Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

***. április t& Dunantmi n I aoio Jogászok értekezlete As Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium igazgatási és jogi főosztálya április 17. és 18-án Pécsett a járási ta­nács nagytermében tartja munkaértekezletét az ágazat­hoz tartozó vállalatok jogta­nácsosai részére. Tegnap a „Vállalkozási szerződés alapfeltételeinek érvényesülése” címmel dr. Kozma Tamás, a miniszté­rium törvényelőkészítő osztá­lyának vezetője tartott vita­indító előadást. A témához kapcsolódott dr. Benárd Au­rél, igazságügy-minisztériumi osztályvezető-helyettes és dr. Horváth Károly, az ÉVM osz­tályvezető-helyettesének refe­rátuma. Az ankét résztvevői tegnap délután a Baranya megyei Álllami Építőipari Vállalat építkezéseit és előregyártó üzemét tekintették meg. Ma az „Újítás és találmány szerepe az új gazdaságirányí­tási rendben’* címmel dr. Rábry Sándor, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet vezető jogtanácsosa tart előadást Korreferensként dr. Krasznai Mjfiály, az Or­szágos Találmányi Hivatal osztályvezető helyettese és dr. Czobor László, az ÉVM iparfejlesztési főosztály főelő­adója ismerteti tanulmányát fj* — j« * • Uj öntözési rendszer A műszaki hónap egyik Je­lentős eseménye zajlott le tegnap délelőtt Szentlőrincen. Mintegy százhúsz baranyai termelőszövetkezeti szakem­ber látogatott el a Mezőgaz­dasági Technikum tangazda­ságába, ahol Pallér Gáspár főagronómus és a gazdaság szakvezetői bemutatták a résztvevőknek a gazdaságban kikísérletezett korszerű mű­anyagfóliás kukorica- és lu­cernatartósítási eljárásokat A három évvel ezelőtt beve­zetett eljárással —, mely a gazdaság specialitása — ezen a télen már 120 vagon zöld- lucernát tároltak fóliában. A fóliás kukoricatárolást is Szentlőrincen kísérletezték ki első ízben. Tavaly ősszel már teljes kukoricatermésük kb. egyharmadát, 30 vagon kuko­ricát tároltak ily módon. Ezt követően a termelőszö­vetkezeti szakemberek meg­tekintették a gazdaságban be­vezetett ún. sírgödrös öntözési rendszert, mely a talajvíz összegyűjtésén alapul. Egy kb. ötezer köbméter befogadóké­pességű gödör már az elmúlt években is üzemelt, kettő kiépítése pedig most van fo­lyamatban. Egy-egy gödörből 50—60 katasztrális holdat tudnak egyszerre 40 millimé­ter csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel megöntözni. 'Tesztelt Bírósági 1968­ban családi ház épít­kezésbe kezdtem, amelynek terveit Kovács Mihály mér­nök készítette eL A terv hatósági jóváhagyása után a helyi építőipari ktsz 180 000 Ft-os költségmegál­lapítással vállalta a kivite­lezést. A munkálatok 1968 augusztusában a tervek sze­rint elkezdődtek. Amikor megtekintettem az építke­zést, észrevettem, hogy a ktsz az eredeti tervektől el­tért, s az egyik főfal le is omlott. Ezt október 2-án ajánlott levélben jeleztem is, majd január 2-án pert indítottam. Kérem a ktsz- től 170 000 Ft tőke, vala­mint 25 OOO Ft kár megté­rítését — mondotta a bíró­ság előtt a felperes. A szólásra emelkedő al­peres, a ktsz képviselője kérte a felperes keresetének elutasítását, mert az erede­ti terv hibás volt. Az ügyész lényegében hasonló okokra hivatkozva, javasolta a fel­peres kártérítésének eluta­sítását. Két közlekedési téma Uj vasútvonalat építenek Mohács és Bátaszék között? A III. Dél-dunántúli vasútmérnöki konferencia etőadáeai Két érdekes közlekedési té­ma. Az egyik: egy olyan új alagút (és pálya-korszerűsí­tés) terve, amelyhez hasonló az elmúlt 60 évben nem ké­szült Magyarországon, a má­sik: a Mohács és Bátaszék között létesítendő új vasút­vonal terve. E két kérdés vqlt (többek között) a témája a műszaki propaganda hónap keretében tegnap, a Technika Házában lezajlott III. Dél­dunántúli vasútmémöki kon­ferenciának. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatósága vezetőjének megnyitója után két mérnök: Kőszegi László és Mészáros András tartott előadást. 1. Az Abaliget és Godisa közötti pályaszakasz korszerű­sítéséről — levágják a ka­nyarokat, áthelyezik a pá­lyát, kiiktatják a husztóti völgyhidakat. miközben egy új, 670 méter hosszú alag­utat fúrnak — erről, az el­kezdődött munkálatokról már többször részletesen írtunk. Lássuk azért csak a további, eddig még nem ismertetett részleteket... Az Abaliget— Godisa közötti szakaszt — a Budapest—Pécs vasútvonal legkritikusabb szakaszát (rossz vonalvezetés, elavult állapot­ban lévő műtárgyak, ame­lyek amúgy is igen-igen „se­bezhető” pontjai a pályasza­kasznak) — az alagúttal együtt 1882 végén nyitották meg Az idő eljárt felette, felújítani azonban nem érde­mes. A szakemberek a gaz­daságossági számítások bir­tokában egy teljesen új pá­lyaszakasz megépítése mel­lett törtek lándzsát. Ez a pá­lya, egyenletesebb, jó vonal- vezetése következtében több mint egy kilométerrel rövi- debb pályát jelent; jelenti to­vábbá a jelenlegi sebesség- korlátozások feloldódását, a 100 km/óra sebességgel köz­lekedő vonatok menetidejé­nek 6—7 perccel való lerövi­dülését. továbbá biztosítja a dieselesítés, sőt a későbbiek­ben a villamosítás, valamint a második vágány, illetve a második alagút megépítésé­nek lehetőségét. Előnye az is, hogy a munkálatok forgalom zavarása nélkül elvégezhetők és az egyes elkészült szaka­szokat előre is átadhatják. Az új alagút becslések sze­rint — a gazdaságos alagút­méret tervei még nem ké­szültek el — 70—150 millió­ba kerül, a korszerűsítés to­vábbi munkálatai pedig kb. 150 millió forintot emészte­nek fel. A beruházás meg­térülésének ideje az előzetes számítások szerint 16—22 év. Az alagút megépítésére öt vállalattól kértek ajánlatot. Három vállalat lemondott a munkáról, ketten vannak te­hát versenyben: a Közleke­dési Építő Vállalat és a Bá­nyászati Aknamélyítő Válla­lat mecseki körzete. Ez utób­bi kezdte el és végzi most is a nagy munka első szakaszát. Az máris bebizonyosodott, hogy a bányászati módszer lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos. 2. A másik téma — egyéb­ként már évtizedekkel ezelőtt felvetődött terv — egy új vasútvonal Mohács és Báta­szék között. Ennek lehetősé­gét, elsősorban gazdasági ki­hatásait a MÁV Pécsi Igaz­gatóságánál munkabizottság vizsgálta meg. Nos, a vasút­hálózat nincs egybehangolva a népgazdaság termelő kapa­citásával. így többek között nagyon hiányzik a Mohács— Bátaszék vasútvonal. A mohá­csi körzet termékei — a nagy- harsányi kő. Mohács bővülő ipari termelése, mind több árucikke, de méginkább az épülő új beremendi cement­gyár termékei — és az itteni tranzit-szállítmányok csak nagy kerülővel juthatnak az Alföldre, vagy attól északra. Az új vasútvonalat illetően, mint Mészáros András el­mondotta — a körülmények összegezése után teljesen egy­értelmű választ adni nehéz. Vannak azonban elgondol­koztató körülmények. Az új vasútvonal kiépítése, amely egyébként 10 éven belül nem várható, jelentős forint-meg­takarítást jelentene a nép­gazdaságnak, azonos áru- mennyiség elszállítása keve­sebb ráfordítást igényelne, és jelentősen tehermentesülne a Pécs—Dombóvár közötti vasútvonal. Vagyi A Mo­hács—Bátaszék vonal 30 kilo­méter hosszú megépítendő szakasza 170 millióba kerül­ne, ezzel szemben a Pécs— Pécsvárad—Bátaszék 45 kilo­méter hosszú vonal korszerű­sítése 250 millió forintba jön­ne. Ettől a 250 milliótól meg kell szabadulni. Ezért a Mo­hács—Bátaszék közötti új vasútvonal megépítése esetén javasolják a Pécsvárad—Bá­taszék vonal felszámolását és a forglaom közútra való te­relését. Néhány további érdekes adat: Az új vasútvonal meg­építésével a Mohács—Báta­szék jelenlegi 183 kilométeres távolsága 30 kilométerre, a Mohács—Rétszilas közötti je­lenlegi 196 kilométeres hosz- szú út 105 kilométerre rövi­dülne. Az új vasút esetén kö­zel 40 százalékkal csökkenne a Villány—Pécsbányarendező közötti, ugyanakkor megöt­szöröződne a Villány—Mo­hács közötti forgalom. A Mo­hács—Budapest közti távolság 288 kilométer helyett csak 198 lenne, s az utazási me­netidő majdnem a felére csökkenne... Nos. ezek csak érdekességek, mint említet­tük a gazdasági kihatások e néhány sokatmondó adatnál lényegesen sokrétűbbek, bo­nyolultabbak, a döntés nem egyértelmű. A javaslatot azonban megteszik. A döntés joga a KPM-é. A tervet ter­mészetesen megbeszélik az érdekelt és érintett tanácsok, hatóságok képviselőivel, még­pedig hamarosan, április 25-én. Mohácson. (M-várf) Megnyílt a magyar-lengye barátsági hét A belvárosi általános Iskola kórusa lengyel népdalok: adott elő. Két országos verseny Nyolc baranyai siker Három városban egy hónapig tartott az ország zeneművészeti szakközép- iskoláinak a Magyar Ta­nácsköztársaság 50. éves jubileuma alkalmából ren­dezett zenei versenye. Az országos versengést már­cius 11-én kezdték Győr­ben a rézfúvó hangszerek részvételével. Utána már­cius 18-án a zongoristák versenyeztek ugyanott, majd április 8-án Buda­pesten a fafúvósok és az énekesek, április 11-én és 12-én pedig Debrecen­ben a hegedűsök, gordon­kások és ütőhangszeren játszók hasonlították ösz- sze tudásukat. Az országos zenei ver­senyen szép pécsi siker született: a Pécsi Művé­szeti Szakközépiskola ösz- szesen hét diákja került második vagy harmadik helyre. Az országos trom­bitaverseny második he­lyezettje Neumayer Ká­roly, a fuvolaverseny má­sodik helyezettje Kollár Anikó, a zongoraverseny második helyezettje pedig Dárdai Árpád lett. Né­gyen kerültek harmadik helyre: Kovács Sándor a zongoristák, Várkonyi Beá­ta és Rozgonyi Beáta pe­dig a hegedűsök versenyé­ben. Az Országos Zenei Ver­sennyel szinte egyidőben, április 8 és 11 között ren­dezték meg Debrecenben a Zeneiskolai Zenekarok Országos Fesztiválját. — Ezen Baranya megyét a Komlói Állami Zenesiko- la képviselte. Az iskola igazgatója: Horváth Gyu­la, valamint hegedűtaná­ra: Papp György gondos munkájának eredménye­képpen a jobbára kis­gyermekekből álló komlói zenekar különösen rend­kívüli muzikalitásával és összjátékával aratott si­kert. A II. kerületi tanács ülése Év végén kezdődik a kertvárosi építkezés — A város egyik legnagyobb problémája az ivóvízellátás — állapította meg beszámolójá­ban Jozipovics István, az épí­tési és kommunális-gazdálko­dási állandó bizottság elnöke a II. kerületi tanács tegnapi ülésén. A Víz- és Csatornaművek 1969-es beruházási terve 22 millió forint. Ebből új kutak fúrására négymilliót, a dunai Csütörtökön délelőtt Pécsi érkezett Edward Debicki, Lengyel Kultúra igazgató] aki az április 17 és 22 közö megrendezésre kerülő mi gyár—lengyel barátsági h< vendégeként tartózkodik P< esett A lengyel vendéget csütöi tökön délelőtt Sztergár Jáno a Hazafias Népfront megy< titkára fogadta. Délután Komlóra látogatót ahol a Városi Tanácson Nag Ferenc, Komló Városi Tani csa vb-elnökhelyettese fogai Jta. A fogadáson részt ve Szilvási József a Komlói Vi rosi Pártbizottság osztályvez« tője. A délután folyamán a lei gyei vendég ellátogatott Steinmetz Miklós nevét vi» lő szakközépiskolába és gin náziumba. Itt az iskola iga gatója ismertette az inté mény oktatási formáit. Ezuts megtekintette az 501. Ipa Szakmunkásképző Intézeti Az iskola igazgatója díszi albumot nyújtott át a lengy kulturális vezetőnek. Este a komlói Május 1. Mi velódési Házban, díszünnej ség keretében került sor barátsági hét megnyitójára. A díszünnepség elnökség ben helyet foglalt Miczki E vin. a Megyei Pártbizottsi munkatársa, Szilvási József, Komlói Városi Pártbizottsi osztályvezetője, Nagy Ferenc Komlói Városi Tanács vb-c nökhelyettese, Sztergár Jánc a Hazafias Népfront megy titkára, Kiss Istválj, a ,Haz fias Népfront Kornló várc elnöke, Edward Debicki Lengyel Kultúra igazgatója Kiss István, a Hazafi Népfront Komló városi ein ke köszöntötte a díszünneps résztvevőit. Megnyitó beszéd ben méltatta a több évszáz dós magyar—lengyel baráts got. Elmondta, hogy a kor lói bányászok többször járti Lengyelországban tapasztalj cserén. Ez a barátság és 1 pasztalatcsere igen haszn volt. Majd szólt Lengyelc szágnak a hetedik legnagyol európai államnak gazdasá társadalmi, kulturális feji déséről. Az ünnepi beszéd után E ward Debicki a Lengyel Ki túra igazgatója tartott el adást a lengyel népi hatalc 25 éves fejlődéséről. Elemez a lengyel társadalomban vé bement nagy átalakuld majd tájékoztatást adott Lengyel Egyesült Munkáspá tavaly megtartott V. kon resszusáróL A díszünnepségen a Komi Belvárosi Általános Iskc Kamarakórusa adott színvon las műsort. Az ünnepség után nyitott) meg a „Mai Lengyelorszá című kiállítást a Május Művelődési Ház kiállítóterm ben, A dekoratív kiállítás áttekintést ad Lengyelorsz legújabb eredményeiről. A 1 állítás rendezői külön kiem< ték a lengyel építészet ere ményességét, nem csoda, t szén az utóbbi tíz évben 1 új város épült Lengyelorszá ban. A 12 MigiMífodl ember Több ítélet egy perben A bíróság — a bíró és két ülnök — ítélethozatal­ra kivonult, majd utána egymás után tizenkétszer jött vissza, s mindig más és más összeállításban. A bíróság szabályosan ver­senyteremmé vált. Ezt szó szerint kell érteni, mert a fenti bírósági jelenet a Jogtudományi Egyetem tan­termében zajlott le az első ízben megrendezett jogeset­megoldó versenyen. — A járásbíróság a kö­vetkező ítéletet hozta — kezdte Szabó Flóra, az első „bíró”. — A felperes kere­setének helyt kell adni, — és a „bíró” a „tisztelt hall­gatóságra” nézett, amely saját évfolyamtársaiból állt. Nyílt az ajtó, bejött ugyanaz a „Járásbíróság”, s Gyimesi Szabolcs, az új bí­ró a következő ítéletet hir­dette ki: — A Járásbíróság a fel­peres keresetét elutasítja és a perköltség megtérítésére kötelezi. A felperes nem teljesítette kötelezettségeit, mert a kivitelezőnek nem szabott új határidőt a mun­ka kijavítására. Hát így van ez — a sze­rencse forgandó. Ahány bí­ró — annyi ítélet. Bár vé­letlenül sem szeretném megsérteni a joghallgató­kat. hátha egyszer rajtam próbálják ki a tudományu­kat. Ezek után mondanom sem kell, hogy izgalommal vár­tam a verseny eredményét és a helyes ítéletet. A zsű­ri ítéletét dr. Tomszer Fe­renc, a Megyei Bíróság el­nökhelyettese ismertette. A három első helyezett Csiz­madia László ni. évf., Schwartz Jánosné III. évf. és Vértényi Jenő III. évf. hallgató lett, akik tovább­jutnak a szegedi jogászna­pokra. Rajtuk kívül dicsé­retben részesültek Mészáros János III. évf. és Fekete Tamás II. évf. hallgatók. És a felperesnek lett igaza! A bíróság a tervet úgy kezelte, mint utasítást, amelytől ha a vállalkozó eltér, akkor értesítenie kell a megrendelőt. A Ptk. 389. paragrafusa értelmében az alperes ezt elmulasztotta, kifogásai nem helytállóak, s így 195 000 Ft kártérítés és a perköltség kifizetésére ítéli. Megnyugtatásul közlöm, hogy az ítéletet nem hajt­ják végre, így a képzelet­beli alperes nyugodtan aludhat. Marafkó László I 5 t vízvezeték bővítésére ötmilliót, ózonizáló berendezésre 1,5 mil­liót, a Tortyogó és Pécs közöt­ti 12,5 kilométer hosszú 500 milliméteres gerincvezeték építésére 7,5 millió forintot fordítanak. A város végleges ivóvízellátására 1975 körül egy második mohács—pécsi ivóvíz- I vezetéket építenek az igények növekedésének megfelelően. A Víz- és Csatornaművek másik»' fő tevékenysége a csa­tornahálózat kezelése. Ebben az évben kezdték el építeni a Feketevíz mellett az új fő szennyvízcsatornát 30 milliós költséggel és bővíteni fogják a szennyvíztisztító berendezést is; az erre előirányzott összeg 20 millió forint. Foglalkozott a beszámoló a város gázellátásával is. A? igények rohamosan növeked­nek. A Gázmüveknek évente 1000 új fogyasztó belépésével kell számolnia. A benzinbontó felépítésével 1969 őszéig meg­oldották a gázellátást. A to­vábbiakra pedig építik már a két új egyenként százezer köb- méter/nap teljesítményű bon­tót. Ezek építésének befejezé­si határideje 1969. július 1. Végül távirati megfogalma­zásban képet kaptunk a ta­nácsülésen a II. kerület főbb új létesítményeiről: 1969. IV. negyedévében kezdik meg a Keszüi, Málomi út környékén az új lakótelep építését. 1970 végéig 470 lakás készül el. A lakótelepen 50 férőhelyes böl­csőde, 100 gyermek részére óvoda és 8 tantermes iskola is j lesz. A gépkocsi tulajdonosok I részére 480 gépkocsi részére' nagy, ezenkívül 60 kis gép­kocsiszín épüL — wér —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents