Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-12 / 59. szám

1969. március 12. Ounantmi natJia 8 Három megye higiénikusai Pécsett Ha az iskolák tanmű­helyeinek természetes és mesterséges világítása nem kielégítő, ez kifáradást okoz. Az iskolások egész­ségvédelme megköveteli, hogy a hibás fényforráso­kat megszüntessék« Dr. Jeckl Kiára hygiénikus orvos előadásából idéztünk, melyet' tegnap tartott az Orvos Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete dél­dunántúli középfokú hi- giéinkus szakcsoportja ál­tal rendezett gyűlésen, Pécsett, a Technika Há­zában. Baranya, Somogy, Tolna és Pécs város mintegy száz szakembere, KÖJÄL vezetője, közegészségügyi felügyelője hallgatta meg a referátumokat,, Dr. Hóna Borbála kandi­dátus, az Országos Köz­egészségügyi Intézet osz­tályvezetője a napközi ott­honokban szerzett tapasz­talatait ismertette. Dr. De- szecsár Margit járványügyi felügyelő tantermek mikro­klímájáról beszélt. \z úgy­nevezett iskolaéretlen gyer­mekek problémáiról La­bore Hajnalka közegészség­ügyi ellenőr szólt, A tanácskozás befejező előadásában Csonka József - né közegészségügyi-járvány­ügyi ellenőr munkájának jelentését ismertette. Több helyen jelentős a fagykár Metszési bemutató Szentmikíóson Mintegy 200 érdeklődő gyűlt össze a megye minden részé­ből kedden délelőtt Pécsett a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet szentmiklósi telepén megtudni, hogy az elmúlt egy "I év tapasztalatai alapján, mi­lyen újabb megfigyelésekről tudnak számot adni a kutatók. Dr. Diófási Lajos tudományos kutató elmondotta, hogy tavaly a magas művelésű szőlőknél a rothadás 10—12 nappal később következett be, mint az ala­csony tőkeformáknál. Hangsú­lyozta, hogy a Moser-féle mű­velés szigorúan fajtához, még­hozzá korai fajtákhoz kötött művelési mód. Felhívta a fi­gyelmet az emeletes kordonra és a Thomery-művelés számos előnyét méltatta: ma ez a leg­megnyugtatóbb tőkeforma a terméshozam és a minőség szempontjából egyaránt, s egy­ben a hetvenes évek hazai sző­lőtermesztésének egyik legpers- pektívikusabb tőkeformája. Első ízben mutatták be a Syl- voz-művelést, mint Európa egyik legközkedveltebb tőke­formáját, amelynek metszés­módja legkevésbé igényli a „Ki mit tud?” — a fold alatt „Kiütésselgyőzött: a svéd Atlas-Copco egész csillésbrigádot helyettesít az a lánctalpas, oJ- dalürltős rakodócsoda, mely tegnap mutatkozott be a zo- báki aknaudvaron, s melynek „ikertestvére” pár napon be­iül „leszáll” Kossuth-bányán, hogy felváltsa „becsületben” megőszült PML—5-ös elődei­nek egyikét. Az angol EIMCO cég két ilyen gépét szállított a Mecseki' Szénbányáknak, melyek mintegy a komlói terület megnövekedett jelen­tőségét igazolva —, Zobákon, illetve Kossuthon állnak mun­kába. A sűrített levegővel működő gépek a „hagyomá­nyos” csille vasút helyett lánc­talpakon haladnak előre, s egyetlen „dobással” 0,6—0,7 köbméter meddőt töltenek csillébe. A kezelőszemélyzet kikép­zése máris megkezdődött, de ez csak egy része a műszaki osztály oktatási programjá­nak, az idei év ugyanis a nagyszabású gépkísérletek, il­letve -beszerzések jegyében indult. íme, az újdonságok „sztárja”! A nyugatnémet Klökner-eég 150 darab egye­di, hidraulikus fejtésbiztosító fémtáimot szállított az üzem­be, s talán már a jövő hét elején megérkezik a bemuta­tót irányító szerelő is. Az el­képzelések szerint az egyik frontfejtés egy szakaszát ezek­kel a tárnokkal biztosítják — a vásárlás előfeltétele ugyanis a kitűnő „vizsgaered­mény”. Az új gazdasági mechanizmus — no meg a külföldi bányagépgyárak — Kelet-Európa irányában meg­nyilvánuló mind nagyobb ér­deklődése — új módszereket honosított meg a gépkereske­delemben: a cégek mintakol­lekciókat szállítanak az ér­deklődőknek, hogy nemes ver­senyben bizonyítsák termé­keik kiváló tulajdonságait. Egy izgalmas „mérkőzés” éppen a közelmúltban ért vé­get. Az évekkel ezelőtt rend­szeresített szovjet PR—24-es, az amerikai Ingersold és a svéd Atlas-Copöo fúrógép közel azonos viszonyok között mutatkozott be — s az „In- gersoldék” nagy meglepetésé­re az Atlas-Copco „kiütéssel” győzött. Míg a PR—25-ös 35 centiméteres percenkénti „elő­rehaladást” produkált, az In­gersold 60—70 centit, — szem­ben a svédek 97 centiméteres teljesítményévéi. A gyorsaság mellett immár a bányagépeknél is egyre fon­tosabb erény a könnyűség. A űiindössze 7 kilogrammos súly tette sztárrá a Böhler gyár A—70-es fejtőkalapácsát, ilyből már ebben az évben több tucatot munkába is ál­lítanak. Német „győzelmet” hozott a vízpermetező fúró­gépek „ki mit tudja” is — a Német Demokratikus Köztár­saság nyolc ilyen berendezé­sét állítják üzembe Kossuthon — ezáltal is csökkentve a fel­táró munkahelyeken a szili­kózisveszélyt. A nagyarányú «-műszaki fej­lesztési programban természe­tesen számos hazai gyártmány is helyet kapott. A Tatabá­nyai Szénbányák mind je­lentősebb eredményeket fel­mutató gépüzemének hidrau­likus kaparótoló berendezése például a nemzetközi össze­hasonlítást is kiállta, s al­kalmazása esetén mintegy 70 százalékkal csökken a kapa­rok átépítésének ideje. Len­gyelország széngyalút szállít Kossuth-bányára — a külde­ményt a hónap végére vár­ják —, s ezzel a gépi jövesz- téssel kapcsolatos kísérletek is újrakezdődnek. A cél ezzel is kettős: növelni a teljesítmé­nyeket és tovább könnyíteni a föld alatt amúgyis rend­kívüli megterhelésnek kitett emberek munkáját. Békés Sándor Baranyába látogatott a Minisztertanács tanác*szervek osztályának vezetője vizsgálati eredményei árulkod­nak, 1989-re az átlagosnál jobb termést ígér. Természetesen ez a megállapítás a számottevő fagykárt nem szenvedett, s a tavalyi aszálytól kevésbé káro­sodott területekre érvényes. Mivel a téli csapadék — 270 milliméter — bőséges volt, minden rügynél, legalább két, vagy kettőnél több fürtre lehet számítani. Az előadó alapelv­ként egy négyzetméterre 10— 15 rügy meghagyását szögezte le, a korai metszéssel szemben pedig a kései, március 10. és 20-a között elvégzett, metszést részesítette előnyben, mert ek­kor a „nagy könnyezés” idősza­kában, már figyelembe lehet venni a téli károsodás mérté­két s a metszéssel a fagykárok még jócskán korrigálhatok. — Nyugdíjasok otthona. A Komlói városi Tanács elhatá­rozta, hogy a városban élő nyugdíjasok részére a közel­jövőben egy kollektív lakóhá­zat építenek fel Szilvásban. A központi fűtéses öregek házá­ba önkéntes jelentkezés alap­ján költözhetnek be majd a nyugdíjasok. Dr. Papp Lajos miniszter- helyettes, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának ve­zetője, tegnap Baranyába lá­togatott. Délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottságán Rapai Gyulával, a Megyei Pártbizottság első titkárával találkozott. Ezt követően Ra­pai Gyula és Novics János elvtársak társaságában a Ba­ranya megyei Tanács VB ve­zetőivel ismerkedett a me­gyei tanács épületében, ahol Palkó Sándor, a végrehajtó bizottság elnöke fogadta és tájékoztatta a vendéget Ba­ranya államigazgatási helyz©« térőL Dr. Papp Lajos délután hi­vatali helyiségében kereste fel Horváth Lajost, a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak elnökét. A beszélgetésen ott volt Novics János, a Me­gyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára és a Tanács VB. több vezetője. Dr. Papp Lajos, a Minisz­tertanács tanácsszervek osz­tályának vezetője — aki nem rég foglalta el tisztségét — bemutatkozó találkozóra ér­kezett megyénkbe. Újabb mohácsi ezüstlelet Tegnap, a késő délutáni órákban érkezett haza dr. Dankó Imre múzeumigazga­tó és Kováts Valéria régész — Mohácsról szállították Pécsre, a múzeumba a má­sodik agyagkorsót, szintén teli régi ezüstérmékkel. Ugyanott, ugyanaz a brigád találta meg a második korsót is, amelyben — lemérésre még nem volt idő — kb. 11— 13 kilóra való ezüstpénzt he­lyezett el a hajdani ismeret­len tulajdonos. Mint már közöltük, az el­ső ezüsttel teli agyagkorsó Is nagyon jelentős leletnek szá­mított, ez a második azonban, amely valószínűleg majd sok tekintetben kiegészíti az ed­digi információkat, a mohá­csi leletet kiemelkedő orszá­gos jelentőségűvé avatja. Közel tíz esztendeje üzemel a II-os számú 32 MW-os turbina a Pécsi Hőerőműben. Négyszázezer forintnyi költséggel ma fejeződik be egyhónapos nagyjavítása és rekonstrukciója Az őszi szivárvány Elkészültek az első példányok Tegnap készültek el a Pécsi Szikra Nyomdában Az őszi szivárvány cí­mű évkönyv első példá­nyai, A kötetet a fiatal írók múlt év őszén ala­kult pécsi csoportja a megyei KISZ-bizottság kezdeményezésére és a KIMSZ születésének 50. évfordulója alkalmából állította össze. Írók és költők művei mellett a könyvben he­lyet kaptak fiatal építé­szek, képző- és fotómű­vészek alkotásai is. Az évkönyv szerkesz­tője Békés Sándor. — A könyvet sajáto­san izgalmasnak tartom, mert anyagi alapjait szinte a semmiből terem­tettük a KISZ és a kü­lönböző gazdasági szer­vek „megkörnyékezésé­vel” — mondja a szer­kesztő. Rendhagyó ez a könyv azért is, mivel az írók, építészek, foto- és képzőművészek anyagai­kat díjmentesen bocsá­tották rendelkezésünkre. — Az összeállítás ju­bileumi kadvány, de nem emlékező írásokról van itt szó. Ügy szerettük volna megünnepelni ezt a fontos évfordulót, hogy az alkotások a mai fiata­lok életét, problémáit a lehető legőszintébben tárják fel. A könyv öt ív terjede­lemben ezer példányban jelenik meg. H allom a választ: Min­dent! Izgató kérdés. Azok közé tartozik, amelyet igyekszik mindenki önmagában így vagy úgy megválaszolni, va­lójában pedig megválaszolat­lan. Mert nem csupán a pénztárcák belvilágáról van szó. Ha nem tévedek, épp egy éve történt Rómában, hogy egy fiatalember megjelent az ócskapiacon egy elegánsan öl­tözött fiatal néger lány kísé­retében. Furcsa história volt ez. Egy ideig fel s alá sétál­gattak, majd a férfi egyszer- csak egy táblát húzott elő, és a lány nyakába akasztot­ta. A táblán ez állt: Eladó! A fiatalember, miután már sokan körülállták őket, el­mondta, hogy a lányt Afriká­ban vette, és szeretne túladni rajta, esetleg áron alul is. — Igaz, uram! Az ön tulaj­dona lehet ez a lány. Azt te­het vele, amit akar, mégcsak fizetést se kell adnia neki, és ha nem akarja, nem kosztol­ja. — Miért olyan drága? — Ruhával együtt adja? — Mondja, házimunkát is végez ez a lány? A fiatalember türelmesen válaszolhatott & kérdésekre, MIT LEHET MEQFIZETNN majd félóra múltán elkelt a lány, egy kis Fiat-kocsi áráért. A fiatalember ekkor a kabátja ujjábái előhúzta a mikrofont, és odakiáltott egy bútorszállító kocsi személyze­tének: Gyerünk tovább, gye­rekek! A kocsin egész idő alatt dolgoztak a rejtett film­kamerák, ugyanis a fiatalem­ber Nanny Loy volt, neves olasz filmrendező. Az emberi nem erkölcsi tisztaságáért aggódók most föllélegeznek, hiszen az egész csak egy hóbortos filmrende­ző ötlete volt. Csakhogy al­kudoztak a lányra, és meg is vásárolták. Nanny Loy épp­úgy eladta a lányt, mint nem régen egy kanadai szélhámos Hemingway állítólagos sza- kállát, s éppúgy, mint a hang­lemezt, a hűtőszekrényt, vagy más használati tárgyat... — Igen, tudom,' hogy most mi következik. Az épületes ese­mény végül is egy olyan or­szágban történt, ahol az em­beri kapcsolatokat alapvetően a pénz határozza meg, olyan társadalmi rendszerben, ahol az ember a tőkés gépezetben árucikké válik. Ez mélyen iaaz, Mésse hiszem, hogy csak úgy, töprengés nélkül fölléle­gezhetünk. Nem messze Pécstől egy fa­luban valaki a saját gondat­lansága folytán komoly bajba keveredett. Törvényes dolgok elé nézett. Talán a következ­ményektől való félelem miatt, talán — mint sokan állítot­ták —, mert negyvenöt előtt a község leggazdagabb polgá­ra volt, ma is nagy bankbe­téttel, javakkal rendelkezik, és megszokta a gazdagságot — elkezdte híresztelni a falu­ban, hogy neki semmi bántó- dása nem lesz, ez biztos, mert rengeteg pénze van, mindent meg tud venni, és kerüljön kétszázezer forintba vagy fél­millióba, ő .kivágja magát a szorult helyzetből A falu vé­leménye megoszlott. Volt, aki makacsul bízott az igazság­ban, és volt, aki meghajolt a pénzérv előtt, és azt mondta: a forint az nagyúr, vagy még annál is nagyobb. De hát, mit lehet megfizet­ni? Áru, érzés, kötelesség és elkötelezettség egyremegy? Nem hiszem. Mit lehet megfizetni? Amit el akarnak adni. A kérdés akkor válik izgalmassá, ha a dolgot két kérdésre osztjuk. Mit lehet megfizetni, és ml vásárolható meg? Nanny Loy „rabszolganőjét” könnyűszer­rel megvásárolták a római ócskapiacon, mert árubabo- csátották. A kis baranyai falu főterén a Pécs felé induló autóbusznál gazdag emberünk többször is, többek fülehalla- tára, a mellét döngetve mond­ta: Ha félmillióba kerül, ak­kor félmillióba kerül, de ne­kem lesz igazam! Mit kér cserébe a félmillió­jáért? A két eset főzött látszólag csak felületes kapcsolatok vannak. Az ár például pénz­ben fizetendő. Az egyiknek egy kis Fiat-kocsi az ára, a másik „alkuban” esetleg egy Trabantot ajánlanak föl. De, mit kér érte cserébe a mi gazdag polgárunk? És kitől kéri? S megkapja-e? Meg­kaphatja-e? Nyugtalanító kérdések. A pénztől nálunk sok éven át megvonták a reális, tör­vényszerű szerepet, ugyanak- I kor pedig túlértékeltük az érzelmek — gyakran fedezet- j nélküli — „csekk-könyvét”. S j furcsa módon a pénz mellett lassan az érzelmek is kezd­tek leértékelődni. Tartok at­tól, hogy mostanában a pénz társadalmi „árfolyama” az át­lagosnál gyorsabban emelke­dik, ami önmagában még nem baj, ha a morál árfo­lyama mindig előtte jár. Tar­tok attól, hogy a civilizáció fölötti álmodozásunkban a tárgyak kiszorítják az érzel­meinket, a helytállást, a hi­tet és más dolgokat. Hiszek abban, hogy vannak dolgok, amelyeket nem lehet megvásárolni. Mélyen hiszek ebben. Nem szegénységet aka­rok hirdetni egy igazi jólétre vágyó és törekvő országban, de a nemes érzelmek, az er­kölcs legyőzhetetlenül m"gas árfolyamát. Nanny Loy pró­baképpen áruba bocsátotta a néger lányt. Gazdag embe­rünk pedig feltételezi a mel­lét is megdöngetve hozzá, hogv mindenütt talál olyan embert, aki áruba bocsátja önmagát. Pénzért, kancscaa- tokért, előnyösebb helyezése­kért. Talál vajon? Ké de-o-n én. Talál? Mer’ addig r--" csak e1med'tá,?a*ur'k. am'? ® '-ér- dés f.gv l ezd'd’’1- ••• mit? S nem úgy, hogy: kit? Thiery Árpád á \ szaktudást, annyira egyszerű. A pécsi kutatók most kezdik meg­keresni a módszerhez megfe­lelő fajtákat. Ezen a télen is igaznak bizo­nyult az a régi közmondás: ha a Duna befagy, a szőlőben is kárt tesz a tél. A kutatók 1963 —69 telén három fagyhullámot figyeltek meg. Az első decem­ber 12-én, a második január 12-én — ekkor mínusz 20,8 fo­kot mértek —, a harmadik feb­ruár 12-én — mínusz 14,8 fok­kal — kulminált. A súlyos fagykárt ez utóbbi okozta, mi­vel a második hullám idején a szőlő mélynyugalmi állapotban volt, s ilyenkor a legkevésbé fagyérzékeny. A harmadik fagyhullám viszont egy enyhe periódus után érte a szőlőt A fagyálló fajtákban, mint az Olaszrizling, a Tramini vagy a Chasselas, még a mélyebb ré­szeken sem tett számottevő kárt a fagy. Ugyanakkor a Bá­náti rizling, melyből 400 ka- tasztrális hold van Baranyá­ban és sokak által még mindig előnyben részesített fajta, nem­csak a mélyebb fekvésű szőlők­ben, de szinte mindenütt elfa­gyott. A siklósi Göntérben 80— 90 százalékos kár érte ezt a faj­tát, melyről dr. Diófási Lajos megállapította, hogy fagyérzé­kenysége és egyéb hibája miatt — kondícióban könnyen kime­rül és évekig visszaesik a ter­mésben — nem ajánlatos tele­píteni. Hasonló mértékű fagy­kár érte az érzékeny Afuz-Ali és a Szőlőskertek királynője fajtákat is. A kevésbé érzékeny Oportó például Villányban, lenn az országút mellett 40,5 százalékos, fenn a hegyoldalban csak 3 százalékos kárt szenve­dett, s ez a régi igazságra fi­gyelmeztet, szőlőt telepíteni le­hetőleg domboldalba kell. Az idei termésprognózis, mint arról Mérei Klárának, az Intézet munkatárásnak rügy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents