Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-28 / 72. szám

1969. március 28. Duna mau nauio 9 Méltó utódai vagyunk az 1919-es tsz-nek Jubileumi ünnepség Gödrén Harmincegy nevet olvasott fel Weisz János tsz-elnök, 31 olyan családfő nevét, akik kö­zül — jelen ismereteink sze­rint — már csak egy él. A több faluból összesereglett több száz főnyi tsz-tagság egyetlen hang nélkül hallgat­ta végig a névsort, s amikor az elnök az egyetlen élő szem­tanú, Novak Ignác bácsi ne­véhez ért, felcsattant az őszin­te taps. így emlékezett meg a göd­rei Béke Tsz tagsága arról a — mindmáig egyetlen bara­nyai — 1919-es tsz-ről, amely pontosan 50 évvel ezelőtt, 1919. március 27-én alakult meg a községhez tartozó Vi- dákpusztán. Az ünnepségen megjelent Czégény József, a Megyei Pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezető­je, ár. Földvári János, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese, dr. Pilaszanovich Imréné or­szággyűlési képviselő, a járás vezetői és sokan mások. Az 1919-es gödrei tsz idejé­ben 1200 koronát, 23 mázsa gabonát, 2200 négyszögöl ku­koricaföldet, 300 négyszögöl veteményföldet, 36 kiló sót, 32—35 kiló szalonnát, 26—36 liter petróleumot, bakancsot, csizmát és hasonlót kaptak a mezőgazdasági munkások egy évre, jóval többet, mint amennyihez korábban, a föld­birtok idején hozzájuthattak. Az elmúlt évben, tehát 1968- ban 14 ezek forint közösből származó jövedelem volt az egy tsz-tagra eső átlag, így mindenki kiszámíthatta, meny­nyit fejlődött, haladt a világ azóta, amióta a Béke Tsz az 1919-es előd nyomdokába lé­pett. A jogos büszkeség hang­ján jelenthette ki Weisz Já­nos, hogy a Béke Tsz méltó utódjává vált annak a 31 csa­ládból álló közösségnek, mely 50 éve új útra tért. A 66 éves Novák Ignác bá­csi —, aki még ma is dolgo­zik a szövetkezetben — Weisz János ünnepi beszédét köve­tően röviden megemlékezett arról a néhány küzdelmes hó­napról, amelyet az 1919-es tsz átélt és elismerő hangon szólt a szövetkezet mai vívmányai­ról. Ezután Czégény József, a Megyei Pártbizottság nevében köszöntötte az ünneplőket és ünnepeltet, s egy 1919-es vö­röskatonát ábrázoló szobrot nyújtott át Bányai Istvánnak, a tsz-pártszervezetek csúcsve­zetőségi titkárának. Dr. Föld­vári János dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter nevében A me­zőgazdaság kiváló dolgozója című oklevéllel és jelvénnyel tüntette ki Novák Ignácot. Díszoklevelet, pénzjutalmat, s végül — a hallgatóság tapsa, derültsége közepette — egy üveg bort nyújtott át Weisz János tsz-elnök is az ünne- peltnek, kifejezvén, hogy mi­után az ünnepi gyűlés végére értek, jó lesz egy kis vigas­sággal megünnepelni a nagy napot, s a vigasság akkor vi­Clést tartott az SZMT Elnöksége Együttműködés a tanácsokkal A szerződést 1968 elején ír­ták alá az SZMT Elnökségé­nek, a Baranya megyei Tanács és a Pécsi városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának képvi­selői. Tömören: a területpoli­tikai munka együttes végzé­séről kötöttek megállapodást Az eltelt időszak eredményeit és a továbbhaladás lehetősé­geit vitatták meg tegnap az SZMT Elnökség ülésén, me­lyen részt vett Földes And­rásáé, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Vértes Tibor, a Megyei, dr. Galabár Tibor, a Pécs városi Tanács vb-tit- kára. A szakszervezetek és a ta­nácsok együttes munkájának tartalmát a párt Politikai Bi­zottsága határozatban rögzíti. Lényege, hogy szakszervezet segítse az állami munkát, a fejlődés következtében napi­rendre kerülő társadalmi, szo­ciális és kulturális kérdések­ben legyen segítő partnere a tanácsi szakigazgatási szer­veknek. A területpolitikát elemző előterjesztéshez többen fűztek hasznos javaslatokat, gondola­tokat Kintzli József kérte, hogy a kommunális létesítmények sorrendiségének megállapítá­sánál a szakszervezetek véle­ményét is kérjék ki a város állami vezetői. Sürgette a esökkent-munkaképességűek | foglalkoztatását. Kaposvárott már egy 100 főt foglalkoztató I üzem működik. Kiss József elmondotta, hogy az építők szakszervezete és a tanácsok építési osztá­lyai eredményesen dolgoztak együtt főleg az építőkapacitás felmérésében, a bér és a munkaerőgazdálkodás terveze­tének elkészítésében. Toller Lászlóné javasolta a tanácsi szakigazgatási szer­veknek, ellenőrizzék, hogy egyes vállalatok törődjenek többet a dolgozók élet- és munkakörülményeivel. Biró Sándor az együttműködés lé­nyeges célját többek között a nők helyzetének reális meg­ismerésében jelölte meg. Dr. Galabár Tibor a város- politikai koncepció kialakítá­sához kérte a szakszervezetek I észrevételeit. Javasolta a hosz-1 . egyez­szútávű munkatervek tetését, a kölcsönös informá­ciócserét. Ugyanakkor felhívta a szakszervezetek figyelmét hatósági jogkörök gyakorlásá­ra. Ha ezzel élnek, talán más belátásra bírják a PIK veze­tőit, akik két személyautót vettek „műszakfejlesztés” cél­jából akkor, amikor, valamire való állványuk nincs. Földes Andrásné az együtt­működés elvi és gyakorlati módszereire vonatkozóan több konkrét javaslatot tett. Töb­bek között kérte az együtt­működés elvi alapjainak tisz­tázását, a két szerv önállósá­gának elismerését és, egymás területének kölcsönös ismere­tét, hogy az együttműködés során az adott témában a kel­lő tájékozódás meglegyen. Az SZMT Elnöksége a ta­nácsokkal való együttműkö­désre több pontból álló javas­latot tett, melyet a testület elfogadott. Nagy István gasság, ha bor is van hozzá. Az ünnepség illetve kultúr­műsor után megszólalt a mű­velődési házban a zenekar, s tsz-bállal fejezték be a napot. Európa fázik Hideg és eső várható Előbb-utóbb biztosan megjön a valóságos ta­vasz, de — amint dr. Tardos Béla, a Központi Meteorológiai Intézet tu­dományos főmunftatársa elmondta — sokkal in­kább utóbb, mint előbb. A meteorológusok ál­tal készített távlati elő­rejelzés szerint hétfőig a hajnali hőmérsékletek minusz 4 és plusz I fok között, a legmagasabb nappali hőmérsékletek pedig eleinte 5 fok kö­rül, később 5—10 fok kö­zött alakulnak ki. Az ENSZ-szimpozion utolsó munkanapján Szakmai vita 600 méter mélyen A meriekülőkészülékek nyi­tott vászontáskákban függnek a vágat oldalán. Az eldesz- kázott vájvég közepén táton­gó lyukból gőzölgő iszapsu­gár vág az arcunkba: befeje­zéshez közeledik a szénmosa­tás. A kilenc méteres injek­táló rudat még egyszer visz- szanyomják a furatba — négy ember megfeszített ereje kell hozzá —. s bár „idegenveze­tőnk” oroszul és németül is azt kiabálja „nem kell félni, kicsi a gáz”, a vendégek fe­dezéket keresve hátrább hú­zódnak. Az idei első borverseny Jelesre vizsgáztak a mohácsi fehér borok Vasárnap induló új folytatásos regényünk címe: YEGTELEN UTAMON írója Békés Sándor — lapunk munkatársa • MI A BARÁTSÁG? • MEDDIG TERJED AZ EGYÉN FELELŐSSÉGE? • VAN-E KÜLÖNBSÉG HÁBORÚ ÉS HÁBORÚ KÖZÖTT? • IGAZ-E, HOGY A HÖSÖK ÚGY SZÜLETNEK? — ’ ezekre a kérdésekre keres választ igényesen megírt izgalmas soroza­tunk, melynek címe: Tegnap Mohácson a Halász csárda emeleti termében ren­dezték meg az 1969-es év első | járási borversenyét, amelyre i 30 bort neveztek be a járás szőlőtermelő gazdaságai. — A verseny kellemes meglepetés­sel szolgált, hiszen 1968-as évjáratú boroktól — lévén meglehetősen közepes évjárat a tavalyi — nem vártak nagy [ minőséget a szakemberek. | Dr. Diófási Lajos, a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kuta- ! tóintézet munkatársa, a ver- I senyzsüri tagja a bírálat vé- í gén elismeréssel nyilatkozott | a bemutatott borokról, s le- ! szögezte, hogy a tavalyi nagy- | arányú szőlőrothadás után j nem remélt ilyen jó minősé­get és magas színvonalat. A I harminc mintából húszat le­hetett volna díjazni, de a zsűrinek csak hat díja volt Kiemelte a mohácsi fehér bo­rok nagy értékét, melyek a badacsonyi, egri, szekszárdi és villányi borokkal is állják az összehasonlítást A borvidék erőssége a jól megválasztott fajtákban rejlik. Nem vélet­len, hogy valamennyi díjat három fajta vitt el: a fehér burgundi, a tramini és a zöld- szilváni, a rizling-félék egyet sem. Mindhárom győztes faj­Yállozatlan az influenzahelyzet A legújabb adatok szerint nem következett be változás az in­fluenza-helyzetben. Továbbra is a főváros az egyedüli erősebben érintett része az országnak, vi­dékről csak néhány kisebb gócot jelenjenek. A budapesti mentők influenzá­val továbbra is körülbelül napi száz beteget szállítanak. Az is­kolásgyerekek közül csütörtökön B százalék volt a hiányzók száma. Ez az arány nem sokkal haladja meg a járványmentes hasonló Időszakok átlagát, a hét napon aluli táppénzes állomány viszont csökkent. A csökkenésből azon­ban korai volna olyan következ­tetésbe jutni, mintha március vé­gével — a kobábbi influenzás évekhez hasonlóan —az influenza végnapjai is bekövetkeznének. ta korai érésű és gyengébb években is biztos, jó minősé­get tudnak produkálni. A verseny két első díját a Bólyi Állami Gazdaság fehér burgundi bora és a Mohácsi Űj Barázda Tsz traminija nyerte el. 2. díjas lett az Üj Barázda Tsz zöldszilváni bora és a Babarci Béke Tsz trami­nija, 3. díjat nyert fehér bur­gundijával a babarci tsz és ugyancsak fehér burgundival a Bólyi Állami Gazdaság. A vörös borok kategóriájá­ban egy 3. díjat adtak ki a Mohácsi-szigeti Dunavölgye Termelőszövetkezetnek 1968-as évjáratú opportó boráért. A díjakat Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, a zsűri elnöke adta át a győz­teseknek. A mélység 600 méter. A vá­gat napi 1,2 méteres „fogá­sokkal” halad előre, ehhez azanban az kell, hogy a szén­telepekből óriási víznyomás» sál kimossák a gázt. Az in­jektáló „puska” 20—30 ai> moszférás erővel lövi a .vizet a vájvég deszkái mögé, s bár a metán többnyire „engedel­mesen” távozik a fellazított szénből, a figyelem egy pilv lanatra sem ernyedhet el: leg­utóbb is 200 tonna szén és 27 ezer köbméter gáz zúdult a vágatokra... A csapat négytagú, as „aszisztéria” 25 fős. A két napig tartó harkányi szakmai tanácskozás után tegnap a Mecseki Szénbányák két gázkitörésveszélyes üzemébe — István-aknára és Zobák- ra —, látogattak az ENSZ- szimpozion delegátusai. A Za­bákon leszálló huszonöt szak­ember az európai szociálist* országokból érkezett Baranyá­ba, s bár túlnyomó többségük mélyművelésű feketeszén-bá­nyákban dolgozik, a zobáki méretek valamennyiüket meg­lepték. Jazbinsek Vilmos főmérnök rövid tájékoztatójában a Za­bákon széleskörben alkalma­zott szénkimosatási eljárásról szólva elmondotta: enélkül a legakcióképesebb gyorsvágat- hajtó csapatok is egy helyben topognának. A gázkitörésve­szély teljes elhárítása termé­szetesen még Zobákon sincs megoldva: mind a folyamatos gáz-szintmérés, mind a gyors és hatásos riasztás vonatkozá­sában sok még a tennivaló. A metánmérés „automatizálása’’ egyébként megkezdődött: a gázkitörésveszélyes munka­helyeken metánmérőfejeket helyeztek el, melyek a föld­alatti diszpécsernél elhelye­zett műszerhez továbbítják az információkat. Egy százalék­nál magasabb metánszint ese­tén az automatika lekapcsol­ja a jelzővilágítást, amikoris azonnal be kell szüntetni a mozdony vontatásé szállítást. Még ígéretesebbek azok a kí­sérletek, melyek dr. Masszi Dénes geofizikus mérnök szeizmikus műszereivel kez­dődtek. E program célja, hogy a kőzetek belső mozgása kö­vetkeztében keletkező hangok elemzése útján adjon a gáz­kitörésekről előrejelzéseket. A több mint 600 méter mé­lyen lezajlott tapasztalatcsere és vita tegnap a késő délutáni órákban fehérasztal mellett folytatódott: a szimpozion vendégei a villányi pincegaz­daságot keresték fel. — Az ENSZ III. gázkitörésekkel foglalkozó szimpozionjának baranyai programja ma este zárul, amikor is Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója fogadást ad a ven­dégek tiszteletére. B. S. , Augusztusban végleg hazajövök“ Uitz Béla elutazott Budapestről Kevés híján fél évet vendé­geskedett Magyarországon a több évtizede Moszkvában élő Uitz Béla, s csütörtök reggel a moszkvai vonattal elutazott Budapestről. A 82 esztendős művész búcsúztatására a Ke­leti pályaudvaron megjelent Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes. Gádor End­re, a minisztérium képzőmű­vészeti osztályának vezetője, ott volt Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója. Mielőtt útrakelt a mester, az MTI tudósítójának elmond­ta, hogy néhány hónap múl­va, körülbelül augusztus ele­jén végleg visszajön szülőha­zájába. Budapesten kíván le­telepedni, s itt folytatja a több mint hat évtizeddel ez­előtt megkezdett képzőművé­szeti alkotómunkát. Kérésére olyan műtermet biztosítanak i Uitz Bélának, ahol az ő mű- j fajára jellemző monumentális alkotásokat is készíthet. Ide­haza először egy nagyméretű kompozícióhoz szükséges fel­gyülemlett élményanyagát ön­ti művészi formába: ecsetjé­vel emléket állít az oroszor­szági forradalmi harcokban részt vett magyar internacio­nalistáknak. Ennek előtte vi­szont Moszkvában még foly­tatja, s valószínűleg befejezi a „Láncoktól a csillagokig” című nagy sorozatát. Huszadik századi képzőmű­vészetünk reprezentatív gyűj­teménye — mint ismeretes — értékes alkotásokkal gazdago­dott a művész mostanrláto- gatásakor: Uitz Béla nemcsak a Nemzeti Galériában bemu­tatott (első önálló) kiállításá­nak anyagát, hanem további több száz művét is a magyar államnak ajándékozta a Ta­nácsköztársaság 50. évfordu­lója alkalmábóL 8 Orosházára megy a gyárvárosi úttörőzenekar Tegnap Pécsett járt az orosházi járás három vezetője — meghívást hoztak a gyárvárosi út­törő fúvószenekarnak. — Szél Lászlót, az oroshá­zi járási KISZ-bizottság titkára, Ambrus Pál já­rási úttörőtitkár és Ló- czi János, tótkomlósi tsz-elnök részben azért hívták a tavaszi szü­netre a gyárvárosi úttö­rőket, hogy szórakoztató hangversenyeket tart­sanak, de részben azért is, hogy tapasztalataikat adják át a nemrégiben alakult tótkomlósi úttö­rő fúvószenekarnak. — Hallottunk az or­szágos hírűvé vált gyár­városi zenekarról — mondják a „vendéghívó” vendégek — láttuk őket a tévében, gyerekeink magukkal hozták a hí­rüket Csillebércről, az úttörőfórumokról. A já­rásban vannak felnőtt fúvószenekarok, de kb. fél éve Tótkomlóson megalakult egy úttörőzene kar is. A gyerekeknek sokat jelentene, ha ta­nácsokat kapnának az „idősebb testvértől”. A gyárvárosi gyere­kek április 8-tól 12-ig lesznek az orosháziak vendégei. Csorvás, Tót­komlós, Nagyszénás, Ge­rendás, Kardoskút, Bé- késsámson községek sze­repelnek a ^hangver- senykörút programjában. Egész repertoárukkal mennek, hogy hol mi­lyen műsorral lépnek fel, azt majd a körülmé­nyek és — nem utolsó­sorban — az érdeklődés dönti eL A gyárvárosi úttörők a vendéglátók közlése szerint megláto­gatják majd az oroshá­zi üveggyárat, a környék olajmezőit, a korszerű mezőgazdasági létesítmé­nyeket, elsősorban a tót­komlósi hajtatóházat és a negyvenezres tojóhá­zat. A városi úttörők­nek ez bizonyára nagy élmény is lesz, s ilymó- don a hangversenykör- utat szerencsésen egy­bekapcsolják majd ta­nulmányi kirándulással is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents