Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

to 1969. április 18. ♦ NEW YORK: Egy New York-i aukción szerdán re­kordösszegért kelt el Rhodin i „Bronzkorszak” című szobra. I A vásárló egy európai mű- ! gyűjtő volt, akinek a nevét j azonban nem hozták nyilvá- j nosságra. Annyi mindenesetre I bizonyos, hogy 85 000 dollárt [ fizetett a két méter magas izoborért. + MONTREAL: A kanadai Montrealban székelő nemzet­közi polgári repülésügyi szer­vezet bizottságot állított fel annak tanulmányozására, hogy milyen megelőző intézkedések foganatosíthatók a sorozatos repülőgéprablások, a „hi- jacking”-ek ellen és hogyan lehetne leszerelni a polgári repülésbe való törvénytelen és illetéktelen beavatkozásokat. * PÁRIZS: A jelenleg Ró­mában tartózkodó Dániel Conhn-Bendit anarchista diák­vezér bejelentette, hogy a hét végén visszatér Párizsba. Hi­vatalos források Párizsban kö­zölték, hogy meg fogják aka­dályozni Conhn-Benditet eb­ben. De Gaulle lemond, ha nem kap többséget a népszavazáskor KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Nyikoláj Podffornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke csütörtökön a Kremlben kitüntette azokat a szovjet hősöket, akik Da- manszkij-szigetén megvédték a szovjet határt a maoista pro­vokátoroktól. Képünkön Pod- gornij feltűzi a kitüntetést V. Bubenyin mellére. + BONN: Ulrich de Mairie- re, a Bundeswehr főfelügyelő­je csütörtökön tíznapos láto­gatásra az Egyesült Államok­ba utazott. Wheeler tábornok­nak. az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének meghívására tesz hivatalos látogatást. A jelen­tésből kitűnik, hogy megláto­gatja azokat a nyugatnémet katonákat is, akiket az Egye­sült Államokban képeznek ki. + RÖMA: Az Olasz Kom­munista Párt vezetősége Luigi Longo elnökletével szerdán ülést tartott. Meghallgatta és megvitatta Carlo Galluzzi pártvezetőségi tag beszámoló­ját a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácskozá­sának előkészületeiről, vala­mint más problémákról, „ame­lyek a jelenlegi nemzetközi helyzettel és a nemzetközi kommunista mozgalomban fennálló viszonyokkal függnek össze”. A pártvezetőség elha­tározta, hogy az említett prob­lémákat megvitatás végett a központi bizottság május első felében összeülő plénuma elé terjesztik. ♦ BUKAREST: Szerdán Bu­karestben megkezdődött a szo­cialista országok meteorológiai intézetei igazgatóinak tanács­kozása. Az ülésen előkészítik egy nemzetközi meteorológiai szolgálat tervét és megvitat­ják a szocialista országok me­teorológiai intézeteinek együtt­működését. ♦ BOSTON: Fiúból apába ültettek át vesét az egyik bos­toni .kórházban április 11-én — jelentették be csütörtökön Bostonban. Az 53 éves apa és 23 éves joghallgató fia kitűnő áütepotban van,­Franciaország nélkül Csütörtökön Londonban me­gint Franciaország képviselője nélkül ült össze a Nyugat­európai Unió állandó tanácsa. Ez a 6. ülés, amelyet Francia- ország bojkottál. Mint emléke­zetes, Párizs február 14-én je­lentette be a Nyugat-európai Unió bojkottját tiltakozásul az angol kérésre a közel-keleti kérdésben összehívott tanács­kozás miatt. A csütörtöki ülésen első íz­ben vett részt Nagy-Britannia képviseletében Lord Chalfont, akit márciusban neveztek ki Lord Hood utódjaként Anglia állandó képviselőjének. Nagy- Britannia a tekintélyes poli­tikus kinevezésével hangsú­lyozni kívánja, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a Nyugat-európai Uniónak. + BELGRÁD: Jugoszláviá­ban „Szókratész házassága” címmel megfilmesítik Jacque­line Kennedy és Onassis há­zasságának történetét. A film nem említené az „évtized há­zasságának” tényleges szerep­lőit, de a történet félreérthe­tetlen: egy öregedő milliomos feleségül vesz egy királynőt, akinek férje merénylet áldo­zata lett. Fadil Hadzsics ren­dező most kezdi a film forga­tását, amelyben külföldi ven­dégművészek is szerepeket kapnak. ♦ ZÁGRÁB.- Magyar könyv­kiállítás nyílt szerdán este Zágrábban. A kiállítást Bíró Lívia, a Corvina Könyvkiadó igazgatója nyitotta meg. ♦ PÁDUA: Botokkal és re­volverekkel felfegyverkezett újfasiszta fiatalok rendeztek botrányt csütörtökön a pá- duai városi tanács épülete előtt, amikor a tanács éppen a battipagliai tüntetéseket vi­tatta meg. A rendbontókat az egyik újfasiszta városatya riasztotta, hogy így akadá­lyozza meg a kommunista ja­vaslatra napirendre tűzött kérdés megvitatását + TOKIÓ: A japán külügy­minisztérium bejelentette, hogy a Japán-tengerben két pilóta­ruhás holttestet találtak. A két hullát feltehetőleg a ko­reai partok közelében lelőtt amerikai kémrepülőgéphez tartozó 31 főnyi személyzet két tagját — a Henry W. Tucker amerikai rombolóhajó vette fedélzetére. ♦ RÓMA: A három nagy olasz szakszervezet szombatra 24 órás sztrájkot hirdetett, hogy ilymódon a kormányt tárgyalásokra kényszerítse egyes szakszervezeti követelé­sekkel kapcsolatban. A sztrájk várhatóan a minisztériumokat, az iskolákat, a postahivatalo­kat és a közúti forgalmat érinti. Joel le Theule francia tá-1 jékoztatásügyi államtitkár csütörtökön újra megerősítet- te, hogy de Gaulle tábornok ; nem jelölteti magát az elnöki tisztségre, amennyiben az áp­rilis 27-i népszavazáson a nem-szavazatok kerülnek többségre és ennek nyomán — mint azt egy héttel ez­előtt bejelentette — le­mond. A tájékoztatásügyi ál­lamtitkár a Párizsban műkö­dő külföldi sajtótudósítóknak a tiszteletére rendezett vil­lásreggelijén elmondotta, hogy az államfő szokása sze­rint Colombeyles-deux-Egli- ses-ben várja meg a népsza­vazás eredményét. Ha ez ne­gatív lesz, nem is tér már vissza Párizsba. Ebben az esetben az alkotmány értel­mében Alain Poher, a szená­tus elnöke ideiglenesen be­vonul az Elysée-palotába, a jelenlegi kormány pedig foly­tatja az ügyek vitelét az új elnök megválasztásáig, amely­nek 20—35 napon belül meg kell történnie. A jelenlegi kormánytöbbség ebben az esetben kijelöli a maga el­nökjelöltjét, aki minden bi­zonnyal Georges Pompidou volt miniszterelnök lesz. Az államtitkár valószínűtlennek minősítette; de nem zárta ki teljesen annak a lehetőségét, hogy a lemondás esetén va­lamilyen nagy tömegmegmoz­dulás felkéri de Gaulle tá­bornokot. hogy újra jelöltes­se magát. Abban az esetben viszont, ha az igen-szavazatok győz­nek, a kormány nagyobb át­alakítás nélkül folytatja az ország gazdasági egyensúlyá­nak helyreállítására irányuló eddigi politikájának a vég­rehajtását. A magyar ENSZ-képviselet levele A két német állam elismerése az európai biztonság érdeke Magyarország állandó ENSZ-képviselete levelet in­tézett U Thant ENSZ-főtit- kárhoz. A levélben leszö­gezte: a magyar kormány is­mételten kijelentette, hogy a két német állam létezik, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság, mindegyikük szuverén állam. Ennélfogva elismerésük kérdését illetően a nemzetközi szervezetikben az egyetemlegesség elvének kell érvényesülnie. A Varsói Szerződésben résztvevő országoknak az eu­Nixon pénteken nyilatkozik a kémrepiilő ügyében Megnyílik a KGST ülésszaka ! Előzetes megállapodás sze- . rint április 23-án Moszkvá- j ban a KGST tagországok 1 kommunista- és munkáspárt- | jainak vezetői és a tagorszá- ' gok kormányfői részvételével megnyílik a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának ülésszaka. Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Nixon elnök előreláthatólag a pénteki sajtókonferenciáján ismerteti kormányának állás­pontját a lelőtt amerikai kém­repülőgép ügyében. Nixon több nap óta tanácskozik a kormány tagjaival arról, hogy mi legyen az Egyesült Álla­mok magatartása a kérdés­ben. Bár hivatalos állásfogla­lás nem hangzott el, sajtókö­rökben úgy vélik, hogy az el­nök „diplomáciai lépéseket választott a katonai akciók helyett”. Az elnök szerdán és csü­törtökön tanácsadóival tartott megbeszéléseket. A Pentagon képviselői előkészítettek egy javaslatot a „katonai megtor­lásra”, amely a New-York Ti­mes értesülése szerint több változatot tartalmaz, így blo­kád életbeléptetését a KNDK ellen, az ország légitámasz­pontjai elleni bombatámadást, vagy hajók, illetve repülőgé­pek megsemmisítését. Újság­írók úgy tudják, hogy Nixon rópai országokhoz intézett budapesti felhívására utalva, a magyar ENSZ-képviselet hangsúlyozza, hogy „az euró­pai biztonság megszilárdításá­nak egyik alapvető feltétele az NDK és NSZK létezésének elismerése, valamint az. hogy az NSZK mondjon le az egész nép egyedüli képviseletére tá­masztott igényéről”. A Német Demokratikus Köztársaság el nem ismeré­se, amelyet az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor­szág ENS'Z-képviselője fej­tett ki legutóbb U Thant-hoz intézett levelében, nem segíti elő az európai biztonság meg­szilárdítása érdekében teen­dő gyakorlati intézkedések meghozatalát — hangsúlyoz­za a magyar ENSZ-képvjsMet levele. Kongresszus napirenden kívül? Patak Károly jelenti: A tizenhetedik napja ülé­sező kínai pártkongresszus befejezéséről szóló közlemény éppen úgy várható bármely órában, mint akár tíz nap el­teltével. Az első nap megadott mindkét napirendi pontot el­fogadták. Az erről szóló ko- müniké azonban tartalmazott egy utalást, ami úgy is értel­mezhető, hogy a munkabizott­ságokra felosztott gyűlés nem­csak a harmadik napirendi pontot, az új központi bizott­ság összetételét tárgyalja meg, hanem olyan kérdésekkel is foglalkozik, amelyek nem sze­repelnek a nyilvánosságra ho­zott napirendben. Pekingben azt tartják, hogy a küldöttek jelentéseket hoztak magukkal a központ számára és most ágazatonként új instrukciók­kal látják el őket. Az általá­nos utasításokat Lin Piacnak, Mao Ce-tung kijelölt utódjá­nak a megnyitó ülésen el­hangzott politikai referátuma tartalmazta. A kongresszust nyomon kí­sérő kínai sajtó igen sokat ír a „harc—bírálat—átalakulás” mozgalom meggyorsításáról és az „osztálycsapat megtisztítá­sának” fokozásáról. Ezek a mozgalmak a kulturális forra­dalom alatt szétzúzott párt­szervek maoista platformom történő újjáélesztését célozzák. Egyelőre még nem tudni, mi­lyen szerepet szánnak az új pártszervezeteknek: önálló életet engedélyeznek-e nekik, vagy pedig beépítik őket az új hatalmi szervekbe és az úgynevezett forradalmi bizott­ság részeivé válnak. elutasította ezt a javaslatot, mert nem kapott volna hozzá megfelelő kongresszusi támo­gatást. Egyelőre az sem való­színű, hogy az amerikai kor­mány az ENSZ-hez fordulna, I mint ahogy azt Johnson tet­te a Pueblo-ügyben. Amerikai politikusok dicsé­rik a kormány „mérsékelt” magatartását, amely, különö­sen a Pueblo-üggyel összeha­sonlítva, egyes szenátorok sze­rint „politikai érettségről” ta­núskodik. Számos politikus és újság viszont bírálja Nixont, mert nem vonta le a megfe­lelő tanulságokat a kémhajó esetéből és változatlanul sza­bad kezet ad a katonai veze­tőknek a kockázatos manőve­rekhez. Here a Sziiezi-csaiornánál Kairóban katonai közle­ményben jelentették be, hogy helyi idő szerint 17.30 órakor izraeli egységek a Szuezi-csa- torna térségében tüzet nyitót, tak az egyiptomiakra. A tűz­harc a frontvonal teljes hosz. szában folyt. Tel Avivban egy katonai szóvivő bejelentette, hogy az ENSZ-megfigyelők javaslatát a szembenálló felek elfogadták és helyi idő szerint 19 órakor a fegyverek elhallgattak a Szuezi-csatorna mentén. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Tavaly novemberben egyévi börtönre ítélték Beate Klars- feldet. amiért a CDU kongresszusán pofont adott Kiesinger kancellárnak. Az ügyet fellebbezés folytán most ismét tár­gyalja a nyugat-berlini bíróság. Képünkön Klarsfeld asszony elhagyja az igazságügyi épületet. Bandung emléke Április 18-án lesz tizennégy esztendeje, hogy az Indonéziai Bandung városában 29 ázsiai és afrikai állam részvételével megtartották a történelmi for­dulónak számító bandungi ér­tekezletet. Nem „kerek évfor­duló'* ez. Az ázsiai politikai viszonyokban bekövetkezett változás azonban elengedhetet­lenül szükségessé teszi a visz- szaemlékezést. A bandungi ta­nácskozás fényénél válik ugyanis világossá, hogy Kína külpolitikájának szovjetellenes fordulata milyen lehetőségek­től fosztotta meg a közös im­perialista-ellenes harc ügyét. Tizennégy esztendővel ez­előtt az értekezletet a hajdani „Holland klub” épületében tar­tották, s éppen abban a Ban- dungban, amely valaha az In­donéziát gyarmatosító hollan­dok főtisztviselőinek nyaraló­helye volt. A tárgyalóasztal mellett ott ült a többi között Kína, India, Pakisztán, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság. Dél-Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld. Tehát egy sor olyan ország, amelyet ma fegy­veres konfliktusig menő fe­szültség oszt meg — vagy amelyek részben vagy egész­ben amerikai agresszió áldoza­tai. Jelen voltak továbbá Ja­pán és a Fülöp-szigetek, Szaud- Arábia és Egyiptom. A ban­dungi tanácskozáson ott ült az asztal mellett minden ázsiai és afrikai ország, amelynek füg­getlen kormánya volt. Mi tette vajon lehetővé, hogy 1955 tavaszán olyan országok, amelyek nemcsak társadalmi és politikai rendszerükben kü­lönböztek egymástól, hanem egyenesen potenciális ellenfe­lek voltak — sikeres közös ta­nácskozást tarthattak? Az első tényező a kínai—in­diai viszony kedvező alakulása volt. Csou En-laj 1954 nyarán látogatást tett Indiában és egyebek között azt mondta: „Majdnem háromezer kilomé­ter hosszú határ kapcsolja ösz- sze a két népet. A történelem csak békés, kulturális és gaz­dasági kapcsolatokat ismert a két ország között, sohasem háborút, vagy ellenségeske­dést”. 1954. június 28-án közös kínai—indiai közlemény hir­dette meg a békés egymás mellett élés híressé vált öt elvét: 1. egymás területi épsé­gének és szuverenitásának tisz­teletben tartása, 2. kölcsönös megnemtámadás, 3. kölcsönös be nem avatkozás egymás bel- ügyeibe, 4. egyenlőség és köl­csönös előnyök, 5. békés együttélés. Néhány hónappal később Burma, Indonézia és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság is csatlakozott az öt elv­hez, majd 1954. október 12-én szovjet—kínai közös nyilatkozat szögezte le, hogy mindkét szo­cialista ország ezekre az el­vekre építi nemzetközi kap­csolatait. Ilyen előzmények tették lehetővé az egymástól oly sokban különböző orszá­gok részvételét — s ugyan­ezek ítélték kudarcra a wa­shingtoni ellenakciókat. Az értekezlet végülis nagy­fontosságú nyilatkozatot foga­dott el, amely valóságos char­tája az antiimperialista harc­nak. A zárónyilatkozat legfon­tosabb része tíz pontban fog­lalta össze a nemzetek együtt­működésének alapelveit. Ez & tíz alapelv a békés egymás mellett élés öt pontjának ki­fejtése és kibővítése olyan formában, hogy azokat még az akkori török és fülöp-szige- ti kormányok — tehát a kon­ferencia jobbszárnya — is el­fogadhatták. Nem túlzás azt mondani, hogy Bandung tör­ténelmi lehef őséget nyújtott az ázsiai és afrikai országok im­perialista-ellenes akcióegységé­nek megvalósításához. Magától értetődően nem le­het egyszerűen a kínai kül­politika negatív fordulatát egyedül vádolni azért, mert e* a lehetőség nem vált va­lóra. A döntő okot az ame­rikaiak agresszív blokkalkotási törekvéseiben kell keresni, amelyeknek logikus és termé­szetes következménye volt a fegyveres intervenció kibonta­koztatása. Az is kétségtelen, hogy a kínai külpolitika for­dulata rendkívül kedvező po­litikai és stratégiai lehetősége­ket biztosított az amerikai be­hatolás számára. Még mielőtt Peking a szó teljes értelmében végrehajtotta volna szovjet­ellenes fordulatát — a kínai- indiai határkonfliktus már összezúzta azt a kapcsolatot, amelyen a bandungi értekez­let nyugodott. Ettől kezdve nemcsak Kína és India váltak szövetségesből potenciális el­lenfelekké, hanem éppen a fe­nyegetettség pszichózisa az in­diai belpolitikában is megfe­lelő légkört teremtett jobbol­dali áramlatok előretöréséhez. Ebben a megváltozott lég­körben, a kínai hatalmi poli­tika kibontakozásának követ­kezményeképpen, az egyes ázsiai országok helyi ellenté­tei is világpolitikai súlyt kap­tak. Így a Pakisztán és India közötti egy ízben már fegy­veres összecsapássá fajult fe­szültség fenntartásában része volt annak a támogatásnak, amelyet Peking Pakisztánnak nyújtott. Vagy a másik olda­lon: az Indonézia és Maláj­föld közötti ^konfrontáció** politikájának kidolgozásában Is szerepet játszott Pekingnek a Szukarno-korszak poU ^íai vo­nalvezetésére gyakorol#' befo­lyása. Ez utóbbi adott lehető­séget az indonéz militaristák­nak, hogy a Szukarno-korszak pozitív külpolitikai vívmányait is szétzúzzák. Végül, de nem utolsósorban: Kínának a vietnami háborúval kapcsolatos magatartása azt mutatja, hogy Peking legalább is „három arcú” politikát foly­tat. 1. minden lehetséges mód­szerrel akadályozza és késlel­teti a harcoló vietnami nép­nek szánt szovjet fegyverszál­lítmányokat, 2. a párizsi tár­gyalások merev elítélésével el­árulja azt a szándékát, hogy saját hatalmi érdekeinek meg­felelően elhúzódó háborút sze­retne Délkelet-Ázsiában, s. ugyanakkor nem zárkózik el a taktikai érintkezésfelvételtől Washingtonnal, hogy ilymódon biztosítsa a maga számára a beleszólást egy későbbi dél­kelet-ázsiai rendezésbe. Mindez pontosan az ellentéte annak, amelyet Bandung kép­viselt. Kína fordulata a ter­jeszkedő, soviniszta hatalom­politika irányába — a legdön­tőbb akadályává vált annak az egységes imperialista-elle­nes fellépésnek, amelyet 1955 tavaszán a bandungi Holland klub asztala mellett oly sokai ígérőén meghirdettek. I I /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents