Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-11 / 34. szám
W69. február ti Dunantmt navio 1 fl KSH Baranya negyei Igazgatnia jelenti Francia gyártmányú kotrót vásárolt a Baranya megyei Építőipar! Vállalat. Az univerzális földgó^ hez több mint 40 féle szerelék tartozik. A géppel árkok áshatok, alkalmas a gép rézsű-szedésre, kú^ fúrásra, sőt alkalomadtán fakitermelésre is. Erb János felvétele Meg kell állítani a tehén áll otíiány csökkenését a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban! Állami támogatást a tehénállomány fejlesztésére Ötezer forintos üszővásárlási kedvezmény — Hitei istállóépítésre - Abraktakarmánv hatósági áron (Folytatás az 1. oldalról.) trágya, növényvédőszer meny- nyisége, szélesebb körben terjedtek el a nagyhozamú fajták. Ennek következtében jó eredmények születtek a búza- és a kukori catermesztés- bem, valamint a baromfitenyésztésben. A búza 17 mázsás átlagtermése a megyében rekorderedménynek számít. A kukorica termésátlaga (19,8 q) az utóbbi években magas szinten stabilizálódott. Az állattenyésztés terén az árutermelés igen kedvező volt, ugyanakkor azonban a tenyésztés vonalán kedvezőtlen jelenségek mutatkoznak. Ev végén mind a szarvasmarha, mind a sertésállomány alacsonyabb volt az előző év végéhez mérten. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben némileg emelkedett, azonban a korábbi éveknél erőteljesebben csökkent a háztáji állomány. Különösen kedvezőtlen a tehénállomány ^arányának csökkenése. A sejtés- állomány mind a nagyüzemi gazdaságokban, mind a háztáji gazdaságokban csökkent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkaerőhelyzete az év folyamán általában kielégítő volt. A tsz-ta- gok száma az év folyamán 5548 fővel csökkent, új felvételek következtében azonban év végén 347-tel több volt a tagok száma, mint év elején. Előzetes adatok szerint az állami gazdaságok közel 100 millió forintos vállalati eredményt érnek el. A tsz-ek közül csak 3—4 közös gazdpág zárja veszteséggel az évet, míg az előző évben 9 volt mérleghiányos. A beruházások megvalósultak 1968-ban számos új beruházást kezdtek meg, köztük két egyedi nagyberuházás kivitelezési munkáihoz is hozzáfogtak, ezek a 2j4 milliárd forintos előirányzattal létesülő Be- remendi Cementgyár és a 129 millió forintos pécsi felsőfokú szilikátipari technikum. Az 1968. évben terv szerint teljesen vagy részlegesen üzembehelyezendő ipari beruházások nagyobbrészt megvalósultak. Példák erre a Pécsi Bőrgyár és a Szigetvári Konzervgyár bővítései, a pécsi autóközlekedési ,komplex” telep, a komlói erőmű rekonstrukciója és a 20 ezer köbméteres új pécsi gáztartály. Az 1968. évi lakásberuházá- sd tervet területünkön1 túlteljesítették. Az 1968. év folyamán az állami építőipari vállalatok 1231 lakást adtak át, 64-gyel többet, mint egy évvel korábban. Az átadott lakások közül 800 épült Újme- esekalján. Népesség, foglalkoztatottság Baranya megye és Pécs várt» népessége — előzetes számítások szerint — 1968. év végén 279, illetve 142 ezer volt. Pécsett a lakosság száma az év folyamán mintegy 2 ezer fővel gyarapodott, a megye népessége ugyanakkor kb. ezer fővel csökkent. Az élve- születések száma Pécsett meghaladta az előző évit, a megyében azonban kevesebb születés történt, ennek következtében a születési arányszám 14,9, alacsonyabb, mint az országos átlag (15,2). 1968-ban mind a megyében, mind Pécsett közel 6 százalékkal kevesebb házasságkötés történt. Pécsett 1968-ban másfélezer fővel növelte a lakosság szá- \mát a bevándorlás. A foglalkoztatottság — a kereső népesség mintegy felét kitevő termelő és szolgáltató ágazatokban — az előző évhez viszonyítva 4 százalékkal magasabb volt. Az iparban 5 százalékkal dolgoztak többen, mint az előző évben. Legnagyobb mértékben az építőipar növelte létszámát, nagyobb munkaerőigénnyel lépett fel a beremendi építkezés. A munkahelyváltoztatás az előző évinél nagyobb mérvű volt, ezt legtöbb esetben a dolgozók kezdeményezték. Az Iparban és építőiparba felvett dolgozók fele már korábban is munkaviszonyban volt. ^ A munkába lépést megelőzően 20 százalékuk háztartásban dolgozott, 19 százalék általános vagy középiskolai diák volt, 10 százalékuk 'pedig mezőgazdasági tsz-tag, segítő családtag, vagy egyéb mezőgazdasági dolgozó. Az I—III. negyedévben az iparvállalatok jelentős részénél munkaidőcsökkentést hajtottak végre, ami közel 30 000 ipari dolgozót érintett. Jövedelmek, fogyasztás A lakosság anyagi helyzete 1968. évben a tervezettnél nagyobb mértékben javult. A megye lakosságának készpénz- bevétele — az MNB kifizetése alapján — 8,5 százalékkal meghaladta az 1967. évit. A munkás-alkalmazotti réteg pénzbevételeinek 6,7 százalékos növekedése kis mértékben származik az átlagkeresetek emelkedéséből, nagyobb része a foglalkoztatottság növekedéséből, a keresők számának emelkedéséből adódik. A mezőgazdasági lakosság pénzbevételeit a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos paraszti bevételek növelték (munkaegységrészesedés, felvásárlás) mintegy 16 százalékkal. A munkások és alkalmazottak átlagkeresete termelő és szolgáltató ágazatokban az év folyamán átlagosan 2—3 százalékkal növekedett. A lakosság megnövekedett pénzbevételeit áruvásárlásokra és szolgáltatásokra fordította, de jelentős volt a megtakarítása isi A kiskereskedelmi vásárlásokra fordított kiadások 7 százalékkal, a szolgáltatási kiadások 12—13 százalékkal haladták meg az előző évit. Egyenletesen nőtt az év folyamán a betétállomány is, év végén 21 százalékkal haladta meg az előző év végit. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem a növekvő áruforgalom mellett igyekezett a lakosság igényeit zavartalanul kielégíteni A lakosság áruellátása azonban csak kismértékben javult a korábbiakhoz képest. A háztartásstatisztika előzetes adatai szerint a munkás- alkalmazotti családokban az egy főre jutó kiadások 1968- ban 4 százalékkal növekedtek. Az előző évhez mérten jóval többet költöttek háztartási kiadásokra és lakásfelszerelésre (13 százalékkal), lakbérre, lakáskarbantartásra, fűtés és világításra (12 százalékkal). Több jutott művelődési, oktatási és szórakozási célokra is 15 százalékkal. Az élelmiszerre fordított kiadások az összkiadásnak 40 százalékát tették ki és 3—4 százalékkal növekedtek. (A kereskedelem kiszállítási adatai szerint az elmúlt évben vajból 20 százalékkal, sajtból 31 százalékkal többet fogyasztott a lakosság, de a kávéfogyasztás is 18 százalékkal nagyobb i volt az előző évinél.) RuházI kodásra fordított kiadások némi csökkenést mutatnak. Kommunális ellátás 1968. évben a beruházások és fejlesztések jelentősen hozzájárultak városaink és községeink továbbfejlődéséhez, a lakásállomány növeléséhez. Az elmúlt évben tovább folytatódott a megye közigazgatási átszervezése is. Két községegyesítés történt (Püspöklak és Geresd, továbbá Orfű és Mecsekrákos), és ezzel a községek száma 317 lett. Az elmúlt évben Pécsett befejeződött — a délnyugati rész kivételével — Üjmecsek- alja építése és ezért 1968. végén megkezdték a Szigeti úti városrész rekonstrukcióját. Az új, déli városközpontban to-/| vábbépültek az irodaházak, új általános iskola, óvoda, bölcsőde készült el. Befejezték a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum 8 év óta tartó, II millió forintos korszerűsítését, átalakítását. Pécsett az 1960—68. évek között átlagosan 1200 lakás épült (1968-ban 1417 lakás). Baranya megyében évenként átlagosan 1100 volt az épített lakások száma (1968-ban 1193). A harmadik ötéves terv első három évében beruházásokból és fejlesztésekből jelentősen javult a közmű-ellátottság. 1968. évben 3870 új háztartási fogyasztót kapcsoltak be a villamosenergia-há- lózatba és 12 termelőszövetkezetben végeztek nagyobb értékű villamosítási munkát. Az elmúlt 3 évben a vízhálózatot 31 százalékkal bővítették, ami lehetővé tette csaknem 13 ezer lakás bekapcso- j lását a vízhálózatba. 1965. évhez képest Pécsett 13 száza- I lékkai, Komlón 40 százalékkal nőtt a vízvezetékkel rendelkező lakások száma. 1968- ban Pécsett közel 11 km csatornahálózatot építettek. 1968-ban jelentősen bővült a községekben a palackgázfogyasztók száma. Pécsett az elmúlt évben a korábbi 4200 kalóriás gáz helyett áttértek az ötezer kalóriás gáz szolgáltatására. A csőhálózat hossza 4 kilométerrel növekedett, a háztartási fogyasztók száma 1300-zal. Nőtt a korszerű fűtésű lakások száma is. Pécsett 1968. év végén 4531 távfűtésű és 420 gázfűtésű lakás volt. Komlón 1003 lakás volt bekapcsolva a távfűtési hálózatba. Pécsett az elmúlt évben 7 százalékkal több utast szállított a helyi közlekedés, mint egy évvel korábban és az utasok száma megközelítette az 57 milliót Szociális és kulturális helyzet Az egészségügy legtöbb területén Baranya megyében és Pécsett az országos színvonalnál kedvezőbb az ellátás. 10 ezer lakosra 31 százalékkal több orvos, 12 százalékkal több szakorvosi óra és 10 százalékkal több kórházi általános osztályi ágy jut, mint országosan. Az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma 5 százalékkal kedvezőbb az országosnál. A harmadik 5 éves terv első bárom évében 13 százalékkal növelték a kórházi és klinikai ágyak számát és- így 1968 végén már 3157 ágy állott a fekvőbetegek rendelkezésére. 1965. évhez viszonyítva Baranya megyében 4 százalékkal, Pécsett 25 százalékkal nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, de ennek ellenére sem tudja sok szülő gyermekét bölcsődében elhelyezni. Pécsen kívül különösen Siklóson és Szigetváron zsúfoltak a bölcsődék. A szociális otthon férőhelyek száma 1965 óta 7 százalékkal nőtt, és 1968-ban elkészült Pécsett a 60 férőhelyes szociális betegotthon. Az óvodai férőhelyek száma 1965 óta 1968 végéig 5,7 százalékkal, 425 férőhellyel gyarapodott. Az óvodák zsúfoltsága állandóan növekszik és ez különösen Pécsett teszi szükségessé a férőhelyek számának sürgős fejlesztését. A születések számának 1957 után bekövetkező rohamos csökkenése következtében az utolsó két tanévben megkezdődött az általános iskolai tanulók számának fogyása is. A jelenlegi tanévben 4 ezerrel, kevesebben tanulnak az általános iskolákban, mint az 1965—1966. tanévben. A középiskolai tamdók száma is kisebb valamivel, mint az el- I múlt években volt, ezen be-1 lül azonban az I. évfolyamú tanulók száma csaknem 10 százalékkal több az előző tanévinél. A mozilátogatók száma 1968- ban 13 százalékkal volt kevesebb, mint 1965-ben és nem egészen 2 százalékkal az elmúlt évinél. A színházi látogatók száma is állandóan csökken: 12 százalékkal kevesebben látogatták az előadásokat, mint 1967-ben és 5 százalékkal kevesebben az 1965. évinél. 1968-ban kb. 22 ezer rádiót adtak el. (Felerészben táska- és zsebrádiót.) Televízióból közel 11 ezret adtak el és az előfizetők száma az előző évhez képest 12 százalékkal, mintegy 7 ezerrel gyarapodott. (A tv előfizetők száma a múlt évben 63 759 volt) Baranya megyében jelenleg az állami gazdasági állományon kívül a tehénlétszám fele a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok tulajdonában van. Ezek a gazdaságok mintegy 20 000 család tejigényét elégítik ki közvetlenül, 1968- ban ezen felül 129 616 hl tejet adtak az állami tejiparnak — az összes felvásárlás 26,5 százalékát — és mintegy 13 000 borjúval járultak hozzá a szarvasmarhalétszám fejlesztéséhez, illetve a rendkívül fontos marhahizlalási tevékenységhez. A lakosság — különösen a falusi lakosság — tejellátását, valamint főleg a tőkés országokba irányuló hízómarha exportot figyelembe véve ezeknek a gazdaságoknak a termelési kapacitása rendkívül nagy jelentőségű. Érthető, hogy a mezőgazdasági kormányzat aggódva figyelte, hogy az utóbbi időben a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok tehénállományának gyorsütemű csökkenése csak a termelőszövetkezeti gazdaságok szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatos beruházásainak fokozásával ellensúlyozható. E téren azonban a lehetőségek korlátozottak, ezért feltétlenül indokolt a tehénlétszám csökkenést megállítani. Ebből a felismerésből kiindulva államunk több olyan intézkedést s hozott, amelyek nyomán remélhető, hogy a tehénlétszám csökkenésének folyamata megszűnik. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak: A 2/1967. (Xn. 22.) PM— MÉM számú együttes rendelet 28. §-a szerint: „A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok a tehénállomány szintentartása illetve fejlesztése érdekében az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalataitól adás-vételi szerződéssel, kedvezményes áron vemhes üszőt vásárolhatnak. A kedvezményes ár a kereskedelmi árréssel növelt tényleges fe 1 vásárlási árnál darabonként 5000 Ft-tal kevesebb.” Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, a korábbiaktól eltérően a vásárolni szándékozónak most már nem kell igazolnia, hogy tovább- tenyésztésre alkalmas tehene nincs. Tehát ezt a kedvezményt bárki igénybe veheti, olyan is, akinek esetleg már van tehene. A 39/1968. (XII. 27.) PM— MÉM számú együttes rendelet 19 §-a szerint: „Megilleti az 5000 Ft támogatás azokat a gazdaságokat is, amelyek 1969. január 1. előtt kötött vemhesüsző nevelési szerződésüket tenyésztésre való visszatartás céljából felbontják és a visz- szahagyott üszőket leelletik.” Természetes, hogy az állam a termelőszövetkezeti közös gazdaságok szarvasmarhatenyésztését is támogatja különböző módokon. Többek között a termelőszövetkezetek a tehenek élve született borjai után 2000 forint, az előhasi üszők élve született borjai után 4500 forint, valamint a tehénlétszám növeléséért darabonként 5000 forint állami támogatást kapnak. Ez a támogatás azonban a Dunántúli Napló 1969. január 24—i számában közöltektől eltérően a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokat nem illeti meg. Az egyéni tehéntartók tevékenységét azonban még egyéb módon is támogatja államunk. Ha tbc-mentes tehéntől származó tejet értékesítenek, literenként 30 fillér felárat kapnak. (Az állománynak mintegy 96 százaiéira ilyen.) Istálló építésére, felújítására, gazdasági felszerelések vásárlására ún. mezőgazdasági termelési hitelt vehetnek igénybe. A hitel felvétel feltételeiről az OTP-fiókok rész. letes tájékoztatást adnak. A takarmánygondok enyhítése érdekében a 27/1968. (VIII. 6.) MÉM számú rendelet szerint: „Az a tehéntartó, aki tehenének, vagy üszőjének vemhességét a hatósági állatorvos, vagy a mesterséges termékenyítő állomás által kiállított bizonyítvánnyal igazolja, a központi készletből 3 mázsa abraktakarmánynak hatósági áron történő vásárlásra jogosult. Az abraktakarmányt a Megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat a tehéntartó lakóhelyéhez legközelebb eső körzeti üzeme, illetve a kirendeltsége útján _ a hat ósági ár megfizetése ellenében — adja ki.” További segítség, hogy a fehérjehiány enyhítése érdekében o tehéntartók ún. dúsított takarmánylisztet is vásárolhatnak. Ez takarmánybúza, korpa, kukorica és magas Á- vitamin tartalmú, mesterségesen szárított lucernallsztből áll, amely mintegy 75 százalékkal több fehérjét tartalmaz, mint a kukorica. Ha az itt felsoroltak alapján kalkulációt végzünk, kiderül, hogy csupán Baranya megyében évente mintegy 10 millió forint többletbevétel biztosításával támogatja államunk a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok tehéntartását. Minden remény megvan arra, hogy a szarvasmarhatenyésztést kedvelő, tehéntartási feltételekkel bíró gazdaságok jól felfogott anyagi érdekeiket is figyelembe véve él- nek_ a kedvezmények adta lehetőségekkel és növelik tehén- állományukat. Légrádi György szakfelügyelő — Gyulán a középkori vár közelében az új Fizikotherá- piás Intézet tőszomszédságában negyven millió forintos beruházással épül a négyszáz ágyas, tízszintes SZOT gyógyüdülő. TÉLI VÁSÁR! A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat Pécs, Kossuth L. u. 57. sz. egységénél február 10—28-ig Nagy árengedménnyel beszerezhetők gyermek és női szőrmekabátok, gallérok, férfi és női kucsmák. Perzsa női bunda 6890,— Ft helyett 5600,— Ft Festett női bunda 2900,— Ft helyett 2350,— Ft Festett gyerm. bunda 684,— Ft helyett 308,— Ft VÄSÄRLÄSAIT MOST ESZKÖZÖLJE, MERT OLCSÖ Áron, nagy választékban VÁLOGATHAT!
