Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
1969. március 1, Duna mau napio 7 Messze vidékek hordézsmáját nyelték el a pécsi pincék A föld alatti város Labirintus három emelet mélységig Tudjuk, hogy van, tudjuk, hogy réme utak, házak tervezőinek, kivitelezőinek, de hogy merre milyen mélységben, hány emeletben kanyarodnak labirintusai, arról igen keveset sejtünk. Egy-egy süppedés, berogyás megrémít bennünket, beszélünk, írunk róla, képtelen feltevések látnak napvilágot, s aztán elfalazzák a járatot elől-hátul, betömik a gödröt jól-rosszul és feledésbe megy minden. Nem vizsgálják ki a berogyás okát, nem térképezik fel a pincejáratot végig, az első elfalazásnál megállapítják, hogy nincs tovább. Bár lehet, hogy az utóbbi megjegyzéseket már már múlt időben írhatnánk. Itt most megkíséreljük képet adni, miért épült ez a sok pince, mikor és hogyan, s végül a beomlások néhány okát feltárni. Miért? A felelet nem egyszerű. Valamennyi pincénk homokba, fúrással készült, téglafallal és dongaboltozattal van kibélelve. Pécs altalaja a Cso- ronika és a Lámpás között homok. A Hunyadi úton és a Bem utca vonalától keletre a belvárosban éles-homok van, nyugatra apró szemcséjű és némi agyaggal kevert A városfal megépítésekor a Vak Bottyán utca vonalán az alapozás és sáncásás közben nem termeltek ki elég homokot A közelben a Flórián utca és Flórián tér alatt talált szűk béleletlen üregek valószínűleg akkor kivájt homokbányák. A lakóépületek megépítésénél is a helyben kitermelt homok adta a falazáshoz szükséges anyagot. így készült el az alagsor, s ebből indult lefelé a pince egy, két, három emelet mélységig- old alj áratokkal, fülkékkel. A bor A pincék túlnyomó része bor tárolására készült A bortermelés kezdetéről csak keveset tudunk és az első pincéket sém ismerjük, csak valószínűnek tartjuk, hogy már rómaiak korában is voltak, bár jelentéktelen számban. A pinceépítés ideje igazában kilenc századra néz vissza, amikor a püspökváros polgárai nagyobb mértékben kezdtek bort termelni. Egyenletes hőmérsékletet és nedvességtartalmat .biztosító homoküregek voltak szükségesek ehhez, s azt itt megtalálták. Érdekes, hogy míg a házuk falát kőből elég rossz technikával építették fel és csak a habarcs jósága tette valamennyire szilárddá, addig a pincéket mindig az akkor még drágán termelt téglával bélelték. A XIII. századtól már a kényszerűség is — a közbiztonság hiánya — arra ösztönözte a bortermelőket, hogy itt' tárolják készleteiket. A püspök feudális nagyúr, katonasága van és a falak közt a polgár aránylag biztonságot élvezett. A püspökváros sok egyházi intézményt is jelentett, kolostorokat, zárdákat, papi testületeket, plébániákat Ezek fenntartására szerte Baranyában, Somogybán, Tolnában az alájuk rendelt jobbágyfalvak népei hordták be a dézsmát. A terményjárandóságból legbecsesebb volt a bor, amelyet könnyen és biztonságosan évekre is eltehettek. A pécsi pincék mesz- sze vidékek bordézsmáját nyelték el. A török is nagy becsben tartotta a szőlőbirtokokat.' Szőlőiket szemérmesen gyümölcsöskerteknek nevezték, s a bort ők is itthon tárolták. Ku- fárok kereskedtek vele, szállították végvári vitézeknek, magyarnak, töröknek egyformán. A felszabaduláskor — 1688-ban — nagy volt a pusztulás. A rombadőlt házak pincéi elárvultak, betömődtek, falépcsőik, ászokgerendáik elkorhadtak, a szellőzőnyílásokat a lezúduló záporvizek eltömték és az egész használhatatlanná vált. Az újjáépítéskor minden élőiről kezdődött. Még a XVIII. század sem elég biztonságos a bor tárolására a szőlőhegyeken, még sokáig a városi pincékben történt ez. A termelés, mely egyre nőtt a megye, a város népességének növekedésével. A XIX. század első felében már pénzes polgárok vásárolják fel a termést és szállítják messze piacokra. Ekkor fúrják a városfalon kívül a Sörház utca, a í Felsőmalom utca, Bajcsy-Zsi- linszky és főleg a Rákóczi út óriási pincéit. Ezek fogadják be a megye és a város termésének legnagyobb részét A homokban furkálva nincsenek tekintettel útra, városfalra és a külső területekről a belváros alá nyúlnak be. Ha rég elhagyott pince járatot találnak, azt is bekapcsolják. így alakult ki a mai labirintus. Pereg a homok Nemcsak napjainkban, minden időben voltak beomlások a belvárosban és az azt kívülről övező utcákban. Heves záporok, lerohanó vize befolyt a szelelőnyílásom, s a köny- nyen megbontható homokba üreget vájt, előkészítve az utat a süppedéshez. Lényegében ma is ez megy végbe. A szennyvízcsatorna építésekor három-négy méter mélyre mentek le, s ez alkalom-1 mai kétszázhuszonhétszer kel- ! lett pinceboltot áttörve a cső- j vezeték alá téglatámot építeni. A megbontott tégla boltozat máris utat engedett a víznek. Ehhez járult a közlekedés meggyorsulása és a teherszállító eszközök súlyának rendkívüli növekedése. Az amúgy is laza, törmelékes talajban a rázkódtatások miatt gyakorivá lettek kisebb üregek és ennek következtében a csőtörések. Napokon, sőt órákon belüi ezt követte a be- omlás. Nagy a veszedelem a gázés vízvezeték csövek és kábel fektetése közben különösen a meredek lejtésű utcákban. A hosszú ideig nyitvahagyott munkaárkokban összegyűlt a csapadékvíz, mélyen beáztatta a homokot, s egy-egy zápor vize aztán a pincékbe törve katasztrofális helyzetet teremtett. Néhány tanulságos példa: a Jókai tér 11. számú ház kapuja előtt többször süppedés mutatkozott. Újra meg újra Celtöltötték, aszfaltot húztak rá, s azt hitték, hogy rendben van. A Jókai utca és tér átépítésekor a vezető figyelmeztetést kapott, hogy itt baj lehet. Kézlegyintés, majd betömjük, s tovább nem törődött a kérdéssel. Röviddel utóbb egy nagy zápor elmosta az arasznyi nyúlgátat, betört az első pincébe és éjnek idején a lakók rémülten hallgatták a dübörgő beomlást. Ugyanez történt a múlt évben a Hal téren. Süppedt a talaj, ' kitöltötték, újra süppedt, új- j ra feltöltötték, aztán meg be- 1 ontömböket építettek bele,1 ie ez sem használt. Végül bekövetkezett a fal megrogyá- >a. No, hát itt az alagsor alatt s van pince? Az így elfecsé- -elt pénzt igazén meg lehetett /olna takarítani. A Flórián utcában történőknél is ez volt a menet; víz, gáz, kábel — nyitvatartott munkaárkok —, aztán a lezúduló záporvíz. Egy régi ház íomlokzata megrepedezett, egy alig kész új házé pedig ledőlt. Alább a Déryné utca »árkán ugyanakkor két ház is szeretett volna összedőlni. De lágy nehezen állva maradt. \ Déryné utca 24. számú ház szintén saját pincéjébe kívánkozott, de ebben megakadá- yozták. A Bercsényi utca csa- ornájának építésekor ugyan- lyon okok miatt történt a Tímár utca sarkán lévő két háziak a pusztulása. A Malom iteában a 18. számú ház fala j megrepedt. Erre elgátolták az 1 egész utcát jó magas gáttal, s ennek következtében egy hatalmas zápor a szomszéd ház alagsorába zúdította a vizet, lakói majdnem belefulladtak. Más az eset a Nagy Lajos Gimnázium udvarán. Itt a laza és még meg nem ülepedett talajra hatszáz négyzetméternél nagyobb betonlapot raktak, uszodát építettek. Természetes, hogy feszültségek keletkeztek, a beton megrepedt, a víz elillant. Mostanában megfoltozták a betont (!), s újra uszoda lett belőle. Természetes, hogy újra megrepedt és megint csak elszivárgóit a víz. Ennek lett a következménye, hogy a kollégium falai megrogytak. A helyreállítás több milliót nyelt el. De legalább meglelték alatta azt az alattomos pincét, amelyet már régen ismerünk. Valamikor az ügyészség börtöne volt. Megtanulhatnánk végre Megtanulhatnánk végre, hogy a belváros alatt mindenfelé pincék vagy pincerészletek rejtőznek. A talaj állandóan mozgásban van és ez különösen tavasz idején sokszor okoz csőtörést. A hat atmoszféra nyomással kizúduló víz pillanatok alatt veszedelmes üreget váj, mint például nemrég a Nagy Lajos Gimnázium tornaterme alatt történt. Következtethetünk végre arra, hogy olcsóbb len' Kulturáltan, fiatalosan, egymás között Teenager- randevú a Pannóniában Somogyi Géza Az ősz elején jelent meg először a pécsi Széchenyi téren és a Kossuth Lajos utca ban transzparenseken: „Xee- nager-randevú”. Néhány hónap alatt ezek a randevúk szokatlan népszerűségre tettek szert Már hat óra után nyugodtan ki lehet tenni a „megtelt” táblát Magnó szól és miniszoknyás lányok, színesingű fiúk táncolnak Tom Jones és más világhírességek számaira. Az itallapon a Coca- colától a narancsitalig minden megtalálható, sőt 18 év fölött még sört is rendelhetnek. A húszon aluliak birtokukba vették tehát szombat és vasárnap a Pannónia bárt. A randevú műsorát Bornemisz- sza Géza zenetanár irányítja. Itt is divat a kívánságműsor. Ha valakinek az Omegáék, vagy épp a Little Richard tetszik, a szám címét leírja egy papírszeletre és a következő szünet után már a kedvenc dal melódiájára táncolhat. — Melyek a legnépszerűbb együttesek? — kérdezzük Bornemissza Gézától. — Jelenleg a Bee Gees és a Beatles. Sokan kérik Tom Jones számait. Ha szabad ezt mondani: a fiatalok körében az ő „árfolyamuk” a legmagasabb. — Milyen az ön kapcsolata a fiatalokkal?^!; — Nagyon jó. Gyakran az ő segítségükkel juthatunk hozzá a legújabb lemezekhez és magnófelvételekhez. A szüneteket pedig arra használjuk fel, hogy a fiataloknak általánosabb és igényesebb zenei ismereteket adjunk. A múlt szünetben például Gershwin Kék rapszódiájáról tartottam rövid tájékoztatót, és ezt hallgatták. A randevú másik „fővigyá- zőja” Platthy Viktor üzletvezető. Ö ad felvilágosítást a program újdonságairól. — Szeretnénk folytatni a nemrég nagy sikerrel megrendezett Ki mit tud házibajnokságát. A szerény „díjakat” a körünkből már össze is gyűjtöttük. — Viselkedése miatt kellett-e már valakit elküldeni? — Még a kezdet kezdetén fordult elő egy-két alkalommal, és ilyenkor bizony éltünk ezzel a lehetőséggel. Az utóbbi időben azonban erre nem került sor. Szívesen vagyok a fiatalok közt, hisz korban nem sokkal vagyok idősebb náluk. Állítom, hogy a fiatalok szépen szórakoznak. A szünetben néhány lányt és fiút kérdeztem meg; púért járnak ide szívesen? — A diák össztánctól eltérően itt ülve lehet fogyasztani. — A lányt nem kérik le. — Kulturált környezetben jobban érzi magát az ember. — Kedvenc énekeseinket hallhatjuk. A pécsi fiatalok tehát kulturáltan, kellemes társaságban, jó zene mellett tölthetik el a hétvégét. Mindössze néhány hónapja nyitotta meg kapuit a teenagerek pécsi „fel légvára”, de a tapasztalatok máris kedvezőek. Sőt, megnyugtatók. (Szekeres) A téli Tettye Ért) János felvétele — Tervtúlteljesítésük és jó gazdálkodásuk eredményeként a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat 29 napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizet a dolgozóinak. Beat olasz módra Március harmadikén, hétfőn délben érkeznek Pécsre az Országos Rendezőiroda meghívására Magyarországon vendégszereplő olasz beaténe- kesek és beatzenészek. A Pécsi Nemzeti Színházban adnak két műsort, egyet délután fél hat, egyet pedig este háromnegyed kilenc órai kezdettel. A műsorban ismert olasz énekesek — Alida Cantagiro Vedette, Emanueala Tinti, Gra- ziella, Mirella Toselli és Ettore Marotta — lépnek fel. Római, nápolyi, velencei és San Remo-i slágereket adnak majd elő. A beathangversenyen a Merlotti zenekar játszik. Táplálkozásvizsgálat a Tervezőknél! Megírtuk: az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet a közeljövőben egy pécsi értelmiségi foglalkozású réteg táplálkozását vizsgálja meg. Az intézet eddig két megyében — egyikük Baranya — mérte fel a falusi lakosság táplálkozását, továbbá ipari munkásság és az értelmiség körében végzett vizsgálatokat. Most a Baranya megyei Kö- JÁL-lal közös szervezésben Pécsett vizsgálódnak. A Baranya megyei Tervező Vállalat vezetői és dolgozói nyújtanak ehhez segítséget, Így a vállalatnál március végén megkezdődik a felmérés. * S — Országjáráson vett részt a közelmúltban az ibafai Petőfi Tsz legjobb 45 tagja. A 1 fővárost követően megtekin- I tették Észak-Magyarország ! több nevezetességét is. A költ- . ■égeket a tsz fizette. * Sietek, indul a vonatom tem még ketten. Kényelmesen, számomra végtelen körülményesen veszik át csomagjaikat ..: Legtöbbet újra mérik. Perceken múlik már minden. Megszólalok: „Bocsánat sietek, tessék megengedni, indul a vonatom”. Végtelen nyugalmat, részemre túlzott nyugalmat észleltem eddig a boltban. Csak számomra rohant az idő. S most mintha csak erre várt volna, felcsattan egy türelmetlen hang: „Persze, siet, a vonatja! Ezt mindenki mondhatja.’’ Mindenki... S a mindenkinek is igaza van velem szemben a maga szempontjából, mert nagyon önző és magánügy az én vonatom indulása. Kevés ember ér rá manapság. Mindenkire várnak. Jogtalan, nem igazságos előnynek látszik kérésem. Es főleg: nem hiszik el igazán! — Alig hiszik el. Nem tudom bizonyítani. Nem fogom a jegyemet mutogatni. Erre sincs már időm. Pedig nem jelentene sokat. Csak ketten engednének előre, öt másodperc, míg felvenném a csomagot. Ellenséges tekintetek, méltatlan szavak. Úgy érzem csalónak tartanak. Mikor fogunk odajutni, hogy csak az fog szólni, akinek tényleg szüksége van rá, akinek tényleg indul a vonata. És mi volna, ha ilyen esetben a közönség, mint egy emberi közösség segítene. Fegyelem, felelősségérzés. Még sok sok kell ehhez. Megértés, bizalom, emberi együttérzés. S akkor talán mind kevesebb lenne a siető ember is, aki ilyesmire rászorulna, mert ha tudná, hogy komolyan veszik, nem szívesen kérne másnak kellemetlen szívességet. — Ugyan kinek van ideje... akár ezen gondolkozni is. Olcsó dolog volna most valami „kulturált, nyugodt északi államra” hivatkozni, hogy „bezzeg azok”. Talán elfogultak vagyunk — a megszépítő távlatból. De sokszor tapasztaltam, hogy a „magyaros egzotikumot’ külföldön főleg sietésünk, nyüzsgésünk jelent. S ha a minden percet kihasználni akaró turista sietségével törtetünk az udvariasan helytadók elé, bizonyos fokú döbbenetén kívül valami együttérzést, csaknem szánakozást is érezhettünk, hogy „biztosan nagyon sürgős dolga van”. Megvannak a helyek mindenki számára a „nagy futószalagon”, és törtetők vannak nagyban is, kicsiben is. Még sokat kell haladnunk egymás mellett és egymás mögött, míg elérünk nem „világ-”, de emberi színvonalat. K T, A.. i Czínhely: élelmiszerüzlet a ^ déli pályaudvar környékén. Egy kiló narancs kellene még, hogy valamit vigyek a gyerekeknek Pestről. Egy kicsit kifutottam az időből. Mire a zsúfolt vonaton helyet találtam, már alig negyedóra maradt erre az utolsó vásárlásra. Előttem vagy öten állnak a pultnál. Persze mindenkinek sürgős a dolga, és elsősorban a maga dolga. Ez is méltányos. Talán futja az időmből. Beállók a sor végére. Kifogtam. Mind az öt előttem lévő egész listát kér: 15 deka felvágott — ebből — mégis abból ... egy darab vaj, 20 deka sajt — de ne sok staniollal. — Egy kiló kenyér, barnábbat — még kicsit megsültebbet — ez jó. — Igen lehet, ez mindenkinek a magánügye. De nekem most végtelen türelemjáték. Közben rohan az idő. Gyorsan kérem a narancsot. Újra sor < a pénztár előtt. Valahogy még futja, 8 percem még van. Most újra a csomagkiadás. Élőt-