Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-25 / 46. szám
VH9. február 3X Dmiontmt nopta A termelékenység problémái Baranya ipari üzemeiben 'Messze száll az irtástiizek füstje A jövedelmezőség függvényében helyes értékelni a termelékenységet A termelékenység alakulása nemcsak gazdasági, hanem egyúttal politikai kérdés is. Ebből kiindulva a Kesztyűgyár pártbizottsága más fontos gazdasági mutatók figyelemmel kísérése mellett rendszeresen foglalkozik a termelékenység vállalaton belüli alakulásával is. A fejlődés fokmérője A termelékenység növelése egyik fokmérője gazdasági fejlődésünknek,“ annak alakulását a vállalati tevékenység homlokterébe kell helyezni. ' Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez a mutató egyik rész-területét foglalja magában a vállalati össztevékenységnek, nevezetesen a nyereség növelésére irányuló törekvésnek. Gazdasági mechanizmusunk szabályzói között a vállalati önállóság keretében — megfelelő előrelátással és mérlegeléssel — kell dönteni abban, hogy az eredmény javító tényezők közül milyen időszakban, melyiknek kell nagyobb súllyal latba esnie. Ma már a vállalati gazdálkodás any- nyira összetett, hogy egyes gazdasági mutatókat csak másokkal együttesen, a jövedelmezőség függvényében helyes értékelni. A másik szempont, amire utalni szeretnék az, hogy a jelenleg érvényben levő gazdasági ösztönzés, a bázis bér- színvonal előírása révén, túl szigorú szankciókhoz köti az átlagbér emelkedését. Vállalatunknál pl. egy százalékos átlagbér növekedés ,3 napi munkabérnek megfelelő összeggel csökkenti a. részesedési alapot-.Nem kívánóm az átlagbér ellenőrzés körüli vitákat bpnyolítani, ezzel a kitétellel csupán jelezni szeretném, hogy a jobb termelékenységet — és ezzel egyidejűleg magasabb átlagbért — elérő vállalatok hátrányban vannak a stagnálókkal szemben. Meg kellene tehát vizsgálni, hogy ez a „gazdasági terelő” nép- gazdasági szinten. helyes irány ban tereli-e a vállalatokat. Dr. Nagy elvtárs rámutatott arra, hogy a megye ipari üzemei a termelés bővítését a múlt évben csak 16,7 százalékban fedezték a termelékenység emelkedéséből. A Kesztyűgyárban 23 százalékos a részarány, amely ugyancsak messze elmaradt a népgazdasági szinten kívánatos mértéktől. Ha felteszi valaki a kérdést, hogy a vállalati mutató a termelékenység tekintetében jól alakult-e, nemmel kell válaszolni, annak ellenére, hogy a kesztyűgyártásban Magyarországon még ma is a kézzel végzett munkafolyamatok dominálnak (a szabászat 100 százalékban, a varroda 43 százalékban kézi munka). A másik oldalon áll viszont, hogy a kesztyű a leggazdaságosabb exporttermékek közé tartozik, a vállalati nyereség meghaladja az értékarányos 10 százalékot. Kétségtelen, hogy vállalatunknak is gyorsabb ütemben kellene növelnie termelékenységét, mivel számos nyugateurópai gyárban már kevesebb munkaidő-ráfordítással állítják elő a terméket, mint mi. Ez a felismerés az eddiginél nagyobb ütemű gépesítésre, műszaki fejlesztésre, jobb munkaszervezésre, a munkaidő nagyobb mérvű kihasználására kell. hogy ösztönözze a vállalatot. Pártbizottságunk ebben segítőtársa a gazdasági vezetésnek. Vígan él a Nagyobb rugalmasság Tölgyet, bükk öt, fenyőt telepítenek a tarrvágott cserfaerdők helyén Túl nagy a vándorlás Vállalati pártbizottságunk nagy gonddal és figyelemmel kísérte és segítette a gazdasági vezetés munkáját a csökkentett munkaidő bevezetése során is. Végrehajtó bizottsági ülésen két esetben is napiPártbizottságunk a munkaidő jobb kihasználása és a termelékenység növelése érdekében rendszeresen arra ösztönzi a dolgozókat — köztük elsősorban a szocialista brigádokat, — hogy minél több munkafolyamatot sajátítsanak el, azaz váljanak univerzális varrónőkké. Eddigi eredményeink mutatják, hogy ez a törekvés kedvező visszhangra talált. Említettem már, hogy vállalatunknál a munkafolyamatok nagyrésze nem gépesített munkafolyamat. Ebből adódik, hogy a dolgozók egyéni teljesítményének alakulása a vállalati termelékenységet az átlagosnál nagyobb mértékben befolyásolja. Tapasztalatunk, hogy az egyes dolgozó csak akkor tud igazán képességei szerint dolgozni, ha a munkavégzés feltételei és körülményei rendezettek, ha ked vező a műhely légköre. A piacra való termelés, a vevők gyorsabb és jobb kiszolgálása azt a követelményt állítja a vállalat elé, hogy minden eddiginél rugalmasabb legyen. A nagyobb rugalmasság több gondot okoz a termelésben — naponta többször is kell munkát váltani egy-egy helyen - de a nagyobb rendelésekben és az ehhez kapcsolódó nagyobb nyereségben ez visszatérül. Agitációnkban, a dolgozók körében végzett politikai munkánkban ennek megértetése, elfogadtatása fontos feladat volt, s eredménnyel járt. Úgy vélem, fcogy vállalatunknak • a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítania, az adott körülmények mellett is, a termelékenység növelésére. A rendelkezésre álló fejlesztési alapból állandó ütemben növelni kell a gépek részaráA meleghullám a Mecsek észak-keleti oldalán is hozott valamelyes enyhülést, ha a faggyal nem is tudott megbirkózni. A mínusz 20 fokos hidegekhez edződött hegyi favágóknak a nulla fok mindenesetre nyár. Bár a munka semmivel sem lett könnyebb. Az eső itt, ahogy leesik, azonnal odafagy az ágakra, a meredek oldalak meg annyira csúsznak, hogy elég egy óvatlan mozdulat, s már kész is a baleset Annyi haszna mégis van a melegnek, hogy a favágók most délig oda se néznek az irtás szélén folyton égő tűznek, hacsak azért nem, hogy egy-egy hasábot rádobjanak, nehogy kialudjon. Ez már olyan favágó szokás, így csinálták az apák, a nagyapák meg a dédapák is, mert míg a környező bányák Komló, Máza meg nem nyjltak, a lakosság itt főként az erdőből élt. Most a bánya Kisvaszarról, Ágról, Tőkésről és Gerényes- ről is elszívja a fiatal munkaerőt. Tíz évvel ezelőtt még 200—300 favágó dolgozott itt télen, most mindössze 45 favágója van a hétezer hektáros Kisvaszarí Erdészetnek. Ilyen kis létszámmal bizony nem sokra mennének, ha közben nem gépesítik a fakitermelést, a vágást, a rakodást meg a szállítást. így nemcsak győzték, de fokozni is tudták a kitermelést. Annak idején jó volt, ha évente 8—10 ezer köbmétert kivágtak, most nyolc boszorkányosán ügyes motoros kézi fűrésszel negyven ember 28—30 ezer köbmétert termel ki évente. A fűrész hangja meg a téli erdőből felszálló füst most is messziről jelzi, a rengeteg erdő melyik pontján van a friss vágás, merre dönt me délelőtt a Fehér-brigád. Hat favágó brigád dolgozik szétszórtan a kerületben, de a Fehér Sándoré érhető el leghamarabb a csúszós kapaszkodón. Az ő munkahelyük alig 2—3 kilométerre van az erdészháztól egy bükkösben. Lenyűgöző látvány, ahogy ez a brigád dolgozik. A fűrészt hárman kezelik, ök szakmunkások, óránként váltják egymást. A többi addig gallyaz, hasogat, kiközelít, vagyis lovasszánon az országút mellé hordja a fát. Jöttünkkor épp a brigádvezető a soros a fűrésznél. Húsztól, ami köznyelven any- riyit tesz,“ bejelöli és méterre vágja a kidöntött 100 éves óriásokat. A földön heverő óriásbükköt percek alatt szabdalja fel. A java megy bútorfának, a közepe táján lévő a barcsi fűrészüzembe kerül, a vékonyodó rész megy a kárász! fagyártmányüzembe parkettalécnek, a legvége lesz a tűzifa. Ha egy cser kerül elébe, ott megint más szempontok vannak, mert az már bányafának is jó. Egy-két fehér színű hársfa is becsúszik, abból ceruza lesz, a vastagabb része rönkként megy Pestre a ceruzagyárba, a vékonyabbját Kárászon felaprózzák nyolc centi vastag darabokra és úgy értékesítik. Amikor legutoljára vágták itt az erdőt, vagy száz évvel ezelőtt, két favágó nekitérdelt egy-egy óriásnak és karjuk szakadtáig húzták a fűrészt. Most a motoros körfűrész úgy vágja, mint a vajat. S mire legközelebb kerül sor erre a vidékre? A mai munkások ükunokái már hírből sem fogják ismerni a fejszét, s minden bizonnyal a most annyira csodált Styhl fűrésznél is modernebb gépekkel termelik ki a fát. Nehéz, de egészséges munka a favágás. Az erdei levegő edzi a szervezetet, a favágók sohasem náthásak, az influenzát még hírből sem ismerik. Étvágyuk is kitűnő, pedig főtt ételt csak esténként esznek. Délben előkerül a hazai. Szalonnát tűzön, a zsírpapirba csomagolt házikolbászt forró hamuban sütik meg, s az ilyesmire az ember sosem tud ráunni. Az erdész egy koszton él a favágókkal, annyi különbséggel, hogy nála gyakrabban kerül a papírba vadhús, mert sok erre^ a vad is. A hivatása gyönyörű, bár a romantika varázsa hamar elpárolog. Rajnai Sándor a kisvaszarí kerület vezetője nemrég végzett Sopronban, 1200 forinttal kezdte, mint technikus, s most 1700 forintot kap, a szakmunkásai pedig nem ritkán megkeresik a háromezret. Ö meséli, hogy nemrég egy fiatal mérnök kollégáját — azóta már elment Kisvaszarról — faképnél hagyta a menyasszonya, aki Pesten testnevelési főiskolát végzett, mert nem volt hajlandó az erdőben élni. Neki magának az édesapja is erdész a szomszédos kárászi kerületben, a nagyapja is az volt, s bármilyen nehéz mesterség, ő sem tudna más szakmát elképzelni magának. S még az erdők között is van fokozat. Lend a megye déli síkvidéki erdeiben köny- nyebb a gazdálkodás, mint idefenn a meredek hegyek között. S itt nemcsak a természeti adottságok mostohábbak, hánem a faösszetétel is más. A kisvaszarí erdészet cseres erdészet. Pedig valamikor itt is értékes tölgy- és bükkerdők voltak, de a régi tulajdonos az 1800-as évek táján cserfát telepített idé, lévén, hogy a cser a legjobb tűzifá, s annak a múlt század elején nagy keletje volt. Most lassan senkinek sem kell, hisz ki tüzel ma fával? Húsz év óta újra tölgy és bükk, meg fenyő erdőket telepítenek erre, mert a piac most ezeket a fákat igényli inkább. Ki tudja persze, hogy 10O év múlva, mikor ezek a most ültetett erdők megérnek a kivágásra, milyen lesz az igény? Erdészberkekben az a közmondás járja: „Én telepítek, a fiam ápol, az unokám vág.” Az erdész a jövőnek dolgozik, s csak 100 év múlva derül ki, milyen haszonnal. — Rné— Vállalati lakásépítési akció Közismert már, hogy a vállalatok a lakásépítés támogatására bizonyos összeget fordíthatnak. A lakásépítés vállalati támogatását csak a részesedési alap, továbbá a nyereségből képzett fejlesztési alap terhére lehet eszközölni. Pécsett a Városi Tanács tervosztálya koordinálja, bonyolítja le a vállalati lakásépítéseket. A vállalat vezetősége a szakszervezet bevonásával felméri az igényjogosultak számát, továbbá kiválasztja a legmegfelelőbb támogatási formákat. Nyilvánvaló, hogy itt összhangba kell hozni a rendeletek irányelveit a vállalat anyagi lehetőségével. A lakások jellege lehet változó, tehát szolgálati lakás, szövetkezeti vagy tanácsi bérlakás, társasház, vagy családi ház. Ez utóbbi viszont csak csoportos telepítéssel realizálható. Egy lényeges dolog tisztázandó. A vállalat a lakásépítési hozzájárulás összegét a tanácsnak köteles befizetni. Az ösz- szeg nem minden esetben azonos a lakás bekerülési költségeivel. — Ugyanis Pécsett kevés előkészített terület áll rendelkezésre A területet a városrendezési el-' .vekkel összhangban a tervosztály jelöli ki. Az előkészítés — szanálás, esetleg kisajátítás, közművesítés — komoly ösz- szegbe kerül, amelyét a vállalatoknak kell fedezniük, különben az építkezést megkezdeni nem lehet. A rendelet meghatározza azt is, hogy á- lakásépítési akcióban kik vehetnek részt. így tehát: állami vállalatok (állami gazdaságok nem!) kisipari szövetkezetek, háziipari szövetkezetek, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Azok a vállalatok, amelyek az 1968-as évi részesedési alap terhére, a lakásépítés támogatására a kívánt ősszeget elkülönítik, jelentkezésüket írásban juttassák el Pécs m. j. Városi Tanács tervosztályához, március 5-ig. Vásároljon leszállított áron nagy- és kiskapukat SZEKSZÁRDI TIPUSŰ nagykapu 3 m széles, fogy. ára 2500 Ft helyett 1300 Ft kiskapú 90 cm széles, fogy. ára 1000 Ft helyett 460 Ft Tízféle nagy- és kombinált kapu 930 Ft-tól 3800 Ft-ig Tízféle kiskapu 430 Ft-tól 1200 Ft-lg ötféle kerítésmező 300 Ft-tól 800 Ft-ig Feszített kerítésekhez különféle sodronyfonatok Tüskéshuzal Köz- és sarokoszlopok, épület-bádogosipari termékek: horganyzott ereszcsatorna horganyzott lefolyó és alkatrészek. MEGRENDELHETŐK A Budapest, VIII., üllői út 32. Magánfogyasztóinknak 3. sz. boltunkban: Budapest, VIII., Mária u. 32. V k ! renden szerepelt ez a téma. i Az előkészítő bizottság szá-! mot adott arról, hogy milyen | felméréseket végeztek és mi | a javaslatuk. Megalapozott j előkészítés után 1968. július j 1-vel bevezettük a 44 órás | munkahetet. A szervezésnél \ ezúttal is elsősorban a szó- j cialista brigádokra támaszkodtunk. Pártszervezeteink tá- i jékoztatták a szocialista brigádokat, (hogy a 44 órás munkahét bevezetése milyen konkrét tennivalókat kíván, hogy a termelésben visszaesés ne álljon elő és a dolgozók átlagos keresete se csökkenjen. Mint más kérdésekben is szocialista brigádjaink most is támogattak bennünket, segítették, patronálták azokat a dolgozókat, akik még nem tudták munkájukat az új követelményeknek megfelelően elvégezni. Kértük á brigádok segítségét a felvilágosító minkában is, hogy az intézkedés mögött ne csak azt lássák a dolgozók, hogy minden második szombat szabad, hanem azt is, hogy ez milyen feltételek mellett valósulhat meg A vállalat feladatait a termelékenység növelésében kissé nehezíti az, hogy a dolgozók 80 százaléka női munkaerő, bár a dolgozó nők munkában való. helytállásáról ezúton is elismerően kell nyilatkoznom. 170 dolgozónk vette igénybe a gyermekápolási segélyt. Ha a családban probléma van, az anya kényszerül munkahelyének elhagyására, elsősorban. Előbbi a párt és a kormány örvendetes intézkedéséből fakad, de terrrielékenység-rontó hatásával feltétlenül számolni kell. A családi és egyéni okoknál fogva kilépők számának csökkentése érdekében viszont társadalmi feladatunk van. Nem egészséges állapot, hogy 3800 fős vállalatunktól a múlt évben 690-en kiléptek. A begyakorlott dolgozó helyére lépő csak hosszú idő, félév vagy egy év elmúltával tudja ugyanazt a teljesítményt j produkálni, mint az elődje. nyát, olyan technológiai intézkedéseket kell megvalósítani amelyek az egy termékre jutó munkaidő mennyiségét csökkentik. E mellett természetesen tartani kell a világszínvonalon elismert minőséget is. Tudom, hogy e célkitűzések megvalósítása sok munkát és fáradságot igényel a gazdasági vezetőktől, de mindenkor maguk mellett érezhetik pártbizottságunk kommunistáinak segítségét az intézkedések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében egyaránt. Bezensek Antalné, a Kesztyűgyári Pártbizottság titkára.
