Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-15 / 62. szám
xxvi.«»folyam,62.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja iw». március 15., szombat Világ proletárjai, egyesüljetek! DU Kezdeti! vette a forradalmi ifjúsági napok ünnepségsorozata A Mecseki Szénbányák tizenhárom üzemében Életbe lépett az új kollektív szerződés Tavaszi ünnepek Hazánkban a tavasz újabb- kori történelmünk három nagy ünnepével köszönt reánk. Hősöknek adózunk tisztelettel: 1848 halhatatlan ltjainak, 1919 vöröscsillagos harcosainak s 1945 felszabadító szovjet seregeinek és magyar hazafiainak, kik vál- lukra vették a korszakváltás terhét, örömét. Egymást követő három ünnep ez, s nem csupán a naptári közelség köti össze őket, de belső, lényegi a kapcsolatuk: mindegyik a magyar nemzeti és társadalmi megújulás forradalmas, nagy kezdéseit jelöli, a szabadságba lépő nép harckezdését megálmodott jövőjéért Az az évszázados messzeségből világló március is a feudalizmus avult, rozsdás szerkezetét rúgta le a nemzet testéről, jobbágyságot, robotmunkát, úri kiváltságot törölt, polgári szabadságot hirdetett, a szellem napvilágát gyújtotta. Ez a villámlásos szabadságharc, ez a nagyra hivatott forradalmi kavargása polgárnak, parasztnak és kardot rántó nemesembernek elbukott, nemzeti tragédiába zuhant, de örök példázatot adott nekünk s a világ népeinek a nemzeti ügy és a társadalmi haladás tántoríthatatlan, hősies védelmezésére. Ez a március a múltat és a jelent is beragyogja fényével: Marxot is lelkesítette, s Petőfinél nincs ismertebb, népszerűbb külföldi költő egész Vietnamban. 1919. március 21-én újra a haladás élén, a legharcosabbak között volt a magyar nép; a proletárforradalmak korába lépett világban — Oroszország népei után — másodikként vették át a hatalmat a munkások és parasztok. A félévszázadát ünneplő első magyar proletárdiktatúra nagyszerű 133 napjában mintegy folytatódott az 1848-as március harcos lendülete. Ma már történelem 1848 és 1919. A mi korunk teljesítette mindazokat a követeléseket, amelyekért esküre emelt kézzel tüntetett a Nemzeti Múzeum előtt a pesti nép, s azokat a követeléseket is, amelyekért küzdve kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A közel negyedszázada szabad Magyarország: a dolgozók hazája. Olyan ország, amely Petőfi és az 1919-es vörös katonák álmát egyformán megtestesíti. Ifjúsági szövetségünk 1848- at, 1919-et és 1945-öt bizonyos értelemben egységbe fogva — 1919-1969 Tanácsköztársasági jubileumi kiállítás „1919—1969” címmel rendezi- meg a Tanácsköztársaság jubileumi emlékkiállítását a Technika Háza nagytermében a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztálya. A kiállítás március 20-án nyílik, április 7-éig lesz nyitva, minden nap reggel 8-tól este 6 óráig. Mintegy 40o tárgy, dokumentum adja a kiállítás anyagát, a fotóanyag kb. 40 négyzetméter felületű. A „régi jó békevilág” bemutatásával indul a kiállítás, az I. világháború és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékeivel folytatódik — a magyar internacionalisták tevékenységét hatalmas tőr- kép mutatja be. A továbbiakban a magyar őszirózsás forradalmat és a Tanácsköztársaságot kísérhetik figyelemmel a kiállítás látogatói, egészen az ellenforradalom kezdetéig. Mindvégig elsősorban a helyi vonatkozások bemutatására törekedtek a kiállítás rendezői. Nagyméretű, eredeti fotók, fotomontá- zsok, tárgyi emlékek (fegyverek, egyenruhák, érmek, jelvények stb.) egészítik ki az iratanyagból, újságokból és egyéb dokumentumokból álló kiállítást. Novak Szilveszter Gnnepi beszédét mondja Nagygyűlés a főiskolán Az esemény jelentőségéhez méltón csütörtökön rövid ünnepség keretében írták alá a Mecseki Szénbányák új kollektív szerződését. A 42 oldalas dokumentumot a vállalat képviseletében Garam- völgyi János igazgató, a 18 ezer dolgozó nevében pedig Markwart Károly szb-titkár látta el kézjegyével. Az ünnepélyes aktust közel féléves munka előzte meg: az új „vállalati törvénykönyv” végső megfogalmazása előtt ugyanis a hatalmas vállalat valamennyi munkahelyén szakszervezeti taggyűlések keretében kérték ki a legilletékesebbek — a dolgozók véleményét. A szövegező bizottság száztíz javaslatot vett figyelembe, illetve épített be a szerződésbe. Alapként azok a passzusok és bekezdések szolgáltak, melyek az 1968. év elején megkötött „kollektívban” is szerepeltek és a „kísérleti” év folyamán beváltak. Az előkészítő időszak egyik szembetűnő jelensége volt, hogy az idei kívánságok jóval mérsékeltebbek, reálisabbak voltak, mint egy évvel korábban. És még egy megállapítás: a felszólalók, illetve javaslattevők jelentős részének a jogok mellett a kötelességekről is volt mondanivalója. A viták során szinte mindenki érintette a részesedési alapot, illetve annak felosztását. A kérelmek és lehetőségek figyelembevételével a következő döntés született. A részesedési alapból — a kategóriákra való bontás előtt —v kedvezményes üzemi étkeztetésre 6,3, üdülési hozzájárulásra 2, kulturális célokra 1, segélyekre pedig 1,1 millió forintot tartalékolnak. A gyermekintézmények fenntartását 730 ezer, a sportegyesületek és — létesítmények működését pedig 930 ! ezer forinttal támogatják. A kiváló dolgozók jutalmazásának összege 900 ezer, az újításokért és kiemelkedő mű- I szaki teljesítményekért kiadandó prémiumok, illetve jutalmak együttes összege 500 ezer forint. A kollektív szerződés szövege, illetve mellékletei 500 példányban kerülnek ezekben a napokban szétosztásra. Az anyagot a vállalat lapja — a Mecseki Bányász is teljes terjedelmében közli. A Komlói Helyiipari Vállatnál Két és fél millió forint a munkakörülmények javítására Az ezerkétszáz fiatalt foglalkoztató Komlói Helyiipari Vállalat vezetősége élve a gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségekkel, a nyereség növelése mellett célul tűzte, hogy a vállalat szociális ellátottságát felülvizsgálja, a dolgozók élet- és munkakörülményeit javítja. Az elmúlt napokban fizették a nyereségrészesedést. Átszámítva 18 napi átlagbérüket kapták a dolgozók. A részesedés-fizetés alkalmával ismertették azokat az intézkedéseket, melyekkel a munkások élet- és munkakörülményeit még elfogadhatóbbá tették. Erre két és félmillió forintot költöttek. Ebből az összegből a gépi vasalóhelyiséget teljesen felújították, úgyszintén az üzemi fürdőket, öltözőket. A tanműhely ma már minden igényt kielégít, az oktatás feltételei biztosítottak. A bútorüzemben az egészségre ártalmas gőzök és gázok elszívását egy berendezéssel megoldották. Klubot, társalkodó helyiséget alakítottak ki, ezt könyvtárral, televízióval szerelték fel. Harminc millió forintos export-kötelezettségük elősegítésére korszerűsítették a csomagolóhelyiségeket. Korszerűsítették a munkabiztonsági feltételeket, a művezetők részére munkalélektani tanfolyamokat szerveztek. Igyekeztek olyan kapcsolatot teremteni az új gazdasági környezetben, amely biztosította a dolgozók anyagi érdekeltségét, emellett a vállalati körülmények javítását. Színvonalas kulturális műsor Pénteken a Tanárképző Főiskola dísztermében ünnepi nagygyűlés keretében megnyitották a Forradalmi Ifjúsági Napok Baranya megyei rendezvénysorozatát. A Himnusz hangjai után Szüts Emil, a Főiskola párt- szervezetének titkára emelkedett szólásra. Üdvözölte az üzemek és intézmények KISZ-szervezeteinek képviselőit, a Főiskola oktatóit és hallgatóit, és a megjelent vendégeket. — Elmondotta, hogy a három forradalmi évforduló véletlenül esik egybe a naptárban. Sokkal fontosabb az a belső, tartalmi összefüggés, amely az 1848-as forradalom és a szabadságharc, az 1919-es dicső Tanácsköztársaság és 1945. április 4-e, a felszabadulás ünnepe között fennáll. Három évfordulót ünnepelünk most úgy, hogy magunkénak valljuk céljait, s úgy, hogy együtt ünnepel az egész ország Ezután felkérte Novák Szilvesztert, a városi KISZ Bizottság titkárát, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Novák Szilveszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy március mindig az ifjúság ünnepe volt. Az ifjúságé, amely minden időben a haladás, az új lelkes híve volt. Történelmünk forradalmi tavaszainak emlékéhezés örökségéhez kell hűek lennünk, korunkhoz méltó feladatokat teljesítve. Felidézte 1848 forradalmának legtovább látó fiait, Táncsics Mihály és Vasvári Pált, akik egyenlő jogokról álmodtak, Petőfi szavaival, „mikor a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”. Harcuknak igazi folytatói 1919. márciua Forradalmi Ifjúsági Napok keretében — ragadja meg a fiatalok forradalmi nevelése érdekében. — Most a tavaszi hetekben felerősödik a küzdelmes tradíciók ápolása, a tanúságtétel és fogadalomtevés a márciusi ifjak, a Tanácsköztársaság katonái, a felszabadulást megelőző és azt követő kommunista harc hőseinek ügye mellett. Mi, mai szocialista hazánkban, tudjuk és értjük jelentőségét a tavaszi ünnepek hármas csokrának, látjuk az egyenes vonalat, mely népünk történelmében egymásba kapcsolja őket. Látjuk és tudjuk, sának munkásai, akik célul tűzték ki, hogy megvalósítják a kizsákmányolás nélküli « társadalmat. Emlékeztetett arra, hogyan hatott a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttére a megvalósult első proletárállam, Szov- jetoroszország. A Tanácsköztársaság rövid 133 napját is olyan intézkedések és eredmények jelzik, amelyeket nem lehetett többé kitörölni az emberek szívéből, hiába győzedelmeskedett rajta időlegesen a túlerő. A Tanács- köztársaság volt a főpróbája annak a nagy vállalkozásnak, amely 1945. április 4. után hozta meg a teljes győzelmet. Szólt a KISZ zászlóbontásáról 1957. március 21-én. A KISZ azóta is bebizonyította, hogy képes a szocializmus céljainak megvalósítására mozgósítani az ifjúság nagy tömegeit. Emlékeztetett a nyári építőtáborokra, az ipari létesítmények feletti védnökségre, s arra, a szerepre, amelyet a KISZ az új gazdasági mechanizmus megvalósításának kíván betölteni. Végezetül elmondta, hogy az ifjúság feladatait a KISZ VII. kongresszusa világosan megfogalmazta, amikor kimondta, hogy a szocailizmus teljes felépítése az ifjúságnak nemcsak érdeke, hanem hazafias kötelessége is. Az Intemacionálé hangjai után a Főiskola Nőikara és Irodalmi Színpada mutatta be a forradalmi évfordulókra összeállított műsorát. Ezzel az ünnepéllyel kezdetét vette a Forradalmi Ifjúsági Napok április 5-ig tartó rendezvénysorozata. hogy negyvennyolc emléke, tizenkilenc tanulsága mellett negyvenöt az, amely napjainkban is munkál, hat, egyre növekvő erővel. Majdnem kerek száz esztendő választja el 1848-at és 1945-öt egymástól, de ahogy távolodunk tőlük, úgy kerülnek mind közelebb és közelebb egymáshoz. Napjaink magaslatáról visszanézve ennek a kilencvenhét évnek három forradalmi sorsfordulója egyetlen történelmi ívvé áll össze, amely ide vezet, a •'óba. Tóth László KISZ megyei titkár Egy hónappal ezelőtt létesítették a Pécsi Porcelángyár új kerámiaműhelyét. Fürtös György keramikusművész vezetésével készülnek itt a korszerű lakásdíszek prototípusai pirogránitból: padlóvázák, virágtartók, kombinált párologtató edények és faliképek. Az új termékekkel az idei nyári Baranyai Ipari Vásáron mutatkozik be a gyár. A képen: virágtartóval kombinált művészi párologtató-edényt készít Fürtös György Erb János felvétele A tartalomból. A jobboldaliak taktikája Csehszlovákiában ▼ A cipők minősége ▼ Útközben, munka közben ▼ Lakótelep Potsdamnak ▼ A házasságot egy élétre kötik ▼ A gondolattól a kulcsátadásig ▼ Skót whisky magyar módra ▼ Akinek sok a lelke
