Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

e ounanftm na©t« 1969. március IS. „Magyar faluban ilyet még nem láttam* Bogáéi tanulságok Két miniszterhelyettes lép ki a bogádi iskolából, egy német és egy magyar. Ami­kor a vendég kissé előbbre lép, megszólal a magyar mi­niszterhelyettes: — Miért kellett idehozni a vendéget? Ilyen iskolát szinte mindenütt láthatunk?! Erre megszólalt Záhonyi László, az iskola igazgató­ja: — Tessék csak kicsit ide­jönni, ebbe a szobába! A miniszterhelyettes elment vele, aztán néhány másodpeic alatt megváltozott a vélemé­nye, azonnal hívta a német vendéget, és — Bogádra kezd­tek' odafigyelni. Pécsett, egy modem • me­tszési lakásban mesélte ezt Zákonyi László s így zárta le: — Mindegy, mikor történt. De úgy érzem, jellemző ez az eset a bogádi iskolára. Zákonyi László és felesége 1935-ben házasodott össze. Mindketten a Balaton vidé- . kérői, Siófok környékéről származnak, onnét, ahol már akkor nagyon polgárosodott a parasztság, s a népművészet­nek alig lehetett nyomát ta­lálni. Bogádon pedig még mindig népviseletben sétáltak a lányok, húsvétkor festették a himes tojást, cifra tányér­ból ettek. Zákonyiné is, férje is szomjasan , vetette magát ebbe a tarka népművészeti vi­lágba, s gyűjteni kezdett. Előbb himes tojást, tányért, és más apró tárgyat, s elhe­lyezték ezeket a tanterem fa­lára. Azóta tucatnyi ország­ból jött vendégek jártak a bogádi iskolamúzeumban, mi­niszter, nyugat-indiai könyv­táros, belga tisztviselő, ma­gyar néprajzprofesszor. Utób­bi — dr. Gunda Béla — ezt irta az iskolamúzeum ven­dégkönyvébe: „Magyar falu­ban nem láttam még ilyen szinten dolgozó iskolát”. Az- .•tán 1957-ben korszerűsítették, '"bővítették. A munkát a Pécsi Polláck Mihály Építőipari Technikum végezte. A Záko­nyi házaspár azt kérte: hagy­ják el a divatos lapos tetőt, fehér falú, zöldablakos, régi tetős iskolát építsenek, de eb­ben feltétlenül legyen egy szoba a népművészeti múze­um kiállításának. Ebben a kis iskolamúzeumban ma már több mint kétszáz tárgy van, írásos anyag, ősi bogádi nép­viseletbe öltöztetett bábú, bú­torok, kerámia, faragások, textíliák. Most nyugdíjasok. Falaikon a meszesi lakásban néhány emlék áll a bogádi népművé­szetből. A többi ottmaradt a faluban. Köteteket lehetett Országos méretű adatok f ' yakran használjuk ^ írásban — szóban az ,.országos méretű” jel­zőt, Különösen ha nyoma­tékül akarunk adni mon­dani vagy írni valónknak. Ilyenkor persze ritkán gondolunk az ország fizi­kai méreteire. Vessünk most egy pillantást erre is. Ami hazánk, két főmé­retét illeti: hossza nyugat­keleti irányban Szsntgott- hárd és Kispalád között 528 km. Legmagasabb pontja, az ország\teteje, az 1015 méteres Kékestető. Legmélyebb pontja Sze­ged alatt a Tisza síksága mindössze 78 méterrel a tenger szintje felett. Országunk területe ke­rekszámban 93 000 négy­zetkilométer, lakossága 10 millió 270 ezer. A föld 128 független országa közül te­rületben legközelebb áll | hazánkhoz a 92 ezer négy- I zetkilométeres Portugália, j melynek lakossága viszont I kereken egy millióval ke­vesebb. — Lélekszáraban csaknem egyezik hazánk- j kai a 10 millió 194 ezer I lakosú Nepál. Ennek vi- í szont területe sokkal na- í gyobb: 140 ezer négyzet- ! kilométer. j Végeredményben kicsiny I vagy nagy ország a mi or- ! szágunk. Ez attól függ, 1 hogy melyik országhoz ha­sonlítjuk. Ha területét a Szovjetunióhoz vagy Kana­dához, lakosságát Kínához vagy Indiához mérjük, ak­kor nagyon is kicsi. Vi­szont hatalmassá válik, ha ezt az egybevetést Mona- cóval vagy San Marinával alkalmazzuk. A föld 128 országa kö­zül hazánk területe a 95., lakosságra viszont a 46. helyen áll. volna írni erről a gyűjtésről, de a saját nevük alatt szinte semmilyen írott munka nem jelent meg. Zákonyi Lászlóné sorra adta az ötletet, az anyagot a fiataloknak, a Pé­csi Tanárképző Főiskola hall­gatóinak. Férje szerint: ■— Szétszórta a tudását, de ez a jó. Így sokan kamatoz­tak belőle, s talán több fiatalt sikerült beoltani ezzel a szenvedéllyel. — Sajnos, mégis kevés kez­dő pedagógus érdeklődik a népművészet iránt — mond­ja Zákonyiné. — Pedig meny­nyi hasznát látnák! Például a történelemórát mennyire színesebbé tehetnék, mennyire közelebb hozhatnák a gyere­kekhez a tananyagot, ha he­lyi vonatkozású tárgyi emlé­keket kutatnának fel, s mu­tatnának meg nekik, oklevele­ket, ásatásokkor előkerült lele teket. Az úrbéri pereket mi­lyen érdeklődéssel tanulnák a gyerekek, ha falujukbeli, esetleg családjukbeli névvel találkoznának egykori okira­tokon. De szinte minden tárgy, m.ég a számtan is igény­li a helyismeretet. Enélkül a pedagógus sosem tud közel kerülni a családokhoz, s lé­nyeges támaszpontot veszít el. — Hogyan lehetne mégis felkelteni az érdeklődést a fiatal pedagógusokban? A Zákonyi házaspár közö­sen fogalmazza meg a választ: — A népművelést, s ezen belül a népművészetet már a főiskolán és a tanítóképzőben az eddiginél fokozottabban kellene tanítani. De a tél végi három hetes gyakorlatot is hosszabbítani kellene. F. D. Sportoló galambok 16000 mérnök a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban Dr. Szűcs Kálmán, a MÉM főosztályvezetője szerdán saj­tótájékoztatón ismertette a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakoktatás helyzetét Elmondotta, hogy a MÉM- hez tartozó oktatási intéz­ményeknek az elmúlt tanév­ben 40 000 hallgatója volt. Az oktatók és a tudományos ku­tatómunkával foglalkozó munkatársak száma megha­ladja a háromezret. A mező- gazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar területén je­lenleg csaknem 16 000 mér­nök és állatorvos, öt és fél­ezer szaktechnikus, 14 és fél­ezer technikus és mintegy 160 000 szakmunkás dolgozik. Továbbképzésük igen lénye­ges a mezőgazdaság fejlő­dése szempontjából. Az el­múlt években 14 szakon ké­peztek szakmérnököket, és 1000 szakmérnöki diplomát adtak ki a MÉM-hez tartozó intézmények. Jelenleg 14 sza kon 600 agrár-, kertész- és gépészmérnök, valamint ál­latorvos folytat tanulmányo­kat. Tizenegy év alatt 770- en szereznek egyetemi dok­tori címet. Velkovics Vilmos, pécsi tenyésztő galambja 1968 júliusában a debreceni versenyre vasúton küldte el postagalambjait Schaub József győri tenyésztő, köztük volt a Belgiumból származó 2528.67 számú kék tarka hímgalamb is, amely előzőleg öt verse­nyen szerepelt kiváló ered­ménnyel. A debreceni verseny­ről a nagyértékű galamb nem érkezett meg társaival Győr­be. A napokban nagy meg­lepetésre viszontlátta az el­veszettnek vélt galambot a többiek között. Gazdája meg­állapította, hogy fogságban tartották, Szárnytollait ugyan­is lenyirták. A hűséges ma­dár akkor indult vissza gaz­dájához, amikor szárnytollai annyira kifejlődtek, hogy már hosszabb távot is repülheted (Újsághír.) Kétségtelen ez a legfrissebb szenzáció, amit postagalam­bokról olvashattunk, bár több évezredes történetük során ennél esodásabbakat is pro­dukáltak. Az első nyom, amely hírt ad róluk egy ötezer éves freskó, amelyen egy-egy hír­vivő galamb jelzi a négy vi­lágtájat. Napóleon Waterlooi vereségét a galambposta se­gítségével tudta meg kormá­nyánál három nappal előtt a Rotschild-bankház, és jócskán kamatoztatta is a tőzsdén ezt az információt. Még az első világháborúban is volt hadá­szati jelentősége a hírvivő galambnak. Ma sportcélokat szolgál. — Pécsett harminc tenyész­tőnek 1500—2000 galambja van az „L—1 Pécsi Posta­galamb Sportegyesület”-ben — tájékoztat Pál József gimná­ziumi biológiai tanár, a sport­TEMPO — a mindenes Együtt a nagytafearításban a háziasszonyokkal — Szolid bútorárak — Újjávarázsolják az esernyőket A szolgáltatások nagyará­nyú előretörése, színvonal emelkedése a nemzetek gaz­daságában — világméretű folyamat. Ezt a közismert megállapítást azért kell elő­rebocsátani, mert ebből mindjárt érthető az az ár­bevétel növekedés, amely a szolgáltatásairól közismert pécsi TEMPÓ szövetkezet­nél egyetlen év alatt végbe­ment: 1967-ről 1968-ra 12 millióról 17 millió forintra emelkedett az árbevétel. A felfutást az is jól tükrözi, ha az idei januári árbevé­telt "összevetjük a tavaly ja­nuárival. A növekedés 70 százalékos! Szolgáltatásaik közül ezút­tal csak néhányat ragadunk ki, mindent felsorolni igen hosszú lenne A TEMPÓ- nak Mohácson a kölcsönzé­sen és a közvetlen szolgál­tatásokon kívül kárpitos ’ műhelye van, ahol ágybeté­teket, heverőket, rekamié- kat gyártanak, mindenkor a megrendelő igényeinek meg­felelően. Meglévő partne­reik mellett szívesen álla­nak újabb fmsz-ek és más megrendelők rendelkezésé­re — kapacitásuk bővítésé­vel. Áraik szolidak, általá­ban a bolti árak alatt mo­zognak. Lépten-nyomon sok olyan ernyőt lát az ember az ut­cán, amelyen bizony jócs­kán meglátszik az idő vas­foga. Ami azt illeti, az er­nyő nem olcsó portéka. A TEMPÓ Sallai utcai műhe­lyében a kopott, színeha- gyott esernyőket újjá va­rázsolják, a tulajdonos íz­lése szerint. Mindössze 100— 120 forintba kerül. Talán kevesen tudják, hogy a me­gyében a TEMPÓ egyedül gyárt gyerekesernyőket és babakocsi ernyőket — ez utóbbi csuklós megoldású, tetszés szerint állítható. Az esernyőjavítást a vidékiek is könnyedén igénybe ve­hetik, hiszen a TEMPÓ-nak Szigetvárott, Komlón, Mo­hácson és Siklóson is van­nak kirendeltségei, ahol ezenkívül még játékokat, babákat és különféle fehér­neműket is felvesznek ja­vításra. Hamarosan itt a tavasz, s ezzel együtt a háziasszo­nyoknak a nagytakarítás. A TEMPÓ ebben is segít, vál­lalja az ilyenkor szokásos belső tatarozási munkákat, a parkettcsiszolástól a fes­tési, s természetesen a nagy- takarítást is. Akik a tavasztól is elő­relátóbbak, gondoljanak a jövő télre is — ajánlja a TEMPÓ. A 28-41-es. pécsi telefonszámot kell tárcsázni és házhoz megy a tűzifa, a szén, a gázolaj. A rakodás­ról, a berakásról is gondos­kodik a TEMPÓ, s ezt a szolgáltatást nemcsak a la­kosság hanem a közületek, intézmények is igénybe ve­hetik. (-) — Ez így nagyon valószí­nűen hangzik. Csak azt nem értem, honnan tudja az a galamb, hogy teszem azt, Magdeburgba kell elmennie? És hogy talál oda? — Nem tudja, nem is megy, hanem kosárban szállítják. Ott kiengedik és a feladat az, hogy állandó „lakóhelyére”, tehát a Pécsett levő fészkébe térjen vissza, megküzdve a távolsággal, az időjárással. — Ám még mindig marad a kérdés: hogy talál haza? — A tudomány mai állása \ mellett csak az biztos, hogy rendszerint hazatalál. De hogy milyen készségek, képességek segítik ebben? Erre nézve csak feltételezések vannak. Egyesek a föld mágneses erő­vonalaival, mások a nap ál­lásszögének változásával ma­gyarázzák. (Kéri) Rókairtó hadjárat A MÉM tavaszra újabb rókairtó hadjáratot rendelt J el. Tavaly az emlékezetes veszettségjárvány idején már egyszer sor került ilyen ak­cióra, akkor 30 000 füstgyer­tyát helyeztek el a vadászok által feltérképezett rókalyu­kakba. A számítások szerint mintegy 100 000 rókát pusztí­tottak el, és ezzel lényegé­ben elejét vették az emberre is veszedelmes betegség to­vábbterjedésének. Az akció eredményeképpen nagymér­tékben csökkent a veszett­ségjárvány a vadon élő 'ál­latok körében. Az adatok azonban azt is mutatják, .1 hogy a veszettséget csak kö­vetkezetes munkával lehet felszámolni. Ezért tavasszal újra megismétlik az akciót, annál is inkább, mert a ró­ka hazánkban amúgy is túl­ságosan elszaporodott. Idén 50 OOO ködgyertyát használ­nak fel, és abban a három megyében is — Vasban, Ba­ranyában és Tolnában — irtják majd a ravaszdiakat, ahol tavaly nem került sor ilyen állategészségügyi be­avatkozásra. A vadásztársa­ságok országosan 44 000 „ró­kavárat” térképeztek fel, ezekben helyezik majd el a ködgyertyákat. TMK-műhelyünkbe gyakorlattal rendelkező általános lakatosokat felveszünk Pécsi Vegyesipari Vállalat Pécs, Irányi D. tér 9. Állandó otorvásárü! KOMÁK STÁR SCHWALBE JÄWA SUPER TÁTRÁN r, . MZ 125 köbcentis VSiSSZíHOl 12 TÍPUS közül JÄWA 175 köbcentis JAWA 250 köbcentis JÄWA 350 köbcentis PANNÓNIA T. 5. PANNÓNIA T. 10. I. Z. S—350 köbcentis KERESSE FEL MINÉL ELŐBB A 12. SZ. JÄRMÜBOLT, Pécs, (a villanyrendőrnél) 202. SZ. JÄRMÜBOLT, MOHÁCS, Széchenyi tér. MŰSZAKI BOLTOKAT KOMLÓN, SIKLÓSON! GONDOLJON AZ ALKATRÉSZ UTÁNPÓTLÁSRA IS! kör elnöke. — De helyes hoz­zátenni, hogy verseny-posta- galamb, mert vannak úgyne­vezett dísz-postagalambok is, melyek küllemre alig külön­böznek a „versenyzőktől'’, ám ! sportszerűen nem tudnak re­pülni. j — Hány kilométert tud I megtenni egy versenyző le­szállás nélkül? — Az éllovasok (ha galamb- : nál szabad használni ezt a \ kifejezést) Ernából például — I mely Pécstől légvonalban 367 í kilométerre van — öt, öt és j fél óra alatt érkeznek haza. ! Ha Drezdából kora reggel in- ! ditják őket — a távolság 643 i kilométer —, megfelelő idő­járás esetén délután már Pé­csett vannak. — Mi a nem megfelelő idő­járás a galamboknál? — Ha nagy a levegő pára- tartalma, ha zuhog az eső, ha ' erősen fúj a szél. Ilyenkor | néha több napot is késnek, I fáradtan, elcsigázva érkeznek ! fészkükbe, kivéve ha lelkiis­meretlen emberek levest főz­nek belőlük. — Hogyan képesek ezek a madarak ilyen rendkívüli erő­feszítésekre? — Nem mindegyik képes, csak amelyik megfelelő szülő­től származik. Az is csak ak­kor, ha a tenyésztő az első naptól kezdve rendszeresen i foglalkozik vele. Egészséges, nyugodt, otthonos elhelyezést | kell részére biztosítani és j változatos táplálkozást. Nem sokra menne (és főleg nem messzire), ha csak tiszta bú­zával etetnék. — A megerőltető versenye­ket nyilván erős edzések elő­zik meg. — Igen, a versenyzőknek el­sősorban állóképességet kell szerezniük, erre szolgál a kora taviszi alapozás. Gyakorló j röptetéseken vesznek részt, j hétről hétre nagyobb távol-! j ságot tesznek meg, hogy hoz- j zászokjanak a „szellemi” és I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents