Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-13 / 36. szám

Dunantmt navio f A mezőgazdaság jövője Több lesz a gabona Megszüntethető a kukoricaimport — Nagyarányú vízrendezés és talajjavítás — h oly tátják a borvidékek rekonstrukcióját A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy a Megyei Párt- bizottság elfogadta a megye mezőgazdaságának és élelmiszer- iparának 1975-ig szóló, távlati fejlesztési irányelveit. I.apunk ebből az alkalomból új soroz atot indít. Felkeressük azokat a vezetőket és szakembereket, akik a programot kidolgozták és minden héten közzétesszük az irányelvek egy-egy fejezetét. Az első alkalomból Baracs Józse f, a Megyei Tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztályának vezetője, a növénytermesz­tési munkabizottság elnöke tájékoztatta lapunkat a növényter­mesztés, viz- és talajerőgazdá lkodás irányelveiről. Az ország 19 megyéje kö­zül Baranya növénytermesz­tése mutat a legdinamikusabb fejlődést. 1951—1967 között, a növénytermesztési ' hozamok növekedésének évi átlaga el­érte a 4,2 százalékot A má­sodik Békés megye volt 3,8 százalékos emelkedéssel..; Baracs József, az Országos Tervhivatal egyik tanulmá­nyából idézte a fenti adato­kat Mint mondotta, Baranya a búzatermesztésben országos második volt 1968-ban, a ku­koricatermesztésben pedig évek óta az első három hely egyikét foglalja el hazánkban. Joggal lehetünk büszkék az ilyen hozamokra, az eredmé­nyek azonban köteleznek is. Rannaja és Libellula Baranyának minden lehető­sége megvan arra, hogy meg­tartsa a búzatermesztésben megszerzett előkelő helyezé­sét, s a tsz-ek 1975-ig a je­lenlegi 17 mázsás termésát­lagukat 20 mázsára növeljék. A megye állami gazdaságai már a múlt évben is 22 má­zsával „zártak”’ A három má­zsa plusz elérésére elegendő biztosítékot nyújt az a tény, hogy a jelenlegi, egy holdra jutó 300 kilogrammos műtrá­gyamennyiség 1975-re előre­láthatólag 780—-800 kilogramm­ra emelkedik. A vetésterület 87 százalékán már külföldi, intenzív fajtákat termeszte­nek. A jól' bevált Bezosztája és San Pastore búzák mellett előtérbe kerültek a még bő­vebb hozamú fajták, a szovjet Rannaja, az olasz Libellula, a francia Etoile és Moisson. Ma a szántóterület 25 szá­zalékát búza foglalja el. Ha a termésátlagok a fentiek sze­rint növekednének, lehetőség nyílna arra, hogy ezt a szá­mot 22 százalékra csökkent­sék, s a kukorica, stt(. vetés- területét tovább bővítsék. A baranyai tsz-ek tavaly 20,9 mázsa kukoricát takarítottak be holdanként, s a szakembe­rek 25 mázsát tűztek ki el­férendő célként, összehasonlí- ' -tásul nem árt tudni, hogy a megye legjobb tíz kukorica- termesztő tsz-e 29,5 mázsát ért el, már tavaly is. Ev már vi­lágszínvonal. Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy a kukoricatermesztésben utolsó 29 tsz csak 14,6 mázsás át­lagot produkált holdanként. A két szám feltárja, hogy mik a teendők és milyen nagyok még a tartalékok. A 25 mázsás átlag elérése lehetővé tenné, hogy megszün­tessük az abrakimportot. Bi­zakodóak lehetünk a szálas­takarmány termesztést ille­tően is. Bár ebben jelenleg még rosszul állunk, elegendő a vetőmag, minden lehetőség megvan arra, hogy a hozamo­kat jelentősen fokozzák. Fólia alagutak és üvegházak Ma öt és félezer holdon termesztenek Baranyában zöld séget, s az irányelvek szerint 1975-ig ezt 7—8 ezer holdra lenne célszerű növelni, több okból is. Egyrészt a lakosság jelenlegi 87 kilogrammos fo­gyasztása előreláthatólag száz kiló fölé emelkedik, másrészt igen nagy az exportlehetőség. Erre mutat a Szigetvári Kon­zervgyár több mint 200 mil­lió forintos rekonstrukciója' is. Harmadszor a megye déli ré­sze az ország legmelegebb ég­hajlatú vidékei közé tartozik, kívánatos lenne tehát mint­egy háromszorosára növelni a jelenlegi fóliás kertészetek nagyságát, s valószínű, lehe­tőség nyílik nagyobb üveghá­zak építésére is. A munka­erő foglalkoztatása szempont­jából is nagyon hasznos a növekvő zöldségtermesztés. Az elmúlt években nagy­arányú szőlő- és gyümölcs­telepítések voltak a megyé­ben, nagyobb mérvű extenzív fejlesztésre jelenleg tehát nincs szükség Számot kell vetni viszont azzal a ténnyel, hogy a megye 17 ezer hold- nyi szőlejéből csak 3 ezer hold korszerű telepítésű, követke­zésképp további rekonstruk­ciókra van szükség, nemcsak Villány—Siklós és Mohács vi­dékén, hanem Hosszúhetérry— Pécsvárad körzetében, tehát a keleti Mecseken is. Itt hasz­nos volna nagyobb arányú új telepítés is. Az irányelvek szerint kívánatos volna a háztáji szőlők felújítása is, ami Egerágon és Babarcon egyébként már el is kezdő­dött. kezdett vízrendezési és talaj­javítási program ezért tovább folytatódik, s az állam sok­sok millió forintot áldoz arra, hogy a Dráva menti síkság és a Hegyhát egyaránt jó termő­vé váljék, önmagában azon­ban ez — a még oly jelentős támogatás — sem lesz elég. Na­gyobb arányú, saját erős tsz- beruházásokra lesz szükség, hogy ez a nagy program si- | kerrel befejeződjék. M. U Minilabor tfjabb különleges berende­zést tervezett és készített dr. Mészáros Lajos, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem alkalmazott kémiai intézetének adjunktusa, aranyjelvényes feltaláló Schőbel György ad­junktus és Dobó Ferenc tech­nikus közreműködésével. Az újtípusú készülék dr. Mészá­ros Lajos világsikert aratott és számos nyugati országban is szabadalmazott komplett katalitikus laboratóriumának miniatürizált és tökéletesített változata. A nagyméretű „elő­dökből” már százötven millió forint értékűt készített export­ra a laboratóriumi felszerelé­sek gyára. Az új „minilabor” még nagyobb sikerre számít­hat, hiszen ennél az eredeti méreteket az egyharmadukra csökkentették, ugyanakkor teljesítőképessége nőtt, uni­verzálisan használható tudo­mányos kutatási, vagy egyete­mi oktatási célokra, továbbá nagyüzemi gyártási folyama­tok „üzemszerű” bemutatása­A Shell-nek megérte Nekünk is megérte volna Konkurrencia házon belül Azon tűnődtem el nemrég — „A Shell-nek megérte...” —, hogy Pécsre jön a Shell; az INTERAG RT-vel és az OKISZ-szal közösen modem autószervizt és üzemanyagtöl­tő állomást létesít, és hogy ez miért nem jutott eszébe valamelyik tanácsi vállala­tunknak vagy kisipari szövet­kezetünknek, hiszen ha a 1 Shell-nek megérte, nekik is ! megérte volna, miért nem kér- . tek kedvezményes, hosszúlejá­ratú hitelt, most lett volna rá 1 lehetőség? A cikk után dr. Svábszki Antal, az Autó- és Motoija- vító Ktsz elnöke hívott fel. Hangjában észrevehető ide­gességgel jegyezte meg: Ne­künk is megérte volna, csak­hogy .. A történet kező. pedig a követ­Cj gépek — új gyártmányok A reform éve a tanácsi váltatoknál A város öt tanácsi vállala­tának egész évi tevékenysége annyira szerteágazó, hogy azt együtt értékelés alá venni né­hány sorban szinte lehetetlen. Az iparági különbözőségen túl mindegyiknek megvan a maga sajátos problémája. Ami vi­szont közös vonás: egy kivé­telével, valamennyi vállalat egész esztendőben igyekezett kihasználni azokat a gazdasá­gi ösztönzőket, amelyek a re­form kezdetétől érvénybe lép­tek. Hegyvidéken és síkságon Baranyában 132 ezer holdon pusztítanak a belvizek, s a megyei szántóterületek 38 szá­zalékán fenyeget az erózió. A már elmúlt években meg­Ha a Pécsi Ruhaipari Vál­lalat nem kerül majd hogy nem a csőd szélére — s ennek következményeképpen 26 mil­lióval csökkent a termelésük —, akkor a pécsi tanácsi ipar múlt évi termelési eredménye a bázishoz viszonyítva 118,4 százalékon állana. Így viszont a végleges eredmény: 96,3 szá­zalék. Az értékesítés egész esztendőben folyamatos volt. Kezdetben inkább az alap­anyagellátás akadozott, mert az új árak bizonyos cikkeknél nem voltak ismeretesek, más­részt éppen az átállás idősza­kában az alapanyagellátó vál­lalatok óvakodtak a raktári forgalom indításától. De már a második negyedév elejétől ezek a zökkenők lassan meg­szűntek. A tanácsi ipar — nagyon helyesen — nem kötött már hosszú távú szerződéseket. In­kább ráállt a kisebb volume­nű szériákra és így a változó igényekre gyorsabban reagál­hatott. Bizonyos tekintetben persze ennek is megvolt a maga hátránya. A kis szériá­hoz kevesebb anyagot rendel­tek — ez érthető is —, és a készletező vállalatok hamar felismerték az ebben rejlő „bizniszt”: huzaloknál, idom­vasaknál, koracélnál azonnal felárat számoltak el, mond­A fcóval borított vetésre szórják a József és Hilmer János. műtrágyát a kővágószötlösi Vö rós Szikla Tsz traktorosai Varga A műtrágya az olvadó hóval szívódik majd a talajba Erb János felvét«!» ván, hogy csak nagy tömegű anyag rendelése esetén adnak kedvezményt. Bár kétséges, hogy ha a készletező vállala­tokat „szaván fogják”, tudtak volna-e nagyobb tételt szállí­tani? A Pécsi Bútorgyár az orszá­gos cikklista alapján, nagy­részt központi áralapra ter­melt. Van egy kiemelt termé­kük, a Mecsek háló, amely joggal hódított kereskedelmi berkekben. Január elsejétől kezdve viszont már két-, illet­ve háromajtós szekrényeket, továbbá egyedi kis-íróasztalo- kat is gyártanak. A Vegyes­ipari Vállalat tavaly meghir­detett bútortervező pályázatá­nak meglett az eredménye, mert az elfogadott tervek alapján gyártott berendezése­ket a BŰTORÉRT szívesen fo­gadta. A Pécsi Szikra Nyomda a múlt évben vezette be a több- színnyomást. A színes cím­kéknek, prospektusoknak és kereskedelmi reklám-kiadvá­nyoknak sikere volt s ezt ta­núsítja az a tény, hogy ma már a megrendelések száma túlhaladta az üzem kapacitá­sát. Komoly forgalmat bonyo­lított le a Pécsi Fodrászipari Vállalat is: körülbelül más­félmilliós nyereséggel zárják az esztendőt és ez igazán szép teljesítmény, ha figyelembe vesszük azt, hogy tevékenysé­gük szolgáltató jellegű, tehát szinte „fillérekből” kell meg­hozniuk a tervezett 8,5 millió termelési értéket A Pécsi Bútorgyár nyeresé­ge 4,8, a Fémipari Vállalaté 6.2, a Szikra Nyomdáé 5, a Ve­gyesipari Vállalaté 4,3 millió forint A műszaki fejlesztésre for­dítható összeget a tanácsi vál­lalatok többnyire felhasznál­ták, illetve az idei évre át­húzódóan realizálják. A Pécsi Bútorgyár többek között vá­sárolt egy poliészter öntőgé­pet. A Pécsi Szikra Nyomda részben hitelből, illetve saját alapból. 2,6 milliót költött gé­pekre, például matrica-présre. A Fémipari Vállalat 2 milliós fejlesztésében szerepel a volt György-aknán felszerelt mű- anyag-fröccsöntőgép. Több­nyire szifonokat s egyéb víz­szerelvényeket gyártottak, de az idén már a cipőiparnak tettek ajánlatot, teljes cipő­sarkok gyártására. Forgácso­lóüzemükben különösebb mű­szaki fejlesztésre nem volt szükség, kitűnő forgácsoló gárdájukkal jól jövedelmező munkákat végeztek. Ahogy a nyomdászoknál a rotációs, úgy náluk a láncgyártógépek értek el túlzottan „magas kort”, de új gépek beszerzésére sincs remény. A tanácsi ipar tehát vi­szonylag könnyen „átvészelte” az új gazdasági rendszerre való áttérést és az elmúlt egy esztendő alatt kellő tapasz­talatot szereztek ahhoz, hogy az idén már egyenletesebb termelést folytassanak a gaz­daságosság jegyében. Rab Ferenc Szállítási mérleg Tavaly lépett életbe az új közlekedéspolitikai tör­vény. Ez a koncepció a körzetesítés, a vasúti szállítások közútra való terelését tűzte ki célul — azaz, a gazdaságosabb szállítást. Jó tudni, hogy az utasítás arról is gon­doskodik, hogy a körzete­sítés során érintett köz­ségek, a megszüntetett vasútvonal mentén tele­pült fuvaroztatók ne jár­janak rosszul. Ezek a fu­varoztatók az áruforga­lom átterelését megelő­zően fizetett fuvarköltsé­geikhez képest nem ke­rülhetnek hátrányosabb helyzetbe. Már most, ha az áttérés következtében többlet fuvarköltség me­rül fel, ezt a vasút utó­lagos díjkedvezmény for­májában téríti. A térítési díjkedvezmény az áttere­léstől számított legfel­jebb három évig adható, viszont a vasút a többlet­fuvar költséget csak a fu­vardíj kifizetésétől szá­mított három hónapon belül benyújtott kérelem alapján fizeti vissza. A Megyei Szállítási Bi­zottság tegnapi ülésén értesültünk a fentiekről. A beszámoló a továbbiak­ban a hétvégi szállítások­kal foglalkozott. Többek között megállapította a késedelmes rakodások nemcsak a csökkentett munkahétre vezethetők vissza, hanem egyéb gaz­dasági tényezőkre is; mint a munkaerőhiány, vala­mint a bérszínvonal túl­lépésétől való félelem. A vállalatok egy része in­kább megfizeti a kocsi­álláspénzt, mert ez nem jelentkezik bérköltség­ként, s így elszámolása sem jelent problémát. Az ülésen foglalkoztak az előszállítások helyze­tével és a közúti fuvar­helyzettel. A 12-es AKÖV az elmúlt évben kielégí­tette az igényeket. Az úgynevezett billenős fel­adatokhoz más autóköz­lekedési vállalatok bese­gítését vették igénybe, míg a csúcsforgalom ide­jén jelentkező fixplatós gépkocsihiányokat határ­idő eltolódással oldották meg. Terven felül jelent­kezett a Jugoszláviába irányuló kőszállítás: 60— 70 kilométeres távon negyven gépkocsi fuvaro­zott. A beszámoló azután új­ra visszatért a hétvégi ki- és berakodásokra. A fuvaroztató és a fuvarozó nehezen tudja biztosítani á rakodási munkaerőt, nemcsak hétvégén, de hétközben is. A megol­dás: a rakodási munkák erőteljes gépesítése. De ennek a kérdésnek gaz­daságossági oldala is van. Az érdekelt közlekedési ág képviselői úgy talál­ták: a rakodási kapacitás bővítésénél a rakodólapos szállítás továbbfejleszté­se a célszerű. ! A Shell-lel való együltmű- i ködés eredetileg az Autó- és j Motorjavító Ktsz gondolata I volt, két éve vetődött fel. A Baranya megyei KISZÖV az INTERAG-on keresztül már korábban kapcsolatban állt a Shell-lel, növényvédőszereket előállító vegyiüzemüknek ez a nyugati cég szállít különböző vegyianyagokat. Egy alka­lommal, amikor a Shell kép­viselője Pécsett járt, dr. Svábszki megkérte a KISZÖV elnökét, érdeklődjön, hajlan­dó-e kooperálni a Shell? Itt elsősorban alkatrészekre, ke­nőanyagokra és üzemanyagra gondoltak. A kedvező válasz után nem sokkal Budapesten járt a KISZÖV elnöke és fel­kereste az INTERAG RT-t is, ahonnan aztán később — ta­valy nyáron — kiküldték képviselőjüket Pécsre. Az Autó- és Motorjavító Ktsz elnöke mindenekelőtt megmutatta 8 és félmillió fo­rintos költséggel épülő új te­lephelyüket a Diósi úton. — Csakhamar létrejött az elvi egyesség, s az INTERAG kép­viselője kérte, tegyenek konk­rét ajánlatot, s azután meg­kezdődhetnek a tárgyalások. Annyira biztos volt a dolog, hogy még a tűzrendészeket is kivitték az új telephelyre. Már a leendő, Diósi úti telephely területét is a duplájára nö­velték. Az elképzelés az volt, hogy első lépésben nem léte­sítenek Shell-szervizt, mert a ktsz-nek az új telephelyen ele­gendő lesz a kapacitása: 8 óránként 36 gépkocsi szervi­zét ejthetik meg. Csak benzin­kút és alkatrész, valamint üzemanyag kell. 9ulií* Tavaly késő ősszel értekez­letre gyűlt össze az OKISZ-nál több nagy vidéki és budapesti autó- és motorjavító szövetke­zet. Téma: a Shéll-szerviz. Ne­hézkes lett volna egyenként tárgyalni, ezért a ktsz-ek meg­bízták az OKISZ szolgáltatá­si főosztályát, hogy dolgoztas­sa ki a kisipari szövetkezetek szervezési irodájával, a KI- SZORG-gal a szövetkezetek képviseleti formáját: vállalatot avagy szövetkezetei hozzanak létre, esetleg vezérszövetkeze- tet jelöljenek ki, s az képvi­selje a többit, tárgyaljon ne­vükben? Ugyanakkor szó esett a pénzelés kérdéséről és az ér­dekeltség megoszlásáról. Ab­ban állapodtak meg hogy a költségek felét az INTERAG* negyedét-negyedét pedig az OKISZ és az érdekelt szövet­kezetek állják. A ktsz-ek kér­ték az OKISZ-t, mivel fej­lesztési alapjuk teljes mér­tékben lekötött, nincs pén­zük, járjon el a Magyar Nem­zeti Banknál, hogy hitelezzék meg a szükséges összeget a lé­tesítendő szervizállomások fej­lesztési alapja terhére. Ez tavaly ősszel volt. A pé­csiek azóta többször érdek­lődtek, de sehol semmi. Míg nem aztán nemrég „megérke­zett a válasz” a sajtó hasáb­jain. az OKISZ a budapesti RAMOVTLL-t bízta meg a Shell-szerviz állomások keze­lésével. Ezzel aztán le is zá­rult az ügy. így beszélte el dr. Svábszki Antal ktsz-elnök. A szövetkezetek kontra OKISZ esetből mégis adódik a kérdés. Az Autó- és Motor- javító Ktsz felmérése sze­rint a Diósi úti új telephely hosszú időre kielégítheti az igényeket: naponta három műszakban több mint 100 ko­csi szervizét végezhetik el. A beruházás 8 és félmilliós költ­ségéből a szerviz-részlegre 4 millió forint jut. Kérdésünk: az OKISZ akkor miért tá­maszt konkurrenciát házon belül? Nem lehetett volna vagy nem lehetne együtt? Miklósv&ri Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents