Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
|?M. március 28< Dimont itt natiio % Magyarországon újszerű sorozat Föidralz és Irodalom . Éjra. szintézisbe kell hozni az elemeire bomlott tudományokat Beszélgetés Tüskés Tiborral Tüskés Tibor bejegyzett foglalkozása irodalomtanár, elismert neve az irodalomkritikában, az esszéirodalomban van. Most földrajzkönyvet ír. Az első kérdés tehát nyilvánvaló: — Hogy kerül a földrajz az irodalomhoz? — Előbb elmondom a történet jogi részét. A Móra Kiadó keresett meg, s kért: írjak egy-egy kötetet két újszerű és népszerű sorozatába, a Képes Történelem és a Képes Földrajz című sorozatba. Ilyen típusú könyvek Magyarországon eddig nem jelentek meg. Nekem 250 kép mellé kell 150 oldalnyi szöveget írnom. A sok kép vonzóvá teszi a könyvet, de a szöveg is önálló értékű, csakhogy a képpel együtt, a korszerű vizuális kultúra igényeinek megfelelően akar az olvasónak élményt adni. Most tehát egyhónapos alkotói szabadságom idején írom a Képes Földrajz Magyarország című kötetét, ami körülbelül jövőre jelenik majd meg. Mármost: hogyan kerül a földrajz az irodalomhoz? Először is szeretem ezt az országot, tehát nyilvánvaló, hogy érzelmi-indulati kapcsolatom van a természetével, földrajzával. De ennél sokrétűbb oka is van annak, hogy irodalmár létemre földrajzkönyvet írok. A földrajz ugyanis a tudományok fókusza. Kezdetben volt a mese, benne a helyszín. Például már a Homéroszban, amikor pajzsot kovácsolnak, benne van egy gazdag ipari tevékenység rajza is. Vagyis: az irodalom ezúttal gazdasági földrajz is. Csakhogy a földrajz, mint minden tudomány, differenciálódott. Ma már olyan önálló ágai vannak, mint a mikroklíma, vagy a meteorológia. Ezzel párhuzamosan a földrajz eltűnt az irodalomból. Például a tájleírás, ha benne is van egy-egy regényben, az már csak gyorsan átlapozandó felületet jelent az olvasónak. — Ha ez így van, akkor tulajdonképpen milyen műfajú könyvet ír? — Előbb hadd mondjam el: szerintem ma újra szintézisbe kell hozni az elemeire bomlott tudományokat. Éppen azért, hogy az ifjúságot megtanítsuk összehasonlítani, öszszefüggésekben látni. Ez ma [ nagyon fontos feladat, éppen a megnövekedett ismeretanya- | gú, s ezért differenciálódott, ; néha valóban „szakbarbáro- [ kát” kívánó tudományok I miatt. A könyv műfaját ille- j tőén azt vallom, hogy nem j vagyok híve a kialakult mű- ( fajok hagyományának. A mű j maga teremti meg műfaját. A j földrajzzal kapcsolatban: ez a tantárgy alacsony óraszáma miatt is, de egyébként, tekintélyével is valahol méltatlanul hátul áll a tantárgyak sorrendjében. Én azt szeretném megadni a 13—15 éves gyerekeknek, amit az említettek miatt az iskola nem adhat meg. Mégpedig ötletesen, olvasmányos formában, ha már mindenképpen műfaji meghatározásokat kell használni, hát akkor a legjobb értelemben vett esszé formájában. — De a Duna magyarországi szakaszának hossza akár az iskolai földrajzkönyvben, akár ebben a műben — ugyanannyi! — Kétségtelen. De lássunk csak egy másik számot: a föld 4—5 milliárd éves történetét így, ilyen szám formájában nem tudja érzékelni a 13—15 éves fiú, mert sem eny- nyi fűszálat, sem ennyi almát nem látott még. De menynyire másként érzékeli így: ha a föld eddigi történetét két hónapra zsugorítanám, akkor ebből mindössze az utolsó negyed óra volna az az idő, amelyben az ‘emberi élet jelen van. Ebből egy perc a magyarországi ember jelenléte, s csak egy másodperc a magyar emberé. Avagy ha eszébe jut a diáknak az a verssor, hogy „boldog órák szép emlékeképpen ...”, akkor tudja, Petőfi a bárányfelhő, a fátyolfelhő és a gomolyfel- hő közül az utóbbit láthatta, mert a lemenő Nap sugarai ezt festhetik rózsaszínűre. — Végül ebből az alkalomból kérünk egy rövid számver tést eddigi és készülő műveiről. — A különböző folyóiratokban megjelent irodalmi jellegű írások mellett 1958-ban adták ki Pécsi Művek című irodalmi szemelvényeimet, 1967- ben Pákolitz Istvánnal együtt szerkesztettem, továbbá elő- j szót írtam a Dunántúl című antológiához, 1968-ban Veres Péterrel együtt írtam a Párbeszéd a Balatonról című kötetet, ugyanakkor A déli part című tájesszét. Most írok tíz munkatársammal — így Tatay Sándorral, Ruffy Péterrel — egy riportkötetet, a Képes Történelem sorozatban, címe: Ezerszínű Magyarország. Irodalmi nevelés az órán kívül címmel elkészült egy kéziratom korrektúrája a Tankönyv- kiadó rendelésére. A Magvető Kiadó pedig az év második felében jelenteti meg Vallomás a városról című pécsi könyvemet. Különösen annak örülök, hogy Martyn Ferencet kérték meg: illusztrálja a kötetet. Földessy Dénes Pécsi írók sikere a fővárosban öt fiatal pécsi író, illetve költő — Arató Károly, Bertók László, Békés Sándor, Kampis Péter és Makay Ida —, mutatkozott be szerdán este Budapesten a művészeti KISZ-szervezetek Népköztársaság úti klubjában. A Jelenkor „törzsgárdájához” tartozó alkotók pályafutását méltatta Bertha Bulcsu József Attila-díjas író, röviden ismertetve a Mecsek alji város hazánk irodalmában betöltött szerepét Ezt követően a Fiatal Művészek Klubjának irdalmi színpada verseket és novellákat olvasott fel az öt pécsi szerző legújabb írásaiból, melyeket nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadott a közel 100 fős hallgatóság. Az irodalmi esttel egy- időben nyílt meg három - pályakezdő pécsi grafi- ! kus — Ficzek Ferenc, ! Kismányoki Károly és ; Halász Károly —, kama- ; rakiállítása. Ibafa -— pipák nélkül Kéíszázötvenkét könyvtári tag a háromszáznegyven lelkes faluban Kecskemét? — Barackpálinka. Harkány? — Gyógyfürdő. Ibafa? — Pipamúzeum. Városok, falvak, s mindegyik mellett ott van valami, amit illik tudni a városról vagy faluról, ami nevet, rangot ad neki. Ez a név, ez a rang azonban néha hátrányt is jelent. Mert, ha az átlagemberbe beidegződik, hogy Kecskemét és a barackpálinka ösz- szefügg, akkor hiába kerül iikármiyen másfajta ranglista élére ez a kiskúnsági város, az átlagembernek csak a barackpálinka jut róla eszébe. Aztán itt van Baranyában Ibafa. Ha kimondjuk a falu nevét, már előttünk is a szép pipagyűjtemény képe. Pedig nemcsak a híres pöfékelő szerszámok miatt érdemes felfigyelni erre a községre, hanem egyebek miatt is. Igaz, ezek az egyebek nem annyira látványosak, nem is egyedülállóak az országban, fontosságuk mégis nagy, s mégsem figyelünk rájuk eléggé. A napokban is füstszürke Warszawa gépkocsi állt az ibafai művelődési otthon elé, s Ivasivka Mátyás pécsi zenetanár és karmester szállt ki belőle. .Néhány perccel előbb vagy negyven ibafai fiú és leány vetette le nagykabátját odabent az otthon nagytermében. Negyven — a háromszáznegyven lelkes faluból. Szép szám ez, különösen, ha Bartókról, Kodályról és az úgynevezett komoly zene modern nagyságairól akarnak előadást hallgatni. Zenei kísérettel persze, de mégiscsak Bartókról és Kodályról, akiknek még Pécsett sincs akkora táborúk az ifjúság körében, amekkora a pécsi ifjúság lélekszámút tekintve lehetne. Ibafán a művelődésügy valóbán több annál, mint amiről a falu híres. S több, mint a hasonló lélekszámú dunántúli falvak művelődésügye. Az Orvaid Péterné vezette könyvtár is jó példa erre. Igaz, nem nagy az állomány: mindössze 1535 kötet. De tavaly 252 tagja volt, s ebből mintegy félszáz felnőtt olvasó. Félszáz a háromszáznegyven lelkes faluból. Aki ismeri a falusi könyvtárak olvasótáborát, az tudja csak értékelni ezt az arányt. Igaz, a faluban általános iskolai diákotthon is működik, s lakói nagymértékben segítették az éves könyvforgalom 2 és félezer kötetre való növekedését. Csakhogy a diákotthonnak is. van könyvtára, meg az álta- j lános iskolában is majd fél- ezer kötet áll a gyerekek ren- j delkezésére. A két és félezer i kötet tehát mindenképpen szép szám Ibafán. S szép szám a közel félszáz állandó felnőtt olvasó is. De más módon is a művelődésügy élvonalbeli községévé vált Ibafa. A szeptemberben átadott könyvtára után októberben Szabó Endre tanár vezetésével megalakult a falu ifjúsági klubja, s azóta váltakozva hat és huszonöt tag között rendszeresen összejár a tagság. Pedig előtte szinte lehetetlennek tartották a falu ifjúságát összegyűjteni. Többnyire persze szórakoznak, lemezeket, magnetofont hallgatnak — mikor mit hoz be valaki, mert nekik még egyik sincs —, de komoly kérdésekkel is foglalkoznak. így a klubban dr. Nagy Gyula az Adriai tengerről, dr. Szabó Ernő a nő- gyógyászati betegségekről lányoknak, Kasper Ferenc az időszerű politikai kérdésekről, Ivasivka Mátyás a zenéről tartott előadást. Váczi Mihály- esbet szerveznek, aztán autóbusz különjárattal megnézték a Kaposvári Csíky Gergely Színház előadását, továbbá fogadták az ugyancsak külön- busszal érkező környékbeli ifjúsági klubok tagjait Eszperantisták a Volán-klubban Az AKÖV Trafika Gru- bó csoportja szerdán este a Volán-klubban sikeres klubestet tartott. Az estélyen bemutatták a Magyar Eszperantó Szövetség által készített Eszperantó Fontó című színes hangos filmet, valamint az első nemzetközi sikondai úttörőtáborban felvett keskeny- filmet. Az Egyetem utcai eszperantista pionírok szereplésükkel színesítették a műsort, melyen részt vettek a pécsi eszperantó csoportok tagjai. Remélik, hgoy a többi csoport is hasonló összejövetelekkel járul hozzá az eszperantisták barátságának bővítéséhez. Történelemből van a legtöbb rossz jegj Nehéz tantárgy-e a történelem? Tanároktól hallottam, hogy érettségi vizsgán egy diák nem tudta megmondani, mikor volt a mohácsi vész, de nagyon szép, átfogó képet nyújtott a korról. Más példákkal, de számos hasonló intő jelet tapasztaltak a főiskolai felvételi vizsgákon a történelem szakra jelentkezők között is. Történelemtanításunk körül tehát valami nincs rendben. Ezért örülnek a történelemtanárok annak a nemrég megjelent, szerény borítójú könyvnek, .amelynek szerzője, Vas Károly, hosszú időn keresztül a Tanárképző Főiskola történelem tanszékének vezetője volt, de nyugdíjba Vonulása óta is tanít a Főiskolán. Pedagógusi és tudományos pályájának gazdag tapasztaMegbúvó könyvtárak Kalandregények, fantasztikus könyvek, útleírások a legkeresettebb olvasmányok Csaknem minden iskolában van könyvtár. Mióta a középiskolák önálló gazdasági egységként működnek, maguk határozzák meg, hogy mekkora összeget áldoznak az iskolai könyvtár fejlesztésére. Természetesen nem vásárolhatnak meg minden érdeklődésre számot tartó könyvet, hanem főként a kötelező olvasmányokat, a tananyag mélyebb megismerését szolgáló könyveket, lexikonokat, antológiákat. A kötelező olvasmányokból több példány sorakozik a polcokon. Szükség is van rájuk, mert1 még ezt is elkapkodják a gyerekék, amikor közeledik a kötelező olvasmányt feldolgozó óra. * A Leöwey Gimnázium két egymásba nyíló könyvtárhelyiségébe be sem lehet férni a nagyszünetben. Gelencsér Gé- záné, a könyvtár vezetője csak int, hogy nézegessek addig, amíg le nem zajlik a nagy roham. A lányok gyakorlottan mozognak a polcok előtt. Itt ugyanis megvalósították a szabadpolcos rendszert. Igaz, megesik, hogy nem oda teszik vissza a könyvet, de megéri. Körülbelül 5000 kötetjük van. Ezen kívül még egy tanári és idegen nyelvű könyvtár működik az iskolában. Belelapozok a kölcsönzési füzetekbe. Jó ez a nyilvántartás, nyomon követhető, hogy mit olvasnak a gyerekek. Az elsős lányoknál még a lányregények, a „pöttyös” könyvek dominálnak, aztán lassan egy-egy klasszikus mű következik. A fiúknál a kalandregények uralkodnak. — Olvassák a mai magyar irodalmat? — Azt mondhatnám, hogy a helyzet tűrhető. * Rét utca 41. Ipari Szakmunkásképző Intézet. — A Munkaügyi Minisztériumhoz tartozunk és évente emelkedő összeget kapunk a könyvtár bővítésére. Az idén 12 000 forint áll a rendelkezésünkre, tehát nem panaszkodhatunk — mondja Király György tanár, a könyvtár vezetője, miközben bevezet a könyvtárszobába, amely meglehetősen szűk, másfélszer négy méteres helyiség. — Könyvtárunk 2800—3000 kötettel rendelkezik. Az itt látható állománynak mintegy huszadrésze a szakmai anyag, a többi szépirodalom. — Nem furcsa ez egy szakmunkásképző intézményben? ■— Elgondolásunk szerint a szakkönyvet, amelyre tanulóinknak állandóan szükségük van, jó, ha megveszik maguknak. Nem szabad /elfelejteni, hogy 160—450 forint ösztöndíjat kapnak havonta. Ezenkívül évente 5—6 ezer forint értékű ajándékkönyvet adunk a tanulóknak, A kölcsönzési nyilvántartások szerint főként a kalandos, fantasztikus könyvek és az útleírások fogynak. * A nagymúltú iskolák köny- nyebb helyzetben vannak, mert évtizedek gyűjtőanyaga halmozódott fel könyvtáraikban. A Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola könyvtára például anyagának egy részét a volt tanítóképzőtől örökölte. Korszerű fémállványokon sorakoznak a kötetek. — Szakközépiskola is vagyunk — mondja Papp Gyula tanár, a könyvtár gondozója —, s a rádiós és műszaki anyagunk a jelenlegi 4300 kötetnek egytizedét teszi ki. — Nem kevés ez? — Valóban az, de fiatal iskolatípus vagyunk. Egyébként a minisztérium is ismeri a problémát, és az új rendelet szerint a gyarapításra szánt összeg felét kell a szakkönyvtár bővítésére fordítani. A kölcsönzési füzetek szerint van olyan osztály, ahol egyáltalán nem olvasnak. — Ez először engem is meglepett. Megvizsgáltam s kiderült, hogy ezek a gyerekek otthon, a szülői könyvtárban hozzáférnek minden őket érdeklő műhöz. * Jóleső érzés a rendbentar- tott állványok között sétálgatni, böngészgetni. Fontos szerepük van ezeknek a könyvtáraknak. Otthonossá teszik a gyerekeknek a mozgást a könyvek világában, hozzászoknak a diákok, hogy a könyvtár műhely, ahol hiányos ismereteiket kibővíthetik, s a könyvekben barátokra lelhetnek. Móló A haliéi Akadémia elnöke Pécsett A Magyar Tudományos Akadémia vendégeként Magyarországra érkezett dr. Mothes K., a több mint 350 évvel ezelőtt alapított és Hal- leben székelő Leopoldium Akadémiának az elnöke. Dr. Mothes K., aki a hallei egyetem tanára, világhírű növénybiokémikus és geobotanikus, ellátogatott Pécsre is. Itt felkereste dr. Horváth Adolf Olivér kandidátust. Rövid mecseki túra után, tudományos dialógust folytatott vele a Mecsek növényföldrajzi problémáiról. — Kiváló a Nádor. Elnyerte a kiváló címet a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat Nádor Szállodája. Az ezzel kapcsolatos ünnepségeket hétfőn délután rendezik. latait tartalmazó könyvéről A történelemtanítás módszertanáról érdeklődtem, amiken — éppen egy óra után — felkerestem a Főiskolán. — Milyen problémákkal küzd történelemtanításunk hogy ennyire nagy az érdeklődés a tanári segédkönyt iránt? — Röviden úgy foglalhat nám össze, hogy a tananya? nem felel meg a tanulók élet kori sajátosságainak. Bár a; iskolareform sokat javított i helyzeten, még mindig nerr tartunk ott, ahol kellene. A gyerekek elvont, elméleti fogalmakkal teletűzdelt anyagot kapnak, ahelyett, hogj egyes- történelmi eseményei elemzésével, a tanárral kö zösen szűrnék le a követkéz tetéseket. Nem csoda tehál hogy a bizonyítványokba! manapság történelemből vaj a legtöbb rossz jegy. — Úgy tudom ennek i könyvnek megvoltak az előz ményei... — Az 1954-ben és azutái írott főiskolai jegyzetein hosszú időn keresztül egye térni tankönyvként is szere peltek, mint az első marxis ta módszertani kísérletek. Ű könyvemnek másik forrása ; gyakorlat: nemcsak több évti zedes pedagógusi működésen- hanem az 1959—60-as tanév ben a Tanárképző Főiskol. gyakorló iskolájában végzet kísérleteim. Egy VIII. osztály ban új módszerekkel pró bálkoztam a munkásmozgalon történetének tanításában. Ta pasztalataimat a refonmtan terv kialakításában, ehrende zésében is felhasználták. — Ez a kísérleti tanítás az is bebizonyította, hogy le he élményszerűen és érthetőe- történelmet tanítani... — Meggyőződésem, hog először is a tanárnak kel azonosulnia azzal az anyag gal, amelyet tanít. Erre a érzelmi hatásra a gyerekek i képesek lelkesedni azokés az eszmékért, amelyekért munkásmozgalom legjobb j; küzdöttek. — Öráimo akkoriban ott ültek középiskolai tanárok i a volt főiskolai hallgatóim ke zül is sokan, s közülü többen bevallották, hogy 01 értették meg amit a móc szertani órákon tanultak. — Tudomásom szerint U nár úr a főiskolai gyakorit tain is új módszert alkalma a hallgatók körében.. „ — Ennek az a lényegi hogy az ismeretszerzéssel egy időben a tanári készségeket ki kell alakítani gyakorlat ű ján. Ezért a hallgatók mi az első évtől kezdve begy; korolják, hogyan kell taníts niuk azt az anyagot, amelj lyel éppen foglalkoznak. - Ahogy figyelem, szívese vesznek részt ezeken az őr; kon. Marafkó László Horganyzó segédmunkásokat 42 órás munkahéttel asztalos szak-, betanított- és segédmunkásokat 44 órás munkahéttel JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL FELVESZ A PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT w. n.
