Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

1969. március 25. Dunammi napio 5 Ülést tartott a Pécsi városi Tanács vb-a Jóváhagyták a Szigeti városrész rendezési tervét f&setí ,fcs= ___________________________a varosok konferenciája H éttőn délelőtt ülést tartott a Pécsi városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Napirenden szerepelt többek között a Szi­geti városrész részletes rende­zésének terve, amely szerve­sen illeszkedik a város fej­lesztési programjába és meg­határozza ennek a területnek kialakítandó arculatát. Az érintett területet északon a Kodály Zoltán út és az Ifjú­ság útja, keleten a Landler Jenő út és a Rákóczi út, délen a tervezett 6-os út nyomvo­nala, nyugaton pedig a Hon­véd utca, Szigeti út, Tüzér utca határolja. A részletes rendezési terv általános irányelveket tartal­maz, hiszen a program vég­rehajtása hosszú éveket vesz igénybe. A megvalósítás első szakasza a Szigeti úttól délre eső területen már folyamat­ban van, s a második szakasz előkészítése folyik most a Szigeti út, Rókus utca, Ifjúság útja és Honvéd utca által ha­tárolt területen. Az előbbin mintegy 1300 lakást építenek 1969—70-ben, az utóbbin pe­dig 1971-től 1800—2000 lakás létesítésére kerül sor. A terv szerint a Szigeti vá­rosrész rendezésre kerülő területén 10 000 ottmara­dó lakos mellett kb. 25 000 új lakos letelepítésével számol­nak. A merőben új városrészt tehát csak erőteljes szanálás­sal lehet létrehozni. A végre­hajtó bizottság mégis úgy dön­tött, hogy nem szabad a min­denáron való szanálás állás­pontjára helyezkedni, ezért utasította az illetékes szerve­ket: újólag vizsgálják meg a szanálandó területet a város­képi szempontból megment­hető épületekre vonatkozóan. A Petőfi utca és a Szigeti út, illetve a Doktor Sándor utca keresztezésével négy szektorra osztja a terv a vá­rosrészt. Az északkeleti terü­letrészre szőnyegbeépítést ja­vasol a terv és módot ad a lakásigények széles skálájának kielégítésére esetleg OTP-ak- ció keretében. A másik három szektor jellegzetes beépítési módja hagyományos utcára emlékeztet, visszahozva és új tartalommal telítve a város­építés ősi alkotóelemeit, az utcákból és terekből kompo­nált városépítészeti együtte­seket. Általános elv, hogy az épülő házak földszintjeire nem helyeznek el lakásokat, hanem üzletek, garázsok, rak­tárak céljára hasznosítják azokat. Az épületek váltakozó emeletmagasságai, valamint az elhelyezett üzletek és intéz­mények izgalmas, váltakozó utcaképet adnak. Foglalkozik a terv a női munkaerők helyi foglalkoztatásának problémá­jával is két bázis-iparterület- re vonatkozó javaslatával a Sopiana üzemrésze, illetve a Cipész Ktsz területének kör­nyékén. A végrehajtó bizottság rö­vid vita után elfogadta a ren­dezési tervet és utasította az illetékes tanácsi osztályokat a területre vonatkozó beruházá­si program megrendelésére. A továbbiakban a vb. meg­hallgatta és megvitatta a Me­gyei Tanács Gyógyszertári Központjának beszámolóját Pécs város gyógyszerellátásá­nak helyzetéről, majd Horváth Lajos vb-elnök előterjesztést tett a Magyar Városok II. Országos Konferenciájának Pécsett történő megrendezé­sére. Az első ilyen konferen­ciát 1957-ben tartották Debre­cenben. Azóta a magyar vá­rosok fejlődésében olyan vál­tozások mentek végbe, ame­lyek indokolják az új konfe­rencia összehívását. Ez egy­ben alkalom lenne arra, hogy összegezzék városaink negyed- százados fejlődését, s ezzel az esemény beilleszkedne felsza­badulásunk 25 évfordulójá­nak ünnepségeibe. Ezt a célt szolgálja egyébként a konfe­rencia időzítése is. November 27—28—29-én tartják majd meg, Pécs felszabadulási ün­nepségsorozatához kapcsoló­dóan. A vb. jóváhagyta a kon­ferencia megrendezésének ter­vét és engedélyezte, hogy a költségvetési tartalékból 100 ezer forinttal járuljon hozzá Pécs város a konferencia meg­rendezésének költségeihez. Űjra termelnek az algyői olajkutak A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi olajbányászai az év első heteiben olajtűzzel, az elmúlt hetekben pedig az algyői olaj­mezőt fenyegető vízzel küz­döttek meg sikeresen. Az olaj- kitörés szennyét takarító mun­kások az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság dolgozóival már mind a tizennégy elöntött olajkutat kimentették a bel­vizekből. Munkájukat bonyo­lította, hogy a vizeket sok he­lyen a 168-as olajkút kitöré­sének szennye, olaja borította. Ezt folyamatosan leégették, s úgy emelték a vizeket a Ti­szába, hogy olajszennyeződés ne veszélyeztesse a folyó élő­világát. Az áldozatos munka eredményeként ma már újra termelnek a vízzel elöntött algyői olajkutak. Ismertették a vb. előtt a Városi Tanács VB és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa által „Kiváló vállalat” cím elérésére kiírt pályázat ered­ményét. Tizennégy tanácsi vállalat közül 8 pályázta meg a kitüntető címet elmúlt évi tevékenységével. Az eredmé­nyek alapján három vállala­tot találtak alkalmasnak a felterjesztésre, s ezek közül a vb. a Pécsi Sütőipari Válla­latot ítélte legjobbnak. Így ezt a vállalatot terjesztik fel Pécs­ről, s május 1-re eldől: mél­tó-e a megtisztelő cím vise­lésére a pécsi vállalat. Leskelödlem Csúnya tulajdonság, tu­dom. Mégsem tartok nyil­vános bűnbánatot (tudniillik nyilvánosan leskelődtem) — mert e bűn most tömegsport nálunk. Nálunk, Ujmecsek- alján. És mivel a tömeges megmozdulásokra oda kell figyelni (történelmi lecke ez), hát én idejében szólok. Mert ugye ennek előtte volt az a helyzet, hogy öt gombért, vagy fél méter kö- perszalagért (a dühösebbek néha gatyamadzagnak titu­lálták) vagy egy konnekto­rért — buszra ült a dolgozó és növelte a város amúgyis zsúfolt üzleteinek forgalmát. Ha akarta, ha nem. De most készülőben a Csoda, — bű­nöm, bűnünk okozója — az Áruház. S hatalmas kiraka­tai szemérmesen, mégis ka- céran, mint bokamutogató szépasszonyok hajdanán — leplet viselnek. Azaz függönyt, mely alól kivillannak tarka cipellők és habos fehérne­műcsodák meg ínycsiklan­dó ételekre váró abroszok, meg egy kis izgalmas ösz- szevisszaság itt-ott. . Szó­val most már tetszenek érteni?! Jobb ez kérem minden reklámnál. Mert ugye, jön az ember a munkából. Már bevásárolt, tehát fáradt és nyűgös, ci­pel öt-hat kilót a két sza­tyorban. Rohan haza. De nem! Megáll! A kirakat előtt — sorstársi csoportba verődve — három férj áll. A nejek pedig lehajolva mint gyermekkorukban a kulcslyukon kukucskálnak! Hát én is. Micsoda pulcsi és a cipők és...! Mintha a súly­talanság állapotába került volna két szatyrom. A fe­jekben — lelki szemeimmel látom — számok röpködnek, összegek, műveletek: össze­adás, kivonás, osztás. S mindez szinte órákon belül valósággá szépül, hisz már olvashatjuk a szerény cé­dulácskát: „Nyitás március 26-án”. (Béláné) mmm §Jg flfSil : pK . Tegnap a Szigeti úti lakótelep építkezésén beemelték az elsfi panel­falakat a Szigeti út frontján épUló ötszintes lakóházak alapjaira Két és fél millió forintért Megnyílt a mohácsi ABC-áruház Röpcédulát is szórtak Mo­hácson és a környező közsé­gekben. De dicséretére legyen mondva, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Válla­latnak nem kell sokáig reklá­moznia a mohácsi új ÁBC- áruházat, amelyet itt építet­tek fel a Pécsi út—Kossuth utca kereszteződésénél: tegnap i reggel félhétkor tárták ki elő- I szőr az áruház üvegajtaját és I a sortálló tömeg bevonult. A I város, illetve a kereskedelmi j vállalat vezetői, akik első nap, ■ a nyitás alkalmából nézték a \ szép élelmiszer-kombinátot — • találgattak: a kíváncsiság vagy I a tényleges igény vonzza-e már „Két nap a demarkációs vonalon“ Űff örök harci jáfáka „A baranyai munkások, a mecseki bányászok ellenáll­tak, tiltakozásul abbahagy­ták a munkát, sztrájkoltak. Amikor megalakult a Ta­nácsköztársaság, jelentkez­tek a Vörös Hadseregbe. Harci játékunkat az ő em­lékükre rendezzük. Ezért a történelmi hűséghez ragasz­kodva a harci túra parancs­noksága vörös őrségeket ál­lított fel a közel 35 kilomé­teres útszakaszon, a hírek közlésénél az összekötőkre épít, titkos parancsokat ad.” Mindez Hosszúhetényben hangzott el, ahol az első Vörös Őrség ismertette a paj­tásokkal az első nap „Nyílt parancsát”. A feladatokat ttikos írásban kapták meg. A Vörös Őrség tagjait a „munkás-paraszt hatalomért” jelszóval kellett megszólíta­ni, a válasz: „Világszabad­ság!” Ezután a különböző állomásokon a legváltozato­sabb feladatokat kellett meg oldania a tizenegy csapat­nak, mivel minden járásból és városból egy-egy, Pécs­ről három csapat vett részt a harci túrán, természete- seú versenyben is álltak egymással. Fel kellett sorol­ni az úttörőknek például a Tanácsköztársaság idején megjelent újságokat, át kel­lett kelni az egylpori demar­kációs vonalon, kultúrmű­sort adni, titkos parancsot keresni 30 méteres körzet­ben; úgyhogy az első nap után fáradtan tértek nyugo- v óra a szálláshelyen, ahol Albert István munkásságá­val ismerkedtek, korabeli dokumentumokat tanulmá­nyoztak. Másnap, 23-án fél hétkor riadó-ébresztő, irány a lövé­szet Mecsekfalu határában, majd a faluban személyle­írás alapján meg kellett ke­resni egy embert. A továb­biakban sebesültszállítás, elsősegélynyújtás, kötélmá­szás, kézigránátdobás fá- rasztotta^a lelkes túrázókat, végül csatakiáltást kellett szerkeszteniük, és az új sás- di emlékmű előtt jelentést tenni a kétnapos túra ered­ményeiről. Minden feladatért pontot kaptak a pajtások, az összesítésben igy a pécsi Belvárosi iskola Ságvári Endre Úttörőcsapatát képvi­selő harci raj szerezte meg az elsőséget 84 ponttal. — w ét — az első órákban a vásárlókö­zönséget? Ugyanis délelőtt 10 órakor a bevétel már túlha­ladta a 20 ezer forintot Mindkét álláspont igaz. Az árukkal megrakott gon­dola-sorok között nagyon sok sétáló, nézelődő asszonyt lát­tam: megnézték a jénai tála­kat, szemügyre vették a hús-, mák-, diódarálókat, étkészle­teket, műanyagedényeket, kon- zerveket, a falra függesztett — kovácsoltvas díszítőelemeket — a bejáratnál, lévő „mini­presszóban” megkóstolták a duplafeketét. Egyelőre üres i kézzel távoztak, csupán „be- I ugrottak”, körülnéztek, lehet, I hogy egy óra múlva, vagy dél- I után már mint vásárlók tér­nek vissza. A tömeg hullámzik föl-alá. Mit lehet itt kapni? Mindent, ami élelmiszer és konzerváru és persze a legszükségesebb háztartási tisztítószereket, sőt iskolaszereket is. A vállalat igazgatója — Bácskai Frigyes — elmondja, hogy az áruház összköltsége két és fél millió forint volt. Az indító árukészlet értéke közel egymillió forint. A közelben van két nagyobb üzem. Alig néhány lépésnyire a Mohácsi Farostlemezgyár la­kótelepe. Nagyon sok családi ház is épült az utóbbi évek­ben valóságos utcákat alkot­va. A lélekszám tehát gyara­podott. De a közeli községek­ből bejáró dolgozók is éppen itt várakoznak a hazafelé in­duló autóbuszokra. Az ÁBC-áruházat tehát — a városi tanács jóvoltából — a lehető legjobb helyre épí­tették. Vöröskeresztes küldött­értekezlet A III. országos kongresz- szusra készülve a Vörös- kereszt hétfőn megtartotta a Pécs városi küldöttérte­kezletét. Jakab Ferencné, a Vörös- kereszt városi szervezetének titkára beszámolójában el­mondotta, hogy 1964-ben a II. kongresszus határozta meg azokat a feladatokat, amelyeket a Vöröskereszt­nek teljesítenie kellett. 1968- ban 884 felvilágosító jellegű előadás hangzott el mintegy 36 000 hallgatóval. Ugyan­csak a múlt évben 5000 ön­kéntes véradót sikerült meg­nyerni a nemes ügynek, amely bármennyire magas számot is jelent, a város la­kosságához viszonyítva saj­nos némileg elmarad a vá­rakozástól, mert Komló la­kosságának mintegy — 10 százaléka tartozik az önkén­tes véradók közé. A polgári védelmi feladatokra felké­szülve létrehozták az „egész­ségügyi szakaszokat”, ame­lyeknek mintegy 1500 tagja van. Minden általános- és középiskolában működik vö­röskeresztes szervezet. A beszámoló után vita következett, majd megvá­lasztották a vezetőséget, amelynek elnöke, illetve tit­kára továbbra is dr. Breila István és dr. Jakab Ferenc­né lett. A csúcsvezetőségbe beválasztották a kerületi fő­orvosokat is. A küldöttértekezleten ün­nepélyesen kiosztották az egészségügyi munkában ki­tűnt aktivistáknak a kitün­tetéseket. A „Vöröskeresztes munkáért” aranyfokozatát kapta Hegyvári Pálné, ezüst­fokozatát dr. Lotz Ernő. Dunántúli színházi napok Tegnap, március 24-én este 7 órakor a Kapos­vári Csiky Gergely Szín­házban megnyitották a dunántúli színházi napo­kat. A tervek szerint ugyanis az idén öt alka­lommal rendeznek szín­házi fesztivált, illetve színházi napokat az or­szág különböző városai­ban. A sort a nyíregyhá­zi jubileumi színházi he­tek nyitották meg febru­ár 6-án a város egykori színháza alapításának 75 éves fordulóján. A teg­napi rendezvénysorozat­ra — mint már évek óta — a győri, pécsi, veszp­rémi és kaposvári szín­ház társulata érkezett meg, hogy mindegyikük egy-egy modern magyar drámát mutasson be. A négynapos rendezvényso­rozat a Pécsi Nemzeti Színház bemutatkozásá­val kezdődött tegnap es­te: Dévényi Róbert Páros merülés című darabjának előadásával. A bemuta­tón a színművészeken és a technikai személyzeten kívül részt vett Dobai Vilmos, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője, a Páros merülés rendezője is. Ma, március 25-én délelőtt 10 órákor a Szín­házművészeti Szövetség rendezésében vitát tarta­nak a pécsiek előadásá­ról, illetőleg a drámáról. A tárgyalóteremből: A Bagó testvérek Súlyos és könnyű test! sértés, lopás és orgazdaság bűntette miatt került a vád­lottak padjára a három Bagó testvér, névszérint Bagó Kálmán 32 éves és Bagó László 34 éves pécsi fuvaros. Bagó Gusztáv 30 éves pellérdi tsz-tag, vala­mint a 24 éves Papp Jó- zsefné, aki Bagó Gusztáv élettársa. A múlt év júliusában Ba­gó Kálmán, Gusztáv öcs- csével és Papp Józsefnével beállított Kalányos József pellérdi lakására és azt kö­vetelték, hogy a vele együtt­élő Pápai Mária, aki ko­rábban Bagó Kálmán élet­társa volt, jöjjön velük és lépjen újra életközösségre Bagó Kálmánnal. A tilta­kozó Kalányos Józsefet és Pápai Máriát, valamint Ka­lányos fogadott fiát, Ko­vács Józsefet a két Bagó botokkal és vasvillával vé­resre verték. A megindult rendőri eljá­rás során aztán az is ki­derült, hogy Bagó Kálmán, aki a Patyolatnak fuvaro­zott, a lenlombált csoma­gokat felnyitotta. 2670 fo­rint értékű ruhaneműt el­tulajdonított és azt bátyjá­nál. Bagó Lászlónál rejtet­te el, ahol a rendőrség meg is találta a lopott hol­mikat. A Pécsi Járásbíróság a büntetet* előéletű fivéreket bűnösnek mondotta ki és Bagó Kálmánt 2 évi és 4f hónapi szigorított börtönre és ezer forint pénzbünte­tésre, Bagó Gusztávom 1 évi, az orgazdaságot elkö­vetett Bagó László* 10 hó­napi szigorított börtönre, a büntetlen előéle ű Papp Jó­zsef nét pedig 500 Ft pénz- büntetésre ítélte. GAZ 5I-es, GAZ 63-as típusú elhasználódott teher­gépkocsit felújítottal 35 000—38 000 Ft-ert azonnal kicseréljük. GAZ fődarabok javítását (motor stb.) csere alapon vál­laljuk. Külön kívánságra a gépkocsit új gumiabroncsokkal és új akkumulátorral látjuk el. GAZ 51-es és GAZ 63-as tehergépkocsi típusban II. szemlét, középjavítást vállalunk. Mezőgazdasági üzemek részére a 20 százalékos kedvez­ményt biztosítjuk. Karambolos s emélygépkocsik javítását, személygépko­csik középjavítását vállaljuk. Kárpitos munkákat, hűtőjavítást vállalunk. Cím: AFIT XI., SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT SZEGED, Tolbuhin sgt. 9—11. Telefon: 15-491. I t 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents