Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

/ \ mérehis S3. Diraontnti napi« A mezőgazdaság jövője: Sorozatgyártással épülő „húsgyárak“ Tégla helyett panel — Néhány hónap alatt összeszerelnek egy istállót — Van-e korszerű sertés- és szarvasmarha-telep Baranyá­ban? — Az egész országban nin­csenek még igazán korszerű­nek nevezhető telepek. Né­hány éven belül viszont lesz­nek, mert sohasem volt még olyan építkezési láz a mező- gazdaságban, mint amilyent ma tapasztalunk. A korszerűség fogalma — ma így válaszolt kérdésünkre Acs Vilmos, a MEZÖBER Ba­ranyai kirendeltségének igaz­gatója, ama munkabizottság vezetője, mely a mezőgazda- sági üzemek eszközellátottsá­gát, a beruházások helyzetét, jövőjét dolgozta ki és terjesz­tette a Megyei Pártbizottság elé. A megye vezető pártfó­ruma az előterjesztést elfo­gadta és beépítette a Baranya mező- és élelmiszergazdálko­dásának távlati fejlesztési irányelvei című dokumentum­ba. Valószínű, sokakat meglep Ács Vilmos válasza, hiszen mindenki tudja, hogy renge­teg téglaistálló illetve sertésól épült az utóbbi években Ba­ranyában, s ezeket még csak nem is lehet egy napon emlí­teni azokkal a szerfás, szal­ma-, vagy nádfedéllel ellátott „épületekkel”, amelyeket a tsz-ek megalakulását követően emeltek. (Akkor nem volt más választás. Gyorsan kel­lettek az istállók.) Időközben azonban eltelt néhány év, s ma már világ­szerte azokat a sertés- és szarvasmarha-telepeket tekin­tik korszerűnek, amelyekben gépesített az etetés és trágya,, eltávolítás, fűtik a fiaztató- kat, s egyébként is, mindért épületben szabályozott b$r mérsékleti és páraviszonyok uralkodnak, akárcsak a mai „csirkehúsgyárakban”. Talán mondani sem kellene, hogy egy korszerű szarvasmarha­telep csak gépesített fejőssel képzelhető el, az eddigi gya­korlattól eltérően azonban nem kannákba fejnek, hanem egy csővezetéken fut végig a tej, tehát nem is érintkezhet az istálló levegőjével. A telepek elrendezésén, az épületek nagyságán, formáján még világszerte vitatkoznak, abban viszont mindenki meg­egyezik, hogy m a csak az ilyen, félautomatizált létesít­mények nevezhetők korszerű­nek. Csak a panel segíthet Még egyet hozzátesznek: a tégla ideje a mezőgazdaság­ban is lejárt. Amilyen forra­dalmi változásokat eredmé­nyezett a lakásépítésben az előregyártott elemek, a ház­gyárak, elterjedése, ugyan­olyan forradalmi változások­nak leszünk szemtanúi a me­zőgazdasági építkezéseknél is. A legfontosabb építőanyag itt is a panel. Az előre felállított rasvázakat mintegy 4,5 négy- :etméteres előregyártott ele- nekkel fogják beborítani. A számítások szerint 1975-ig :z az építkezési mód tömeges- ;é válik és kiszorítja a régit, k téglás építkezési mód na- ;yon lassú. Négy évig is el- art, míg egy évi tízezer hi­út kibocsátó sertéskombinát lymódon felépül, a paneles nódszerrel viszont 1,5 év is degendő. Három hónap alatt issze lehet szerelni egy száz érőhelyes tehénistállót, ami- íez — téglás építkezéssel — —1,5 évre van szükség. A panel mellett szól az a cörülmény is, hogy a tsz-ek ipítkezési társulásai, építőbri- jádjai viszonylag kislétszá- núak, s képtelenek megbir­kózni avval az óriási beruhá- ;ási igénnyel, amelyekkel ma i mezőgazdasági üzemek fel­épnek. Az ütem-, létszám- és zakemberproblémák megol- lására a hagyományos épít- ezési mód nem nyújt re- nényt. Ami a technikai prob- émákat illeti: egy mezőgaz- lasági panel kb. 7 mázsát tyom majd, tehát akár egy rágyamarkológép is beemel- leti, ha a gépet kissé átala­kítják. A fent említett pane- ek egyébként nemcsak sertés- :s ■ szarvasmarha Istállók, ha- lem gépműhelyek, raktárak, nagtárak sőt még hűtőházak pítéséhez is felhasználhatók, /[agától értetődik, hogy gon- loskodnak az előregyártott lemek hőszigeteléséről is. Mikor lesz panel ? Most már csak egy kérdés naradt hátra: mikor jutnak íozzá a mezőgazdasági üze­nek ehhez a nagyszerű építé- i anyaghoz? Ács Vilmos vá­gj} za: a MÉM illetve a ME- ÍÖBER országos központja megállapodott a GIGI-nevű ilasz céggel, s egy évi 200 •zer négyzetméter kapacitású >anelüzemet építenek Borsod­on. Valószínű, ezt követően i Dunántúlon illetve a Dél- Uföldön is létesítenek egyet, izenkívül a MEZÖBER most vásárolta meg a magyar Vinkler—Oláh ún. szendvics- ónéi szabadalmát is, mely — t lényeget tekintve — meg­egyezik a külföldiekkel. A 1EZÖBER baranyai kiren- leltsége már tárgyalásokat olytatott a Beton- és Vas- etonipari Művek pécsi Gyá- ával a prototípus elkészítésé­ül, a gyár azonban túl so­Konfekció üzemünkbe 44 órás munkahéttel férfi es noi szabókat és betanított VARRÓNŐKET felveszünk PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT Irányi Dániel tér 9. szám kát kért érte. Ezért a Győri j Házgyárral, vagy mással tár- j gyalnak, mert alapelv, hogy a | paneles építkezési mód nem' lehet drágább a hagyományos­nál. Mindent egybevetve: né­hány éven belül itt a panel. Valószínű, még a jövő évben felépítik Baranyában az első valóban újrendszerű panel­istállót. M. L. MÉM utasítás az újításokról Az utasítás szerint az újítás fogalma szempontjá­ból a javaslat akkor is mű­szakinak tekinthető, ha új agrozootechnikai eljárásra, új növényvédelmi eljárásra és technológiára, vagy új termeléstechnológiai meg­oldásra irányul. Ugyanak­kor a megoldás üzemszer­vezési jellegű akkor is, ha az a földügyi igazgatás üze­mi feladatainak új megol­dására vonatkozik. Azon­ban a felsorolt tevékenysé­geknek is még tartalmaz- I niok keli a kormányrende- J letben megkívánt viszonyla- ígos újdonságot. Szinkrontolmácsolás —■ négy csatornán ENSZ-szimpozion Harkányban A harkányi Bányász és Ba­ranya szállók legszebb szo­báinak ajtajára néhány na­pon belül felkerülnek a gon­dosan rajzolt névtáblák, s miután a vendégek már Bu- i dapesten kézhez kapják a szállodák alaprajzát, s a kul­csok is a zárakban lesznek — mindenki úgy foglalhatja el szobáját, mint aki hazaért. El­helyezés helyett ideiglenes otthont 'biztosítani — ez volt a rendező bizottság célkitűzé­se, a március 24-én kezdődő E^y mentő állandóan készenlétben áll tij üzemet építe­nek Komlón az Épí­tők útján az Elektro­akusztikai és Vil­lamossági Ktsz kom­lói üzemének. A kétszintes üzemi épület elkészült, jö­vő hónapban kezdik a forgácsoló és a présgépek szerelé­sét, a háromszintes szociális épületen még dolgoznak. A jelenlegi százhúszas létszámú üzemben háromszáz-három- százötvenen találnak majd kereseti lehe­tőséget, ha meg­kezdik a termelést az új üzemben is. ''M nagyszabású nemzetközi tu­dományos szimpozion sikere szempontjából, ugyanis az ilyen kicsinységeknek is ko­moly jelentőségük lehet. Az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának kezdemé­nyezésére összehívott harká­nyi bányabiztonsági tudomá­nyos ülésszak résztvevőinek listáján tizenhárom külföldi ország harmincöt képviselőjé­nek neve szerepel. A legné­pesebb delegációt Lengyelor­szág küldi — heten, jönnek—, a legkisebbet Ausztria, me­lyet dr. Leopold Pelz minisz­teri tanácsos képvisel. A leg­távolabbi vendég az ausztrá­liai A. J. Hargraves lesz, aki a, Sydney-i Központi Széniro­da küldötte. A „bányászati nagyhatalmak” — Lengyelor­szág, NSZK, Anglia és Szov­jetunió — minisztériumi, il­letve főosztályvezetői szinten képviseltetik magukat. A Len­gyel Népköztársaság delegá­ciójának vezetője például az egész világon ismert profess szór dr. Jerzy Karol Rabsztyn, | a Katowicéi Bányászati Fő- | intézet vezérigazgatója. Az I NDK szakembereit a Freiber- ! gi Bányászati Akadémia mun- ! katársai képviselik, míg a I Német Szövetségi Köztársaság i „színeiben” dr. Gerhard Mücke, az Essem Bányaszellőztetési Kutató Állomás vezetője ér­kezik Baranyába. A Szovjetunió képviseleté­ben négyen vesznek részt a harkányi tanácskozásokon, köztük V. V. Hodot profesz- szor, a Moszkvai Bányászati Intézet tudományos munka­társa. Törökországból ketten érkeznek — Ahmet Bergbe- roglu és Acar özei — okle­veles bányamérnökök. Az Egyesült Nemzetek Szervezete részéről M. Zygmunt Faleckl és Mme. Brenda Páván jelez­te .érkezését, Több magánember is beje-* léntette részvételét. Frankfurt»---,a ból Hans-Jürg Vonrufs keres­kedő, Berlinből Gerd Schnei­der üzletkötő, Varsóból pedig Alexander Zewjerzejew okle­veles mérnök jelentkezett utólag. Magyarország bányá­szati vezető szervei és válla­latai képviseletében negyve­nen vesznek részt a szimpo­zion rendezvényein, köztük dr. Kálmán Árpád, a NIM főosz­tályvezető-helyettese, Tamásy István, az Egyesült Magyar Szénbányák elnöke, dr. Maros Ferenc, a Bányászati Kutató Intézet igazgatója és Kreffly Gábor, az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség elnökhe­lyettese. A Mecseki Szénbá­nyák részéről Garamvölgyi János igazgató vezetésével ti­zennégyen utaznak Harkány­ba. A nagyszabású tudományos „randevú” központi témája a gázkitörésveszély. Az előadá­sok és korreferátumok a gáz­kitörések leküzdésének leg­újabb módszereit ismertetik. Az értekezlet ideje alatt a Harkányi Bányász Üdülő nagy­termében angol, francia, orosz és magyar szinkrontolmácso­lást biztosítanak a rendezők. A vezetéknélküli tolmácsbe­rendezés minden résztvevő asztalán ott lesz. A hozzászó­lásokat magnetofonon rögzí­tik. A Mecseki Szénbányák, a Külügyminisztérium és a NIM képviselőiből álló rendező bi­zottság a tudományos prog­ram zavartalanságán túl a szabadidő hasznos és kelle­mes eltöltéséről is gondosko­dott. A terv szerint a részt­vevők március 23-án, vasár­nap érkeznek Budapestre. In­nen 24-én indul a kocsi-kon­voj Szekszárdon át Pécsre. A harkányi megnyitó pontosan 15 órakor kezdődik. A konfe­rencia résztvevőit ez alkalom­mal Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgató­ja és dr. Szirtes Lajos kandi­dátus, a Kutatási Osztály ve­zetője köszönti. Március 25., 26., 27., 28. — „munkanapok”. Pénteken este 20 órakor a Mecseki Szénbá­nyák igazgatója fogadást ad a vendégek tiszteletére, s ezzel a baranyai program véget ér. Március 29-én a résztvevők visszautaznak Budapestre. A pokol tornácát kettős fa­lú vasajtó választja el a külvilágtól. Az ügyeletes óránként enged be egy-egy embert — ilyenkor a fojtó, fekete füst elborítja a folyo­sót. Ez a pillanat egyforma mindenki számára. Az izga­lom összeszorítja a torkot, a kétség megremegteti a lába­kat. A kérdés, mely már he­tekkel korábban megfogal­mazódott most a sisakkal vé­dett homlokokon dübörög: va­jon, lesz-e hozzá elég erőim? Három emelet kín A számoló automata közö­nyösen ketyeg. Ötszázötven- hét, ötszázötvennyolc, ötszáz- ötvenkilenc“;.. A falót}, szib.té áthallatszik a félforrósodott tüdő hörgése. Egy másodperc, kettő. A tolltartónyi szerke­zet számai ugrásra készen áll­nak, odaát azonban történhe­tett valami. A műszerész ki­nyitja a kémlelőnyílást. Arc nem látszik, a füstben lebegő fejlámpa azonban feléint — nincs semmi baj. Tehát még van egy kis erő. Kattanás. Ötszázhatvan. S aztán még egy: ötszázhatvanegy, de az­tán már végképp nincs to­vább. Hatalmas ember, közel 190 magas. Meggörnyedve lép ki az ajtón, s mielőtt az vissza- csukódna, lekapja orráról a légzőkészülék csipeszét Ez a pillanat is felejthetetlen. Le­vegő, tiszta, hűs — két órai mellethasogató hőség után. Az asztal tíz méternyire le­het az ajtótól. Nem igaz, hogy nem tíz kilométer... — Mennyi? — Rengeteg. — Tehát rendben? — Mit rendben, kiváló! A jegyzökönyvön már min­den együtt van. Ragoncsa Imre. István-akna. Szállító­gépész. Testsúlya — készülék­kel — 117 kiló. Pulzus 98. Húzás: 561. Futás: 19. — Egy félórával ezelőtt azl hittem, valami elszakadt ben­nem ... — Nézzük a pulzust! Száznegyven. — És most állj a mérlegre! Száztizenhárom. j„ A „leszerelés” egy pillánál műv?. A tizennyolc kilós lég­zőkészülék a földre koppan, | s mellé hull a sisak is. Egy j mozdulat: a korom alól elő- I tűnnek a verejtékben úszó , pólusok. j — Szóval négy kiló „ug­rott”? — Éppen ideje volt, már feszült rajtad a nadrág ... Ennél rosszabb nem lehet Buzási Géza, a pécsi terü­let központi bányamentőállo­másának parancsnoka, pár perc alatt kiszámítja a vég­eredményt- 49 921 móterkilo- , gtamm. Válóban kitűnő. — A követelmény 30 ezer • méterkilogramm. Aki ezt nem ■ tudja teljesíteni, nem lehel ■ mentő. Igaz, ilyen követelmé­nyek elé többnyire soha töb­1 bé nem kerülnek az emberek ■ de nekünk a legrosszabbrí : kell mindenkit felkészíteni. Az erőpróba két részből áll, Az első: futás. Igaz, ennek a futásnak semmi köze ahhoz, amire első hallásra gondo­lunk. Inkább kúszás, vagy 1 még inkább: küszködés. A gyakorló terem háromeme­let magas. Vágatok, gurítok, 1 függőleges és ferde , „eresz- 1 kék” végtelenje. Egyszeri hossza 160 méter. Létrákkal, : rókalyuknyi csatornákkal tar­kított „kínzópálya”. S ezt kell ' megtenni tizenötször-hússzor. Tizennyolckilós mentőkészü­lékkel a vállon, szájba fe­szülő csutorával. — Tegnap két embernek is vérzett a válla... — „Kiszálltak”? — Akit az orvos beenged, az önmagától nemigen for­dul vissza... Hétfőn egy ember rosszul lett, ez azonban ritka. — Az újoncok már a kiképzés előtt ’ mindenre kiterjedő orvosi vizsgálaton esnek át, s a ké­sőbbiek folyamán is rend­szeresen ellenőrzik egészségi állapotukat. A kitűnő szív, a tökéletes vérnyomás azonban csak egy a siker előfeltételei közül. — A bányamentők vala­mennyien önkéntesek — A szakma legjobbjai. Ehhez a munkához pedig három dolog kell: egészség, szaktudás és akaraterő. Szervezettség és korszerű technika A számológép újra kattog. Kelemen János műszerész csóválja a fejét: kapkod, pe­dig megmondtam neki — nyugalom, mert percek alatt kifulladsz... Odabent, a füstkamrában, egy kar van, ezt kell négy- ötszázszor lehúzni. A kar másik végén 24 kilós súlyzó. S közben a számolóegység, A pokol tornácán A siker alapja: tökéletes egészség, szaktudás és akaraterő — Száz újonc tesz vizsgát az ország legkorszerűbb bányamentűálionúsán Füstkamrába lépés előtt Somogy: József pulzusát ellenőrzik. — Szokolal felv. — melyet a legfur^angosgbb em­ber se tud becsapni: ha nerc húzzák elég mélyre a kart, esze ágába sincs ugrani... Az ajtónyitáskor és a kém­lelőnyílásokon át kiszűrődi füst édeskés szaga beívódik £ reggel óta készenlétben álló ügyeletes mentő. Csizmadia József, ruhájába. — Az emberek nem látsza­nak, de a lámpa fénye el­árulja, merre járnak. Meg az­tán figyeljük a zajokat is. As első kört általában négy perc alatt „futják” le, az utolsó­kat hét-nyolc alatt... Buzási Géza íróasztalán so! tucat kitöltött vizsgalap: as idei tavaszon száz új bánya­mentőt avatnak. A száz órás elméleti kiképzés után a „po­kol tornáca” következik, majd a szóbeli vizsga, melyen a korszerű technika ismeretéről kell számot adni. — A gépek bányabeli sza­porodásának megfelelően a mentők között is egyre több a villanyszerelő, a lakatos és a műszerész — így aztán a má­sodik akadályt, már szinte mindenki nehézség nélkül ve­szi. Egy fazék húsleves Benes» József. Vájár. Ist­ván-akna. Huszonnégy éves. Testsúlya: készülék nélkül 65 kiló... i A műszerész még egyszer ellenőrzi a légzőkészüléket, megigazítja az orrcsipeszt és a fogak közé szorított csuto­rát. Rendben. Nyílik az ajtó, s miközben Bencze belép a füstbe, az ügyeletes keze vé­gigcsúszik a karján. — Aztán csak szorítsd ... Ragoncsa Imre már nevet. A harmadik csésze teát isz- sza. — Olyan a testem, mint a kinyomott szivacs. Becsszóra száz forintot sem sajnálnék egy fazék húslevesért... Valaki, az „öregek” közül közbeszól — s aztán vissza­mennél? —, s mikor Ragon­csa Imre hirtelen-komolyán rábólint: igen, a parancsnok elmosolyodik. A pokol torná­cáról megerősödve jönnek vissza az emberek. Békés Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents