Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
Vf!ág proletárjai, egyesGl^^k! Ara: f forint Dunántúli kxvlMolyom,57.uám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. március 9., vasárnap Anyagi ösztönzés és részesedés K ovéa kormán ^rendelkezés találkozott olyan széleskörű ellenkezéssel, mint amely a vállalati dolgozók kategorizálásáról és a részesedési alap kategóriák közötti felosztásáról intézkedett Mint ismeretes, a vállalat felső vezetői évi alapbérük 80, a középszintű vezetők 50, a munkások és az első két kategóriába nem tartozó alkalmazottak pedig évi teljes keresetük 15 százalékát kaphatják jutalmul maximális részesedési alap elérése esetén. A kategóriák közötti 80:50:15 felosztási arány minden esetben érvényesül. Ha például a részesedési alap az elérhető maximumnak a fele, akkor az I-es kategóriában átlagosan az évi alapbér 40 százalékát a II-esben a 25 százalékát, a III-as kategóriájúak pedig az évi kereset 7,5 százalékát kapják. A többséget alkotó HL kategóriájú dolgozók igazságtalannak tartják a felosztási arányokat Milyen alapon kapnak a vezetők nagyobb részesedést amikor a felosztás alapjául szolgáló bérük is eleve magasabb? Ne vitázzunk ezzel a „többségi” nézettel azon az alapon, hogy a vezetők az új mechanizmusban többet Is kockáztatnak: veszteséges gazdálkodás esetén alapbérük is 15—25 százalékkal csökkenthető. (Mert ma még gyakorlatilag a jelentős állami támogatások miatt nincs ilyen veszély.) Ha a kategorizálás mostani rendszerét vagy a részesedési alap felosztásának mai arányait sem tekintjük teljesen tökéletesnek, vagy minden szempontból véglegesnek, alkalmas azért időszerű feladatunk, az anyagi ösztönzés hatékonyságának növelésére. (Valószínűleg lehetne más módszert és konkrét megoldást is alkalmazni. Ma azonban a jelenlegi rendszer érvényes, és ezt kell következetesen végrehajtani.) Az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozása pedig elképzelhetetlen a jövedelmek differenciálása nélkül. Nevezetesen, differenciálni kell a jövedelmeket a végzett munka minőségétől, mennyiségétől, bonyolultságától és a vállalt felelősségtől függően. A gazdaságirányítás mai rendjében, mivel növekszik a vezetők szerepe, felelőssége, anyagi érdekeltségüket is szükséges kiterjeszteni; ez pedig feltételezi a kereseti, a jövedelmi különbségek további növelését la Ax utóbbi másfél évtizedben a jövedelmi különbségek nem növekedtek, hanem csökkentek. Amíg 1952-ben * legkisebb és a legnagyobb jövedelmű rétegek átlagkeresete között 1:4,27 arány volt, addig ez az arány 1966- ra l:3,37-re csökkent. (S az átlag alatti és az átlag feletti keresetek közötti különbség ugyanezen Idő alatt 12-ről i:l,79-re csökkent) Az új rendszer mindenféle látszat ellenére nem növeli lényegesen a Jövedelmek közötti különbségeket A legkevésbé lehet azt állítani, hegy *2 új arányok a IIL kategória szempontjából kedvezőtlenek. A műszaki gazdasági vezetők most nemcsak az évvégi nyereségrészesedést hanem a különböző korábbi prémiumokat, jutalmakat is a részesedési alap kategóriájukra jutó hányadából kapják. S azelőtt a vezetők az évvégi nyereségrészesedést a teljes adózott jövedelem után kapták (tehát a prémium után is), most viszont csak az alapbért tekintik mérv- Mának. Ezek után érthető, hagy azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a III. kategóriában lévők évvégi nyereségrészesedése csökken, ott a vezetőket még nagyobb jövedelem- veszteség éri. A jól dolgozó vállalatoknál az I. kategóriába sorolt vezetők a régi mechanizmusban is megkaphatták átlagbérük 60—80 százalékát, a II. kategóriába sorolt vezetők pedig alapbérük 40 —50 százalékát, különböző prémiumok formájában. A jelenleg III. kategóriába tartozó dolgozók korábban elérhető maximuma évi keresetük 8 százaléka volt, tehát megközelíthetően egyhavi bérnek felelt meg. Most azonban maximumként csaknem kétszer annyit, évi keresetük 15 százalékát kaphatják. Vagyis az új rendszer a dolgozók többségének kedvez, nagyobb anyagi előrehaladást biztosít. Ott jártak el helyesen, ahol még tavaly,’ az év elején leszögezték: abból, hogy az első vagy a második kategóriába sorolták, senki nem húzhat anyagi hasznot. Viszont az a vezető, aki a vállalati nyereséget növelő jelentős műszaki, gazdasági feladat elvégzésére vállalkozott már év közben kellő céljutalmat kapott a részesedési alap terhére. Senki nem sérelmezheti azt a gyakorlatot, hogy ha valaki megkeresett a vállalatnak több milliót, néhány ezer forintot maga is kapjon belőle. Vita és félreértés pedig ott van (és méginkább lesz a nyereségrészesedés kifizetésének időpontjában), ahol bátortalanul éltek az évközi ösztönzéssel. Utólag viszont nagyon nehéz a kategóriákon belül lényeges különbségeket tenni a végzett munka, a vállalt felelősség arányában. Az egyenlösdi, persze, a kategóriákon belül is megengedhetetlen! Szükséges tehát az első és második kategóriába tartozó vezetők és alkotó műszaki és gazdasági szakemberek munkáját személy szerint értékelni ahhoz, hogy el lehessen dönteni: ki, miért, mennyit kaphat Minden esetben legyen a premizálás, a nyereségrészesedés-fizetés nyilvános, mert a mendemondáknak csak így lehet elejét venni. De a nyilvánosság egyben olyan demokratikus fórumot is teremt, amely eleve kényszeríti a vezetőket a formális pénzosztogatás elkerülésére, a bátor és következetesen igazságos anyagi ösztönzésre, a kategórián belüli lényeges jövedelmi különbségeik létrehozására. A tavalyi év eredményei, a részesedési alap felosztásánál szerzett tapasztalatok hasznos tanulságokat szolgáltatnak az idei munkához. S közülük talán a leglényegesebb: bátran élve a vállalati önállósággal, növelni kell az anyagi ösztönzés hatékonyságát és a kategóriákon belüli különbségeket Már most bátran kell célprémiumokat kitűzni az év folyamán képződő részesedési alap terhére. Csak így lehet a vállalatok belső tartalékait hasznosítva, a nyereséget nagy mértékben növelő feladatokat is megállapítani. Ha ennek nyomán a dolgozók bére és évvégi részesedése a növekvő feladatok ellenére nem csökken, sőt mindenki számára érzékelhetően növekszik, akkor a gyakorlatban is bizonyítást nyer, hogy a jövedelmi különbségek növelése igazságos, szocialista módszer. a kollektíva és a társadalom javát egyaránt szolgálja. Ünnepségek a Nemzetközi Nőnapon .-’* ,. - > <5,® .-/.«SK í äfösssiä A tartalomból; Egy hét a világpolitikáén ▼ Termelékenység és érdekvédelem ▼ Találkozások a hadak útján T Páratlan lelet Mohácson ▼ Miért egyformák az épülő pécsi házak? ' T Adalékok a város könyvéhez ▼ Sivatag — délibáb nélkül ▼ Gólzápor Soroksáron Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára az SZMT fogadásán beszélget a megyei nőtanács végrehajtó bizottságának tagjaival Szombaton délelőtt 11 órakor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a székház dísztermében fogadást adott a Megyei Nőtanács végrehajtó bizottságának tagjai tiszteletére. A fogadáson megjelent Rapai Gyula, s Megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Megyei Tanács elnöke, ir. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára. Bogár József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Vezető titkára, Beck Ferenc, az SZMT elnöke, Rameisl Fe- rencné országgyűlési képviselő, a Megyei Nőtanács titkára, valamint a Megyei Nőtanács végrehajtó bizottságának és az SZMT elnökségének tagjaL Beck Ferenc mondott ünnepi pohárköszöntőt, amelyben méltatta a nőknek a szocializmus építésében vállalt szerepét és különös elismeréssel adózott a megye asszonyainak ég leányainak az élet minden területén ta- súsított nagyszerű helytállásáért Bogár József a megye nőmozgalmának három kitüntetettjét, Szabó Józsefnét, a mohácsi járási tanács ipari főelőadóját, Bruck Jó- zsefné és Kamarás Lászlónét köszöntötte. A megyei többi városában is megemlékeztek a Nemzetközi Nőnapról. Szigetvárott pénteken este 6 órakor nagygyűlést tartottak a városi tanács dísztermében. A megjelentek előtt Rameisl Ferencné méltatta az ünnep jelentőségét, majd a Városi Tanács nődolgozóinak kézimunkaklubja átadta azt az őt darab takarót, amelyet a vietnami népnek készítettek. A konzervgyár nődolgozói ajándékkosárral kedveskedtek a megyei nőtanácsnak, valamint a hazánkban tartózkodó szovjet asszonyoknak. Komlón — mint arról már korábban hírt adtunk — a területi nőtanácsok ugyancsak pénteken este tartották nőnapi megemlékezéseiket A mohácsiak szombaton reggel a jugoszláv határon fogadták a Pélmonostorról meghívott nőküldöttséget. Délelőtt a jugoszláv vendégek megtekintették a farost- lemezgyárat, majd városnézésen vettek részt Délután a város új filmszínházában a város nődolgozóival együtt ünnepi ülésen vettek részt a vendégek. A szombati prog ram a Városi Tanács által a Halászcsárdában rendezett vacsorával ért véget Ma reggel újabb három jugoszláv nővendég érkezik Mohácsra. A Városi Tanács és a Nőtanács az ő részükre is gazdag programról gondoskodik. Megyénk járásaiban is mindenütt megemlékeztek a nőnapról. A mohácsi járás községeiben és termelőszövet kezeteiben felköszöntötték a lányokat, asszonyokat Szombaton délelőtt a pécsi járási Tanács fogadást adott a járási Nőtanács végrehajtó bizottsága tiszteletére. A bak- sai termelőszövetkezet a hozzá tartozó hat községben lakó mintegy 1500 nődolgozójának ajándékot adott át A pécsváradi és a szabadszentkirályi termelőszövetkezetben a női szocialista brigádok munkáját értékelték a nőnapi ünnepségen és egy-egy brigád 6—15 ezer forint pénzjutalamat kapott. Ünnepségeket rendeztek Pel- lérden, Szentlőrincen, Hosz- szúhetényben, Berkesden. A görcsönyi és a kisbéri megemlékezésen külön kiemelték a község asszonyainak és lányainak kiváló társadalmi munkáját Siklóson a járási tanácson fogadáson látták vendégül a járási nőtanács aktíváit A járás valamennyi községében virággal köszöntötték a nőket A szigetvári járásban szombaton 25 székhely-községben minden tanács, termelőszövetkezet, intézmény és hivatal nőnapi ünnepséget tartott A sásdi járás köz ségeiben is mindenütt felköszöntötték ezen a napon a „gyengébbik nemet”. Strukturális változások az építőiparban Tárcaközi főbizottság az építésügy fejlesztéséért Hét tárca — az Országos Tervhivatal, a KGM, a NIM, a MÉM, a Küikereskedelmi- a Könnyűipari Minisztérium és az ÉVM — közös főbizottságot alakított, amelyben együtt dolgozzák ki a fokozottabb építés-iparosítás feltételét jelentő ipari háttér, vagyis az anyag-, szerkezet- és felszerelésgyártó Iparágak műszaki színvonalának és kapacitásának gyors növelését segítő feladatokat. Csaknem egyéves közös munkával mérték fel azokat a teendőket, amelyeket főleg a negyedik ötéves terv előkészítése érdekében kell tenni. Elsősorban az építőipar várható strukturális változásait vizsgálták, mert ezek a változások módosítják az anyagigényt is. Megállapították, hogy az építés szerelőjellegű, nagyüzemi módszereinek kialakítása érdekében különösen előtérbe kerül a könnyű szerkezetek alkalmazása. Az ipari, Ötvenmillió forintos fejlesztés a Tanárképző Főiskolán ötven milliós fejlesztési és beruházási programot kezd meg a közeljövőben a Pécsi Építőipari Vállalat a Tanárképző Főiskolán Köves Emil, Ybl-díjas főmérnök tervei alapján. Az Ifjúság útja központi épület délnyugati részén egy hatszintes oktatási szárny lesz. Ebben az új épület- szárnyban három természet- tudományi tanszéket helyeznek el, az állattant, földrajzot és kémiát A tanszékeket korszerű laboratóriumokkal és egyéb helyiségekkel is felszerelik. Három előadóterem is helyet kap az új épületszámyban, egy 30 és két 170 fős, melyek a főiskola teremgondjait nagyban enyhíteni fogják. Az új épületrészt 1970-ben adják át A fejlesztés második szakaszában 1971-től 1972-ig a főiskola sörgyár felőli részén új elhelyezést kap az énekzene tanszék. A tanszék új épülete a tervek szerint kétszintes lesz. Egyik szintjén a tanári szobák, a kisebb előadótermek, és egyéb helyiségek épülnek fel. A másik szinten pedig a 14 zenegyakorló szoba és a nagy előadóterem nyer elhelyezést. Valamennyi helyiséget a korszerű akusztikai megoldások figyelembevételével alakítják ki. Tovább bővül a műszaki tanszék is, mely a jelenlegi helyiségeit déli irányban bővíti, további előadótermet, laboratóriumot és tanári szobát kap. A fenti új építkezések mellett a tervek szerint a központi épületet is felújítják. Valamennyi épületrészbe bevezetik a távfűtést. — W. V. — a mezőgazdasági és a tároló épületeknél 1975-lg a jelenlegi egy százaléka helyett 25—30 százalékos aránybán használnak könnyű szerkezetű épületvázokat és térelhatároló elemeket. Az áruházak, irodaépületek, kórházak és más közösségi épületeknek mintegy 20 százalékát kell fém és más könnyű szerkezetből felépíteni, s ugyanakkor célszerű feladat a légkondicionálás széleskörű kiterjesztése. A lakásépítés összetételének je. lentős változása, hogy 1970-től 1975-ig 150 000, tehát négyszer annyi paneles házgyári lakást kell építeni, mint a harmadik ötéves tervben, így a hagyományos falazóanyagok fajlagos felhasználása csők ken, s lényegesen több korszerű szerelvényre, beépített bútorra, felvonóra és burkolatra lesz szükség. Számítani lehet arra, hogy az átlagosnál jóval nagyobb ütemű lesz a régi házak tatarozása, s hogy a fenntartással együtt a lakásokat és az épületeket korszerűsítik is. A felmérések szerint különösen gyorsan terjed az építési műanyagok felhasználása. 1970—1975 között előreláthatóan meg kell kétszerezni e termékek gyártásét. A Dunai Vasmű berendezkedik a fémvázas épületszerkezetek termelésére, Ózdon pedig a középnehéz és nehéz fémszerkezetek előállítását célszerű megszervezni. Üj ipari bázist kel] kialakítani évi 20 ezer tonnányi acélszerkezetű ajtó, ablak és lakatosipari termékek gyártására, s lényegesen bővíteni kell a szerelvények és az épületgépészeti cikkek termelését. Messzemenően támaszkodni kell a hosszúlejáratú nemzetközi szerződésekkel megalapozott termelési kooperációra, a szakosításra és a termékcserére is. Végeredményben az a cél, hogy az anyag-, szerkezet- és egyéb felszerelésgyártó iparágak az építés várható anyagszükségletét 1—2 százalékkal meg haladó termelésre, az edd' ginéi korszerűbb és jobb minőségű termékek gyártásár* készüljenek fel.
