amely együtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a nem­zetközi kommunista világ- rendszer elválaszthatatlan részét alkotja. Azt az utat, amelyre az elmúlt év januárjában lép­tünk, nemcsak pártunk, ha­nem egész társadalmunk he­lyeselte. Állampolgáraink túlnyomó többsége üdvözölte és nagyra értékelte a kom­munista pártnak azt a kez­deményezését, hogy nyíltan bírálja az elmúlt időszak hi­báit és azok kijavítására tö­rekszik. A lakosság minden rétege az idők folyamán kez­deményező és rendkívül ak­tív módon tett tanúságot ama célok megvalósításában való részvétele mellett, ame­lyeket a párt január után hangoztatott, és amelyeket éppen egy évvel ezelőtt fek­tetett le akcióprogramjában. A CSKP KB új elnöksége A CTK hírügynökség pénteken ismertette a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának közleményét, amelyből kitűnik, a csü­törtöki plénum megálla­pította, hogy a párt és az ország a legmélyebb politikai válságon megy át. A párt legjobb hagyo­mányainak és elveinek felel meg, ha az ügyeket a vezetésnél kezdik meg­oldani. Ezért az elnökség javaslata alapján a Köz­ponti Bizottság megszün­tette az elnökség végre­hajtó bizottságát és 11 tagú elnökséget válasz­tott. A CSKP KB Elnöksé­gének tagjaivá választot­ták: Vasil Bilakot, Peter Colotkát, Oldricb Cerni- ket, Alexander Dubceket, Evzen Erbant, dr. Gustav Husakot, Jan Pillért. Ste­fan Sadovskyt, Ludvik Svobodát, Lubomir Strou- galt és Karel Polaceket. A Központi Bizottság — figyelembe véve, hogy politikáját aktívan támo­gatni kell lapjának, a Rudé Právonak — úgy döntött, elfogadja Jiri So­kéra kérését, hogy ment­sék fel főszerkesztői tisz­te alól és e feladatok el­látásával Miroslav Mocot bízta meg. Azok az őszinte törekvé­sek, amelyek a pártban és a társadalomban felgyülem­lett ellentmondások megol­dására irányultak, valamint a szocialista fejlődés pers­pektíváit aktivizálták né­(Folytatás a 2. oldalon) Négy megye tájértekezlete Pécsett A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága Agitációs és Pro­paganda Osztálya tegna.p, pénteken egész napos táj- értekezletet tartott Pé­csett az Oktatási Igazga­tóságon Tolna, Somogy, Zala és Baranya megye propaganda munkával foglalkozó képviselőinek részvételével. Dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbi­zottság titkára az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága nevében köszöntötte a tanácskozást. Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője rövid bevezetője után szekciókban vitatták meg „Feladataink a párt­oktatás továbbfejlesztésé­ben" című vitaanyagot, majd a délutáni órákban Jakab Sándor elvtárs foglalta össze az eszme­csere tapasztalatait Védőkesztyűk a szénbányászatban A Bányaműszaki Felügyelőség értékelése a komlói Kossuth- aknán végzett komplexvizsgálatról. Komplex ellenőrző vizsgá­latot tartott a Kerületi Bá­nyaműszaki Felügyelőség a komlói Kossuth-aknán a szakszervezet, az igazgatóság és az üzemvezetőség megbí- zottainak közreműködésével. A földalatti és napszinti vizsgálat döntően arra ter­jedt ki, hogy a komlói üzem- vezetőség betartja-e a Me­cseki Szénbányák legnagyobb üzemében a művelési és biz­tonsági előírásokat? Kossuth-aknát tavaly mi­nősítették gázkitöréses mun­kahelynek és ez a körülmény lényegesen megnövelte a biz­tonságtechnikai feladatokat. Ezek elsajátítására vala­mennyi fizikai és műszaki dolgozót munkavédelmi tan­folyamon oktatták ki. A mindenre kiterjedő ala­pos ellenőrzés, egy szabály­talan robbantástól eltekint­ve, komolyabb mulasztást nem észlelt. Az üzemi bal­esetek száma 1967-ben 707, 1968-ban pedig 633 volt. Ez a számbeli csökkenés azon­ban azért nem jelent pozitív javulást, mert a tavalyi há­rom harmados termelésre va­ló áttérés miatt az 1967. évi 928 ezer 400 műszak helyett 1968-ban 833 ezer 900 mű­szakot végeztek. A balesetek 50 százaléka kézsérülés volt, ezért kísér­letként az akna több mun­kahelyén bevezették a tartós anyagból készült, bőrrel kombinált vászon kesztyűk vi­selését. A lengyel gyártó cég­gel történt megállapodás és a folyamatos szállítás meg­kezdésével egyidejűleg a vé­dőkesztyűk használata orszá­gosan kötelező lesz. A gázkitörések megakadá­lyozására intézkedés történt az egy tonna termelt szénre eső 1,5 köbméter levegő­mennyiség 4 köbméterre való felemelésére. A szellőző be­rendezések rekonstrukciójá­nak végrehajtására ez év vé­géig műszaki felmérés és ta­nulmányterv készül. A komplexvizsgálat ered­ményét értékelő jegyzőkönyv összegezésül megállapította, hogy Kossuth-akna üzemve­zetősége a bányaművelést a fokozott követelményeknek megfelelő színvonalon végzi, a biztonsági berendezéseket és a munkafegyelmet pedig állandó jelleggel fejleszti. Jól halad a metró építése tanácskozás szünetében: Kádár János, Csikós Nagy Béla, Nyers Rezső, Komócsin Zoltán Elkészült a Metró Nép­stadion-állomás, s most már csak apróbb „kozmetikai” munkálatok vannak hátra. Az óriási csarnok mennyeze­tét zöld színű luxaflex bo­rítja, a padló burkolata grá­nit, az oldalfalakat csiszolt mészkő fedi. Elkészültek az üzemi terek is, csupán a biz­tosító berendezéseket kell felszerelni. A Baross téri állomáson a munkálatok a befejezéshez közelednek. A mélyállomás és a felszín alatti utaselosz­tó csarnok között hamarosan naphosszat jár a mozgólép­cső, itt képezik ki ugyanis a mozgólépcső-kezelőket A Deák téren a napokban látnak hozzá a felszín alatti utaselosztó térségtől az utca szintjéig nyúló mozgólépcső kialakításához. Föléje tetsze­tős üvegbejárat épül. A vonal-alagutakbam is jól halad a munka.

Next

/
Thumbnails
Contents