Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

f969. február 7. Kerekasztal Erílemes-e újítani? Béralapból is fizethetők újítások — 'további módosítások várhatók Ma szakszervezeti nae.\aktíea A főmérnök újítást akar be­adni. Te, be ne add — kö­nyörögtek neki — majd csak jövőre, addig egészen bizto­san megváltozik a rendelet... A kifizetett újítási díj ugyan­is elvitte volna az I. kategó­riában az összes nyereségré­szesedést ... Közismert, a kormány 57/ 1967-es rendeletét követően országszerte visszaesett az újítómozgalom. Ez minden­képpen aggasztó, hiszen a műszaki fejlesztés egyik moz­gatórugója. A közelmúltban azonban lényeges módosítás látott napvilágot, amelyet már a múlt évi részesedési alap elszámolásánál is alkal­mazni kell. A kormány hatá­rozata értelmében: az újításo­kért kifizetett összegeket a kategóriákra fel nem osztott részesedési alap terhére kell elszámolni, nem pedig annak a részesedési kategóriának a terhére, amelyikbe az újítót sorolták... A fentiek megvi­tatására rendezett tegnap ke- rekasztal-komferenciát a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal. A kerékasztal résztvevői közül többen megkérdezték: Ha már mindenki előtt vilá­gos volt, hogy rossz a rende­let, akkor miért nem módosí­tották már előbb? (S akkor a példánkban szereplő főmér­nök is beadta volna, mond­juk félévvel korábban újítá­sát.) Egyébként tavaly első félévben gazdasági vezetők nem értek rá az újításokkal foglalkozni, a második félév­ben azonban már jobban fel­Kétnapos országos vita a Jogi Karon Értéktöbblet, profit... A modern kapitalizmusról — korszerűen A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­tának tanácstermében a Mű­velődésügyi Minisztérium po­litikai gazdaságtani szakbi- aottságának kétnapos vitaülé­sén a modem kapitalizmus ok­tatásával kapcsolatos egyes aktuális kérdésekről tanács­koztak az ország egyetemeiről ideérkezett marxizmus—leni- nizmus tanszékvezetők és po­litikai gazdaságtan szakos ok­tatók, köztük dr. Szabó Jó­zsef, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának igazgatóhelyet­tese. A tőkés kizsákmányolás tar­talma és alakulása a mai ka­pitalizmusban, a vita egyik középponti kérdésévé lépett elő, de érdekes polémia ala­kult ki egyes résztémák kö­rül, mint például: Milyen jö­vedelmek tekinthetők kizsák­mányolásból származónak? A gazdasági fejlődés feltétlenül együttjár-e a kizsákmányolás fokának növekedésével? Mek­kora reálbér növekedést jelen­tene a kizsákmányolás meg­szüntetése a szocialista átala­kulás bekövetkeztekor? Miben jelentkezik a szocialista gazdái kodás előnye a kapitalista rendszerrel szemben? Milyen szerepe van a szolgáltatások­nak egy adott kapitalista or­szág struktúrájában? E problémák vizsgálatát az a tény indokolja, hogy jelen­legi politikai gazdaságtan ok­tatásunk például az értéktöbb­let keletkezését, a tőkés ki­zsákmányolás mértékét, a ki­zsákmányolás fokának alaku­lását, illetve az erre ható té­nyezőket a XIX. századi ka­pitalizmus viszonyaiból ma­gyarázza. s így nem ad ele­gendő alapot e kategóriák mai megjelenési formáinak megér­téséhez. A nyílt és szenvedélyes vi­ta — noha az egymástól eltérő nézeteket a dolgok természe­ténél fogva nem tudta egycsa- pásra . kibékíteni” — számos kérdésben az álláspontok je­lentékeny közelítésére vezetett. Így a vita részvevői egyetér­tésre jutottak abban, hogy a politikai gazdaságtan oktatá­sának korszerűsítése nemcsak olyan témák kidolgozásán mú­lik, mint az állami monopol­kapitalizmus, a tőkés integrá­ció a második világháború után, vagy a gazdasági válsá­gok alakulása a mai kapitaliz­musban, hanem a politikai gazdaságtan alapvető kategó­riáinak (pénz, értéktöbblet, profit, profitráta, termelési ár és a többi) korszerű kifejtésén is. A vita eredményeként fo­gadták el azt is a jelenlévők, hogy a kizsákmányolás fokát már nem lehet csak a régi módszerekkel mérni. A változ­tatás mikéntjében azonban természetszerűleg még nem született egyetértés. A kétnapos vita szó szerinti anyagát megküldik az ország felsőoktatási intézményeiben dolgozó összes politikai gazda­ságtan oktatónak, és ugyan­csak a teljes szöveg megjele­nik a Művelődésügyi Minisz­térium Tájékoztatója egyik kö­vetkező számának melléklete­ként. K. T. Elhalasztották a pécsi tsz-szöyetség küldöttgyűlését Elhalasztották a Me­csek és Dráva-menti Ter­melőszövetkezetek Szö­vetsége tegnapra meghir­detett küldöttgyűlését. A rossz időjárási viszonyok, a járhatatlan utak miatt ugyanis a küldöttek több­sége nem tudott beutazni Pécsre. A tsz-szövetség el­nökségének jelenlévő tag­jai úgy határoztak, hogy a küldöttgyűlést február 26-án tartják meg ugyan­csak Pécsett. Ennek előt­te a szövetséghez tartozó minden termelőszövetke­zetnek új meghívót kül­denek. lendült a mozgalom. Elhang­zottak olyan vélemények, hogy a múlt évben Baranyá­ban az I-es részesed si kate- 1 góriába sorolt régi újítók 90 I százaléka nem adott be javas- j latot, egy felmérés szerint akadtak olyan vállalatok, ahol | egyetlen egy újítás sem fu- j tott be. Az újítási díjak kifizetésé­nek a nyereségrészesedési alapon kívül a béralap is for­rása. A kormány, az elmúlt években újításokra kifizetett 1 összegek évi átlagát figyelem­be véve a béralapba fél szá­zalék erejéig beépítette, s csak ami ezen felül van, az megy a nyereségrészesedési alap terhére. A felmérés ada­tai szerint azonban Baranyá­ban az újítások díjazásánál a vállalatok legtöbbje nem használta fel a béralapban rejlő lehetőségeket Ellentmondásosan vetődött fel a gyáregységek kérdése. Baranyában a legtöbb válla­lat és üzem ilyen. A gyáregy­ségek részesedési alapként a bruttó eredményt bizonyos — tegyük hozzá elég kevés —* százalékát tarthatják vissza. Miért törjék akkor magukat amikor egy komolyabb újítás a részesedési alapból jelentős összeget elvihet? Ugyanakkor a vállalatnak lényeges ered­ményjavulást nem hoz. (Az SZMT: ilyen problémákkal keressék meg az SZMT-t próbálnak segíteni.) Elhangzottak olyan javasla­tok, hogy az újításokat a ter­melés költségeként számolják el, vagy az adózatlan nyere­ség, illetve az adózatlan nye­reségrészesedés tértiére. Egy másik kérdés volt: a beruhá­zásoknál jelentkező újítások­nál a díj melyik forrást ter­helje. Az Országos Találmá­nyi Hivatal képviselője meg­jegyezte, az illetékesek több részletkérdéssel foglalkoznak, és további, ha nem is alap­vető módosítások várhatók. Az újítások rendjét szabá­lyozó szerződés mellékletként bekerül a most kötendő kol­lektív szerződésekbe. E kér­désről az SZMT ma szakszer­vezeti nagyaktívát rendez. (MiklósvárI) A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott: Apró Antal, a kormány elnökhe­lyettese tájékoztatót adott a KGST XXII. ülésszakáról és a KGST VB 38. üléséről. A művelődésügyi miniszter a Szovjetunióban járt kultu­rális delegáció útjáról, a belkereskedelmi miniszter romániai és bulgáriai tár­gyalásairól számolt be. A Minisztertanács a tájékozta­tót és a jelentéseket jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács meg­hallgatta és tudomásul vette I a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelenté­sét az iparban dolgozó nők munkahelyi és otthoni kö­rülményeivel kapcsolatban végzett vizsgálat tapasztala­tairól. A pénzügyminiszter és az Igazságügyminiszter előter­jesztést tett az állami és szövetkezeti szervek egymás közötti forgalmában felszá­mítható késedelmi kamat mértékének szabályozására. Az építésügyi és városfej­lesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi és a pénzügy- miniszter az állami ingat­lanok kezelésének új sza­bályozására tett javaslatot. A kormány az előterjesz­téseket elfogadta és határo­zatokat hozott. A Minisztertanács határo­zatot hozott az április 4-é- vel kapcsolatos munkaidő beosztásáról és megbízta a munkaügyi minisztert, hogy erről részletes közleményt jelentessen meg. Kilométeres kocsisor a tortyogói csapdában“ A hófúvás erősebb volt••• Sokan az úton éjszakáztak A fehér Nysákat felváltották a terepjáró katonai mentők A tortyogói „csapdában" szerdán este rekedt meg az első kocsisor, s bár éjféltájra a honvédség segítségével sike­rült szabaddá tenni az utat, tegnap reggel így fogadtak a Közúti Igazgatóság hóügyele­tén: hiába minden erőlködé­sünk, Pécs és Szentlőrinc kö­zött amíg a szél fú nem lesz közlekedés... A megye úthálózatának tér­képén legalább két tucatnyi jel: mozgásban van az egész géppark. Az erők zöme a 6-os úton koncentrálódott, itt van a két legmakacsabb dugó: az egyik Pécsvárad térségében, a másik Szentlőrinc alatt. Me- csekaljáig simán eljutunk, ezt követően azonban már csak visszafelé jövő kocsikkal ta­lálkozunk. Néhány gépkocsi- vezető megálljt int — ők már tudják, mi vár arra, aki túl­merészkedik a 2-es rakodó vonalán... A hó hirtelen méteres ma­gasra nő; a DUTRA-vontató is csak vergődik. Az út már régóta nem látszik, legfel­jebb az előttünk elhaladó jár­művek küszködésének nyoma jelzi, hol lehet. Egy lánctal­pas dózer katonai mentőt „vezet”: lépésben mennek, tíz méterenként megállva, ötven métert követhetjük őket, ami­kor leáll a lánctalpas. Nincs tovább. A gépkocsivezető őr­mester, kimászik, könyörög, vitatkozik. Gerdére indultak egy szülésre váró asszonyért. A dózer újra felberreg, aztán újra csend. Minden hiába, vissza kell fordulni. Hóval befújt, kékrefagyott emberek jönnek: hajnal óta várják a felmentést. A szél ötven-hatvan kilométeres se­bességű lehet, jobbról éri az utat. Két Volvo hóeke jön: egymást vonszolják. A felsza­badított útrész alig keréknyom szélességű, s még tíz méterre se haladnak el az ekék, már el is tűnik. Egy DUTRA pót­kocsis teherautót rángat, egy Csepelre szerelt eke belefarol az árokba. A felkavart hó égeti az arcot. Talán mínusz 5, mínusz 6 fok lehet, az éles szél azonban megsokszorozza a hideget. Térdig hóban hala­dunk előre; a visszafelé gya­logoló gépkocsivezetők azt mondják, már nincs messze a hómaró. Egyenruhás AKÖV- pilóták jönnek: tizenkét busz áll a kilométer hosszú sor­ban. Siklósi István azt mond­ja, hajnali öttől vár, a kocsi tele van utassal. Délelőtt ti­zenegy óra van. Mennyien le­hetnek az úton? Százötvenen- kétszázan, biztosan ... A hómaró Szentlőrinc felől jön, hatalmas sugárban balra lövellve a havat. Rada László káromkodik; háta mögött azonnal eltűnik az út... Egy Skoda — CF 03-80 a száma —, este óta áll magá­nyosan: gazdája „cserben” hagyta. A nagykocsik vezetői nem ilyen „szerencsések”, ők nem hagyhatják el járművü­ket Egy sárga műhelykocsi „orrabukva” áll az árokban, egy sertésekkel megrakott Csepel fáradhatatlanul dudál. Az állatok hangtalanul fek­szenek a platón: hajnali négy óta tépi-veri őket a szél. Van, aki káromkodik, van, aki türelmesen vár. Olyanok is vannak, akik segítenek a Közúti Igazgatóság emberei­nek. Kinek drótkötele van, ki­nek vonóhorga. Egy busz­sofőr pokrócot ad az SB 08-63 Csepel vezetőjének, aki este óta ül a jégvirágos fülkében — nagy kabát és sapka nél­kül ... Fél tizenkettő van, négy-öt kocsi a hómaró nyomán me­gint kitör a csapdából. Pécs felől új közúti gépek jönnek, Lőrinc felől újabb gépkocsik. A szél mintha megvadult vol­na: újult erővel fütyöl... Békés S. Tízéves a Misina- tetői tv Misina-tetőn, tíz évvel ezelőtt, 1959 február 7-én, ünnepélyes keretek kö­zött avatták fel a televí­zió közvetítő állomást Ez volt Magyarország el­ső vidéki televízió relé állomása. A tízéves jubileum al­kalmából Sugár Gusztáv­val. az állomás vezetőjé­vel beszélgetünk. — Mi volt a helyzet 10 évvel ezelőtt? — Tíz évvel ezelőtt he­tenként 4 napon és csak délutáni-esti órákban volt tv műsorsugárzás — mondotta Sugár Gusz­táv. Az állomás teljes lét­száma hét emberből ál­lott. A műsor Budapest­ről való átvételére mik­rohullámú lánc nem állt rendelkezésre, és úgyne­vezett „ballenfünger” — módszerrel kaptuk a mű­sort a fővárosból. Mind­össze egy-két legszüksé­gesebb mérőműszerünk volt. — Mi van ma? — Jelenleg a hét 6 napján sugárzunk mű­sort. A kiépített mikro­hullámú lánc nemcsak a jó minőségű műsorátvé­telt biztosítja, hanem be­kapcsol bennünket a tele­vízió nemzetközi láncola­tába is. Most már 9 esz­tendeje ultrarövid hullá­mon is sugározunk rádió­műsort. Dolgozóink lét­száma 26 főre emelke­dett, akik a legkorszerűbb műszerezettséggel felsze­relve ügyelnek arra, hogy Dél-Dunántúlnak álta­lunk ellátott része kifo­gástalan tv és URH mű­sort élvezhessen. — Mi a jövő perspektí­vája? — A jövő perspektívá­ját messzeláthatóan mu­tatja a közel 200 méteres TV-torony és a folyamat­ban lévő 60 millió forin­tos beruházás. Már meg­történt az új üzemi épü­let műszaki átvétele és az Elektromechanikai Vállalat szakemberei je­lenleg az új 4 kilowattos TV-adót szerelik. Az új TV-adó üzembehelyezésé­vel nemcsak a minőség javul majd. hanem igen jelentősen nő az üzem- biztonság, hiszen a jelen­leg sugárzó TV-adó tar­talékként továbbra is megmarad. Ez azt jelenti, hogy az adóberendezés hi­bájából üzemzavar nem állhat elő. Javulni fog az állomás dolgozóinak szo­ciális ellátottsága is. P. J. Befútta az utat a hó,». OTAUO Eljutott-e Küntzler Ádámné a szülészetre? Tegnap reggel anyai örömök előtti fájdalmak kínozták az asszonyt. Cikóra kell szállítani. De hogyan? Az utak járhatatlanok. Három­négy méteres hótorlaszok emelkednek helyenként. A DT-traktor sem boldogul. Egy megoldás kínálkozik. A tejet szállító szánkó elé négy lovat fognak, úgy törik az utat, és ezen a csapáson — a szántóföl­deken át, toronyirányt — kö­vetné a Küntzlernét szállító jármű, hogy a várandós asz- szony az orvosi segítséget megkapja. Egyébként Ófalu­ban minden csendes. SASRÉT, VADÁSZHÁZ — Egyetlen kapcsolatom a külvilággal a telefon — mond­ja a drót másik végén Víz­vári János. — A környék oly szép, hogy gyönyörűbbet el­képzelni sem lehet. Az erdei vasút nem közlekedik. Nem tud a nagy hó miatt A rezer­vátum nemesvadjaira gondo­lunk. Szarvasainknak, őzeink­nek, fácánjainknak visszük a tápot, az etetők környékét takarítjuk. A hózuhatag he­lyenként eléri a másfél mé­tert. Kártevő vadak? Lakott helyre a tél nem zavarta őket, legalábbis eddig. ÖBÁNYA — Gyalog még át tudunk menni Nádasdra, de ha így esik a hó, nem tudjuk, mi lesz — mondja beszélő part­nerem az óbányai tanácsházá­ról. — Harminc munkás itt­hon maradt csütörtökön. Na­gyon várjuk a kenyeret. Pécs- váradról érkezik Mecsekná- dasdra, onnan hozzák óbányá­ra, ha a 6-os műút járható. Ha nem, akkor kenyerük nem lesz. SZENTLÁSZLÓ — Egy szem tüzelő sincs a TÜZÉP kirendeltség telepén — panaszkodik a községi ta­nács vb-elnöke. — Éppen itt van az irodámban az orvos, mondja, hogy nem tud otthon fűteni. Szenet adunk kölcsön. Iskolában, bölcsődében nem fáznak a gyerekek, a termek melegek, széngondjuk nincs. — ílófúvás? — Kavarja jócskán a szél. — Hóvastagság? —• Ügy negyven centi. — Köz­lekedés? — Késett a vonat, a busz is késve indult és bele­csúszott az árokba. — Lekopo­gom, baja senkinek sem tör­tént, mentek tovább. BÜKKÖSD A környék „főhadiszállása". Dinnyeberkiből Goricáról ide futnak be a jelentések a ta­nácsházára. Az autóbuszköz­lekedés a hóba fulidat. A két hegyi falu útjain derékig érő hó, a szél most itt, majd ott hordja kupacokba. Veszélyt még sehonnan sem jeleztek. A kenyérellátással baj lehet. He­tenként kétszer kapnak fris­set. Egy nap kiesés ... A bük- kösdi tanács vezetői tegnap kéiték a tsz vezetőit, hogy a falvakba, üzemágakba vezető meliékutakat tegyék járható­vá. Nem könnyű feladat, mert szüntelen esik a hó és fúj a szél. —nist—> 1

Next

/
Thumbnails
Contents