Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

VH9. február 3X Dmiontmt nopta A termelékenység problémái Baranya ipari üzemeiben 'Messze száll az irtástiizek füstje A jövedelmezőség függvényében helyes értékelni a termelékenységet A termelékenység alakulása nemcsak gazdasági, hanem egyúttal politikai kérdés is. Ebből kiindulva a Kesztyű­gyár pártbizottsága más fon­tos gazdasági mutatók figye­lemmel kísérése mellett rend­szeresen foglalkozik a terme­lékenység vállalaton belüli alakulásával is. A fejlődés fokmérője A termelékenység növelése egyik fokmérője gazdasági fejlődésünknek,“ annak alaku­lását a vállalati tevékenység homlokterébe kell helyezni. ' Ugyanakkor nem szabad el­feledkeznünk arról, hogy ez a mutató egyik rész-területét foglalja magában a vállalati össztevékenységnek, nevezete­sen a nyereség növelésére irányuló törekvésnek. Gazda­sági mechanizmusunk sza­bályzói között a vállalati ön­állóság keretében — megfe­lelő előrelátással és mérlege­léssel — kell dönteni abban, hogy az eredmény javító té­nyezők közül milyen időszak­ban, melyiknek kell nagyobb súllyal latba esnie. Ma már a vállalati gazdálkodás any- nyira összetett, hogy egyes gazdasági mutatókat csak má­sokkal együttesen, a jövedel­mezőség függvényében helyes értékelni. A másik szempont, amire utalni szeretnék az, hogy a jelenleg érvényben levő gaz­dasági ösztönzés, a bázis bér- színvonal előírása révén, túl szigorú szankciókhoz köti az átlagbér emelkedését. Vállala­tunknál pl. egy százalékos át­lagbér növekedés ,3 napi mun­kabérnek megfelelő összeggel csökkenti a. részesedési ala­pot-.Nem kívánóm az átlag­bér ellenőrzés körüli vitákat bpnyolítani, ezzel a kitétellel csupán jelezni szeretném, hogy a jobb termelékenysé­get — és ezzel egyidejűleg magasabb átlagbért — elérő vállalatok hátrányban vannak a stagnálókkal szemben. Meg kellene tehát vizsgálni, hogy ez a „gazdasági terelő” nép- gazdasági szinten. helyes irány ban tereli-e a vállalatokat. Dr. Nagy elvtárs rámutatott arra, hogy a megye ipari üze­mei a termelés bővítését a múlt évben csak 16,7 száza­lékban fedezték a termelé­kenység emelkedéséből. A Kesztyűgyárban 23 százalékos a részarány, amely ugyancsak messze elmaradt a népgazda­sági szinten kívánatos mérték­től. Ha felteszi valaki a kér­dést, hogy a vállalati mutató a termelékenység tekinteté­ben jól alakult-e, nemmel kell válaszolni, annak ellené­re, hogy a kesztyűgyártásban Magyarországon még ma is a kézzel végzett munkafolyama­tok dominálnak (a szabászat 100 százalékban, a varroda 43 százalékban kézi munka). A másik oldalon áll viszont, hogy a kesztyű a leggazda­ságosabb exporttermékek kö­zé tartozik, a vállalati nyere­ség meghaladja az értékará­nyos 10 százalékot. Kétségtelen, hogy vállala­tunknak is gyorsabb ütemben kellene növelnie termelékeny­ségét, mivel számos nyugat­európai gyárban már keve­sebb munkaidő-ráfordítással állítják elő a terméket, mint mi. Ez a felismerés az eddigi­nél nagyobb ütemű gépesítés­re, műszaki fejlesztésre, jobb munkaszervezésre, a munka­idő nagyobb mérvű kihaszná­lására kell. hogy ösztönözze a vállalatot. Pártbizottságunk ebben segítőtársa a gazdasági vezetésnek. Vígan él a Nagyobb rugalmasság Tölgyet, bükk öt, fenyőt telepítenek a tarrvágott cserfaerdők helyén Túl nagy a vándorlás Vállalati pártbizottságunk nagy gonddal és figyelemmel kísérte és segítette a gazda­sági vezetés munkáját a csök­kentett munkaidő bevezetése során is. Végrehajtó bizottsá­gi ülésen két esetben is napi­Pártbizottságunk a munka­idő jobb kihasználása és a termelékenység növelése érde­kében rendszeresen arra ösz­tönzi a dolgozókat — köztük elsősorban a szocialista bri­gádokat, — hogy minél több munkafolyamatot sajátítsanak el, azaz váljanak univerzális varrónőkké. Eddigi eredmé­nyeink mutatják, hogy ez a törekvés kedvező visszhangra talált. Említettem már, hogy vál­lalatunknál a munkafolyama­tok nagyrésze nem gépesített munkafolyamat. Ebből adódik, hogy a dolgozók egyéni tel­jesítményének alakulása a vállalati termelékenységet az átlagosnál nagyobb mérték­ben befolyásolja. Tapasztala­tunk, hogy az egyes dolgozó csak akkor tud igazán képes­ségei szerint dolgozni, ha a munkavégzés feltételei és kö­rülményei rendezettek, ha ked vező a műhely légköre. A piacra való termelés, a vevők gyorsabb és jobb ki­szolgálása azt a követelményt állítja a vállalat elé, hogy minden eddiginél rugalma­sabb legyen. A nagyobb ru­galmasság több gondot okoz a termelésben — naponta többször is kell munkát vál­tani egy-egy helyen - de a nagyobb rendelésekben és az ehhez kapcsolódó nagyobb nyereségben ez visszatérül. Agitációnkban, a dolgozók kö­rében végzett politikai mun­kánkban ennek megértetése, elfogadtatása fontos feladat volt, s eredménnyel járt. Úgy vélem, fcogy vállala­tunknak • a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítania, az adott körülmények mellett is, a termelékenység növelésére. A rendelkezésre álló fejlesz­tési alapból állandó ütemben növelni kell a gépek részará­A meleghullám a Mecsek észak-keleti oldalán is hozott valamelyes enyhülést, ha a faggyal nem is tudott meg­birkózni. A mínusz 20 fokos hidegekhez edződött hegyi fa­vágóknak a nulla fok min­denesetre nyár. Bár a munka semmivel sem lett könnyebb. Az eső itt, ahogy leesik, azon­nal odafagy az ágakra, a me­redek oldalak meg annyira csúsznak, hogy elég egy óvat­lan mozdulat, s már kész is a baleset Annyi haszna mégis van a melegnek, hogy a favá­gók most délig oda se néznek az irtás szélén folyton égő tűznek, hacsak azért nem, hogy egy-egy hasábot rádob­janak, nehogy kialudjon. Ez már olyan favágó szokás, így csinálták az apák, a nagyapák meg a dédapák is, mert míg a környező bányák Komló, Máza meg nem nyjltak, a la­kosság itt főként az erdőből élt. Most a bánya Kisvaszarról, Ágról, Tőkésről és Gerényes- ről is elszívja a fiatal mun­kaerőt. Tíz évvel ezelőtt még 200—300 favágó dolgozott itt télen, most mindössze 45 fa­vágója van a hétezer hektáros Kisvaszarí Erdészetnek. Ilyen kis létszámmal bizony nem sokra mennének, ha közben nem gépesítik a fakitermelést, a vágást, a rakodást meg a szállítást. így nemcsak győz­ték, de fokozni is tudták a kitermelést. Annak idején jó volt, ha évente 8—10 ezer köbmétert kivágtak, most nyolc boszorkányosán ügyes motoros kézi fűrésszel negy­ven ember 28—30 ezer köb­métert termel ki évente. A fűrész hangja meg a téli erdőből felszálló füst most is messziről jelzi, a rengeteg er­dő melyik pontján van a friss vágás, merre dönt me délelőtt a Fehér-brigád. Hat favágó brigád dolgozik szétszórtan a kerületben, de a Fehér Sándo­ré érhető el leghamarabb a csúszós kapaszkodón. Az ő munkahelyük alig 2—3 kilo­méterre van az erdészháztól egy bükkösben. Lenyűgöző látvány, ahogy ez a brigád dolgozik. A fűrészt hárman kezelik, ök szakmunkások, óránként váltják egymást. A többi addig gallyaz, hasogat, kiközelít, vagyis lovasszánon az országút mellé hordja a fát. Jöttünkkor épp a brigád­vezető a soros a fűrésznél. Húsztól, ami köznyelven any- riyit tesz,“ bejelöli és méterre vágja a kidöntött 100 éves óriásokat. A földön heverő óriásbükköt percek alatt szab­dalja fel. A java megy bútor­fának, a közepe táján lévő a barcsi fűrészüzembe kerül, a vékonyodó rész megy a kárá­sz! fagyártmányüzembe par­kettalécnek, a legvége lesz a tűzifa. Ha egy cser kerül elé­be, ott megint más szempon­tok vannak, mert az már bá­nyafának is jó. Egy-két fehér színű hársfa is becsúszik, ab­ból ceruza lesz, a vastagabb része rönkként megy Pestre a ceruzagyárba, a vékonyabbját Kárászon felaprózzák nyolc centi vastag darabokra és úgy értékesítik. Amikor legutoljára vágták itt az erdőt, vagy száz évvel ezelőtt, két favágó nekitérdelt egy-egy óriásnak és karjuk szakadtáig húzták a fűrészt. Most a motoros körfűrész úgy vágja, mint a vajat. S mire legközelebb kerül sor erre a vidékre? A mai munkások ükunokái már hírből sem fog­ják ismerni a fejszét, s min­den bizonnyal a most annyira csodált Styhl fűrésznél is mo­dernebb gépekkel termelik ki a fát. Nehéz, de egészséges mun­ka a favágás. Az erdei levegő edzi a szervezetet, a favágók sohasem náthásak, az influen­zát még hírből sem ismerik. Étvágyuk is kitűnő, pedig főtt ételt csak esténként esznek. Délben előkerül a hazai. Sza­lonnát tűzön, a zsírpapirba csomagolt házikolbászt forró hamuban sütik meg, s az ilyesmire az ember sosem tud ráunni. Az erdész egy koszton él a favágókkal, annyi különbség­gel, hogy nála gyakrabban ke­rül a papírba vadhús, mert sok erre^ a vad is. A hivatása gyönyörű, bár a romantika varázsa hamar elpárolog. Raj­nai Sándor a kisvaszarí ke­rület vezetője nemrég végzett Sopronban, 1200 forinttal kezdte, mint technikus, s most 1700 forintot kap, a szakmun­kásai pedig nem ritkán meg­keresik a háromezret. Ö me­séli, hogy nemrég egy fiatal mérnök kollégáját — azóta már elment Kisvaszarról — faképnél hagyta a menyasszo­nya, aki Pesten testnevelési főiskolát végzett, mert nem volt hajlandó az erdőben él­ni. Neki magának az édesapja is erdész a szomszédos kárászi kerületben, a nagyapja is az volt, s bármilyen nehéz mes­terség, ő sem tudna más szak­mát elképzelni magának. S még az erdők között is van fokozat. Lend a megye déli síkvidéki erdeiben köny- nyebb a gazdálkodás, mint idefenn a meredek hegyek kö­zött. S itt nemcsak a termé­szeti adottságok mostohábbak, hánem a faösszetétel is más. A kisvaszarí erdészet cseres erdészet. Pedig valamikor itt is értékes tölgy- és bükkerdők voltak, de a régi tulajdonos az 1800-as évek táján cserfát telepített idé, lévén, hogy a cser a legjobb tűzifá, s annak a múlt század elején nagy keletje volt. Most lassan sen­kinek sem kell, hisz ki tüzel ma fával? Húsz év óta újra tölgy és bükk, meg fenyő er­dőket telepítenek erre, mert a piac most ezeket a fákat igényli inkább. Ki tudja per­sze, hogy 10O év múlva, mikor ezek a most ültetett erdők megérnek a kivágásra, milyen lesz az igény? Erdészberkek­ben az a közmondás járja: „Én telepítek, a fiam ápol, az unokám vág.” Az erdész a jö­vőnek dolgozik, s csak 100 év múlva derül ki, milyen ha­szonnal. — Rné— Vállalati lakásépítési akció Közismert már, hogy a vállalatok a lakásépítés támogatására bizonyos összeget fordíthatnak. A lakásépítés vállalati tá­mogatását csak a része­sedési alap, továbbá a nyereségből képzett fej­lesztési alap terhére le­het eszközölni. Pécsett a Városi Tanács tervosz­tálya koordinálja, bonyo­lítja le a vállalati la­kásépítéseket. A vállalat vezetősége a szakszervezet bevonásá­val felméri az igényjo­gosultak számát, továb­bá kiválasztja a legmeg­felelőbb támogatási for­mákat. Nyilvánvaló, hogy itt összhangba kell hoz­ni a rendeletek irányel­veit a vállalat anyagi le­hetőségével. A lakások jellege lehet változó, te­hát szolgálati lakás, szö­vetkezeti vagy tanácsi bérlakás, társasház, vagy családi ház. Ez utóbbi viszont csak csoportos telepítéssel realizálható. Egy lényeges dolog tisztázandó. A vállalat a lakásépítési hozzájárulás összegét a tanácsnak kö­teles befizetni. Az ösz- szeg nem minden eset­ben azonos a lakás be­kerülési költségeivel. — Ugyanis Pécsett kevés előkészített terület áll rendelkezésre A terüle­tet a városrendezési el-' .vekkel összhangban a tervosztály jelöli ki. Az előkészítés — szanálás, esetleg kisajátítás, köz­művesítés — komoly ösz- szegbe kerül, amelyét a vállalatoknak kell fe­dezniük, különben az építkezést megkezdeni nem lehet. A rendelet meghatá­rozza azt is, hogy á- la­kásépítési akcióban kik vehetnek részt. így te­hát: állami vállalatok (állami gazdaságok nem!) kisipari szövetkezetek, háziipari szövetkezetek, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Azok a vállalatok, amelyek az 1968-as évi részesedési alap terhére, a lakásépítés támogatá­sára a kívánt ősszeget el­különítik, jelentkezésüket írásban juttassák el Pécs m. j. Városi Ta­nács tervosztályához, március 5-ig. Vásároljon leszállított áron nagy- és kiskapukat SZEKSZÁRDI TIPUSŰ nagykapu 3 m széles, fogy. ára 2500 Ft helyett 1300 Ft kiskapú 90 cm széles, fogy. ára 1000 Ft helyett 460 Ft Tízféle nagy- és kombinált kapu 930 Ft-tól 3800 Ft-ig Tízféle kiskapu 430 Ft-tól 1200 Ft-lg ötféle kerítésmező 300 Ft-tól 800 Ft-ig Feszített kerítésekhez különféle sodronyfonatok Tüskéshuzal Köz- és sarokoszlopok, épület-bádogosipari termékek: horganyzott ereszcsatorna horganyzott lefolyó és alkatrészek. MEGRENDELHETŐK A Budapest, VIII., üllői út 32. Magánfogyasztóinknak 3. sz. boltunkban: Budapest, VIII., Mária u. 32. V k ! renden szerepelt ez a téma. i Az előkészítő bizottság szá-! mot adott arról, hogy milyen | felméréseket végeztek és mi | a javaslatuk. Megalapozott j előkészítés után 1968. július j 1-vel bevezettük a 44 órás | munkahetet. A szervezésnél \ ezúttal is elsősorban a szó- j cialista brigádokra támasz­kodtunk. Pártszervezeteink tá- i jékoztatták a szocialista brigá­dokat, (hogy a 44 órás munka­hét bevezetése milyen konk­rét tennivalókat kíván, hogy a termelésben visszaesés ne áll­jon elő és a dolgozók átlagos keresete se csökkenjen. Mint más kérdésekben is szocialista brigádjaink most is támogat­tak bennünket, segítették, pat­ronálták azokat a dolgozókat, akik még nem tudták mun­kájukat az új követelmények­nek megfelelően elvégezni. Kértük á brigádok segítségét a felvilágosító minkában is, hogy az intézkedés mögött ne csak azt lássák a dolgo­zók, hogy minden második szombat szabad, hanem azt is, hogy ez milyen feltételek mellett valósulhat meg A vállalat feladatait a ter­melékenység növelésében kis­sé nehezíti az, hogy a dol­gozók 80 százaléka női munkaerő, bár a dolgozó nők munkában való. helytállásáról ezúton is elismerően kell nyi­latkoznom. 170 dolgozónk vet­te igénybe a gyermekápolási segélyt. Ha a családban prob­léma van, az anya kénysze­rül munkahelyének elhagyá­sára, elsősorban. Előbbi a párt és a kormány örvende­tes intézkedéséből fakad, de terrrielékenység-rontó hatásá­val feltétlenül számolni kell. A családi és egyéni okoknál fogva kilépők számának csök­kentése érdekében viszont tár­sadalmi feladatunk van. Nem egészséges állapot, hogy 3800 fős vállalatunktól a múlt év­ben 690-en kiléptek. A be­gyakorlott dolgozó helyére lépő csak hosszú idő, félév vagy egy év elmúltával tud­ja ugyanazt a teljesítményt j produkálni, mint az elődje. nyát, olyan technológiai intéz­kedéseket kell megvalósítani amelyek az egy termékre jutó munkaidő mennyiségét csök­kentik. E mellett természete­sen tartani kell a világszín­vonalon elismert minőséget is. Tudom, hogy e célkitűzések megvalósítása sok munkát és fáradságot igényel a gazdasági vezetőktől, de mindenkor ma­guk mellett érezhetik párt­bizottságunk kommunistáinak segítségét az intézkedések előkészítésében, végrehajtásá­ban és ellenőrzésében egy­aránt. Bezensek Antalné, a Kesztyűgyári Pártbizottság titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents