Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
$?í?. felkér T3t Ptmontmt naoia I Ä lakosság szolgálatában: A vajszlótuké a szó Májusban üzemel a törpevízmü— Kiadó egy korszerű üzemhelyiséi* Új társasházak épülnek — L z körzeti fogorvos Vajszlón A* elmúlt napokban számos kérdés érkezett lapunkhoz, Vajszlóról. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és válaszokat. Községünk belterületén átmenő műút készült néhány éve. Örülünk Is á jó útnak, azonban sok bosszúságot is okoz. Az út mellé nem építettek megfelelő méretű vízelvezető csatornákat, Így nagyobb esőzéskor az útról lezúduló víz befolyik az útmenti házak udvarába, a házak fala alá szivárog. Már néhány ház ugyancsak megsínylette ezt a helyzetet. Nem lehet ezen változtatni? — kérdezi Szekeres Béla és még több Kossuth Lajos utcai lakos. Marosi István, a Közúti Igazgatóság főmérnökének a válasza: — Eddig nem tudtunk erről a panaszról, de nem kételkedünk az elmondottakban, valóban nem lehet ez örömteli helyzet. Annyit máris mondhatok, hogy a közeljövőben kimegyünk a községbe és ott helyszíni bejárásokon megvizsgáljuk a problémát, felkeressük a kérdezőt és a többi „hasonló cipőben” járó lakost is. Igyekszünk a bajt orvosolni. — Mi lesz velünk? — hangzik számos vajszlói általános Iskolás lány kérdése. — Elvégezzük az általános iskolát, de nincs munkalehetőségünk. Hol dolgozzunk? — kérdik. A helyzet valóban aggasztó. Mint megtudtuk tavaly például a végzett 30 általános iskolás lányból kettő ment ipari tanulónak, négy pedig középiskolába. A többi otthon maradt. Egy legutóbbi felmérés alapján- közel 1.00 nő .keres munkát. Zrínyi Miklós, a Vajszló és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetelnöke mondja: — Igyekeztünk ezen a gondon enyhíteni. Tavaly elkészítettünk — az átalakítás közel negyedmillióba került — egy épületet, a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet ígérte itt egy konfekcióüzem létrehozását. Az üzlet közbejött akadályok miatt nem realizálódott. Többet pillanatnyilag tenni nem tudunk. Ha bármelyik vállalat keres egy szép és készen lévő épületet, ift a községben talál. Munkaerő sem gond. Megnéztük az épületet. Ott áll a község közepén, mű- anyagpadlós, a mennyezeten fénycsővilágítás beszerelve, készen a szociális létesítmények is. fürdő, öltöző... Az egész épület lelakatolva, üres. A község vezetői mondják: bűn ezt az épületet parlagon hagyni, de nekik nincs anyagi erejük az üzemtelepítéshez. Bármilyen intézmény, ktsz, vállalat jelentkezését szívesen vennék. Az épület beköltözhető. Kiadó egy üzemhelyiség! Várják a jelentkezőket! — A község Ivóvize nem megfelelő. Ezért még 1967-ben törpevízmű-társulás alakult. A társulásba többszázan beléptünk, de mikor kapunk vizet? — kérdezi több vajszlói lakos. Kiss Gyula, a Községi Tanács vb-elnökének válasza: — Alig másfél hete vagyok vb-elnök, de ismerem ezt a gondot. A görcsönyi tsz mint kivitelező a múlt év novemberében hozzákezdett a csőhálózat lefektetéséhez szükséges árokásáshoz. Megérkezett a hidroglóbusz, de a többi szükséges anyag is rendelkezésre áll. A tsz-íől ígéretet kaptunk, hogy május 31-ig a csőhálózatot lefektetik. A csőhálózat részleges elkészültével március 31-ig már az Arany és a Zrínyi utcát ellátjuk vízzel. Az árokásás meggyorsításával lehetővé válna a csőhálózat mielőbbi lefektetése. Kérjük, hogy az érdekeltek társadalmi munkával is gyorsítsák az ügyet. Az elvégzett társadalmi munka forintértékét leszámítjuk a 3000 forint társulási díjból. — Közel 450 általános iskolásunk van. A gyerekek fogú- i szati ellátása nincs megoldva, az iskola egy szűk kis szoba- l ja a „fogorvosi rendelő”. A j higiénia sem a legmegfelelőbb. ; Mikor változtatnak a helyze- 1 ten? — kérdezi Gáti József né j általános iskolai igazgató. A probléma azonban nem- [ csak a gyerekeké, hanem a | felnőtteké is. Nincs a körzet- i nek fogorvosa! Vajszló, Kern- , se. Zaláta, Luzsok, Piskó, Vej- ti, Hiries, Majláth-puszta, Kisszentmárton, Baranyahid- vég. Sámod, Luzsok, Kórós, Adorjás, Ózdfalu, Bogádmind- szent, Hegyszentmárton, Páp- rád — közel 6000 ember tartozik a vajszlói fogorvosi körzethez — fogorvos nélkül! Kiss Gyula válasza: — A község mindent megtett, amit megtehetett azért, hogy egy körzeti fogorvos letelepülj ön. Építettünk egy szép, kétszoba összkomfortos lakást orvosi rendelővel, garázzsal, váróhelyiséggel. Ott áll az egész — üresen. Várjuk az új fogorvost, akár házaspárt is. Nincs aki birtokba vegye ezt a rendelőt, lakást? Dr. Kévéi Miklós megyei stomatológus főorvos válasza: — Budapesten a most februárban végzett fogorvosoknál meghirdettük ezt az állást, sajnos eredménytelenül, nincs jelentkező. Mégis — áthelyezéssel — megoldjuk a problémát. előreláthatóan egy hónapon belül lesz körzeti fogorvos Vajszlón. — Sok televízió, háztartási kisgép, rádió van a községben, De ha elromianak, vihetjük Sellyére, mert itt helyben nincs javítószolgálat. Midkor lesz? — kérdi Beraáth József nyugdíjas. Kiss Gyula válasza: — Már tárgyaltunk a Sely- lyei Villamosipari Ktsz vezetőségével. Azt mondották, ha helyiséget tudunk adni, akkor heténte három alkalommal lesz a községben szerelő. A Kossuth téren egy volt üzlet- helyiséget kijelöltünk erre a célra, így március elején itt helyben nyílik lehetőség a javításra. — A kffcrség üzlethálózata kis „szatócsboltokból” áll. Azt hallottuk, hogy új ABC áruház épül. Mikor? — kérdezi több vajszlói lakos. Zrínyi Miklós válasza: — Szövetkezetünk már két év óta tartalékalapot gyűjt, mintegy 600—700 ezer forintunk van. Ha a tanács kijelöli a területet, mi rövidesen megkezdjük az új ABC áruház építését. Kiss Gyula válasza: — A mostani piactér helyére szánjuk az új áruházát. Tavasszal megkezdhetik az építkezést / — Társasházat szeretnénk építeni, már közel 20 jelentkező van. — Mikor kezdhetünk hozzá? — kérdezi Maros Györgyné konyhai dolgozó. Kiss Gyula válasza: — Társasházépítkezés céljára a Jókai utca és a Kossuth Lajos utca közti terület kisajátítás alatt van. A kivitelezést a Vajszlói Tsz vállalta. A háromszoba összkomfortos lakás költsége 170 000 forint körül lesz, ebből körülbelül 100 ezer forintot az OTP hitelez, 40 000 forint az állami dotáció, az építő készpénzhozzájárulása 25 ezer forint. A 100 ezer forintot 30 év alatt kell lefizetni. Lehet még jelentkezni, területet tudunk kijelölni. Garay Ferenc Magyar-lengyel alumíniumegyezmény Varsóban kedden aláírták a Magyarországról Lengyelországba történő timföldszállításokról és a Lengyelországból Magyarországra irányuló kohó- és alumíniumszál- litásokról szóló 1971—75. évi hosszúlejáratú egyezményt. A megállapodás a két ország aluminiumiparai között 1960-ban kezdődött együttműködésnek a folytatása. Megvalósítása a következő ötéves időszakra mindkét fél számára távlatilag biztosítja e fontos nyersanyagokat. Tájékoztató az exportlehetőségek röl 1980-ig biztos a vágómarhaexport Kedden délelőtt 10 órai kezdettel Mohácson, a Filmszínházban dr. Éliás András, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője a mezőgazdaság távlati exportlehetőségeiről tartott előadást a Duna és Karasica-menti Tsz Szövetség téli szabadegyeteme hallgatóinak, termelőszövetkezeti elnököknek és szakembereknek. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer export az új mechanizmusban azért került az érdeklődés középpontjába, mert a fejlett tőkés országokba irányuló kivitelnek 50 százalékát képezi, s így döntően befolyásolja a tőkés fizetési mérleg alakulását A távlati lehetőségeket körvonalazva megállapította, hogy a szocialista országok felvevő piaca a jövőSátortetős gondok... Valós népgazdasági gond Igénytelen, korszerűtlen, csúnya az utóbbi húsz évben elterjedt családiház-típus Van-e lehetőség a változtatásra? A Dunántúli Napló január 14-i számában megjelent Sátortetős gondok című cikk elemezte a családi ház építés helyzetét. Az alábbiakban piás nézőpontból próbálom megvilágítani ezt a problémakört. 1966-ban az ipar és építőipar állóeszközeinek értéke (épületek, gépek, stb.) mintegy 240 milliárd forint volt, szemben lakásállományunk 260 milliárd forintnyi értékével. Ennek az adatnak a figyelembevételével pedig az a tény, hogy 1960—70 között a magánerőből épülő lakások az összlakásépítés ,65 százalékát, míg az állami ráfordítással épülők csak 35 százalékát tették ki, a családi ház építés hatalmas népgazdasági jelentőségét mutatja. Tehát a családi ház építés nem kizárólag az építtető magánügye, hanem nagyjelentőségű probléma is. Hogyan is állunk jelenleg a családi házakkal? Az utóbbi 20 évben egy családi ház típus (az a bizonyos sátortetős) spontán kialakulásának voltunk szemlélői és közreműködői. Sajnos, nem sok jót lehet elmondani erről a háztípusról. Alaprajzi elrendezése és funkcionális felépítése meglehetősen túlhaladott és igénytelen. Szerkezetében egy korszerűtlen, kézműves — nagy élőmunka ráfordításé — kisipari építési módhoz igazodik. Esztétikailag sablonosán sivár, korszerűtlen és jellegzetesen csúnya. Megvalósítási költségét tekintve éppen a szerkezeti és funkcionális elégtelenségből kifolyólag gazdaságtalan, a hasonló igényeket korszerűen kielégítő családi házhoz képest 20—26 százalék többletköltséget jelent. Ez a háztípus tehát — amelyből az utóbbi 20 évben mintegy 250 000 épült hazánkban — kedvezőtlen adottságai következtében nem tudja egy korszerű életfonna igényeit kielégíteni. gCHzlilefeif, figyelem! Üzemképes Garant 1,8 t gépkocsi eladó a Pécsi Sütőipari Vállalatnál Telefon: 17-33, előadó Hoffmann önkéntelenül is felmerül a kérdés: tűik ezeknek a hibáknak azokai? Mik egy családi ház megvalósulását befolyásoló tényezők? Kezdjük talán az építtetővel: vajon elérte-e az „építtető’’ gondolkodásmódja azt a szintet, hogy a saját igényeit reálisan felmérve a kor követelményeinek minden szempontból megfelelő családi ház legyen az eszményképe? S ha elérte, vajon helyesen cselekszik-e az építtető akkor, amikor saját kezűleg akarja megtervezni családi házát? Nem lenne-e ésszerűbb az évek hosszú során összeku- porgatott pénzét tapasztalt, hozzáértő szakemberre bíznia? És az úgynevezett „szakemberek” vajon mindig — hivatásuk magaslatán állva — az építtető és egyben a társadalom valódi (és nem vélt) érdekeit képviselik-e? Vagy előfordul talán, hogy a köny- nyebb utat választják és olyan tervet készítenek, amilyet a megbízó kíván tőlük, még akkor is, ha az szakmai meggyőződésükkel ellenkezik? És a kivitelező? Az, hogy az épület megvalósul-e, attól függ, hogy a kőműves kisiparos hajlandó-e a munkát elvégezni. Ez a monopolhelyzet nem csábítja-e a kényelmesebb megoldásra? Arra, hogy a munka elvégzését attól tegye függővé, hogy az épület kizárólag olyan anyagból készüljön, amelyeknek nem kell utána járni, és olyan szerkezetekből, amelyeknek kivitelezését még a nagyapjától tanulta? — Stadion Siófokon. A Balatoni Intéző Bizottság tervtanácsa a közelmúltban tárgyalta azt a tanulmánytervet, amelyet a Siófoki városi Tanács készíttetett egy sportkombinát létesítésére. A nagystadion 25—30 ezer nézőt fogad majd be. A kombinát építése 1970—71-ben kezdődik. És hogy állunk végül az „építési hatósággal”, a tanácsokkal? Birtokában vannak a település fejlődését meghatározó, szakemberek által készített rendezési tervek. Jogában áll engedélyezni az építési terveket, vagy elutasítani azokat Vajon megfelelően él-e az építési hatóság a ráruházott hatáskörrel? Nem éri-e esetenként más állami, tanácsi szervektől vagy magán építtetők- től olyan nyomás, amelynek nem tud ellenállni? És van-e tanácsoknak olyan kellően felkészült szakember gárdája, amely az eseteknek legalább döntő többségében helyesen és és bölcsen képes megítélni, elég érett-e az illető terv ahhoz, hogy érdemes legyen megvalósítani? És ezen túlmenően képesek lesznek-e a tanácsok ilyen fel- készültséggel a családi ház építést is a koncentráció, a tömbösítés, tehát a korszerűbb beépítési formák irányába terelni? A kérdésekre adható válaszok milyensége rendkívül fontos tényező a 15 éves lakásépítési program megvalósulásában is. Az utolsó 5 évben még 400—450 ezer lakást kellene építenünk, amelynek jelentős hányadát teszik ki a magánerőből épülő családi házak. Ahhoz, hogy minél nagyobb, minél korszerűbb és kulturáltabb lakásállományunk legyen, a felsorolt tényezőknek a lehető legnagyobb összehangolására, és legszorosabb együttműködésére lenne szükség. Jankovics Tibor építészmérnök ben is biztosnál«: tekinthető. A tőkés piac értékesítési lehetőségei nem ilyen egyértelműek, mert a korábbi nagy importőr országok — például az NSZK és Anglia, — több cikkből önellátásra rendezkedtek be, ilyen cikkek a baromfi, a tojás, a sertés, a búza stb. Nem vonatkozik ez azokra a mezőgazdasági cikkekre, amelyek nagy tőkeráfordítást igényelnek s forgásuk, megtérülésük lassú, liyen cikk mindenekelőtt a marhahús, melyből 1980-ig biztosnak látszik a nyugat-európai piac. Ezt a bejelentést megnyugvással hallgatták azok a tsz- szakemberek, akik ezekben az években szarvasmarha-tenyésztésük fejlesztésén fáradoznak. Későbbi felszólalásaik ban azonban sérelmezték, hogy a külkereskedelmi szervek kevéssé tájékoztatják őket az egyes országok konkrét minőségi igényeiről, a közvetlen világpiaci impulzusok csak nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem érnek él a termelőhöz, sok a közbeiktatott szerv, s így elsikkad a termelők export érdekeltsége. A válaszból az tűnt ki, hogy ezt a problémát az értékarányos árak kialakulása fogja megoldani, áthidaló megoldásként a mező- gazdasági üzemek bizonyos szervei, esetleg részvénytársaságok létrehozásával javíthatnának a helyzeten. Nem volna ugyanis célszerű az ország mind a 3 ezer tsz-ének és 280 állami gazdaságának exportimport jogot adni. A távlati piaci kilátásokat részletezve, az előadó elmondotta, hogy 1967-ben 92 ezer tonna, 1968-ban 100 ezer tonna volt az élő vágómarha kivitelünk, tehát növekszik. Jó, ha a termelők tudják, hogy » kiviteli lehetőségek az első félévben a legjobbak, a harmadik és negyedik negyedévben rosz- szabbak, mivel ekkor jönpfjk le a legelőkről az importáló országokban a saját nevelésű vágómarhák. Továbbá a világpiaci igény egyre inkább a borjúhús felé tolódik el. Az élő állat kivitele mellett, a marhahús export is elérte tavaly a 40 ezer tonnát. A vágott állatnál inkább a marha hátulját igényli a piac, a marha értéktelenebb elejét csak feldolgozott állapotban lehet eladni s ez felveti a feldolgozó kapacitás növelésének kérdését, valamint a tároló és hűtőkapacitás fejlesztését is. A tejtermékexport kevés lehetőséget ígér. Jelenleg évi 5—10 ezer tonna vajat és mintegy tízezer tonna keménysajtot, juhsajtot exportálunk. A vágójuh kiviteli kilátások változatlanul igen kedvezőek. A vágósertés világpiaci helyzete viszont nem stabil, itt főleg a húskészítmények kivitelével lehet számolni. A belső piac igénye viszont jelentős, az ágazat fejlesztésénél a belső igény kielégítését kell szem előtt tartani plusz évi 30—50 ezer tonna exportot és nem többet ^ÍTV 'IJSI S9RSJE6Y ÖRÖKLAKÁS csak 4 forint FŐNYEREMÉNY ÖNNEK: HÄROMSZOBAS BERENDEZETT OTP ÖRÖKLAKÁS FŐNYEREMÉNY MINDEN FIATALNAK: CJABB ifjűsAgi táborok az ország legszebb VIDÉKEIN IFJŰSAGI TÁBOROZÁSI SORSJEGY Nyeremények: öröklakások, személygépkocsik, robogók, televíziók, magnetofonok, táskarádiók, két személyes EXPRESS utazások, filmfelvevők, több mint 12 ezer vásárlási utalvány. HŰZÁS: 1969. MÁRCIUS 30-ÄN.
