Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-04 / 28. szám
Dunonmtt tiapto 1969. február I. Városiasodik az urj-zíg Bár első városias településeink már az első Árpád- házi királyok idején kialakultak, a nagyobbmérvü urbanizáció csak a múlt században, bizonyos vonatkozásokban csak az utóbbi évtizedekben indult meg hazánkban. Egyes kereskedelmileg fontos, vagy hadászati szempontból jelentős helyek már az évezred első századaiban királyi kiváltságokat nyertek és városokká fejlődtek. Városok keletkeztek a változó királyi székhelyeken, valamint az érseki és püspöki székhelyeken is. (Esztergom, Veszprém, Pest, Győr, Szeged, Szolnok, Székesfehérvár.) A XIII. században a királyi Iia alom támogatásával fejlődik a kereskedelem, a kézműipar és a bányászat. Az ilyen alapon kiváltságolt községek közül mintegy 30 fejlődött igazi várossá és nyerte el a szabad királyi város jelleget. Ezek közül 15 van a mai országhatárok között. A sok háború, s elsősorban a másfélévszázados török uralom visszavetette városaink fejlődését. Ez alól csak ritka kivételek voltak, mint Kecskemét és Debrecen, melyek bizonyos szabadságjogokat és különleges vásárjogokat élveztek, s így aránylag jobban fejlődtek. Debrecennek a XVII. században több lakosa volt mint Budának cs Pestnek együttesen. A városiasodás a 67-es kiegyezés után, a kereskedelem, az ipar és a közlekedés fellendülésével párhuzamosan indult meg nagyobb léptekkel. A századforduló idején a falusi lakosság aránya már csak kétharmados: az összlakosság 66,5 százaléka, 1310- ben már csak 64,4 százaléka. Folyamatosan nő a városok száma is, miután a nagyobb települések egyre inkább városias jelleget Öltenek. így vált várossá legutóbb Sárospatak, Sárvár és Siófok. Ezt megelőzően Szigetvár, Gödöllő és Tiszaszederkény. Ma már 71 városunk van az 1938. évi 56-tal szemben. Akkor még csak három városunk volt százezer lakoson felül: Budapest, Szeged, Debrecen. Ma már közéjük emelkedett Miskolc és Pécs is. A következő százezres városunk valószínűleg Győr lesz. Ma már az ország 10 275 000 lakosából 4 572 000, tehát 44,5 százalék a letelepült városi lakó. Minthogy többszázezerre tehető a falun lakó, de városokban dolgozók száma, joggal mondhatjuk, hogy az ország lakosságának fele városlakó elem. Minthogy ez a folyamat tovább erősödik, nincs messze az időpont, amikor a lakosság nagyobb része lesz városlakó. A városiasodási folyamat nem egyenletes az országban. Egyes megyéinkben egész sor város van, míg másokban mint Szabolcs és Tolna csupán a megye- székhely. A főváros és Kaposvár közötti 200 kilométeres útvonalon nincs egyetlen város sem. Amikor tizenhét nyelven beszéltek Budán A drávapalkonyai vendég- i loben a szilveszteri jó hangulatban egy vendég lépett a | prímás mellé: — Most az a nótát, hogy I — Édesanyám kössön kendőt, i selymet a fejére — kezdte i énekeim. Alig hangzottak el az első j dallamok, egy másik vendég ! leintette a prímást: j — Ne ezt a nótát húzd, I hanem azt. hogy — Volt egy- ! szer egy szőke asszony... — í És ő is rázendített... j összeverekedtek majd az egyik a kabátokkal teli fogast a vendégekre döntötte, aztán hirtelen mozdulattal kiemelte helyéből az ajtót és azt is a szórakozók közé dobta. Nekiment a rendőrnek is. I Garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak miatt egy | év 4 hónapi szabadságvesz- | tésre ítélték. A történetet dr. Szász László, a Siklósi Járásbíróság elnöke mondta él. Dr. Szász tíz '< éve elnöke a járásbíróságnak, j jól ismeri a járást, a járás i bűnügyeit. — Előfordul garázda jellegű bűncselekmény, de leggyakoribb a súlyos, illetve a könnyű testi sértés. Az ital sajnos legtöbb esetben a j „hirtelenség” okozója. Gyorsan kerül a kézbe a bicska. Sok a könnyű testi sértés is, de az ide kerülő ügyeknek : mintegy felében nem kell íté- | letet hoznunk, mert a tettes j és a sértett lehiggadva itt a : bíróságon kibékül, a feljelentő elejti a vádat. „Határmenti bíróság” lévén I a tiltott határátlépési kísérle- I tek bűntette is munkát ad. i Kik és milyen indokból akar- I iák az országot elhagyni? ■ — Legtöbbje vagy büntetett ‘ előéletű, akik nem szeretnek i dolgozni, vagy a büntetés meg : kezdése elöl igyekeznek le- ! lépni. De határőreink jól őr- i zik a határt, s szinte minden j tettes csak a „kísérletig” ju- I tott el. Mint a mesében általában, ebben a járásban is a társa- , dalmi tulajdon sérelmére el- ' követett bűncselekményeket a j kisebb kárérték jellemzi. — i Mindössze egy jelentősebb I ügyük volt a múlt évben, az ÁFOR kirendeltség vezetője mintegy 90 ezer forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont, benzinjeggyel manipulált. — A büntető ügyek 1967-ben és a múlt évben lényegében azonos számnak voltak. — És a polgáriak? — A polgári perrendtartás keretébe tartozó ügyek száma némi emelkedést mutat, ezek f?égi idők krónikásai je- gyezték fel a bázeli zsinatról 1437-ben, hogy ott 33 nép nyelvén beszéltek. Korábban, 1412. márciusa idusán hét országra szóló ünnepség- sorozattal pecsételte meg II. Ulászló lengyel királlyal való békekötését Zsigmond, a magyar uralkodó. A június 23-ig tartó budai fejedelmi találkozón a lengyel királyon kívül részt vett II. Tvartkó István bosnyák király, István a. szerb despota ,,egy török herceg” s számos más külföldi főember. Ahogyan az egykorú, Frankfurtban megőrzött napló, keresetlen sorrendben írja: „nagy sok fejedelem, lovag és szolga sereglett össze a ' magyar udvarban, mégpedig 3 király, 3 fejedelem, 13 herceg, 21 őrgróf és gróf, 26 főnemes s a magyar urak, 120 lovag. 3000 szolga, egy bíboros, egy pápái legátus, 3 érsek, 11 püspök, 86 trombitás, 15 herold és 40 000 ló...” Tizenhét ország nyelvén beszéltek ezek az emberek — folytatja a krónikás mégpedig magyar, cseh, lengyel, Qörö % bosnyák. porosz, orosz, litván, tatár, török, román, szerb, vend, német, francia, angol és albán nyelven . . .” A szemtanút, aki német ember vala, kiváltképpen a Nyugat- Európában ritkán látott keleti vendégek ragadták meg: ,,voltak ott szentföldi sirusok — írja, — és más, csúf, hosszú szakállú, nagyhasú, magas süveget viselő pogány ok is”. A budai ünnepeket lovas tornajátékok tarkították. Egy szép napon pedig Zsigmond király a pesti Rákoson, ,,hol tíz mérföldnyire sem fa, sem ■ bokor nem töri meg a látóhatárt” hatalmas körvadászatot rendezeti. Estére a budai palota nagyudvarán 1600 vaddisznó, szarvas, őz, és nyúl tetemére hullott a fáklyafény. A vendégek, a király meghívására — immár mint nézők részt vettek egy — országos halász-eseményszámba menő dunai vizafogáson is. A vizafogó halászok ezúttal is tucatjait ejtették el az egyenként 5—6 mázsás tengeri kóbor óriásoknak. Torzítás, hangkeverés, visszhangoztatás Dobhártyát repeszt a hangözön Új módszereket követel az egészségügyi felvilágosítás Az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsa hétfőn dr. Pesta László elnökletével megvitatta az egészség- nevelésben végzett munka elmúlt évi tapasztalatait. Az ülésen rámutattak, hogy az új gazdaságirányítási rendszer szükségessé teszi az egészség- ügyi felvilágosítás eddigi módszereinek fejlesztését és új formák alkalmazását. Igen fontos a vezetők és a beosztottak körében annak megértése, hogy az egészségvédelem, a dolgozók jó egészségi állapota közvetlenül is kihat az adott üzem gazdaságosságára. WimcffoM a Rákóczi úton Rákóczi út 66. A komor hangulatú épületen a kopott piros tábla nem sejteti, hogy itt lakik Madame Pompadour és XIV. Lajos, a Tűzkirálynő és Harlekin. a Bőrharisnya és Ma-sola! A Jelmezkölcsönző Vállalat pécsi boltjában most van a szezon, bár a csúcsforgalom, mint minden évben, most is február közepére' várható. Ilyentájt nem ritka a napi kétszáz vendég. A jelmezbálba indulók kétezer ruha közül válogathatnak. — Minden kor jellegzetes viselete megtalálható az egyiptomi viselettől a reneszánszig, a bizánci ruháktól a dísz- magyarig. Az érdeklődés 1 inkább a gyermekjelmezek iránt mutatkozik. Legkeresettebb a Futrinka utca lakóinak jelmezei. A gyermekeknek, amikor már idejönnek, általában megvan az elképzelésük és ahhoz némelyikük a végsőkig ragaszkodik. Anyuka és apuka oldalán ott tipeg a pult mögött egy kisfiú, lehet vagy négy éves. — Jelmezbál lesz az óvodában — mondja anyuka, úgy gondoltuk, hogy Gusztiké a mesekönyvből ismert figurák egyikét testesítené meg. Gusztiké egyáltalán nem örül az elsőnek felpróbált jelmeznek. Perdül egyet a tükör előtt a rafia-agancsos őzike fejdíszben és gyorsan igyekszik megszabadulni tőle. — Lehetne inkább pillangó — találgat a mama. — Az nem férfias — véli apuka —, inkább bagoly. A papa kedvéért felpróbáljd Gusztika a bagoly kosztümöt, de láthatóan ez sem tetszik neki. A sündisznó, a varjú, a kis vitéz, a betyár jelmezt már fel sem veszi. Anyuka és apuka tehetetlenül nézi a jelenetet. Egy kiszolgálónő parányi indiánruhát mutat a fiúcskának. Gusztika arca felderül és már húzza is magára Wi- nettou tolldíszes köntösét és a pici mokasz- színt. Farsangban a felnőttek is gyakori vendégek. Vajon ők is így ragaszkodnak elképzeléseikhez? — A felnőttek sokkal határozatlanabbak, mint a gyerekek, — mondja dr. Frei Jánosné üzletvezető. — Rendszerint van egy ki nem mondott elképzelésük, és ezt kell nekünk valahogy eltalálni. — A gyengébb nemnek mi ma az ideálja? — A hölgyek majdnem minden esetben ^szebbek” szeretnének lenni. És most jön az a ki nem mondott elképzelés, mely sokszor elüt az egyéniségtől. Nem ritka, hogy erősen teltkarcsú alkatra törékeny, várúrnő jelmezt kér valaki. — És a férfiak? — Ok sem kevésbé hiúak. Kivétel nélkül délcegnek szeretnének látszani, de egyúttal modernnek is lenni. A férfiak közül is kevesen igénylik a humoros jelmezt. — Mi a legfelkapottabb férfi jelmez? — A húrom testőr, a Hamlet és a Gábor diák kosztümje. — A bolt három nő tagja melyik jelmezben fog sikert aratni a bálokon? — Egyikben sem. Reggel fél 9-től este 8-ig jelmezek között vagyunk. — Végül az újságírónak milyen jelmezt ajánlana a bolt vezetője? — Hamletnek öltöztetném. — Köszönöm! Mécs László Szilveszter Drávapalkonyán Gyorsan előkapják a bicskát Válás negyven év után — Ma már ritkán civakodnak az örökösöl A len több határsértő büntetett előéletű lcözül legtöbb a házassági , bontóper. Az elmúlt évben több mint : száz házaspár állt válási szán- i dókkal a bíróság elé. Legtöbbször a feleség nyújtotta be a ; keresetét a férj iszákossága, 1 durvasága miatt. Ha már a válóperek számát j említettük, nem érdektelen1 egy másik statisztikai adat : se:n: a járásban 19G8-ban mintegy 500 volt a házasság- kötések száma. Fiatalok vágj' idősebbek a váló felek? Nem lehet „jellemző életkort” mon- l dank Kirívó példát ellenben idősek, fiatalok egyaránt produkálnak. „Nem értjük meg egj’mást az asszonnyal — mondta nemrég egy nyugdíjas bácsi, aki felperesi minőségben állt a bíróság előtt — Több mint 40 esztendeje élek vele, de soha nem volt beleszólásom a család pénzügyeibe. Hát ebből elég. Csak a gyerekek miatt tűrtem, fel kellett nevelni őkét. Most már én akartam a kasszát kezelni”.; Feleségével közösen megegyeztek a válásban. Egy fiatal házaspár pedig az esküvő utárr egy hónappal „jelentkezett”, nem értik meg egymást Figyelemre méltó: míg az elmúlt években legtöbbször a tsz-ek álltak alperesként a! pulpitus előtt, addig az el-1 múlt esztendőben mint felperesek jelentkeztek. Tehát j korántsem az a jellemző, ! hogy a tsz-ek szerződésbeli kötelezettségeiknek nem tesz- | nek eleget, hanem a másik 1 fél nem teljesíti a szerződés- ! ben foglaltakat. Ez a tér-1 melőszövetkezetek erősödését \ bizonyítja. I — Régebben falun az örö- [ kösödési perek vitték a „prímet”, a vagyonon civakodtak a rokonok. Most mi a tapasz- j tálát? — Vajmi kevés az ilyen jellegű perük — mondja. — A nagyobbacska karéj kenyér miatt „kapára, kaszára” — nem mennek. Ennek a járásnak tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a közrend, közbiztonság, a törvények tisztelete a jellemző és a bűnügyek — egykét kivételtől eltekintve — száma, súlyossága nem ad okot aggodalomra. Garay Ferenc Játszik a zenekar, vérpezsdítő a beat-zene. Ha ellenál- i lünk a zene varázsának és „jó- i zanul” megfigyeljük a zene- ; kart, azt tapasztaljuk, hogy a hangszerekből villanyvezetékek futnak ki, a zenészeket elektromos erősítőberendezé- i sek és egyéb „műszerek” so- ! kasága veszi körül, mintha | egy fizikai laboratórium ké- I szülékéi között játszanának. ! Különös maga a zene is. ! Gyakran hallunk ma a rádió- | ban is, zenekaroktól is olyan hangokat, amelyek eltérnek az eddig megszokott hangoktól, a klasszikus zene minden kötöttségétől: füttyök, zörejek, I sípoló hangok mint művészi j kifejező hangok szerepelnek j benne. A modern elektronikus hang szerek ugyanis a zenei hangokon (a hangszerek hangjain) kívül, mindenféle hanghatás előállítására alkalmasak. Az újfajta hangzásokat kétféle szerkezet hozhatja létre: J álelektromos hangszerek és a valódi elektromos hangszerek. A kettő között lényeges különbség van. Ha az énekes beleénekel a mikrofonba, vagy játszik hang szerén, a hangot felerősítve halljuk vissza a hangszóróból. Az elektromos áramnak itt csak az a szerepe, hogy a hangerősítő berendezés zsinórjának a csatlakozóját bedugjuk a konnektorba. Érdekes hangkombinációkat érhetünk el több hangszóró elhelyezésével, több mikrofon használatával, szándékos torzításokkal, hangkeveréssel, visszhangoztatással. E módszerekkel eddig ismeretlen összhatásokat lehet elérni, a hangok boszorkánytáncát. Fokozza a hatást, hogy gyakran dobhártyarepesztő erősségű a hangözön. Álelektromos hangkeltésű napjaink legdivatosabb hangszere a gitár is. A hangszer testére — akár hagyományos hangdoboz, akár csak falapra erősített húrokról van szó —, mikrofont vagy hangszedó dobozkát helyeznek: ezek veszik át a húr zengéseit, továbbítják az erősítőbe, majd a hangszóróba. A hangkeltés azonban itt is hagyományos módon történt. Az elektromos módszerrel dolgozó zenészek, együttesek sok új ötlettel, hanghatással tették változatosabbá a zenét — a könnyűzene területén. De századunk igazi meglepetését a valódi elektromos hangszerek megjelenése okozta. A valódi elektromos hangszerekre az a jellemző, hogy a hangokat nem a hagyományos hangszerek húrjai, sípjai gerjesztik, hanem az elektromosság hozza őket létre. Itt nincs mikrofon és erősítő; az elektromos rezgések az elektromos rendszerben bonyolult módon keletkeznek. Ugyanolyan műhangok ezek. mint amikor felemeljük a telefonkagylót és halljuk a jellegzetes búgó hangot vagy foglalt-jelzést. A legelső elektromos hangszert — orgonát — egy amerikai hangszerkészítő állította elő, amely 200 tonna súlyú volt. így természetesen gyakorlati célra nem lehetett használni. A rádiótechnika fejlődésének eredményeként azonban ma már nem okoz különösebb technikai feladatot az akár hordozható Kivitel-r ben készült dzsessz-orgon* előállítása sem. Az elektromos hangszerek legfontosabb tulajdonsága tehát az, hogy olyan új hangok és hangszínek hozhatók létre velük, amilyeneket a hagyományos hangszerekkel nem kaphatunk meg. Hangterjedelmük is messze felülmúlja a jelenlegi hangszerekét, — mélységben és magasságban egyaránt. A legtöbb elektromos hangszer ma billentyűs kivitelben — orgona vagy zongora mintájára — készül. Az elektronikus és a hagyományos zongora közötti különbséget jól mutatja az, hogy míg a hagyományos zongorán 96 különböző billentyűvel megszólaltatott hangmagasság áll a zeneszerző vagy az előadó rendelkezésére, addig az elektronikus hangszeren ennek több mint hatszorosa. Ez az oka, hogy az elektromos hangszerből olyan csodálatos hangkombinációk csalhatok elő, amelyek bámulatba ejtik a hallgatókat. Bármennyire is fejlődnek és terjednek azonban az elektromos hangszerek, ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos hangszerek a múzeumba kerülnének. A modem technika e vívmányai nem a jelenlegi hangszerek helyett, hanem azok mellett fogják szórakoztatni a fiatalokat és öregeket egyaránt. Vezetőképző tanfolyamok a könnyűiparban Nagy Józsefné miniszter létfőn megnyitotta a könnyűpari vezetőképző tanfolya- nokat. A könnyűiparban — egy ta - zalyi felmérés szerint — mintegy hétezer felső- és közép- :okú gazdasági vezető tevé- cenykedik, akiknek továbbképzéséről gondoskodni kell. Cddig, a gazdasági mechanizmus kibontakoztatása és az igazat feladatai szükségessé eszik, hogy a következő há- i :om évben valamennyi gaz-J iasági vezető továbbképzés-! oen részesüljön. Ezt szolgál- j iák a vállalati üdülőkben — ] íz év nagy részében az üdülesi főidényt kivéve sorra- kerülő kéthetes tanfolyamok. Nógrádverőcén és Katalin- pusztán egyszerre nágy párhuzamos tanfolyam működik. Nagy Józsefné miniszter a tanfolyamokon elhangzott meg nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy megnövekedtek a vezetőkkel szemben támasztott követelmények, a reform hatásai állandóan új és önálló állásfoglalásra, nagyobb felelősségre, kockázatviselésre késztetik őket — mondotta. A modern vezetés bármilyen szintén rendkívül összetett Ismereteket kíván.
