Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

Pódium LULU. Holnap, feb­ruár 26-án kezdődnek André Michel—Fényes Szabolcs—Szenes Iván: Lulu című zenés vígjá­tékának főpróbái a Pécsi Nemzeti Színházban. — Rendező: Babarczi Lász­ló. (Képünk: a címsze­repet alakító Vári Éva). GYEREKEK A SZÍN­HÁZBAN. A Pécsi Gyermekszínházban ki­lenc gyermekszereplő játszik, Móricz Zsig- mond: Légy jó mindha­lálig című darabjában. A Pécsi Belvárosi Általá­nos Iskola tanulói, név szerint Herke Szabolcs, Lénárt Péter, Milovecz József, Sparas Ákos, Ra- dó János, Hangyái Jó­zsef, Kiss József, Papp Károly és Hajós Ödön. BIZTOSÍTÁSI és ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORT ____________________________ 1909. február M. A nők későbben szoknak rá az ivásra A Központi Statisztikai Hiva- ‘ s* tál Népességtudományi Ku­tató Intézete 1968. évi kiadvá­nyai közölt, önálló kiadvány­ban foglalkozik az alkoholiz­mus ügyével. Orvosi és rendőrségi adatok alapján, a súlyos alkoholisták száma az országban kb. 76 000, s közülük a fővárosban él mintegy 29 000. Ebből azonban nem lehet feltétlen bizonyosság­gal arra következtetni, hogy a fővárosiak részegesebbek. In­kább az ellenőrzés és a nyil­vántartási adottságok fejletteb­bek. Minthogy ezeknek a kóro­san iszákos embereknek csak kisebb hányada egyedülálló, al­koholista szenvedélyük több százezer családtagnak okoz sú­lyos problémát. Az alkoholisták ügyével a lQ9~ behatóbban Budapest Főváros Alkoholista Gondozó Intézetében foglalkoznak. Itt azoknak az ügyét tartják nyilván, akik ön­ként vagy kötelező határozat alapján megkísérlik, hogy le­szokjanak a szeszesital fogyasz­tásáról. Egy részüknek sikerül is. Az intézet a kezelt alkoholis­tákról részletes beteglapot ve­zet. Ebben 45 kérdésre métiwb választ a kezelt alkoholista életkörülményeiről és külön 12 rovatban regisztrálják a beteg kórtüneteit és állapotváltozását. Az intézet nyilvánosságra ho­zott táblázataiból megludjuki hogy az ambuláns elvonókúrán kezelt 6867 fővárosi alkoholista közül mintegy tíz százalék a nő. Meglepő a kezelt alkoholisták számának kerületenkénti elosz­tása. Míg a VIII. kerületben, a Józsefvárosban százezer lakosra 588 súlyos alkoholista jut, a XII. kerületben még tizedrész- nyi sem. százezer lakosra csak 52. Arra a kérdésre, hogyan szok­tak rá az ivasra, a férfiaknak és nőknek egyaránt 14 százalé­ka válaszolt azzal, hogy szülei szoktatták rá. Viszont barátai a férfiaknak 44,5 százalékát, a nőknek csak 23 százalékát szok­tatták rá a szeszfogyasztásra. Legnagyobb számban, 32,5 szá­zalékban a férfiak 20 és 24 év köiött szoktak rá az ivásra, a nőknél a legnagyobb csoport (20,4 százalék) viszont éppen tíz évvel idősebb korban, 39 és 34 év között kötött életrt szóló barátságot az alkohollal. imnatiYOit napid Nyolcvankilencmilliő forint Komló fejlesztésére Impozáns lakásépítési program A vita tulajdonképpen a költségvetés hova-mire fordí­tásánál kezdődött. Nem keve­sebb, mint húsz tanácstag szólott körzete érdekében Komló város tanácsának teg ■ napi ülésén, ahol az 1969. évi költségvetés és az 1969—1970. évi fejlesztési terv szerepelt a választott testület napirend­jén. A nagyarányú fejlesztési alapból lakásépítésre az idén Komló Központjának rendezési tere® Mi újság az Éden bárban? A bár felirata kivilágítva, — ez az egyetlen fényes pont a környéken. Sehol egy égő villany, a bejárattól öt mé­terre már vaksötétség. Pedig innen éjfél után már nincs busz, taxi is alig akad, a vendégek gyalog bukdácsol­nak hazafelé... Kell néhány pillanat míg a szem hozzászokik a fél­homályhoz. A földszint zsú­folt, alig lehet lépést tenni, anélkül, hogy valakibe bele ne ütközzünk. Az alacsony asztaloknál vagy 20 nő és 15 férfi ül szorosan egymás mel­lett. Hiába, kicsi a helyiség, összébb szorulni már nem le­het, több vendég ide nem fér el. Falépcső vezet a torony­szobába. Itt sincs tíz helynél több. Most csak egy férfi és egy nő ül egymás mellett... I I Éjszakai kiirjárat 36 millió 345 ezer forintot költenek. A szilvási területen 160 szövetkezeti — a Kossuth ■ Lajos utcában 136 lakás épül. ] Kgy részének C—S jelt adott j a tervező, ezek a lakások cö- j löpalapozással készülnek. Az ütemezett nyolcvan lakást el­készülése után elsőbérlő kije­lölési joggal a Mecseki Szén­bányák Vállalat birtokába ad­ják. A lakásokat hideg-meleg vízzel látják el, és központi fűtésre kapcsolják. Kaputele­fonokat szerelnek fel és a központi tv-antennákat a pé­csi és a belgrádi adóra tájol­ják. A teljes komfortot a be­épített bútorzattal biztosítják. A fejlesztési alapból meg­építik a központi autóbusz pályaudvart. Másfélmillió fo­rintos költséggel új helyre, a vasbolt és bíróság között lé­vő területre helyezik a rend­kívül veszélyes Kossuth tér­ről. A kommunális ellátásra — többek között a Kaszárnya- patak árapasztó nyomvonalas létesítményére nyolc és fél­millió forintot költenek. A vízgazdálkodásra több mint 13 millió forintot fordítanak, az útjavításra előirányzott ösz- szeg ötvenezer forint Bányászmúzeum létesítése is foglalkoztatja Komló város vezetőit. A szénbányászattal összefüggő helytörténeti do­kumentumok megőrzésére Anna-aknán — részben a külszínen, részben az akná­ban, de összefüggően — épí­tenék fel, rendeznék be a helytörténeti múzeumot. A tanácstagok a fejlesztési javaslatot elfogadták. De ezt megelőzte egy vitasorozat, melyet az út-, hídfenntartás­ra, építésre szánt összeg vál­tott ki. Ezen a költséghelyen hárommillió forintot biztosít a költségvetés. Az igény vi­szont tizenkétmillió forintban jelentkezik. A végrehajtó bi­zottság a költségvetés elkészí­tése előtt kérte a tanácstago­kat. hogy a körzetükben fel­merülő, megoldásra váró fel­adatokat foglalják írásba, ad­ják be és a szakigazgatási szervek a javaslatokat össze­gezve készítik a költségvetési tervezetüket Tény az, hogy a város tíz különböző helyén jelentkező munkákra tervet készítettek. De kimaradt a mecsekjánosi csecsemőotthon­hoz vezető út felújítása. En­nek hátrányát szenvedélyesen illusztrálta az otthon gondno­ka, mint tanácstag. Vitára adott lehetőséget a kökönyö- si autóbusz-váróterem építé­se is. A tervben nem szere­pel, holott nagy szükség len­ne egy fedett váróra, mert a nagyforgalmú úton esőben, hóban várakoznak az utasok. Hasonló gondot mondott el egy másik tanácstag, aki a Kossuth-aknára járó autóbusz várótermének épitését java­solta, egyben kérte a közvilá­gítás javítását is. A kettő kö­zül választva, a közvilágítás megoldására szavazott. — Vele egyetértett a testület is. A kökönyösi körzet képviselője a Fürst Sándor utca rendbe­hozását sürgette. Ha esik az eső — mondotta — a járdán folyik a víz, a napközibe járó gyerekek kénytelenek a mű­úton menni, ez viszont szá­mukra veszélyes a gép- és járműközlekedés miatt Me­csekjánosi képviselője az ezer­ötszáz lakó nevében kérte, oldják meg a Kaszárnyapatak tisztítását mert a szennyezett víz a helység kútjait fertőzi és kérte azt is, hogy a tele­pülésre fordítsanak nagyobb gondot: ősszel, télen, tava­szon ne kelljen tengelyig érő sárban bandukolni Komló „külvárosában”. Gallusz József vb-elnök ösz- szefoglalójában utalt a fejlő­dő város még megoldásra vá­ró gondjaira. Türelmet kért a tanácstagoktól, rajtuk keresz­tül a város lakóitól. Az anya­gi forrásoknak megfelelően, ütemezetten hárítják el a hiá­nyosságokat és tesznek pon­tot a vitában elhangzott sür­gető javaslatok végére. Nagy István Zsúfoltak a szórakozóhelyek Nyereségrészesedést még nem osztottak, fizetés napja sincs, így tehát egyszerű szom­batnak minősíthető a február I 22-e, amikor a rendőrség URH autóján éjszakai körútra in­dulunk. Este 10 óra. Mielőtt az au­tóba ülnénk, a nap eddigi eseményei felől érdeklődöm a pécsi rendőrség központi ügyeletén szolgálatban lévő j alezredestől. — A járőrök nemrég kísér- j tek be egy fiatalembert. Be-1 jelentett lakása nincs, pénze egy fillér sem. A mecsekalja —cserkuti állomás várótermé­ben húzódott meg. Azt mond­ta, munkát keresni jött Pécsre. De így? Hol alszik? Mit eszik? Félő, hogy bűn- cselekményt követ el... Van más esemény is. Este ■ 8 órakor a Zsolnay utcában a Liget cukrászda közelében í három férfi megtámadta Szó- ! bics István, Zsolnay u. 14 sz. alatti lakost. „Mentem az ut­cán és a három férfi minden I szó nélkül leütött” — mondja. | A rendőrség a három táma­dót a Zsolnay u. 17 sz. ház­ban — az egyik támadó la­kásán — elfogta. Annyira it- tassak voltak, hogy mindhár­mukat a kijózanító állomás­ra irányították. Ha kijózanod­nak, megkezdik kihallgatásu­kat ... * Tizenegy óra körül a Csen­des étteremben egy szabad asztal sincs. A korsó itt a leg­kisebb űrmérték, amiből a sört isszák. Egy-egy asztalon vagy tíz üres korsó, de már újabbakat hoz a gyorsléptű pincér. Többen kabátban, ka­lapban ülnek az asztalnál, hangos szavakkal, széles gesz­tusok kíséretében beszélget­nek. A nyomozók asztaltól asztalig járnak, kérik a sze­mélyazonossági igazolványt. — Kati, minden este itt ta­lálkozunk, igaz? — kérdi a rendőr a két férfi társaságá­ban az asztalnál kabátban ül­Ulonállók a Zsolnay utcában — Minden családi estje a Tettyén — Nincs tenyérr szabad hely az Éden bárban dögélő 20 év körüli lányt Korsó sör és fél rum előtte. — Jó kislány ő, már nagyon régen ismerem — mondja a fiatalabbik férfi. — Ha jól ismeri, mondja meg, hogy hívják? — Kati. — De milyen Kati? — ... hát... azt nem tu­dom — mondja a férfi és zavarát leplezve meghúzza a korsót Nem egy munkakerülő, csa­vargó szokott itt a késő esti órákban „pihenni” vagy mar- kecolásra alkalmas alanyra lesni. De ez este valóban csendes. A vendégek személy­azonossági igazolványai rend­ben. * A Borostyánba csak „be­kukkantunk” — a zene szól, a párok táncolnak. Néhány nő ül csak magányosan, de nem sokáig, mert vállalkozó ked­vű fiatalemberek kérik őket táncra. Zsúfoltak a szórakozóhelyek. Tele a Kazinczy, az Elefánt étterem is — mindenütt jó a hangulat. A Nádor étterem­ben a pedagógusok, a Pannó­niában a postások tartanak családi estét. Element az utolsó busz is, — de ez nem csökkentette a tettyei étterem vendégeinek jókedvét Itt is családi est van —, mondhatni „mindenki családi estje’’ —, mert nem egyetlen intézmény, vágy vál­lalat rendezte. A nyomtatott étlapra ma ceruzával még hozzáírták a külön ajánlott: „Házi disznótoros”. Fogy az étel, ital, van idő — zárás csak reggel 4 órakor. — Nincs telefonunk — mondja a pincér. Két új vendég, egy férfi és egy nő érkezik. Megismerjük őket — a Csendesben már ta­lálkoztunk. Mindketten dülön­gélve keresnek helyet... — Taxival jöttek. Két férfi támogatja ki egy­mást az ajtón. — Gyere öregem... ve­szünk egy taxit és haza me­gyünk — mondja az egyik. — Sok lesz ... Kifizeted? — kérdi társa. A másik a mellét döngetve mondja: — Kifizetem egész Sziget­várig. Egy szigetvári kisiparos megteheti... Újabb vendégek érkeznek, de nincs hely. Csak téblábol- nak, néhányan tántorognak... Némelyikük az asztaloknál ülő lányokkal igyekeznek is­meretséget kötni... Nem volt a legszerencsé­sebb ötlet itt a domb tetején kis férőhelyű, telefon nélküli helyiségben reggel 4-ig nyit­va tartó bárt nyitni. A rend­őrségi jelentésekben alig mú­lik el nap, hogy az Éden bárt valami ok miatt ne említenék. Zárórakor reggel 4 felé ittas vendégek — nők, férfiak — botladoznak a város felé a sötét hegyi úton, vagy szőlők ösvényei között. Gyakori a verekedés. Szükség van erre? Hajnalodik, a Széchenyi té­ren jókedvű, nevetgélő társa­ságok búcsúzkodnak egymás­tól egy jólsikerült bál után. (—y) ■álás a Kossuth Lajos utcában SzeHefcrt *<#», — Ha történik valami rend­zavarás, hogyan értesítik a rendőrséget? kérdem. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents