Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

$?í?. felkér T3t Ptmontmt naoia I Ä lakosság szolgálatában: A vajszlótuké a szó Májusban üzemel a törpevízmü— Kiadó egy korszerű üzemhelyiséi* Új társasházak épülnek — L z körzeti fogorvos Vajszlón A* elmúlt napokban szá­mos kérdés érkezett lapunk­hoz, Vajszlóról. Az alábbiak­ban közöljük a kérdéseket és válaszokat. Községünk belterületén át­menő műút készült néhány éve. Örülünk Is á jó útnak, azonban sok bosszúságot is okoz. Az út mellé nem építet­tek megfelelő méretű vízelve­zető csatornákat, Így nagyobb esőzéskor az útról lezúduló víz befolyik az útmenti házak udvarába, a házak fala alá szivárog. Már néhány ház ugyancsak megsínylette ezt a helyzetet. Nem lehet ezen vál­toztatni? — kérdezi Szekeres Béla és még több Kossuth La­jos utcai lakos. Marosi István, a Közúti Igazgatóság főmérnökének a válasza: — Eddig nem tudtunk er­ről a panaszról, de nem ké­telkedünk az elmondottakban, valóban nem lehet ez öröm­teli helyzet. Annyit máris mondhatok, hogy a közeljö­vőben kimegyünk a községbe és ott helyszíni bejárásokon megvizsgáljuk a problémát, felkeressük a kérdezőt és a többi „hasonló cipőben” járó lakost is. Igyekszünk a bajt orvosolni. — Mi lesz velünk? — hang­zik számos vajszlói általános Iskolás lány kérdése. — Elvé­gezzük az általános iskolát, de nincs munkalehetőségünk. Hol dolgozzunk? — kérdik. A helyzet valóban aggasztó. Mint megtudtuk tavaly pél­dául a végzett 30 általános is­kolás lányból kettő ment ipa­ri tanulónak, négy pedig kö­zépiskolába. A többi otthon maradt. Egy legutóbbi felmé­rés alapján- közel 1.00 nő .ke­res munkát. Zrínyi Miklós, a Vajszló és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetel­nöke mondja: — Igyekeztünk ezen a gon­don enyhíteni. Tavaly elké­szítettünk — az átalakítás kö­zel negyedmillióba került — egy épületet, a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet ígérte itt egy konfekcióüzem létre­hozását. Az üzlet közbejött akadályok miatt nem realizá­lódott. Többet pillanatnyilag tenni nem tudunk. Ha bár­melyik vállalat keres egy szép és készen lévő épületet, ift a községben talál. Munka­erő sem gond. Megnéztük az épületet. Ott áll a község közepén, mű- anyagpadlós, a mennyezeten fénycsővilágítás beszerelve, készen a szociális létesítmé­nyek is. fürdő, öltöző... Az egész épület lelakatolva, üres. A község vezetői mondják: bűn ezt az épületet parlagon hagyni, de nekik nincs anya­gi erejük az üzemtelepítéshez. Bármilyen intézmény, ktsz, vállalat jelentkezését szívesen vennék. Az épület beköltöz­hető. Kiadó egy üzemhelyi­ség! Várják a jelentkezőket! — A község Ivóvize nem megfelelő. Ezért még 1967-ben törpevízmű-társulás alakult. A társulásba többszázan belép­tünk, de mikor kapunk vizet? — kérdezi több vajszlói lakos. Kiss Gyula, a Községi Ta­nács vb-elnökének válasza: — Alig másfél hete vagyok vb-elnök, de ismerem ezt a gondot. A görcsönyi tsz mint kivitelező a múlt év novem­berében hozzákezdett a cső­hálózat lefektetéséhez szüksé­ges árokásáshoz. Megérkezett a hidroglóbusz, de a többi szükséges anyag is rendelke­zésre áll. A tsz-íől ígéretet kaptunk, hogy május 31-ig a csőhálózatot lefektetik. A cső­hálózat részleges elkészültével március 31-ig már az Arany és a Zrínyi utcát ellátjuk víz­zel. Az árokásás meggyorsítá­sával lehetővé válna a cső­hálózat mielőbbi lefektetése. Kérjük, hogy az érdekeltek társadalmi munkával is gyor­sítsák az ügyet. Az elvégzett társadalmi munka forintérté­két leszámítjuk a 3000 forint társulási díjból. — Közel 450 általános iskolá­sunk van. A gyerekek fogú- i szati ellátása nincs megoldva, az iskola egy szűk kis szoba- l ja a „fogorvosi rendelő”. A j higiénia sem a legmegfelelőbb. ; Mikor változtatnak a helyze- 1 ten? — kérdezi Gáti József né j általános iskolai igazgató. A probléma azonban nem- [ csak a gyerekeké, hanem a | felnőtteké is. Nincs a körzet- i nek fogorvosa! Vajszló, Kern- , se. Zaláta, Luzsok, Piskó, Vej- ti, Hiries, Majláth-puszta, Kisszentmárton, Baranyahid- vég. Sámod, Luzsok, Kórós, Adorjás, Ózdfalu, Bogádmind- szent, Hegyszentmárton, Páp- rád — közel 6000 ember tar­tozik a vajszlói fogorvosi kör­zethez — fogorvos nélkül! Kiss Gyula válasza: — A község mindent meg­tett, amit megtehetett azért, hogy egy körzeti fogorvos le­települj ön. Építettünk egy szép, kétszoba összkomfortos lakást orvosi rendelővel, ga­rázzsal, váróhelyiséggel. Ott áll az egész — üresen. Várjuk az új fogorvost, akár házas­párt is. Nincs aki birtokba vegye ezt a rendelőt, lakást? Dr. Kévéi Miklós megyei stomatológus főorvos válasza: — Budapesten a most feb­ruárban végzett fogorvosoknál meghirdettük ezt az állást, sajnos eredménytelenül, nincs jelentkező. Mégis — áthelye­zéssel — megoldjuk a prob­lémát. előreláthatóan egy hó­napon belül lesz körzeti fog­orvos Vajszlón. — Sok televízió, háztartási kisgép, rádió van a község­ben, De ha elromianak, vihet­jük Sellyére, mert itt hely­ben nincs javítószolgálat. Mi­dkor lesz? — kérdi Beraáth Jó­zsef nyugdíjas. Kiss Gyula válasza: — Már tárgyaltunk a Sely- lyei Villamosipari Ktsz veze­tőségével. Azt mondották, ha helyiséget tudunk adni, akkor heténte három alkalommal lesz a községben szerelő. A Kossuth téren egy volt üzlet- helyiséget kijelöltünk erre a célra, így március elején itt helyben nyílik lehetőség a ja­vításra. — A kffcrség üzlethálózata kis „szatócsboltokból” áll. Azt hal­lottuk, hogy új ABC áruház épül. Mikor? — kérdezi több vajszlói lakos. Zrínyi Miklós válasza: — Szövetkezetünk már két év óta tartalékalapot gyűjt, mintegy 600—700 ezer forin­tunk van. Ha a tanács kijelö­li a területet, mi rövidesen megkezdjük az új ABC áru­ház építését. Kiss Gyula válasza: — A mostani piactér helyé­re szánjuk az új áruházát. Ta­vasszal megkezdhetik az épít­kezést / — Társasházat szeretnénk építeni, már közel 20 jelent­kező van. — Mikor kezdhe­tünk hozzá? — kérdezi Maros Györgyné konyhai dolgozó. Kiss Gyula válasza: — Társasházépítkezés céljá­ra a Jókai utca és a Kossuth Lajos utca közti terület ki­sajátítás alatt van. A kivite­lezést a Vajszlói Tsz vállalta. A háromszoba összkomfortos lakás költsége 170 000 forint körül lesz, ebből körülbelül 100 ezer forintot az OTP hi­telez, 40 000 forint az állami dotáció, az építő készpénz­hozzájárulása 25 ezer forint. A 100 ezer forintot 30 év alatt kell lefizetni. Lehet még je­lentkezni, területet tudunk ki­jelölni. Garay Ferenc Magyar-lengyel alumínium­egyezmény Varsóban kedden alá­írták a Magyarországról Lengyelországba történő timföldszállításokról és a Lengyelországból Ma­gyarországra irányuló kohó- és alumíniumszál- litásokról szóló 1971—75. évi hosszúlejáratú egyez­ményt. A megállapodás a két ország aluminiumiparai között 1960-ban kezdő­dött együttműködésnek a folytatása. Megvalósítása a következő ötéves idő­szakra mindkét fél szá­mára távlatilag biztosítja e fontos nyersanyagokat. Tájékoztató az exportlehetőségek röl 1980-ig biztos a vágómarhaexport Kedden délelőtt 10 órai kez­dettel Mohácson, a Filmszín­házban dr. Éliás András, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője a mezőgazda­ság távlati exportlehetőségei­ről tartott előadást a Duna és Karasica-menti Tsz Szövetség téli szabadegyeteme hallgatói­nak, termelőszövetkezeti elnö­köknek és szakembereknek. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági és élel­miszer export az új mechaniz­musban azért került az érdek­lődés középpontjába, mert a fejlett tőkés országokba irá­nyuló kivitelnek 50 százalékát képezi, s így döntően befolyá­solja a tőkés fizetési mérleg alakulását A távlati lehető­ségeket körvonalazva megálla­pította, hogy a szocialista or­szágok felvevő piaca a jövő­Sátortetős gondok... Valós népgazdasági gond Igénytelen, korszerűtlen, csúnya az utóbbi húsz évben elterjedt családiház-típus Van-e lehetőség a változtatásra? A Dunántúli Napló január 14-i számában megjelent Sá­tortetős gondok című cikk ele­mezte a családi ház építés helyzetét. Az alábbiakban piás nézőpontból próbálom megvi­lágítani ezt a problémakört. 1966-ban az ipar és építő­ipar állóeszközeinek értéke (épületek, gépek, stb.) mint­egy 240 milliárd forint volt, szemben lakásállományunk 260 milliárd forintnyi értéké­vel. Ennek az adatnak a fi­gyelembevételével pedig az a tény, hogy 1960—70 között a magánerőből épülő lakások az összlakásépítés ,65 százalékát, míg az állami ráfordítással épülők csak 35 százalékát tet­ték ki, a családi ház építés hatalmas népgazdasági jelen­tőségét mutatja. Tehát a csa­ládi ház építés nem kizárólag az építtető magánügye, hanem nagyjelentőségű probléma is. Hogyan is állunk jelenleg a családi házakkal? Az utóbbi 20 évben egy csa­ládi ház típus (az a bizonyos sátortetős) spontán kialakulá­sának voltunk szemlélői és közreműködői. Sajnos, nem sok jót lehet elmondani erről a háztípusról. Alaprajzi elrendezése és funkcionális felépítése meg­lehetősen túlhaladott és igény­telen. Szerkezetében egy korsze­rűtlen, kézműves — nagy élő­munka ráfordításé — kisipari építési módhoz igazodik. Esztétikailag sablonosán si­vár, korszerűtlen és jellegze­tesen csúnya. Megvalósítási költségét te­kintve éppen a szerkezeti és funkcionális elégtelenségből kifolyólag gazdaságtalan, a ha­sonló igényeket korszerűen ki­elégítő családi házhoz képest 20—26 százalék többletkölt­séget jelent. Ez a háztípus tehát — amelyből az utóbbi 20 évben mintegy 250 000 épült hazánk­ban — kedvezőtlen adottságai következtében nem tudja egy korszerű életfonna igényeit kielégíteni. gCHzlilefeif, figyelem! Üzemképes Garant 1,8 t gépkocsi eladó a Pécsi Sütőipari Vállalatnál Telefon: 17-33, előadó Hoffmann önkéntelenül is felmerül a kérdés: tűik ezeknek a hibák­nak azokai? Mik egy családi ház megvalósulását befolyá­soló tényezők? Kezdjük talán az építtető­vel: vajon elérte-e az „épít­tető’’ gondolkodásmódja azt a szintet, hogy a saját igényeit reálisan felmérve a kor kö­vetelményeinek minden szem­pontból megfelelő családi ház legyen az eszményképe? S ha elérte, vajon helyesen cselekszik-e az építtető akkor, amikor saját kezűleg akarja megtervezni családi házát? Nem lenne-e ésszerűbb az évek hosszú során összeku- porgatott pénzét tapasztalt, hozzáértő szakemberre bíznia? És az úgynevezett „szak­emberek” vajon mindig — hivatásuk magaslatán állva — az építtető és egyben a tár­sadalom valódi (és nem vélt) érdekeit képviselik-e? Vagy előfordul talán, hogy a köny- nyebb utat választják és olyan tervet készítenek, amilyet a megbízó kíván tőlük, még akkor is, ha az szakmai meg­győződésükkel ellenkezik? És a kivitelező? Az, hogy az épület megvalósul-e, attól függ, hogy a kőműves kis­iparos hajlandó-e a munkát elvégezni. Ez a monopolhely­zet nem csábítja-e a kényel­mesebb megoldásra? Arra, hogy a munka elvégzését at­tól tegye függővé, hogy az épü­let kizárólag olyan anyagból készüljön, amelyeknek nem kell utána járni, és olyan szer­kezetekből, amelyeknek kivi­telezését még a nagyapjától tanulta? — Stadion Siófokon. A Ba­latoni Intéző Bizottság terv­tanácsa a közelmúltban tár­gyalta azt a tanulmánytervet, amelyet a Siófoki városi Ta­nács készíttetett egy sport­kombinát létesítésére. A nagy­stadion 25—30 ezer nézőt fo­gad majd be. A kombinát építése 1970—71-ben kezdő­dik. És hogy állunk végül az „építési hatósággal”, a taná­csokkal? Birtokában vannak a tele­pülés fejlődését meghatározó, szakemberek által készített rendezési tervek. Jogában áll engedélyezni az építési ter­veket, vagy elutasítani azokat Vajon megfelelően él-e az épí­tési hatóság a ráruházott ha­táskörrel? Nem éri-e eseten­ként más állami, tanácsi szer­vektől vagy magán építtetők- től olyan nyomás, amelynek nem tud ellenállni? És van-e tanácsoknak olyan kellően fel­készült szakember gárdája, amely az eseteknek legalább döntő többségében helyesen és és bölcsen képes megítélni, elég érett-e az illető terv ah­hoz, hogy érdemes legyen megvalósítani? És ezen túlmenően képesek lesznek-e a tanácsok ilyen fel- készültséggel a családi ház építést is a koncentráció, a tömbösítés, tehát a korsze­rűbb beépítési formák irá­nyába terelni? A kérdésekre adható vála­szok milyensége rendkívül fontos tényező a 15 éves la­kásépítési program megvaló­sulásában is. Az utolsó 5 év­ben még 400—450 ezer lakást kellene építenünk, amelynek jelentős hányadát teszik ki a magánerőből épülő családi há­zak. Ahhoz, hogy minél nagyobb, minél korszerűbb és kulturál­tabb lakásállományunk le­gyen, a felsorolt tényezőknek a lehető legnagyobb összehan­golására, és legszorosabb együttműködésére lenne szük­ség. Jankovics Tibor építészmérnök ben is biztosnál«: tekinthető. A tőkés piac értékesítési lehe­tőségei nem ilyen egyértel­műek, mert a korábbi nagy importőr országok — például az NSZK és Anglia, — több cikkből önellátásra rendez­kedtek be, ilyen cikkek a ba­romfi, a tojás, a sertés, a búza stb. Nem vonatkozik ez azok­ra a mezőgazdasági cikkekre, amelyek nagy tőkeráfordítást igényelnek s forgásuk, meg­térülésük lassú, liyen cikk min­denekelőtt a marhahús, mely­ből 1980-ig biztosnak látszik a nyugat-európai piac. Ezt a bejelentést megnyug­vással hallgatták azok a tsz- szakemberek, akik ezekben az években szarvasmarha-te­nyésztésük fejlesztésén fára­doznak. Későbbi felszólalásaik ban azonban sérelmezték, hogy a külkereskedelmi szervek ke­véssé tájékoztatják őket az egyes országok konkrét minő­ségi igényeiről, a közvetlen világpiaci impulzusok csak nagyon kevéssé vagy egyál­talán nem érnek él a termelő­höz, sok a közbeiktatott szerv, s így elsikkad a termelők ex­port érdekeltsége. A válaszból az tűnt ki, hogy ezt a problé­mát az értékarányos árak ki­alakulása fogja megoldani, át­hidaló megoldásként a mező- gazdasági üzemek bizonyos szervei, esetleg részvénytársa­ságok létrehozásával javíthat­nának a helyzeten. Nem volna ugyanis célszerű az ország mind a 3 ezer tsz-ének és 280 állami gazdaságának export­import jogot adni. A távlati piaci kilátásokat részletezve, az előadó elmon­dotta, hogy 1967-ben 92 ezer tonna, 1968-ban 100 ezer ton­na volt az élő vágómarha ki­vitelünk, tehát növekszik. Jó, ha a termelők tudják, hogy » kiviteli lehetőségek az első fél­évben a legjobbak, a harmadik és negyedik negyedévben rosz- szabbak, mivel ekkor jönpfjk le a legelőkről az importáló országokban a saját nevelésű vágómarhák. Továbbá a világ­piaci igény egyre inkább a borjúhús felé tolódik el. Az élő állat kivitele mellett, a marhahús export is elérte ta­valy a 40 ezer tonnát. A vá­gott állatnál inkább a marha hátulját igényli a piac, a mar­ha értéktelenebb elejét csak feldolgozott állapotban lehet eladni s ez felveti a feldolgo­zó kapacitás növelésének kér­dését, valamint a tároló és hű­tőkapacitás fejlesztését is. A tejtermékexport kevés le­hetőséget ígér. Jelenleg évi 5—10 ezer tonna vajat és mint­egy tízezer tonna keménysaj­tot, juhsajtot exportálunk. A vágójuh kiviteli kilátások vál­tozatlanul igen kedvezőek. A vágósertés világpiaci helyzete viszont nem stabil, itt főleg a húskészítmények kivitelével lehet számolni. A belső piac igénye viszont jelentős, az ágazat fejlesztésénél a belső igény kielégítését kell szem előtt tartani plusz évi 30—50 ezer tonna exportot és nem többet ^ÍTV 'IJSI S9RSJE6Y ÖRÖKLAKÁS csak 4 forint FŐNYEREMÉNY ÖNNEK: HÄROMSZOBAS BERENDEZETT OTP ÖRÖKLAKÁS FŐNYEREMÉNY MINDEN FIATALNAK: CJABB ifjűsAgi táborok az ország legszebb VIDÉKEIN IFJŰSAGI TÁBOROZÁSI SORSJEGY Nyeremények: öröklakások, személygépkocsik, robogók, televíziók, magnetofonok, táskarádiók, két személyes EXPRESS utazások, filmfelve­vők, több mint 12 ezer vásárlási utalvány. HŰZÁS: 1969. MÁRCIUS 30-ÄN.

Next

/
Thumbnails
Contents