Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-20 / 66. szám
bunanttUi napid 1969. március 20. Pódium SHAKESF EARE-NAPOK WEIMARBAN. Március végén Shakespeare-napokat rendeznek a Német Demokratikus Köztársaságban, Wei- marban. A rendezvénysorozatra meghívták Dobai Vilmost, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjét is. * AZ APA ERDÉLYBEN. A Román Népköztársaság is i tvette Szabó István moszkvai nagydíjat nyert filmjét, az Apát. Az alkotás díszbemutatójára meghívták a film egyik főszereplőjét, „En Pécs városának sokkal, de nagyon sokkal tartozom“ Kossuth Lajos Pécsett Halálának 75. évfordulójára Húszéves a közhasználatú autóközlekedéa Sólyom Katalint, a Pécsi Nemzeti Színház tagját. Április másodikén és nyolcadikén Románia fővárosában, Bukarestben, valamint Erdélyben: Déván vesz részt a díszbemutatón. (Képünk: Sólyom Katalin). * PÉCSI KARMESTER RÓMÁBAN. Dőry Dénes, a Magyar Állami Operaház pécsi származású karmestere immár második alkalommal kapott meghívást Olaszor- ' szagba. A Római Sancta Cecilia Kórust vezényli majd annak hangversenyén. * ÜIRANY: FINNORSZÁG. Ismét finnországi vendég- szereplésre indul a Pécsi Pannónia Bár zenekara: Rácz Sándor, Kész József és Eperjesi Lajos. Rövidesen útnak indulnak, egyelőre negyedéves szerződésre. * ELMARAD A PREMIER. A Pécsi Balettegyüttes új műsorának premierje technikai okok miatt elmarad, s később, egy hét múlva, vagyis március 28-án tartják azt meg. Közben eldöntötték a darab végleges címét is: A veronai szerelmesek mártiriuma. Ma van 75 éve, 1894 március 20-án, húsz évi száműzetés után, az olaszországi Tu- rinban meghalt Kossuth Lajos. Kossuth Lajost igen szoros szálak fűzték Pécs városához és annak polgárságához. Fáklyás köszöntő A kalendárium 1846-ot mutatott, amikor a fiumei vasúttal kapcsolatos tárgyalásainak befejezése után Vukovárról Pécsre érkezett. Az egyemeletes „Magyar Király” szállóban szállt meg, amely a mai Kossuth Lajos utca és Dolores Ibárruri utca sarkán állott. A városban futótűzként terjedt el a hír, hogy Kossuth egy napot tölt Pécsett, ahol j megtekinti a vasgyárat és a pécsi kőszénbányákat. Mind- ! két pécsi üzem elsősorban j azért érdekelte Kossuthot,/ ! mert az volt a terve, hogy az építendő mohács—pécsi vasútvonalat a fiumeivel kössék össze. Este, a mai Kossuth utcában hullámzott a néptömeg. A fiatalok fáklyás menetet alkottak és két zenekar kíséretében a „Magyar Király” szálloda elé vonultak. Élje- I nézték Kossuthot, akit Hainer I Ignác üdvözölt. Kossuth meg- i jelent az ablakban és köszönetét mondott a meleg ünnepel tetőséért. Az ünnepség után az ifjúság és a polgárság Kossuthot a Rákóczi induló pattogó hangjai mellett a Nemzeti Casinóba, a mai Fegyveres Erők Klubjába kísérte. — Kossuth itt tósztot mondott Pécs város gazdasági felvirágoztatására. Pécsi látogatásáról az „Életképek” pécsi tudósítója azt írta, hogy „életünk szebb s felejthetetlen napjai közé soroztuk.” Pécs képviselője A város lakossága első alkotmányos képviselőjének, Angyal Pál volt megyei főjegyzőnek halála után 1867 novemberében Kossuthot választotta Pécs város képviselőjévé Bubregh Mihály polgármester, Deák-párti jelölttel szemben. Pécs akkor 23 ezer főnyi lakossága volt az I első, amely mandátumot adott neki azzal a célkitűzéssel, hogy a szabadságharc vezéralakjának lehetőséget adjon a hazatérésre. A megválasztásról Blau-* horn Antal pécsi lakos táviratban értesítette Kossuthot A GMC tol a csuklósig Eleinte személy, majd áruszállítás* végeztek a GMC típusú gép« kocsik gépkocsikat Skoda és Moszkvics kocsik váltották fel. Az élniakarás, az alkotni- v ágy ás, a szakma szeretet« ezekben az években csodákat művelt. Sokszor úgy tűnt, a semmiből születtek új járművek, létesítmények, szociális és kulturális felemelkedést jelentő objektumok. A pécsi helyi közlekedési vállalat roncsokból újjáépített 22 autóbusszal alapozta meg a mai városi közlekedést; a MÁVAUT a nyolc kocsira épített Siklósi úti szűk kis telepen hosszú évekig több mint 100 kocsit üzemeltetett, a TEFU Vállalat az Ipar utcai düledező, elavult, pár kocsi javítására is alig alkalmas telepén 150 tehergépkocsit üzemeltetett csaknem egy évtizeden át. Az autóközlekedés országos szervezete megnőtt kocsiparkjával évről évre úgy terebélyesedett, hogy a központi szervezés és irányítás már nehézkessé vált, s ezért 1953- ban megszűntették a MÁVAUT, TEFU és VITES központokat és felállították a KPM főfelügyelete alatt működő Autóközlekedési Igazgatóságokat. Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Győrött működtek igazgatóságok több megyére kiterjedő hatáskörrel. A pécsihez 6, majd 7 AKÖV tartozott: a 21- es pécsi TEFU és a 26-os MAVAUT-TAXI, a 24-es komlói, 22-es zalaegerszegi, 23-as kaposvári, 25-ös szekszárdi és a 27-es keszthelyi vegyesprofilú vállalatok. 1958-ban a TEFU vállalatokba olvasztották a BELSPED vállalatokat is. 1962-ben megyei szinteken összevonták a különböző profilú vállalatokat, megszűntették a területi igazgatóságokat. Megyénként egy-egy önálló vállalati igazgatóságot alapított a KPM, az AKÖV vezér- igazgatóság irányításával. Baranyában a 12. sz. AKÖV több üzemegységgel, főnökséggel és kirendeltséggel a nagyüzem előnyeivel bonyolítja a személyszállítási és árufuvarozási feladatokat. A közhasználatú autóközlekedési vállalatok fejlődésének legjellemzőbb mutatói fémjelzik azt a hatalmas munkát, amit az elmúlt 20 év alatt a magyar népgazdaság fellendüléséhez nyújtottak. ítményeinek alakulása L949. «V 1959. év 1968. év 15 951 269 849 794 469 19 359 18 727 23 055 > Komolytalan royat Lfárman szereplünk itt. A ^ főszereplő a szerelős művész. Irodalmllag fantasz- / tíkusan érdeklődő, ami azon1 ’ ban döntő, szerel is. Bármit. Víz, villany, gáz, neki mindegy. Polichisztor. A másik én vagyok. Humán érdeklődésű, vagyis hasznave- \ hetetlen. Már ami a szerelés ( bármilyen fajtáját illeti. Mű- / szaki tájékozottságom hibát- $ lan, az utcaseprögépet a vil- ) lanyvasalótól mindig meg tu- <> dóm különböztetni. > A harmadik jelenlévő a fel- <! adat. Az pedig annyi, hogy ( a gázcsövet a fürdőszobán át > a konyhába kell vezetni. A J távolság 10 méter és közben J három fal. ( A mester épp az első falat '. agyusztálja. A következő szerszámai vannak: kalapács, vé- f ső, meg egy közepes nagy- s ságú hengeres, belül üreges, £ a vége felé keskenyedő vala- i mi. Ezt a keskeny végével hozzáillesztette a falhoz és a kalapáccsal jó nagyot rá- ; húzott. Csak úgy dongott a S ház. Közben a párbeszéd kö- ? zöttünk az irodalomról eléggé < előrehaladt. Épp Thomas Mann-nál tartottunk. — És amikor Thomas Mann... folytatta a mester. s — Mekkora lyuk lesz? í — Nagyon kicsi ... És mit ( szól ahhoz a finom iróniához? \ — Mekkora az az egészen kicsi? Mint a gazcső? <> — Egy kicsivel nagyobb. < Épp csak hogy átfér ... És S amikor megírta a levelet \ Hemingway na k? Ez igen, ez } író ... Szerelési dránsa — És mennyi lesz a kosz? Mert ha sok, rögtön agyoncsap az asszony. — És Pirandellóhoz mit szól? — , Csak akkora lyuk lesz, hogy átfér? — Akkora feltétlenül lesz. Megnyugodtam, pedig éppen erre kellett volna nyugtalankodnom. — Jó az az Üvöltő szelek 1 Az a Bronte!... mondta, isméi ütött egyet. Ez valamivel nagyobb volt, mint az első. Ez a szerszám csinálja majd a kis lyukat . . . Azért csodálatos, hogy abból a három nővérből kettő milyen tehetséges volt. Ha megondo- lom . . . De nem gondolta meg. Egy újabb, minden eddigit felülmúló őrületes ütést mért a szerszámra. Akkora lyuk keletkezett, hogy a fejem átfért volna rajta. A kiesett tégla nagyot dördült a fürdői kádban. Épp abba esett bele. A mester szemrehányóan rámnéz: — Rablcz-fall — mondja és a hangjában benne van a méllatlankodás. Mintha a ra- bicz-fal valami szabotázs- féle lenne és én szabotáltam volna. — Persze, hogy rabtcz-fal! Mit gondol talán két méter széles? — Na de ilyet! Rabicz-fal! Majd adok én neked! — Ne adjon neki. A lyuk megvan, panasza nem lehet senkinek. A fürdőkádat meg még nem csapta agyon a tégla. — Nem úgy van az! Én ezt nem hagyom! Méghogy rabicz-fali — Nyugalom! — a rabicz- fal is fal. Nagyobb lyukra meg nincs szükség. Beszélhettem. A következő ütésre a fal egy része beomlott. Óriási huppanás, tíz tégla bele a fürdőkádba. A lyukon meg átbújhatott volna egy ember, csak az volt a baj, hogy magasan volt, embernagyságnál magasabban. Tehát nem volt érdemes átbújni. — Majd megcsinálja a kőműves — nyugtatott meg. Olvasta különben Virginia Woolf Orlandóját? Az a mese hangulat! Uram az utánozhatatlan. — És a kőműves? — Honnan szerzek én kőművest? — És a Camus, az a kutya? — Nem kutya! Honnan szerzek kőművest? — Csak tessék nyugodt lenni, jön az magától. Van egy barátom. Az azt mondja nekem a múltkor. ..Te Rezső! Dürrenmatt Nagy R omulusát még nem olvastam. Hát ő is szívesen eljön. — Szent isten! Szóljon másnak! — De Uram! Ez Shakespeare minden sorát olvosta! Ö szokta utánam a lyukakat becsinálni. — Több lyuk nem lesz! A mai normát teljesítette. Nem volt igazam, lett még lyuk. A továbbiakról már nincs mit mondanom. Megbeszéltük a modern irodalom problémáit, az egzisztencializmust és Jonesco, valamint Becket összes műveit. A mester még produkált néhány akkora lyukat, hogy a szellőztetés hibátlan volt. Később sokat töprengtem, hogy hol volt a hiba. Azt hiszem rájöttem. Amint tetszettek látni, beszélgetésünk vegyesen tartalmazott irodalmi és gázcsőszerelési elemeket. A baj az volt. hogy ő beszélt Thomas Marínról, én pedig a gázcsőről. Fordítva értelmesebb lett volna. A következő alkalommal már vigyáztam. Amikor belépett a kőműves, megkérdeztem tőle, hogy ml a tas- sizrhus? ö erre azt mondta, hogy motorral jött. Rögtön meg is állapodtunk. A lyuk becsinálásánál buzgón segédkeztem, ö elmondta nekem, hogy kell a falat kiszárítani, én meg tájékoztattam arról, hogy az irodalmat nem kell komolyan venni. Mindketten tanultunk. Szőllősy Kálmán Áruszállítási teljesítmények alakulása Súly (1000 to) Kocsi km (1000 km) 1949. év 953 13 979. 1959. év 21 232 231 777 1968. év 98 494 469 465 Az autóközlekedési vállala-1 a szállító vállalatok igényeit tok országos szervezete igyek- j a legmesszebbmenőkig kielé- j szik kihasználni az új gazda- [ gítse. ! sági irányítási rendszer nyúj-i . ,, .. , . . , , . 1 tóttá előnyöket, élve az ön-1 Az elkövetkező hetekben a i állósággal, növeli profiljainak ! sajtóban, rádióban és televízió- kapacitását, újabb, korszerűbb bfn.,^^z°rl.enl,éketzUfk 02 1 járműparkot szerez be. A szol- fllnu,U két évtizedre és ismer- ! gáltatások bővítésével arra tő- : tetiúk majd piogramunkat. rekszik, hogy a dolgozók és! Sz. L. — Adminisztrátort keres felvé- | — Kérem azt a becsületes megtelte Pécs város in. kerületi ta- j találót, aki 15-én férfi köves pe- nács v. b. igazgatási osztálya. — j csétgyűrűmet megtalálta, jutalom Jelentkezés: Pécs, Szigeti út 33. ellenében adja le Walzleknál. — n. em. 206. (xj 1 Atléta u. iá, (xj í választásáról szóló hivataloi díszokmányt. Ezt a saját é: Aidinger János kir. tanácsos polgármester aláírásával, egy levél kíséretében küldte e Kossuthnak. Pécs város lakossága Kossuth emlékét nemcsak azzai örökítette meg, hogy a Fő utcát, a mai Kossuth Lajos utcát róla nevezte el, hanem azzal is, hogy 1908. márciu! 10-én az egykori piacon, a? akkori Majláth téren, felállította szobrát, amelyre Pécs város ifjúsága 1848. március 15-e minden évfordulóján elhelyezi a megemlékezés koszorúját, P. J. Turinban. Kossuthot örömmel töltötte el Pécs város lakosságának személye mellett való bátor kiállása, de 1867. november 11-én kelt levelében azt válaszolta, hogy megválasztásával kapcsolatban nem nyilatkozhat mindaddig, amíg a képviselőház részéről a ve- rificatio meg nem történik. A jövőbeni képviselőválasztásokra vonatkozóan három magyar emigránsra hívta fel Pécs város lakosságának figyelmét: Szilágyi Virgilre (Berlin), Irányi Dánielre (Párizs) és Simonyi Ernőre (Párizs). Pécs város lakossága azonban kitartott Kossuth Lajos személye mellett. Rá való tekintettel öt hónapig nem küldött képviselőt a magyar parlamentbe, mert a képviselőház igazolására és magára Kossuth Lajos jövetelére várt. A képviselőház 1868 áprilisában igazolta Kossuth meg- I választását. Blauhorn Antal erről ismét azonnal értesítette Kossuthot, aki 1868. május 1-én Turinból kelt levelében Blauhornnal közölte, hogy „a Haza jelen közjogi viszonyai közt képviselői állást nem fogad el”. Ugyanakkor Pécs város választó polgárai részére egy terjedelmes nyilatkozatot is küldött Ebben részletesen megindokolta képviselői mandátumáról Váló lemondásának okát és elismerését fejezte ki a város lakosságának a személye és az általa képviselt eszmék melletti kiállásáért. A varos díszpolgára Pécs város lakosságának Kossuth Lajos melletti harmadik kiállása 1892. november 24-én volt Pécs város közgyűlési termeiben ünnepi hangulat uralkodott A városatyák ünnepi öltözetben ' jelentek meg, hogy külsőleg is kifejezést adjanak a magyar szabadságharc lánglelkű apostola iránt érzett tiszteletüknek és ragaszkodásuknak. Ekkor választották meg Pécs város díszpolgárává Kossuth Lajost, akiben különösképpen a népét határtalanul szerető nagy hazafit, a népképviseleti rendszer magyarországi megvalósítóját, a polgárság jólétének harcosát js Duna-völgyi népek konföderációjának szorgalmazóját becsülték. A szavazás egyhangú volt. Majorossy Imre, a város akkori főjegyzője — később polgármestere — fogalmazta meg Kossuthnak a város díszpolgárává való megHúsz éve annak, hogy í Közlekedés- és Postaügyi Mi nisztérium megalapította a: egységes közhasználatú autó közlekedés szervezetét. A ké évtized bámulatos fejlődés hozott, joggal büszkék rá i közlekedés dolgozók Á második világháború ha zánk közlekedését megbénítot ta, az elszenvedett kár 721 millió dollár. A csapások zö mét természetesen a vasú szenvedte el, azonban a köz úti közlekedés járműveinél ezrei is Európa országútjainal árkaiban hevertek. A közúthálózat újjáépítési 1949-re fejeződött be, s ekko: aktuálissá vált a közúti jár művek egységes rendszerbei való foglalkoztatása is. Egymásután alakultak a különböző fuvarozási, szállítmányozási üzemek. A MÁVAUT és < helyi közlekedési vállalatol javarészt a háborúból vissza! maradt roncsokból építették 1 fel első autóbuszaikat. A taxivállalatok — a háború előtt gyártott, javarészt államosított magánkocsikból tipizált egységekkel — kirendeltségeket létesítettek VITES néven a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban. A Teherfuvarozási Nemzéti Vállalat az államosított MATEOSZ-kirendelt- ségekből alakult. Többféle típusból összeállított öszvér-tehergépkocsik képezték alapját a közhasználatú tehergépkocsi-fuvarozásnak. Pécsett a budapesti központtal működő Teherfuvarozó Kirendeltség tíz GMC és négy Ford teherautóval kezdte üzemét, majd 1950-ben már 12. sz. TEFU Vállalattá alakult. Ez év utolsó hónapjában kapta a vállalat az első magyar gyártmányú Csepel típusú teherautóját. A Pécsi MÁV- j AUT Főnökség a személyszál- j lítást eleinte ugyancsak GMC típusú, ponyvás tehergépkocsikkal kezdte, majd francia Chosson autóbuszokkal váltotta fel azokat. A teherkocsikkal később darabárus szállítást végzett. A népgazdaság különböző ágainak fejlesztése, a hároméves terv végrehajtása sürge- | tőén követelte az egységes közhasználatú autóközlekedési j szervezet felállítását. Ezekben az években indult meg a magyar autóbusz- és tehergépkocsi-gyártás. így lehetővé vált a i kocsipark felfejlesztésének j I biztos megalapozása. A kiöre- , j gedett közhasználatú személy- I Személyszállítás telje: MAVAUT-utas <1999 tő) Vonalhálózat (km)
