Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

otmantnu napio I ^Történelmi bomba'* <m orléans-i szűz körűi M «w4gtb«» „(Brténelnri bom­ba" robbant FTanciaorazág- bnn- Flerre de Sermoise tör­ténész hosszú kutatás után meg­állapította, hogy az orléansi ■db mondája nem (elöl meg a valóságnak, mert nemcsak begy máglyán nem égetek el, de aada sem volt, mert férjhex ment egy nagytekintélyű gnz­Ä árhoz. Nem volt paraszt- y, mint ma sokan hiszik, iaaen Izabella francia király­nénak és az orléansi herceg­nek (VI, Károly francia király testvérének) törvénytelen gyér* A mrté&éea évekig tanul- aaáayozta saját származásá­nak történetét, és tíz év után (megállapította, hogy az egy­ház ém a történelem tévedett, amikor az orléans-i szüzet szentté avatta. Állítása sze­rint könnyen be tudja bizo­nyítani mindenkinek, bogy 6 'egyike az orléans-i szűz és Robert Armoises leszárma- aottjainak. Állítólag 130 kilo­gramm irat áll rendelkezé­sére, s mindegyik az ó igazát bizonyítja. Ezeknek az ada­toknak alapján rövidesen ki­adja könyvét, melyben bebi­zonyítja és a Francia Tudo­mányos Akadémia elé ter­jeszti feltevéseit Íme, mit mond a francia történész ne­ves könyvének bevezetőjé­ben: „Az orleans-i szűz mondá­ja a francia történelem első és legnagyobb ámítása. Az angol megszállás idején szük­ség volt egy legendás hírű alakra, aki egymaga szembe mer szállni a világgal, hogy példáján felbuzdulva a fran­ciák újult erővel védjék ha­zájukat Jeanne d’Arc — ál­lítja Sermoise — nem volt parasztlány, ellenkezőleg kék vér csörgedezett ereiben. Nem halt meg 1431-ben a máglyán, ahogyan a monda tartja, hanem öt évvel ké­sőbb 1436-ban férjhez ment Robert Armoises-hoz. 1449- ben természetes halállal halt meg.” Sermoise nem az egyetlen francia, aki azt állítja, hogy Jeanne d’Arc legendája nem felel meg teljesen a valóság­nak. 1965-ben egy francia történész szenzációt keltett könyvével, amelyben azt ál­lította, hogy az orléans-i szűz királyi származású volt, • egészen más okokból égették ei, mint azt a legenda állítja. Sermoise adatai szerint Jeanne d’Arc Izabella király­né és az orléans-i herceg leánya volt, VII. Károly fran­cia király féltestvére. Ugyan­is miután VI. Károly meg­őrült, felesége, Izabella még 12 törvénytelen gyermeknek adott életet, s ezek közül egyik az orléans-i szűz. Any­ja, Jeanne életét féltve, el­rejtette Jacques d’Arc pász­tor házában, és a gyermek ott nőtt fel. Amikor az ango­lok elfoglalták Franciaorszá- j got, a király anyósa és annak j udvarhölgye úgy vélték, hogy Franciaországnak szük­sége van egy nemzeti hősre, aki magával ragadja a töme­get, és az az ötletük támadt, hogy Jeanne d’ Arcot teszik meg hőssé. Mindenki tudta ugyanis, hogy a leány kitű­nően vív, és úgy lovagol, mintha paripán született vol­na. Származásához hozzáfűz­tek néhány kitalált mesét, legendát, és azt hfresztelték, hogy Jeanne az Isten és a szentek védelme alatt áll. Számításuk bebizonyult, mert sok angol vitéz nem volt hajlandó egy nő ellen har­colni, aki ezenfelül még a szentek védelme alatt is álL Sermoise azt állítja, hogy maga a bíboros segédkezett az ítélet meghozatala után Jeanne d’Arc megszöktetésé- ben. Igaz, hogy 1431-ben máglyán elégettek egy nőt, de az nem az orléans-i szűz Volt, állítja Sermoise. Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz a megrendezett hamis kivégzés után férjhez ment és nyugodt életet élt halálá­ig. Hogy mit szól ehhez a fel­tevéshez a Francia Tudomá­nyos Akadémia és mit szól- j nak hozzá a franciák, az ma még bizonytalan, de alig hisz- szük, hogy a túlbuzgó törté­nésznek sikerül megdöntenie m sok évszázados hiedelmet, Prémaukció Leningrádban Ennek a sarki rókavadásznak a neve is­meretlen maradt. A fotoriporter valahol a Szovjetunió északkeleti határvidékén, a je­ges pusztaságban, vadászat közben kapta lencsevégre. A vidék (CJsukoíka) gazdag sar­ki rókában, márpedig a rókaprém-kereslet évről évre növekszik. Bár egyre több a szin­tetikus szőrme, számos ország divathölgyei ma is előnyben részesítik a természetes szőr­méből készült prémgallérokat, körgalléro­kat, pelerineket és bundákat. Az orosz sarki rókaprém régen népszerű az egész világon. Már 1851-ben az angliai kiállításra kékróká­ból készüli cári bundát küldtek. Londonban akkoriban 3400 font sterlingre becsülték a szőrmebunda értékét (természetesen az ak­kori fontértékben.) A szőrmekészlet és a prémek minősége szempontjából a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. Az értékes prémesál- lafok az ország csaknem minden részében megtalálhatók. Az éghajlati viszonyok követ­keztében a szovjet prém rendkívüli sűrűsé­gével, selymességével, vonzó színeivel és ki­váló minőségével tűnik ki. Csupán az utóbbi évek kiállításain 17 aranyérmet nyertek. A szovjet prémeket számos országba ex­portálják. A legnagyobb üzleteket a lenin- grádi aukciókon kötik, itt 25 ország keres­Csukcs vadász fehér rókaprémekkel kedői jelennek meg rendszeresen és több millió dolláros üzleteket kötnek. Az aukció­kon körülbelül 4 millió perzsa és as’trahán, 1 millió pézsmapocok. 50—60 ezer coboly, 50—100 ezer hermelin, 800—900 ezer vidra- nyestprérp áll a vásárlók rendelkezésére. MINDENFÉLE — mindenről A csoda farija a pisai ferde tornyot Világító postásbácsik Az angol postaigazgatóság ! az üzemi balesetek elleni új , kampányban kétezer foszfo- j reszkáló zubbonyt és két­ezer ugyanilyen postássapkát I rendelt, hogy kísérletképpen négyezer levélkézbesítőt öl­töztessenek így fel. Más pos­tások táskájára foszforeszká- ló műanyagsávokat ragaszta­nak. A kísérletre azért került' sor, mert évente átlag 21 000 postai alkalmazott válik köz­úti vagy vasúti baleset á’do- zatává; a balesetek 30 szá- f zaléka a leveleket kihordó postásokat éri. * A híres pisai ferde torony körül sűrűsödik a veszé'y. Pisano építész remekműve, amelynek építését 1173-ban kezdték meg, évente 7 tized milliméterrel ferdüL A tudósok kétségbeesetten kiáltanak segítségért: holnap már késő lehet! Meg kell előzni a torony összeomlá­sát! De hogyan állítsák meg az agyagos talajban végbemenő folyamatokat? A talaj foko­zatosan kiszárad és megvál­toztatja konzisztenciáját. A torony súlya 14 000 tonna, magassága 25 méter. Minden n égy zetceo ti méterre 5 kilo­gramm nyomást gyakorolj',fi ami jóval meghaladja a ta- * laj teherbírását. Mivá a to- ! rony ferde, a dőlés irányéban a talajra gyakorolt súly egy­re növekszik, és négyzetcen­timéterenként már a 10 ki­logrammot is eléri. Amerikai tudósok azt ja­vasolták, hogy építsenek a torony mellett egy gigászi bronzszobrot, amely jobb ke­zével megtámasztaná a ferde tornyot. Egy finn fudós azt java-, soltá, hogy alkalmazzanak olyan acélhuzal rendszert, amilyennel magas árbocokat, j vagy tv-antennákat tartanak függőleges helyzetben. Más szakértők a torony súlypont­jának megváltoztatását java­solják azáltal, hogy a torony belsejében megfelelő* ballasz­tot helyeznének el. Az olasz tudósok javaslata: bontani, mindegyiket gon­dosan megszámozni, azután ismét felépíteni az egész tor­nyot, miután előzőleg szilárd alapot készítettek számára. Ilyen megoldást már sok he­lyen alkalmaztak teljes si­kerrel. Egyelőre azonban egyik terv sem elégíti ki a torony gondnokait, mivel mindegyik­nek vannak negatív oldalai, így aztán a pisai ferde tor­nyot még mindig csak a „csoda” tartja. A világ legdrágább inge A minap vásárolták meg San Remóban a világ leg­drágább ingét: az árcédulán 8 millió líra állt, a milánói vevő az árkedvezmény értel­mében 7,5 millió lírát fizetett ki érte. A 8 milliós ing ma­gas nyakú, ún. Cavour stí usú, a múlt század divatjára emlé­keztet. Három brilliáns gomb van rajta, darabja 2,5 millió lírát ér. A vevő elmondta, hogy külön testőrt szerződte­tett, aki mindig mellette lesz, valahányszor felveszi a bril- liánsgombos inget Csak a halálban egyforma Reley Leroy Pitts századost Viktória Kereszttel tüntették ki. Ö az első néger, aki ezt a becsületrendet megkapta, de átvenni sajnos már nem .ad­ta mert a vietnami háború­ban elesett. Éljen a haladás! Az amerjkai törvényhozók „némi késéssel” igazságot szol­gáltattak a tudománynak: az Egyesült Államok Legfelső Bírósága végre hatályon kívül helyezte az Arkansas állam­ban mindeddig érvényben volt úgynevezett „majomtörvényt”. E törvény értelmében az ar- kansasi iskolákban nem ta­níthatták az ember származá­sáról szóló Darwin-elméletet. Egyesek véleménye szerint a legfelsőbb bíróság döntése „csak közvetve” vonatkozik Mississippi államra, ahol ez a törvény még mindig „tartja magát”. Újságírók figyelmébe! „Ha meg akarják érni öreg­korukat, ne legyenek újság­írók” — ebben foglalható ösz- sze annak a jelentésnek a lé­nyege, amelyet egy New York-i életbiztosítási rész­vénytársaság két statisztikusa terjesztett az amerikai tár­sadalmi egészségvédelmi szö­vetség elé. A jelentés szerzői összehasonlították a külön­böző foglalkozási csoportok halálozási adatait. Kiderült, hogy az újságírók halálozási aránya 30 százalékkal maga­sabb, mint a lakosság többi részéé egészben véve, és 50 százalékkal magasabb, mint az egyéb foglalkozási kategóriák­ban. Aranyozott fogú juhok Szokatlan jelenségre fi- gyeitek fel Bulgáriában. A múlt év őszén egy elhovól család birkafejeket vásárolt, ami Bulgáriában kedvelt eledel. Amikor főzni kezd» ték a birkafejeket, észrevet­ték, hogy az egyiknek a fo­gai aranyosan fénylenek, másnap bevitték a birkáié- Jet az etnográfiai múzeum- < ba, ahol megállapító ták, hogy a fogakon arany be­vonat van. Ezután az elho- vai „Metélik” Fémipari Vál­lalatnál Is megerősítették, hogy a fogakon valóban arany van. Korábban Auszt­ráliában történt, hogy arany- lelőhelyet találtak a tirkák fogán felfedezett aranybevo­nat alapján. Az esetnek villámgyorsan híre futott, és ennek alap­ján jelentkezett Peter Nzsan- gozov vasutas, aki elmondja, hogy ugyancsak Eihovóban vásárolt birkafejek között ta­lált olyant, amelynek a fo­gait aranybevonat fedte, és hallotta, hogy elhovói pász­torok „aranyfüvet” fedez­tek fel. amely alatt „arany­kincset” találtak. A Bolgár Tudományos Akadémián hangsúlyozták, hogy korai lenne még végleges követ­keztetéseket levonni, tény, hogy a növények egyes fémlelőhelyek közelében kü­lönleges sajátságokat vesz­nek fel. Az Állami Geoló­giai Bizottság folytatja a vizsgálatokat. MEGSEM NYÍLT MEG A „HIT­LER-MÜZEUM”: Berchtesgaden, Hitler egykori fellegvára, ma a Nyugat-Németországban állomá­sozó amerikai katonák üdülője. A pincében Victor Clark ameri­tornyot elemeire kell szét- | kai alezredes tervei alapján „Hit­Jer-múzeumot** rendeztek be. A közvélemény nyomására azon­ban mégis úgy döntöttek, hogy a múzeumot nem nyitják meg. A képen: A gencrátorterem, amely elektromos energiával lát­ta el a földalatti „Sasfészek” helyiségeit, Edények — bombákból Az amerikai agresszorok 16 750 különböző típusú bom­bát szórtak a Vietnami De­mokratikus Köztársaság egyik falujára. A falu lakói kok el­lenséges repülőgépet lelőttek. A faluban most két műhelyt építettek, amelyekben a le­lőtt gépek fémalkatrészeiből és a fel nem robbant bombák­ból edényeket és mezőgazda- sági szerszámokat készítenek. Expo 1970 Csehszlovákia egyike azok­nak az első országoknak, ame­lyek bejelentették, hogy 1910 ben az osakai világkiállításon nemzeti napot óhajtanak tar tani. Eddig ezzel az igénnyel Csehszlovákián kívül Ausztrá­lia, Burma, Svájc, Hongkong, Kanada, Tanzánia, Üj-Zéland és Thaiföld lépett fel. A japán kormány elhatározta, hogy a | világkiállítás idején hivatalos látogatásra meghívja az Ex- ] po—1970-en résztvevő vala- I mennyi ország államfőjét. A bűnök szigete Mallorca sziget és a spa­nyol part között kicsiny pont a térképein Ibiza szi­gete. Hatalmas sziklafenn­síkon elterülő fővárosának is ugyanez a neve. . Amikor a Valenciából vagy Mallorcáról érkező hajók kikötnek és a szigetet elözönlik a turisták, a kikö­tő nyüzsög az emberektől, akik nem várnak senkit, csak éppen kijöttek kendőt lobogtatni. Ezek a bennszü­löttek. Egyszerű, derék, fe­ketébe öltözött emberek. Csak ők vannak itt, mert a hajó kora reggel érkezik — a külföldiek ilyenkor még alusznak. Ezen a látszólag békés szigeten, a turisták álom­szigetén azonban izgalmas események követik egymást. A turista-hajókon olykor izraeli titkos ügynökök ér­keznek, hogy ellenőrizzék a i híreket, amelyek szerint Ibiza szigetén egy náci szer­vezet működik, amelyet a híres Bormann-alapítvány támogat. Az az ember, aki Bor- mannt utoljára látta, Simon Wiesenthal, „A gyilkosok közöttünk vannak” című könyv szerzője volt. A Stern című hetilap egy újságíró­jával együtt Wiesenthal a Földközi-tengeren át kö­vette Bormann nyomát, Gö­rögországtól kezdve. Barce­lona és a Baleári-szigetek között azonban elveszítette a háborús bűnös nyomát. Véletlen volt ez? Bizonyá­ra nem. A felderítők azon­ban nem találtak semmit, ami bebizonyította volna feltevésüket, hogy Bormann a spanyol szigeteken rej­tőzködik. Találtak azonban más fi­gyelemre méltó személyeket. Ibiza szigetének egyik lakója Megnus „doktornő”. Az egyik hitleri koncentrációs tábor volt parancsnoknője jelenleg az utazási iroda bá­josan csevegő vezetőnője San Antonio Abad-ban. Tömegesen járnak a turis­ták a Clive vendéglőbe, gyakran megjelenik itt Leon | DegreHe, a belga rexisták volt vezetője is. Ez a fasi- záló belga szervezet, ame­lyet 1935-ben Degrelle ala­pított, a hitleristákat támo­gatta. Degrellet távollétében halálra ítélték. I Másfajta hírhedt szemé­lyek is laktak Ibiza szige­tén. Például a nem tudni, milyen nevű, de magyar származású Helmir de Hori Hoffmann Boutin, akinek semmiféle állampolgársága nincs, bár tíz útlevél volt a zsebében. Helmir nagy festőművész. Túlságosan is nagy, mert minden stílust ismer. Hu­szonötször festette meg Dufy I lóversenyt ábrázoló képét, 12-szer Renoir Sárgakalapos lány című festményét. Szá­zával festett Gauguin, Bra­que, Vlaminck és Matisse- festményeket. Minden gaz­dag amerikainak van a há­zában egy hamis Picasso, amely valójában — valódi Helmir. Helmir imádta a „mesés fogadásokat”, mivel New Yorkban gyakran volt Ma­rilyn Monroe és Dean Mar­tin társaságában. Helmir parkjában, az úszómedence körül szép, elegáns hölgyek között beatnikek sétálgattak. Nagy divat volt meztelenül úszkálni az estélyeken. Különös társaságok ve­rődtek össze a magyar szár­mazású képhamisító park­jában. A turistaként Ibi- zára érkezett amerikai írók német háborús bűnösökkel cseveghettek, közömbös pil­lantásokat vetve a meden­cében úszkáló, meztelen fiatalemberekre. Mindennek azonban né­hány hónapja vége. Helmir börtönben csücsül, ahol el­gondolkodhat különféle bű­nein, amelyekért elítélték: okmányhamisítás, homosze­xualitás, poligámia stb. (Helmir ugyanis mellesleg imádta a csinos fiatal férfi- modelleket is.) Az ibizai lányok kedvence volt két éven át Mario, a csinos fodrász. Hazájában a rendőrség kereste, mert egy házibulin nemi LSD-t ön­tött a pezsgős palackba. Et­től a tréfától száz ember be­tegedett meg. Ibiza szigetén minden el­képzelhető fajta kábítósze látni, vásárolni és árusftai lehet. Spanyol rendőrök tar­tóztattak le egy néger fia­talembert, aki ópiumot árult. Általában azonban a rendőrség közömbösen vár­ja, hogy a külföldiek fel­falják egymást. A marihuána piacot kitű­nően megszervezték. A ha­sist a szomszédos Formen- tera szigetén termesztik, ott adják el a kereskedőknek és innen kerül egész Euró­pába. Formentera is kedvelt beatnik találkozóhely. Keve­sebb az ember és otthono­sabb a hangulat. Néhány beatnik 10—15 éve ott lakik. Gyerekeik meztelenül ját­szanak a tengerparton, és egyik sem tudja, ki a ma­mája és ki a papája. Teliholdnál a beatnikek nagy partykat rendeznek, a strandon. Testüket tarka­barkára mázolják vagy ke­leties köntösökbe burkol­ják, és ópiumot szíva hall­gatják az éjszaka hangjait A chilei Tako bendzsózik. Békés, költői hangulat.. * De az egyik partyn a mdőrségnek be kellett átkoznia, mert kiderült, .agy a költői hangulatú fia­talok átrándultak a teme­tőbe, és kiásták a földből a halottakat,..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents