Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

fM9c mérchis M DmiOntOH Rfflttl« 11 Vízvezetéket kap Cserkút A terveket most hagyják jóvá — Tizenhat közkút lesz a faluban A nyárra elkészül a vízmű Meübevágő riportot láttunk Január közepén a tévében. A cser kúti igazgató-tanító verse nyomán elszomorító szavak hangzottak el a faluról, el­keseredett embereket láttunk kiszáradt kútjaik előtt El­apadt a víz! S miért? Mert a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat tervei teljesítése során nem gondolt a Jakabhegy al­jában települt kis falu la­kosaira, akiknek kútjaiból. el­szívta a bánya a vizet A párperces riport azonban nem volt teljes. Több tényt kell figyelembe venni ahhoz, hogy reálisabb képet kap­junk Ezeket szeretnénk most az olvasó elé tárni. Nem érhet gsemrehányás Tóka Jenó, a MÉV igazga­tója röviden összefoglalta munkatársunknak az ügy előzményeit — Már a 60-as évek elején felmerült annak lehetősége, hogy a Cserkút védőpillére közelében sorrakerülő bá­nyászkodás miatt esetleg za­varok lesznek a falu vízellá­tásában. A vállalat már ak­kor megbízta az Urántervet a falu vízellátási tervének ki­dolgozására. Ez megtörtént, de semmi több, hiszen nem is volt szükséges. 1968 ele­jén tárgyaltunk az esetleges művelés lehetőségéről, de dön­tés nélkül. Valami kiszivárog­hatott erről a megbeszélésről, mert hamarosan jelentkezett Cserkutról egy Nagy Ferenc nevű nyugdíjas azzal, hogy a kútjából elapadt a víz. JSz volt az első jelzés. — Tudjuk, hogy az elmúlt év csapadékban különösen szegény volt, így nem lepett meg bennünket, amikor a nyár folyamán szaporodtak a panaszok a község kútjaiban történt vízszint-csökkenésről. Ezért elövettük a régi terve­ket, egyúttal pedig utasítottuk a vállalat hidrogeológiai szol­gálatát a cserkúti kutak fo­kozottabb ellenőrzésére. — A kapott eredmények ősszel már jelezték annak lehetőségét, hogy esetleg a bányászati te­vékenység miatt megy el a víz. Ilyen alapon döntöttünk úgy, hogy a cserkuti vízhely­zetet bányakárnak minősít­jük és napirendre tűztük a tervek szükséges átdolgozását, bár a rendelkezésre álló a da tok nem bizonyították hitelt érdemlően a mi vétkességün­ket. — Akkor arra az álláspont­ra helyezkedtünk, hogy a jc idő beálltával megkezdjük a; érdemi munkát és rendezzük Cserkút vízellátását Ez — hangsúlyozom — 1968 őszér volt. A helyzet a fagyok be álltával természetesen rom­lott de ezzel számolni is le­hetett. És erre jött a tévé emlékezetes — és szerintünk megalapozatlan — riportja. — És mi történt azóta? Fo­lyamatosan szállítjuk a vizel a faluba saját öntözőautónk­kal. A vízellátás terveit be ruházási osztályunk elkészí­tette és azok jelenleg enge­délyezés alatt állnak. Egyút­tal tovább figyeltetjük a cser­kuti kutakat. A mérési ered­mények bennünket igazolnak. A bányászati tevékenység ab­ban a térségben nem szüne telt, s mégis január—február­ban általában másfél, de he­lyenként 6 méterrel emelke­dett a kutakban a vízszint. Azt hiszem, ez is világosan mutatja, hogy a kutak kiszá­radásában nem kis szerepe volt a csapadékszegény idő­járásnak, bár — és ezt nem tagadom — a mi bányászati tevékenységünk is hozzájárult némileg. — A tendenciózus beállítá­sú riport után voltak olyan hangok, hogy a mi vállala­tunk elveszi a vizet Pécstől is. Szeretném elmondani, hogy a város nyugati víznyerő te­rületéről az eredeti’eg szer­ződésileg lekötött napi 20 000 köbméterből ma már csak éOOO-et veszünk igénybe, hi­szen a vállalat ipari vízszük­ségletét igyekszünk mindin­kább saját erőből megoldani. Végezetül ezt mondta Tóka Jenő igazgató: — Ha ebben az ügyben minket valaki elmarasztalhat, úgy csak túlbuzgóságunk miatt teheti ezt, hiszen mi már akkor foglalkoztunk Cserkút vízellátásának ren­dezésével, amikor a tényleges bányakár még be sem követ­kezett. 2,5 millióba kerül Cserkút vízellátására tehát már évekkel ezelőtt tervek készültek, azokat a mai hely­zetnek megfelelően átdolgoz­ták. Mi történt azóta? Erről a MÉV beruházási osztályá­nak vezetőhelyettese, Heller Alajos a következőket mon­dotta: — Először talán föld alatti szempontból kellene tisztázni a dolgot Köztudott, hogy a bányászkodás során lakott te­lepülések, nagyobb létesítmé­nyek alatt — a károsodások elkerülése végett — védő- pillért kell hagyni. Ez Cser­kút alatt is megvan és ehhez mind a mai napig nem nyúl­tunk hozzá. A védőplilértől távolabb azonban folyik bá­nyaművelés és ennél bizo­nyos szívóhatás jelentkezik. Ez szakemberek előtt nem is­meretlen dolog, ezért is fog­lalkoztunk a dologgal már ko­rábban is. A probléma ott jelentkezett, hogy a falu kút- jai és a művelt bányatérség között nincs egy vízzáró ré­teg, ami az elszivárgást meg­akadályozná. A kutak elapa­dásának egyik oka tehát ad­va van. Sokkal jelentősebb azonban a másik ok, a tartós szárazság, ami ősszel olyan súlyos helyzetet idézett elő. — Ami a terveket illeti, azok készen vannak, s jelen­leg engedélyezés alatt állnak. A kivitelezőkkel — a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat mecseki kerületével és az Építőipari Vállalattal — pe­dig megegyeztünk már a munkálatok sürgős elvégzésé­ben. Véleménynük szerint a harmadik negyedévben Cser- kuton már nem lesz vízprób- léma. A MÉV mintegy 2,5 milliós költséggel vezeti be Cserkutra a Kővágószőlős feletti iker­tárolóból a vizet. A tervek szerint 16 közkutat létesíte­nek a faluban. A lakosság azt szeretné, ha valamennyi házba bevezetnék a vizet, — Ehhez azonban serA a KÖJÄL sem pedig a járási tanács nem járul hozzá. Ez esetben ugyanis gondoskodni kellene a falu megfelelő csatornázásá­ról is, amire nincs lehetőség. A magyarázat kézenfekvő: ha a cserkuti kutakból elviszi a vizet a bányaművelés, ugyan- úpr a falu szennyvízét is el­vinné. Márpedig, ha minden házhoz bevezetnék a vizet, az előbb-utóbb fürdőszobák és vízöblítéses W. C.-ék létesíté­séhez is vezetne. Ezek szenny­vizét pedig csak szabálysze­rű csatornarendszerrel lehet elvezetni. A falu megnyugodott Mindezek ismeretében mi­lyen jelenleg Cserkuton a vízhelyzet? Komáromi Sán­dortól, a kővágószőlősi kör­zeti tanács elnökétől kértünk erre nézve tájékoztatást. ö mielőtt egy szót is szólt vol­na, az éppen közeledő víz­szállító autóra mutatott — Íme, ez ma a vízhelyze­tünk. A MÉV kocsija napon­ta rendszeresen hordja az el­apadt kútú portákra megbe­szélés szerint a vizet. Ma már azok is nyugodtak, akik a tévé előtt ugyancsak nyug­talanok voltak. Például Va­karó József tanácstagunk, aki tulajdonképpen elindította az egész ügyet a tévéhez írott levelével. Hozzá is viszik mindennap a vizet, problé­mája tehát senkinek nem le­het, hiszen így tisztább vizet kap, mint a saját kútjából valaha is kapott Mégis, mi válthatta ki a faluban ezt a hangulatot an­nakidején? — A MÉV egyes előadói bizony néha eléggé foghegy­ről beszéltek a vállalathoz panaszra menő falubeliekkel, és különösen az esett rosszul, amikor az egyik panaszos az egyébként korrekthangú vá­laszlevél végén azt olvashat­ta: „Egyébként pedig várják meg a jó időt”. No és mit mond a vers szerzője. Kerti Sándor igaz­gató-tanító? — Azzal a szándékkal men­tem a tévéhez, hogy mondok majd pár szót a falu törté­netéről. Említést tettem a fa­luról írt verseimről. Kivá­lasztottak egyet, azt el is mondtam. Aztán mentem vissza tanítani az iskolába. A kész riportból értesültem csak, ml lett a versemből. A faluért szót emelni mindig kész vagyok, de ezzel a beál­lítással nem érthetek egyet Hársfai István Tízmillió forintért Átváltozik“ a Park mozi Modern előcsarnok a Felsőmalom utcai bejáratnál — A munkát még az idén megkezdik A Tanácsköztársaság kikiáltásinak félévszázados jubileuma tiszte­letére, hazánk felszabadulás utáni társadalmi, gazdasági és kultu­rális életének bemutatására ÉLETÜNK címmel országos fotókiállí­tás nyílik március 22-én a nagykanizsai Thury György Múzeum­ban. A Városi Tanács VB külön-díját, mely a szocializmus építé­sében Nagykanizsán elért eredm ények legsikerültebb művészi áb­rázolását jutalmazza, a Mecseki Fotoklub titkárának, dr. Szász Jánosnak MANIPULÄTO RTOBONY c. képe nyerte. A Baranya megyei Mozi­üzemi Vállalatnál évekkel ez­előtt született az elhatározás, miszerint a Park mozit egy korszerű, reprezentatív kül­sővel bíró, fedett és szabad­téri vetítésre alkalmas film­színházzá fogják átalakítani. Az egész mozi rekonstrukció­jára 10 millió forintot irá­nyoztak elő. A felújítási munkákat több ütemben végzik. Az elmúlt év végére elkészültek a kert­mozi nézőterének átalakítási tervei. A TODD-AO rendsze­rű szabadtéri előadásokat 903 mozilátogató élvezheti az am- fiteátrum-szerűen kialakított nézőtéren. A III. ütemben a Felső­malom utcai bejáratot építik át. A héten megtartott terv­tanácson a megrendelőnek és kivitelezőnek egyaránt tetszett Szigetvári János építész ter­ve, és azt megvalósításra el­fogadták. Ezek szerint lebont­ják a jelenlegi elavult pergo­lás csarnokot és pénztárt, s a képünkön látható modern, és igényes anyagokból épülő elő­csarnok várja a mozilátogató közönséget. Az utcafronton doboz-szerű üveg világítótes­tek és a felirat vonják ma­gukra a figyelmet. A zárt csarnokba üvegajtón át juthat a látogató. Itt lesz a pénztár, a fekete-fehér márványbur­kolatú falakon a színész és reklámfotókat helyezik el. Az előcsarnok mozi felőli részén a teljes falfelületre művészi kivitelű kerámiaburkolatot terveznek. A csarnok beton tetejét tartó acéloszlopokat tükörrel borítják. A III. ütem kivitelezését még ebben az évben megkez­dik. Ugyanakkor megtették az előkészületeket a IV. ütem terveinek elkészítésére, ami a fedett nézőtér átalakítását tar­talmazza. A teremben 430 ülőhely lesz és itt is térhatá­sú filmeket vetítenek majd. M. F. Dutra tanszervíz Sellyén A Sellyéi Mezőgazdasági Szakiskolát patronáló buda­pesti Vörös Csillag Traktor­gyár a közeljövőben egy szer­viz állomást kíván létesíteni Sellyén, mely az iskola keze­lésében fog működni. A jú­niusban megnyíló szerviz, ten. szerviz lesz, ahol a környező termelőszövetkezetek által be­hozott valamennyi magyar gyártmányú traktort, kis és nagy Dutrákat, a tanulók fog­ják leápolni, lezsírozni díj­mentesen. Az érdekes ötlet több célt is szolgál. A tanszer­viz mindenekelőtt fejleszti a tanulók gyakorlati készségét, szolgáltatást nyújt a környező termelőszövetkezeteknek, s nem utolsó sorban felhívja a figyelmet a Vörös Csillag gyártmányaira. Keresztrejtvény Kovács feszes xAgyázzban dH a labdarúgópálya tribünjén, mefa lette egy megvetett ágy van. Barátja megkérdezi tőle: vizsz. 1. Kovács válasza: függ. 16., 25. és 20. sorokban. Megkezdődött a tavaszi labdarúgőidény VÍZSZINTES: 18. Bútordarab. | keze Ilyen. 7. Baráti állam. & 14. Halhatatlan zeneszerző. 15. Idegen női név. 17. Kettősbetű. 18. Mestermű. 19. Tartsd nyitva a szemed! 20 Magjából kását főz- nek. 22. Kisebb, rltkás erdő. 28. Innivaló. 25. Az üveggyártás egyik alapanyaga. 27. G. M. 28. ízelt­lábúak testét fedő anyag. 29. Idősebb a koránál. 30. Észak Ide­gen nyelven. 32. Duna mellék­folyója. 33. V. N. 34. Háziállat névelővel. 35. Fillér tréfásan. 37. Ókori nép. 38. P. A. 39. Bizal­mas megszólítás. 40. Heves me­gyei község. 41. Fenyítés. 42. Spa­nyol Író. 43. G. E. 45. Tengelye körül mozog. 46. Telefonkészülé­ken is van. 47. Szerelem — fran­ciául. 49. Leköszön. 51. Mutató­névmás. 52. A nemzetközi nő­mozgalom nagy harcosa volt. 53. Toll Is van ilyen. 54. Félrevezet. 55. Szúrófegyver. 56. Azonos más­salhangzók. 57. Másik azonos be- tupar. 58. Repce — nemeiül. 59. Csík. 60. Angol Igen. 62. Mester­ség. 61. Afrikai állam. FÜGGŐLEGES: 1. Részeire hull. 2. Módhatarozo. 3. Kettős betű. 4. Idegen nói név. 5. Laposra hengerelt anyag. 6, Az öregek Személyes névmás. 9. E. C. 10. Megszólítás Idősebb nőhöz. 1L Van belőle bőven 12. Hangutánzó szó. 18. Ilyen ital a rum, a pá­linka, stb. 20. Hajótípus. 21. Idő előtti. 22. Középkori cím. 24. Vi­rág. 26. Szajna mellékvize. Síi Hódprém. 33. Ragadozó madár. 35. Esélyes. 36. Raktároz. 37. Mogor­va. 40. Bortárolók. 42. Nem fiúk. 44. Megemel. 45. Fösvény. 46. A madár „ruhája”. 48. Helyhatározó. 50. Híres német színész (1880— 1935). 55. Férfinév. 56. Eszik. 58. Helyrag. 59. Erdei gyümölcs. 61. Saját kezével. 62. B. L. 63. Azo­nos betűk. 64. Személyes névmás. Megfejtésül beküldendők s víz­szintes 1., függőleges 16., 25. és 30. számú sorok megfejtése. Be­küldési határidő: március 28-án péntek déli 12 óráig beérkezőleg a szerkesztőség elmére, levelező­lapon. A feladó neve felett szí­veskedjenek feltüntetni a „REJT­VÉNY” szót. Március 16-1 számunkban kö­zölt rejtvény megfejtését és a nyertesek nevét hétfői számunk­ban közöljük. A sorsolásnál a szombat estig beérkező megfejté­sekéi vesszük figyelembe. k 1 i I

Next

/
Thumbnails
Contents