Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

1969. február 27. DTiw^antmi napto S Hétkarélyos kápolna Dr. Fülep Ferenc kandi­dátus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója tar­tott előadást tegnap este Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum Rákóczi úti nép­rajzi osztályán, A legújabb pécsi római-kori ásatások címmel. Az előadás után interjút kértünk dr. Fülep Ferenctől: — Pécs abban a kivéte­les helyzetben van — mond­ta —, hogy az elmúlt ti­zenöt év alatt itt meglelt sokezer régészeti tárgy egytől egyig a helybeli Ja­nus Pannonius Múzeum birtokában maradt. Ennek a rendkívül gazdag gyűj­teménynek reprezentatív helye lesz majd az idei őszi múzeumi hónap kere­tében megnyíló állandó ré­gészeti kiállítás. A múlt nyáron talált üvegeket vi­szont még Pesten tartjuk, mert csak ott lehet azokat a legkorszerűbb módon összeragasztani, úgy, hogy az üvegcserepek eredeti formába álljanak össze, s a hiányzó anyagrészeket is áttetsző, színben egyező, s szabad szemmel csak kö­zelről felismerhető idegen anyaggal pótoljuk. — Először is a Városi Tanáccsal és Idegenforgal­mi Hivatallal egye.értésben ismét feltárjuk az 1937-ben egyszer már feltárt, de be­temetett úgynevezett hét­karélyos temetői kápolnát a Székesegyház mellett. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség tervei szerint oszlop nélküli, s az eredeti tetőnek megfelelő magas­ságú vasbetonhéjat helye­zünk a 21 méteres terület fölé, s így térhatása meg­egyezik majd az eredeti térhatásával. Továbbá az Állami Pincegazdaság épít­kezései során megtartjuk az V. századi kápolnát, ügy. hogy bele lehessen menni. Majd a postaköz- pont építkezésénél romiúe- zőt alakítunk ki a római város megmaradt és fel­tárt városszeletéből. Végül szeretnénk minden, a nagy városépítés során feltárt rólpai romot megmenteni, s bemutathatóvá tenni. Az alapvető cél: Az érdekvédelem és a kölcsönös együttműködés Tsz-építőipari váLalat al kul Baranyában? — Kereskedelmi irodái létesítettek a tsz-ek Tekintélyt vívott ki magának a tsz-szövetség — Több termelőszövetke zeti építőipari társulás mű ködik Baranyában a két tsz szövetség területén. Ha ezeke egyesítenénk, egy koncentrál tsz-építőipari vállalatot lehet ne kialakítani, melynek lét rehozását a nagyarányú tsz építkezések indokolttá tennék Papp Zoltán, a Mecsek éi Dráva menti Tsz-ek Szövet sége elnökének beszámolói á bői idézünk, melyet tegnai tartott meg a pécsi tsz-szö vétség küldöttgyűlésén. A Pé esi járási Tanács díszterme ben rendezett gyűlésen meg jelent Czégény József, a Me' gyei Pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője, dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, vala­mint a MÉM, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa és több más szerv képvise­lője. Az idei programról szólva Papp Zoltán elmondotta, hogy a szövetség segíteni kíván ab­ban, hogy a víztározókkal, halastavakkal rendelkező tsz- ek termelési és értékesítési társulása létrejöjjön. Saját tervező csoportot hoznak lét­re, hogy meggyorsítsák a tsz- beruházásokat. Még az elmúlt évben megalapították a keres­kedelmi irodát, amelynek ha­marosan négy munkatársa lesz. Jellemző az igényekre, hogy a szövetséghez tartozó tsz-ek több mint 50 millió A panaszok zöme — lakásgond Fogadónap a Városi Tanácson Idős asszony félénken nyit­ja a párnázott szobaajtót a Pécsi városi Tanácson. Az el­nökhelyettes invitálja bel­jebb, foglaljon helyet, mond­ja el, mi járatban van. A tények röviden: a Basa- malom 7-ben lakott egyedül, életveszélyes épületben, ré­szére másik lakást utáltaik ki, — szoba-konyhásat — az En­gels u. 34-ben. Két éve be­költözött, de a konyha tete­je rossz, állandóan beázik, e szoba padlója korhadt, rossz szagú. Kérte már, hogy a konyha tetejét csinálja meg a PIK, de hiába... Az elnökhelyettes telefonért nyúl, hívja a PIK-et, ott azonban a vezetők „házon kí­vül” vannak. A panasz beke­rül az elnökhelyettes note­szébe, ígéri, megnézi az ügyet és értesíti, mit lehet tenni. — Lakás, lakás és ismét lakás — mondja dr. Németh Lajos. — A fogadónapokon megjelentek nyolcvan száza­léka lakásgondjának megol­dásáért keres fel bennünket. A legutóbbi felmérés sze­rint mintegy ötezer lakás­igénylést nyújtottak be Pé­csett. Ebből 3000—3500 a va­lóban jogos. — Sajnos, ebben az évben a jogos igénynek még husza­dát sem tudjuk kielégíteni ta­nácsi lakásból. Ellenben több száz szövetkezeti lakás épül, de az igényekhez képest ter­mészetesen ez is kevés. Ismét kopognak, középko­rú férfi nyit be határozottan és érdeklődik: a Mikes Kele­men utcát mikor újítják fel, mert nagyon rossz állapotban van. — Ebben az évben — mondja az elnökhelyettes, — a felújítás a tervben szere­pel. Elégedett kézfogással köszön «I az érdeklődő. —■ Többen keresnek fel bennünket a fogadónapokon házépítési kívánsággal — mondja dr. Németh Lajos. — De olyan helyen akarnak há­zat építeni, ahol építési tila­lom van, mert arra a terület­re a tanácsnak fejlesztési ter­vei készen vannak, kisajátí­tásra kerül. Hiába, ezeket a kívánságokat meg kell ta­gadnunk. Egy férfi nyitja az ajtót. — Nagy az én panaszain — mondja miközben helyet fog­lal. — Lakóval együtt vet­tem egy lakást, mert a i ígér­ték, hogy kiköltöznek. De nem mennek. Már jár urn a bíróság ■_ .i is, de elvesztettem a port. Mit tehetek? Sajnos, nem egyedüli eset. Mert ha valaki úgy vesz la- j kást ve-- házat, hogy' tenne laknak, az nagyon alaposan ' gondolja meg. Jobb, ha előbb kér tar,' nv á utólag már a kész helyzeten alig lehet változtatni. Iván J >s Pécs, Szabadság a. 28. sz. alatti lakos az ud- i varban le»ó garázsokra, au- ! tókra panaszkodik. Nem tud \ tőlük pihenni. Bontsa le a ta- i nács a ’■""•ázso’-nt — mond- j ja. Annaur odaköltözött, a garázsok már ott álltak... A lebont"“' hiába kéri az elnököt.t _.t.s intézkedett:! újabb garázsok építésére oda ! engedélyt nem adnak. Nyugdíjügyben, állásügy­ben, a kérések széles skálá­jával ke-enk fel fogadónap­jukon szerdánként a tanács vezetőit. Mindenkit meghall­gatnak e ' -ek^znek a gon­dokon segíteni. Egy-egy szer­dán áltaiéhor, 5—15 a meg­jelenők száma. Tsmzi -■ ”ik az ajtó, egy férfi léo be. — Va-> p«v szoba-kom’ház lakásunk. . CG. F.) Dr Földvári János után Rajkai Gyula tsz-elnök emel­kedett szólásra, majd Papp Zoltán válaszolt az elhang­zottakra. Ezt követően a tsz- szövetség 1969. évi költségve­tését tárgyalták meg, amelyet Csölönyi Gyula, a szövetség titkára terjesztett elő. Sok helyen a községek maguk kivédhetnék a veszélyt •• _ Oteser ho d víz alatt Nem kell a nagy folyóknak kiönteniök, a belvizek is okoz­hatnak éppen elég kárt. A Vízügyi Igazgatóságon tegnap délelőtt Szappanos Ferenc cso­portvezetővel és Brachma La­jos főmérnökkel váltok né­hány szót. Sok idejük nekik sincs. Előtte nap repülőgép­ről mérték fel a belvizes te­rületeket. Tegnap a befutó je­lentéseket várták, közben út­nak indították Old község ha­tárába a TO—300 típusú szi­vattyú-egységet. — Somogy megye egy része hozzánk tartozik, tehát azzal együtt 15 ezer hold áll víz alatt, ebből Baranyára esik ötezer. — Melyik részén a megyé­nek? — Okorágem és Óidon. — Lakóházakban esett kár? — Nem. Illetve Óidon, a cigánytelepi első házakig fel­ment a víz, de még tegnap. Azóta apadt. Sokhelyütt a községek maguk kivédhetnék a belvízveszélyt, ha az elön­tött területről a legközelebbi árokba vezetnék a vizet. Né­hány ember egy órai munká­val elvégezhetné, de tapasz­talataink szerint ezt sem csi­nálják meg. Jó félóra múltán már Sely- lyén járunk. A község alatt legelő és erdőrész áll víz alatt. Kákics és Okorág elágazásá­nál szintén hatalmas tó ke­letkezett Nehéz megállapíta­ni, hogy kultúrterület vagy parlag került e víz alá, mert a magasabb helyeket vastag hóréteg fedi. A Fekete-víz fe­letti hídról jól látni, hogy ez a vékony folyócska megemel­kedett, de csak az alsó töl­tésig, tehát befogadná a le­csapolt vizet Ha lecsapolná valaki. Mert az országút men­Valóságos tavacskát alkot Csányoszró határában a szántófflia#* összegyiilemlett víz FIGYELEM! FIGYELEM! 4 lírányiéira kapható AZ ÉRDÉRT VÁLLALATNÁL! Ára 65 Ft folyóméterenként! Az MSZ előírásai szerint L osztályú minőségben készül! Gyors, pontos szállítás! Rendelési cím: ÉRDÉRT Vállalat Gőmbfa osztálya Budapest, V„ Akadémia n> 1—3. ügyintéző: Z i 1 a h László Telefon: 123-943. 118-218/154 mellék. 121-690/154 mellék. Kizárólag csak közületeket, vállalatokat és ktsz-eket tudunk kiszolgálni. ti árok például Okorág előtt üres, beljebb, a szántóterüle­ten pedig áll a víz. De az ár­kok sem tiszták. Beomlottak, benőtte a fű, elszűkültek... ha a vizet ráeresztenék, meg­rekedne. Nemcsak okorági je­lenség ez. Sajnos, az árkok karbantartásával nagyon ke­veset törődnek a megye más vidékein is. Old elég messze van innét, szürkül már, mire beérünk a faluba. A falu közepén egy keskeny út vezet le a Dráva irányába. Roppant nagy sár és víz. Az út végén feltűnnek a cigánytelep házai. Víz áll a kertekben, az udvaron, sőt egy fiatalasszony mondja, előtte nap a konyha küszöbén is át­csapott a víz. Ezt az utat egyébként egy mély árok ke­resztezi, tele vízzel. A beton­cső nem most, már rég leros­kadt, összetömődött a föld és a vizet éppen hogy csak át­ereszti. — Itt élünk — mondja Or­sós Mihály. Farmernadrágos, barna felöltős fiatalember. Jön a barátja is, Kosztics Pé­ter, aztán asszonyok, lányok, apró gyerekek, férfiak. Fáz­nak, dideregnek, pedig fűtik a házakat, de a vertfalak ned­vesek. Itt mindig víz van. — De ekkora soha nem volt — mondja egy idősebb asz- szony. — Jaj! Vész lesz itt, meglássa, vész lesz itt! A fiatalabbak nevetnek, má­sok csendre intik az öregasz- szonjrb — Legalább betonjárda len­ne, de képzelje el, hogy a gye­rekek hogy mennek iskolába, ilyen mocskos sárban? — Vasárnap is mit csiná­lunk? Semmit. Hova mehetek be térdig sáros gumicsizmá­ban? — mondja Kosztics Pé­ter. — Régi telep ez? — Nem. ötven fele épült. Akartunk mi a falu végén építkezni, de akkor a magán- \ gazdák nem adták a földet. A határövezetből meg muszáj j volt beljebb költöznünk. Az­tán kaptuk ezt a kis helyet az ártér előtt. De itt mindig, minden vizes .., Végignézek rajtuk. A há­romesztendős kis lurkótól a hetvenéves fáradt öregig min­denki gumicsizmát visel. Vil­lany van. Sokhelyütt rádió szól. Jólöltözöttek. De a víztől, sártól nem tud­nak megszabadulni. A házak falát kiverte a nedvesség, egyiknek oldala bedőlt. Nem támadt nagy lyuk, de ahhoz j éppen elég, hogy a bánat be- í nézzen... A belvizek kiszív­ják a talajt és elfedik iszap­pal. Ezt Is ki lehet heverni. De a viz pusztítja — évenként ismétlődve — a házakat és a benne élők egészségét is. Ezt már egyre kevésbé lehet ki­heverni ... Rab Ferenc Tanárjelöltek vidéki gyakorlatukról Kedden a Megyei Ta­nácson az oktatási cso­port vezetői találkoztak a vidéki gyakorlatról nemrégiben visszatért negyedéves főiskolások­kal, hogy tapasztalataik­ról tájékozódjanak. Egyöntetű volt a véle­mény, hogy a vidéki gya­korlatról jó érzésekkel tértek vissza, először érezték igazán a szabad munka örömét. Egy kis­sé mindenki sajnálta is, hogy éppen akkor kell otthagynia az iskolát, amikor sikerült megis­mernie a gyerekeket. — Azt viszont sokan kifo­gásolták, hogy mindkét tantárgyból 25—25 órát kell három hét alatt le­tanítani. Ez csak nagyon nagy erőfeszítéssel sike­rült, mert az első na­pokban órát kellett láto­gatni, s ezenkívül az is­kolán kívüli munkában is részt vettek. A Me­gyei Tanács illetékesei megnyugtatták a hallga­tókat, hogy a miniszté- ruim 1970-re azt tervezi, hogy négy hétre emeli fel a vidéki gyakorlat idejét. A hozzászólók nagy része hangsúlyozta, hogy az iskoláktól, a ve­zetésükkel megbízott ta­nároktól minden segítsé­get megkaptak. A Megyei Tanács kez­deményezése — úgy tű­nik — helyes. Az élet egyre több területén kezd hódítani az a módszer, amikor a problémákat az összes arra érdemes és az ügyben illetékes sze­méllyel együtt beszélik meg. i forint értékű cikk értékesí­tésével illetve beszerzésével bízták meg az irodát | Papp Zoltán illetve Nagy­váradi János, az ellenőrző bi- J zottság elnökének beszámoló- : ját követően Sziveri Kálmán, I majd pedig Baksai Antal tsz- I elnök emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy sok olyan problémát vetett fel az élet, I amelyre a tsz-vezetők még j nem tudnak egyértelmű vá- í laszt adni. Nincs egyértelmű- | en tisztázva, hogy milyen le- | gyen a tsz-ekben az ellen­őrzés, milyen következmé­nyekkel jár a műszaki fejlesz­tés, mit is értsünk egészen gyakorlatiasan a tsz és ház­táji gazdaság egységén stb. Sokat beszélünk a különböző társulásokról is, de nincsenek olyan számítások, amelyek kézzelfoghatóan bizonyítanák, hogy miért előnyös és kell összefogni. Javasolta, hogy a tsz-szövetség hozzon létre egy olyan vitafórumot, aho­vá a tsz-elnökök és más tsz- vezetők is eljárhatnak. Keve­sebb lesz így a tisztázatlan téma, s valószínű, növekedne a bizalom egymás iránt Tálos László, aki a tsz- szövetség közgazdasági bizott­sága nevében szólt hozzá, a többi között elmondotta, hogy a legtöbb tsz még nem ren­delkezik megfelelő önköltség­számításokkal. Indítványozta, hogy nyújtson ebben segítsé­get a tsz-szövetség, hiszen ilyen számítások híján csak „vakon” lehet dolgozni. Bár kritikai megjegyzések is elhangzottak, mindenki egyetértett abban, hogy fenn­állásának egy éve alatt de­rekasan dolgozott a tsz-szö­vetség, s tekintélyt vívott ki magának. Ennek adott hangot Czégény József is, aki elis­meréssel szólott a szövetség több kezdeményezéséről, tájé­koztatta a résztvevőket az 1968-as év legfontosabb gaz­dasági eredményeiről. Felhív­ta a résztvevők figyelmét, hogy javítani kellene a pénz­ügyi fegyelmet a tsz-ekben, s javasolta, hogy a szövetség az érdekvédelemre és a tsz- ek kölcsönös együttműködésé­nek támogatására, a terme­lési és egyéb társulások szer­vezésére illetve patronálására fordítson a legnagyobb figyel­met. Dr. Földvári János a többi között utalt arra, hogy a Me­gyei Pártbizottság nemrég fo­gadta el a megye mező- és élelmiszergazdálkodásának táv lati fejlesztési irányelveit, amelyet szakemberek sokasá­ga dolgozott ki, következés­képp nincs hiány koncepciók­ban. Fogadás az eszéki művészek tiszteletéra Legalább egyszer évente Az Eszéki Népszínház igazgatójának nxilatkozata Tegnap délben Gábriel Jó­zsef, a Fécsi városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője fogadást adott a Pé­csi Nemzeti Színházban ven­dégszereplő eszéki művészek tiszteletére. A fogadáson az Eszéki Népszínház művészei Frányó Horvát propaganda- főnök vezetésével jelentek meg. A szívélyes beszélgetés végén, közlekedési akadályok miatt késve érkezett meg Luka Aparác, az Eszéki Nép­színház igazgatója, akitől in­terjút kértünk. — Hogyan látja az eszéki és pécsi színház között kiala­kuló kapcsolat jövőjét? í — Igaz, hogy ez a kapcso­lat nemcsak a két színháztól, hanem a két érdekelt köz- igazgatási terület anyagi hely­zetétől is függ — a kapcso­latok lassan, dz biztosan fej­lődnek. Sze etnénk minél előbb rendszeressé tenni as együttesek teljes cseréjét, leg­alább évente egyszer. Addig is a szólistákból összeállított kisebb együttesek cseréjét keÜ szorgalmazni. Egyet azonban nagyon szeretnénk: a nemzet­közi hírű Pécsi Balettegyüt­tes minél előbb látogasson Eszékre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents