Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

Duaantmi napio 1969. március & Féltő gondolatok Az elmiSt hét végén Indult a bőrlabda az ország tizen­hat NB I-es pályáján, hogy késő őszig programot nyújt­son közel háromszáz fiatal labdarúgónak, hogy sorsát iz­gatottan figyelhesse sokezer szurkoló. Tét: a „Magyar NB I. bajnoka” cím! Rangját pe­dig nemzetközi tekintélyünk határozza meg. Alaposan felkészülten, meg­felelően megerősödve bocsát- hatják-e útnak csapataikat a magyar labdarúgás fémjelzett szakosztályai? A másfél hó­napja nyilvánosságra hozott átigazolási lista alapján — nem megnyugtatóan! Mit hozott az átigazolás? Lemondhat-e az ország leg­népszerűbb sportága egy egész ország széles és szilárd alap­járól? Elindíthat-e egy sport­ág fiatalokat perspektíva nél­kül? Nem! Ha igen, akkor ne- vezhétjük — bármi legyen az ok — vétkes könnyelműség­nek, vagy tévedésnek. A pár éve érvényben lévő átigazolási rendszerünk ugyanis elzárja az utat attól, hogy ma pél­dául több, már megérett, ki­képzett tehetség mutatkozzon be a legmagasabb osztályban. Mert nem jelentheti az a ma­gyar labdarúgás fejlődését, előrelépését, hogy pl. Sóvári ma nem a lila-fehér mezt húzza magára, hanem más­színűt, hogy Kuharszky az Egyetértés bajnoki pontjaiért küzd, hogy Karába helyét már más foglalta el, de neki is jut, első osztályú feladat. Mert nem sokkal többet ho­zott az idei átigazolás! Az idei lista sajnos azt iga­zolta, hogy két egymástól években nagyon távol álló korosztályra oszlik az átiga­zoltak csoportja. Már pálya­futásuk alkonya felé haladó rutinos, még hasznos játéko­sok és egészen fiatal, úttö­rőkorból még alig kinőtt if­jak. A kettő közti évfolyamok, akik felfrissítést, a szükséges és egészséges áramlatot hoz- hozhatták volna — hiányoz­nak a névsorból. Az időseb­bektől, a harminchoz közele­dőktől nem várható már hosszú nyár, a fiatalok kép­zésére pedig még rengeteg időt és energiát kell fordí­tani az elsőosztályú egyesüle­teknek. Az alapoktól kell kezdeni, majdnem hogy járni tanítani az úttörőket, holott egy NB I-es edzőnek már a kondicionálás és a csapatba való taktikai beépítés lenne a legfontosabb feladata Ha a’^pvető technikai és összjá- cékbeli dolgokat is az első osztályú szakosztálynál kell elsajátíttatni, akkor az már idő veszteség. Nem kerülhet egy­szer ezért időzavarba az egész sportág? Még valamire fel kell figyelni Az átigazolt fiatalok nem biztos, hogy a legtehetsége­sebbek közül valók, hanem akiket kiadtak! A válogatás, szempontjait zömmel nem az adottság irányította, hanem | hogy kinek került pecsét vagy aláírás az átigazolási űr­lapjára. Közismert és érthető, hogy az anyaegyesületek félt­ve őrzik legjobbjaikat, nem mindegyik sportköri vezető viselkedik olyan megértéssel, mint például a fonyódiak, akik ellenvetés nélkül zöld utat adtak tavaly az újpesti­ek üdvöskéjének — Nagy Lászlónak, aki ma a magyar labdarúgás egyik legremény- teljesebb balszélsője. Ha a megértés hiányzott volna a kiadatásnáí, akkor tavai v ősszel Nagy Laci, amikor ép­pen Mexikóban az olimpiai aranyérmet átvette, készülő­dött volna egy megyebajnoki mérkőzésre, valahol Somogy­bán. Hány Nagy László re­kedt most a korlátoltság gát­jai közé? Láthat-e maga előtt jövőt egy fiatal, induló játé­kos, aki előre tudja, hogy a felfelé vezető lépcső egyik fo­kánál úgyis talál egy sorom­pót, amelyet csak nagy áldoza­tok után nyitnak meg előtte, például ha egy évet ellop a pályafutásából. Kinek használ? —- vetődik fel a kérdés. Az anyaegyesü­letnek nem, mert minden­képpen elveszti játékosát, mégpedig ellenszolgáltatás nélkül. A játékosnak nem, mert az egyéves kihagyást még senki sem vészelte át ká­rosodás nélkül. Az új egyesü­letnek szintén nem előnyös, mert egy évig „eltart” vala­kit, akiből nem profitál, akit hasznosan foglalkoztathatott volna. Marad az egyébként ész­szerű, de sokszor már frázis- j szerűen használt kijelentés: neveljenek az NB I-es egye­sületek! Az elsőosztályú egye­sületek zömében valóban ki­tűnő nevelőmunka folyik, de a „hibaszázalék” nagyon nagy, hiszen a labdarúgók többsé­génél hosszú évek után derül csak ki, hogy nem ütik meg a mércét, vagy tudásban oda­valók ugyan, de nem sikerül a beilleszkedés, vagy nincs éppen hely azon az adott poszton. Az NB I. 16 csapatának I8-as keretében 288 játékos található, közülük mindössze 46, azaz negyvenhat (!) a sa­ját nevelésű. Az állomány, az ország 155 egyesületéből való! Széles alapok nélkül nincs, nem lehet erős élvonal. Ahogy a bajnoki rendszernek is egymásra kell épülnie, úgy a játékosok felfelé áramlását sem szabadna más módon meg­szabni. Az igazolási rendszer hiányosságai miatt a magyar élvonalnak szinte teljesen le kellett mondania a feltétlen utánpótlást, kiegészítést je­lentő NB L B-ről és az NB II-rőL A tehetségek felszabadítá­sában megkéstünk. De a ké­sés még behozható. Lehetőleg közelítsük meg a helyes arányt, a magyar labdarúgás 200 ezres aktív táborának legodavalóbbikjai játszhassa­nak a legmagasabb osztály­ban — ne sokszor csak a sze­rencsések. Somogyvárl Valéria Egy kis csapat felkészült Pénz kevés van, de a futball szere te te végtelen A Pécsi Postás az 1968. évi labdarúgó-bajnokságban a megyei II. osztályban szere­pelt, és ott bajnokságot nyert. Jogot szerzett arra, hogy 1969-ben a megyei I. osztály­ban játsszon. Magasabb osz- ! tály, etősebb csapatok, erő- j teljesebb felkészülést követel ; a labdarúgóktól. I Ennek jegyében kezdték i meg az edzéseket a postás I játékosok január 14-én. Ti­zenkilenc játékosból áll a fel­nőtt csapat kerete. Ebből ál-' tálában 13—14 látogatja rend­szeresen az edzéseket. — Heti három alkalommal , edzünk, de egy-egy játékosra átlagosan csak két edzés jut. öt játékos a postán, a többi idegen vállalatnál dolgozik. Munkaidő-kedvezményben a nálunk dolgozó focisták sem részesülnek. Sokféle munka­körben minden fiú másként fárad el. Életkorban is óriási I eltérés, 16 év korkülönbség van a legfiatalabb és legidő­sebb sportolónk között. A megterhelést és az edzések in­tenzitását a felsorolt problé­mák figyelembevételével kel­lett adagolni — mondotta Kamondi Imre, a felnőtt csa­pat edzője. fl/lai svoritnimot Labdarúgás, NB I. mérkőzések: Pécsi Dózsa—Diósgyőri VTK, PVSK pálya 15.00, Egri Dózsa— Komlói Bányász, Eger 15.00, NB I. tartalékmérkőzések: Pécsi Dó­zsa—Diósgyőri VTK, PVSK pálya 13.15, Egri Dózsa—Komlói Bá­nyász, Eger 13.15. NB I. B. mér­kőzés: Ózdi Kohász—Pécsi Bá­nyász, Ózd, 14.30. Röplabda: főiskolás bajnoki mérkőzés: PEAC—Veszprémi Ve­gyész. férfiak Egyetemi Torna- csarnok 12.00. Gólzápor Soroksáron Csapatösszeállítások Pécsi Dózsa: Rapp — Hernádi, dr. Móricz, Kincses, Rádi. Kon- rád, Bérezési, dr. Dunai, Tüske, Jánosi, Daka. Csere: Maurer, Ró­nai. Komlói Bányász: csak keret van: Erdősi, Buús, Kótai, Zimo- nyi. Csordás. Lazaridisz, Bán­falvi. Makrai, Bordács, Kékesi, Földi, Merezel, Pataki, Solymosi és Csordás H. Pécsi Bányász: Bogyai — Ke­lemen, Tallósi, Györkő IL, Ha­lasi, Márton, Palkovics H., Mé- rei, Bartal, Makiári, Bencsik» — Csere: Koch, Palkovics L Labdarúgó MNK A labdarúgó MNK elmúlt va­sárnap elmaradt megyei selejtezd mérkőzéseit a megyei labdarú­gó szövetség döntése értelmében ma, vasárnap játsszák csapa­Jó dolgozó — jő sportoló Lovas Gyula A szerény jelzőt már meg- koptatta, elszürkttette a gya­kori használat, a sportújság­írói munka során számtalan embert illetnek ezzel a szó­val, s most mégis elő kell vennem, fényesre csiszolnom, mert Lovas Gyulára nagyon is ráülik. Huszonnyolc éves, megelégedett, boldog ember, nyugalom árad személyéből, derű és optimizmus. — Szeretem a munkám, meg elégedésre akarok dolgozni a vállalatnál. A röplabdának meg egyenesen a megszállott­ja vagyok, akárcsak klubtár­saim. Van köztük olyan, akit hívtak NB I-es csapathoz ki­tűnő feltételekkel, mégsem ment a „gárda” miatt. Pedig nálunk nincs munkaidő ked­vezmény, előfordul, hogy az évi szabadságunk terhére uta­zunk el versenyekre, fizikai munkát végzünk, s mellette játszunk, mert játszani jó, játszani öröm! A röplabda nem vonz nagy tömegeket, pedig mennyi élvezetet nyújt! Ha két technikás, nemcsak erőre alapozó csapat mérkő­zik egymással, csuda dolgo­kat lehet látni: rafinált ejté­seket, veszélyes leütéseket, látványos vetődéseket, okos kombinációkat. Ezek teszik vonzóvá szá­momra ezt a játékot, klub­társaim meg kellemessé, jó velük lenni, sportolnii Karosszérialakatos, szocialis­ta brigádvezető, imádja a röp­labdát meg a kislányát. Ma­gas ember, túl a 190-en, kö­zel a két méterhez. Ennél ta­lán csak szerénysége nagyobb. Nemrég beszélgettünk — nyu­godt körülmények között majd egy órát —, s önmagáról alig szólt, annál többet az üzem­ről, munkahelyéről, csapatáról, sporttársairól és családjáról; szavaiban a lényeg soha nem saját személye volt, hanem « közösség, amelyben él. Antikor a kerék még nem gurul Rnyhén napsütéses, de hüvöe !>: >ben rendezték szombaton dél­in Soroksáron az Egyetértés— t..,ba ETO bajnoki labdarúgó- mérkőzést. Hamar kitűnt, hogy a T örjek Idegenben Is a támadás fegyverét alkalmazzák. A (. perc­ben Varsányi labdáját Korsós tíz méterről a kapujából kiinduló Varga U mellett a jobb sarokba lőtte. A 10. percben Keglovlch jobboldali szabadrúgását Stolz * méterről a bálőba továbbította (2:0). A 2Z. percben Varsányi át­adásét Somogyi kapta, a lövése nyomán SS) lett az eredmény. A 45. percben Somogyi és Németh L. összeakaszkodott, a játékveze­tő mlpd a két játékost kiállította. A második félidőben Ismét egy­mást követték a veszélyes győri támadások. Az 58. percben Var­sányi átadásit Stolz lőtte a háló­ba (4:0). A 61. percben Galambos és Korsós összefejelt, egy-két per­cig ápolták a győri játékost. A 68. percben Korsós volt eredmé­nyes, majd a 82. percben Stolz állította be a végeredményt (6:0). Nehezen győzött a Vasas Szombatos «agy érdeklődés előzte meg a Vasas—Salgótarján mérkőzést. Nagyon álmosan kez­dett a Vasas és az 6. percben majdnem gólt értek el a vendé­gek. A 17, percben a sérülést -í-.envedett Matbesz beiyere Nell U* be. Húsz pere után erősített p Vasas, a Bányász többször na- l an beszorult, de védelmük kl- I Ivóén zárt. A második félidőben negyed Irán át Jóformán ki sem Jöttek 1 vendégek a 16-osról, levegőben bigott a gól. As IS, kas per dltett labdájába Baranyai beleütött a 16-oson belül, de a bí­ró továbbengedte a játékot. A 77. percben Zöldit Básti váltó ía fel, egy pere múlva NeU két lépésről fölé tejelte Puskás szögletét. Nyo­masztó Vasas-fölény után a 81- pereben megszületett a győztes gól: Mészöly nagyszerű labdával Indította Fistert, aki a balszélről pontosan Ívelt középre és a be­robbanó Mészöly két lépésről a hálóba sodorta a labdát (1:0). A Salgótarján lest vitatott a játék- vezetőnéL A cím nem egészen pontos, mert, ha az időjárás engedi, gurul már, napi ha tvan-het­ven kilométreket is, de ez a pécsi kerékpárosoknál még a felkészülés idejéhez tartozik. Jó a hangulat mostanában a Pécsi Spartacus kerekesei­nél, valósággal lendületbe jöttek. Az örvendetes esemé­nyek visszanyúlnak a múlt év figyelemreméltó sportered­ményeihez. A legnagyobb pé­csi kerékpáros siker, a Me­csek Kupa megnyerése mel­lett Rajnai megnyerte a hosz- szútávú országos bajnokságot, kitűnően szerepelt a tiszántúli bajnokságon. A fiatalok kö­zül Bérezés megnyerte a ma­gyar ifjúsági hegyibajnoksá­got, és a csapatban is a pécsi fiatalok győztek. Hirt két nagysikerű győzelmet aratott Budapesten, és Mészáros is kimagaslóan szerepelt így az sem véletlen, hogy a Pécsi Spartacusnak a múlt év­ben három válogatottja volt: Rajnai, mint a felnőtt A, Hirt, mint junior, Mészáros pedig mint az ifjúsági válo­gatott tagja. Az örvendetes események — talán nem is függetlenül a szakosztály eredményeitől — az utóbbi időben is folyta­tódtak. Hárman szereltek le a honvédségtől — Sturm, Kéméndi és Hományi — és rövid idő alatt beilleszkedtek a legjobbak csoportjába. El­készült. pontosabban korsze­rűen újjáépült a szakosztály műhelye, s a hozzá tartozó fürdő is hamarosan rendelke­zésre áll A pécsi kerékpáro­sok a megmondhatód a mos­toha műhelyviszonyoknak, milyen hátrányt jelentett ez, s áldozatot is, épp ezért ér­tékelik nagyra az MTS, az OKISZ és a Pécsi Cipész KTSZ közös támogatását, amelynek révén újjáépült a műhely, amely egyben a csa­pat kollektív szellemének a műhelye is. Ugyancsak az MTS segítsége révén besze­reztek egy felújított Volks­wagen mikróbuszt, amely sok eddigi technikai jellegű kérdésre tesz pontot. Az örvendetes felsorolás után teljesen érthető a pécsi kerékpárosok lelkes készülő­dése az új versenyévadra, és teljesen érthető Dévai János­nak, a csapat edzőjének, in­tézőjének — bizakodása. — A tavalyi eredmények köteleznek bennünket — mondja. — Szeretnénk azokat legalább Ismét elérni, de ha lehetséges, ha egy mód van rá, akkor túl is szárnyalni. A szakosztályunkban jelenleg 28 tag dolgozik, közöttük 15 új fiú. Mindenki lelkiismere­tesen, odaadóan dolgozik. — Mikor kezdték a felké­szülést? — December 15-től kéthetes előalapozással kezdtünk, a teljes alapozó időszak január másodikától március 15-ig tart Az alapozó időszakban heti két tornatermi edzés sze­repel, amelyet a Tiborc ut­cai iskolában bonyolítunk le. A többi napok programjában futóedzés szerepel, általában hatvan perces futóedzések, de volt már százhúsz perces is. Hétköznap esténként 8—9 ki­lométert, vasárnap általában 15 kilométert futunk. Kiszá­moltuk, hogy a heti hat ed­zést tekintve az alapozás idő­szakában eddig körülbelül 290 kilométert futottunk. A kerékpáros edzések január 22-én kezdődtek, ezeket azon­ban a mostoha időjárás gyak­ran rosszul befolyásolta. Egy biztos: gárdánk rendkívül jó fizikai erőben van. — Ilyen erőnlétben még nem kezdtünk versenyévet! ■— Remélhetőleg ez majd az eredményességben is kifeje­zésre jut — Bízunk benne, hogy a szakosztály sikeres év elé néz. Rajnai jelenleg a nem­zetközi Békeversenyre készül, heti tíz edzéssel. Bízunk a jó szereplésében. Ezenkívül jól helyt akarunk állni a külön­böző magyar bajnokságokon, és a százkilométeres csapat- bajnokságon is. Szeretnénk jó eredményt elérni külföl­dön is. Eddig inkább csak résztvettünk ezeken a verse­nyeken. Május első felében négynapos ausztriai versenyen rajtolunk, és szeretnénk bi­zonyítani. Egész éves mun­kánk legnagyobb próbaköve a 10. Mecsek Kupa lesz. Na­gyon erős nemzetközi mezőny­re számíthatunk. Főleg csa­patban szeretnénk jól szere­pelni. — Az első versenyek? — A felkészülésünk befe­jezése utáni napon, március 16-án rendezik a mezei ma­gyar bajnokságot Itt még természetszerűen nem várha­tunk a szakosztály vezetőitől kiugró eredményt, bár a ju­nior csoportban jó eséllyel indulhat Hirt és Horváth. Az első országúti bajnokság áp­rilis hatodikén lesz Budapes­ten. Ezen a versenyen már mindhárom csoportban sze­retnénk jól szerepelni. Úgy érzem, nem fogunk csalódást okozni a pécsi kerékpársport híveinek. m Nagyon nehéz egy kiscsa­patnál a szűkre szabott lehe­tőségek miatt jó eredményt elérni. Az egyik játékos a tv- toronynál, egy másik a ve­gyesiparinál egész éjszaka nagy figyelmet igénylő mun­kát végez. A harmadik haj­nalban újságot hord, meg­számlálhatatlan emeletre. így az edző célja elsősorban, hogy frissen tartsa a játékosokat. A megalapozott erőnlét eléré­se kissé háttérbe szorul. Az idén is elsősorban a múlt esztendőben szerepelt játékosokra számítanak. Az edző véleménye szerint a csa­pat képességei alapján a me­gyei I. osztályban közepes já­tékerőt képviselhet, ha to­vábbra is lelkesen, egymást segítve harcolnak. A csapat felkészülését megfelelőnek ta­lálja ennek a célnak eléré­séhez. 3800 métert futottak az első, 5500 métert az alapozás utolsó edzésén. A formába hozó időszakban már egy-két egyszerűbb taktikai formációt is gyakoroltak. Az edzőmér­kőzéseken mindig erős ellen­felekkel kerültek szembe, többek között a Dózsa, PVSK és Steinmetz ellen játszottak. A Pécsi Postás labdarúgóira nehéz feladatok várnak. A ré­gi játékosok, Sheer Béla, Spiesz Károly és az újból visszatért Torok Sanyi közel húsz esztendeje játszanak a csapatban. Sok jót, és sok ne­héz napot megértek az egye­sületben. ök mondták: „Jól fogunk szerepelni. A mi já­tékosaink fegyelmezettek és nagyon jó barátok. Itt nincs »susmus« — nincs pénz, ami­ért legtöbbször megbomlik egy csapat egysége.” A postásnál egy málnát sem kapnak mérkőzés után a fiúk, de megköszönik, hogy meleg az öltöző és füvesítik a pályát Egyetlen kérésük, hogy a játékosok edzéslehetőségeit próbálják megoldani. Nem lógni akarnak munkaidő alatt, csak módot találni, hogy egy­általán kimehessenek a pályá­ra. A Pécsi Postás kiscsapat Nevelő egyesület — így hatá­rozták meg feladatát Eddig egyetlen igazán befutott lab­darúgót sem nevelt, mégis ezek a kiscsapatok képezik a magyar sport igazi alapját Nincs minőség, kicsi a fenn­tartó bázis, kevés a pénz, de van lelkesedés és óriási sport­szeretet Lombos! Jenő Sporthírek, Aj MTS Pécs Járási Tanácsá­nak elnöksége értékelte a járás legjobb sportvezetői és sportolói közötti versenyt. A pécsi járás legjobb sportvezetője 1968-ban Tahi József, a görcsönyi sport­kör elnöke lett, a járás legjobb női sportolója elmét Szántő Éva (Kozármlslény) szerezte meg. A járás legjobb férfi sportolójának Kárpáti Dénes (Berkesd) bizo­nyult. Több adat »0 bail gat ója volt Páder János, az MTS módszer­tani osztályvezetője előadásának, melyet a Tanárképző Főiskolán az edzők szakmai továbbképzésé­nek keretében tartott „Az edzés- elmélet időszerű kérdései” cím­mel. A téma második részének megvitatására április 14-én ke­rül sor, ugyancsak Páder János vezetésével. ötven éves a PVSK. A* Mén ünnepli alapításának 50. évi évfordulóját a Pécsi Vasutas Sportkör. Augusztus hónapban, a vasutasnap alkalmával jubi­leumi versenyeket terveznek, me­lyeken a legjobb magyar vasutas sportolók mellett külföldi meg­hívott vasutas versenyzők Is rajthoz állnak. Szurkológyulés az Ércbányásznál Az Ércbányász SC labdarúgó szakosztálya kedden, március 11-én délután fél 5-kor az Érc­bányász műszaki klubban szur­koló gyűlést tart, melyen Bujtor Béla a szakosztály vezetője és Dara János a szakosztály edzője tájékoztatja & szurkolókat a csapat felkészüléséről, terveiről. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents