Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
tM9. február X punantmi napio Vallások és követőik AZ ÖTÖDIK VILAQRÉSZ KŐOLAJA A mennoniták különös élete A* Egyesült Államok Pennsylvania államában, Lancaster kerületben élnek a legkonzervatívabb mennonita szekta, az ún. amishe szekta követői. (A mennoniták újra- keresztelők: protestáns szekta: elnevezését a XVI. századi holland alapítóról, Menno Simonról kapta.) Jelszavuk: „Régebben jobb világ volt, minden új az ördögtől való”. Ezért igyekeznek éppen úgy élni, mint őseik 240 évvel ezelőtt Csak lovaskocsin járnak, szerényen és ódivatúan öltözködnek. Az ördög azonban hozzájuk is belopja a XX. század egy-két találmányát Zsebrádió cincog — egy fiatal pár hallgatja a zenét, de az „ördögi eszközt” gondosan elrejti az öregek elől. Nemcsak a zsebrádió számít ellenségnek. A menno- nisták nem akarnak televíziót, telefont villanyt, még traktort sem. Sok házban megőrizték az amerikai föld pionírjainak szigorú életmódját. Egész nap dolgoznak, a gyerekeket szigorú fegyelemre nevelik és korán rászoktatják a gazdasági munkára. A szektán kívüli házasság tilos. Az Egyesült Államokban és Kanadában kb. 45 000 amishe él. Azt mondják: ^Hagyjanak bennünket, békében és engedjék, hogy elveink szerint éljünk”. De nem könnyű a régi elvek szerint élni a mai világban. Tartanak tehát az életükbe behatoló civilizációtól, és úgy érzik, - hogy a környezet zaklatja őket A gyerekeknek például az iskolában alkalmazkodniuk kell a modern tananyaghoz, sportolniuk kell, „istentelen” foglalatosságokban kell részt- venrriök. Ezért a mennoniták konfliktusba kerülnek a közoktatási hatóságokkal, mert a szülők úgy vélekednek: „Jó kereszténynek elég ha írni, olvasni és számolni tud”. Ezért serdülő gyermekeiket már nem akarják iskolába küldeni. A pénzbüntetések is eredménytelenek A szekta fő ellenségei a turisták Évente körülbelül kétmillió turista utazik ide és mintegy 50 millió dollárt hoznak az államnak Kétségtelen, hogy a fő vonzóerő éppen a mennoniták lovaskocsija, régimódi öltözéke, háztartása. A régi rendet a gépkocsik fenyegetik leginkább. Az autó olyan erős csábítás, hogy már sok hű mennonita megtört. Különösen a fiatalok csábulnak el és vesznek kocsit, amit azután a környéken vagy városi parkolóhelyeken hagynak, hogy szüleik meg ne lássák Másik aggasztó probléma, hogy mindinkább megmutatkozik a zárt társadalmon belül kötött házasságok káros következménye. A gyerekek testi hibákkal, vérszegénységgel, hemofilíával jönnek a világra. Nagy a csecsemőhalandóság. A szektának újságja is van, egy 3000-es példányszámban megjelenő hetilap, amely igen népszerű a szekta körében és tudósítói vannak valamennyi egyesült államokbeli és kanadai mennonita közösségben. íme egy levél a szerkesztőséghez, amely jellemző a mennoniták gondolkodására: „Hisz- szük, hogy nemsokára eljön a világ vége. De mi lesz a pénzzel, amit a bankban félretettünk?” A szociológusok és orvosok különböző hipotéziseket állítanak fel a szekta jövőjére -’ézve t ehet. hoev lassan pssrimilálő^ni fosnak, lehet hngv a zártkörű élet és a kis közösségen belüli házasodás lassú degenerációhoz vezet. (Oggi) (Ford. Murányi Beatrix) Felfedezések szenzációja hozta lázba Ausztráliát Kiderült, hogy e földrész ásványkincskészletei korlátlanok. Aránylag rövid idő alatt hatalmas vasérc, nik- kel-bauxitlelő helyeket és más értékes fémeket fedeztek fel. A legnagyobb eseményt azonban a Victoria part közelében a tenger alatt felfedezett óriási olajlelőhelyek jelentették. Sok-sok millió tonna kőolaj vár itt kiaknázásra. Három évvel ezelőtt Ch. Heterington kanadai olajkutatási szakértő közölte Victoria állam hatóságaival, hogy másfél milliárd tonna kapacitású olajmezőt fedezett fel. Bejelentését túlzásnak tartották, de a későbbi leellenőrzés igazolta Heterington feltevéseinek helyességét. Fairbrajn nemzetfejlesztési miniszter most határozottan állítja, hogy 1970 végén Ausztrália naponta 63 és fél ezer tonna kőolajat fog bányászni, s fűtőanyag-szükségletét 40 százalékban biztosítja. A földrész olajiparának jövőjét a Bass-szoros alatti olajkészletek biztosítják. — Olajon kívül jelentős földgázkészleteket is találtak. A jövő év derekáig már elkészül az új gázvezeték, amely Melboume-be szállítja a „kék fűtőanyagot”. Ügy vélik, a szoros gázkészl&tei 30 évre is elegendők. A lelőhely előnye, hogy közel van Ausztrália legnépesebb államaihoz — Üj-Dél-Wales- hez és Victoriához. A felfedezésből a legnagyobb haszon az amerikai Standalu Oil és ESSo társaságoknak, valamint az ausztráliai Broken Hill Proprie- tary-nak van. hete hét orszá qon át „g4 DOCVARO jl Q Árnyak a fény városának határában Sokan ismerik ezt a kifejezést: „bádogváros”. De ritkán akadnak olyan emberek, akik valóban jártak is ilyen városban, s akik bepillantottak az anyagi és az erkölcsi nyomorúságnak ebbe a szomorú otthonába. A „bádogváros” az egyik legsötétebb folt a fény városa, Párizs környékén. Egyébként minden nagy francia város határában vannak ilyen „bádogvárosok”. Seine megyében néhány tucatra becsülik a „bádogvárosok” számát E nyomortelepek lakói pontosan ugyanúgy tengődnek, akárcsak száz évnél is régebben az első textilgyáKözlekedési paradicsom lesz Rostock M Átfogó tervet dolgoztak ki Rostock, a „keleti-tengeri metropolis? belső közlekedésének és Berlinnel való összeköttetésének megjavítására. A tervezők számoltak azzal, hogy 1980-ra Rostock- kerület ipari termelése megkétszereződik, s még ennél is nagyobb mértékben fejlődik idegenforgalma: legalább 3,5 millió ember fog a tengerparton üdülni. Számításba vették természetesen azt, hogy Rostock mint kikötőváros, egyik legnagyobb közlekedési csomópontja az országnak, „kapa a nagyvilág felé”. Elsősorban átalakítják és megváltoztatják a vasúti összeköttetést Rostock és Berlin között, úgy, hogy a vonatok 160 kilométeres sebességgel haladhassanak. A mellékvonalak nagyrészét megszüntetik, s ott autóbuszokat állítanak be. 1970- ben megkezdődik egy Autobahn építése, amely a berlini gyűrűbe fog bekapcsolódni. Arany az országúton rak munkásai: düledező viskókban laknak, amelyekben nincs sem víz, sem mellékhelyiség, sőt gyakran ablak sincs rajtuk és világítás nincs bevezetve. A nyomorúságos kis odúkban sokszor hat-hét ember zsúfolódik össze, — felnőttek és gyermekek vegyesen. Körülbelül 100 kunyhóra egyetlen kút jut Csatornázás természetesen nincs. Egy-egy elhanyagolt mellék- helyiséget átlagosan száz ember használ. A kunyhók lakói télen többnyire papírhulladékkal tüzelnek. Emiatt gyakoriak a tűzesetek. A nanterre-i „bádogvárosban”, amely a Párizs környéki szegények egyik legfőbb menedékhelye, nemrég egy tűzvész után az egyik barakkban három kisgyermek megszenesedett holttestére bukkantak. Akkor megszólalt az emberek lelkiismerete. A közvélemény segítséget követelt a nyomortanyák lakói számára, a sajtó elítélte a botrányos esetet. A felháborodás azonban csak néhány napig tartott, — azután minden feledésbe merült Kik élnek a „bádogvárosokban”? Főleg emigránsok és olyan emberek, akik illegálisan érkeztek Franciaországba. A legtöbbjük afrikai és portugál (a portugálok csaknem valamany- nyien illegálisan érkeztek, mivel a lisszaboni kormány csak nagyon ritkám ad kiutazási engedélyt), algériaiak, valamint munkanélküliek. Azt szokták mondani, hogy az arany nem hever az országúton. Ám egy szovjet geológus kutatócsoport technikusának erről más a véleménye Amint egy alkalommal az egyik település felé járt, a ritka nemesfém jólismert ragyogására lett figyelmes, amelyben Kolima vidéke igen gazdag Az aranyrög egyenesen az út közepén hevert A geológus kíváncsiságát felkeltette, hogyan kerülhetett az ércrög a forgalmas országút közepére. Kiderült, hogy az útkarbantartó munkások, akik az egyik domb tövéből hordták a földet az út alapozásához, nyilván „belevágtak” egy aranyérbe. A lelet színhelyére már megérkeztek a geológusok, akik a közeljövőben kutatómunkát végeznek ott De nemcsak algériaiak, portugálok vagy spanyolok lakják a „bádogvárosokat”, — Noisy-le-Grand „bádogváros” lakóinak 85 százaléka francia. Ezek az emberek pontosan olyanok, mint a többi állampolgár, a „Francia Köztársaság állampolgárai”. Csak egy hibájuk van: szegényeik. És a szegénységből sehogyan sem tudnak kivergődni. Látogatás a „7 űz Hölgynél” Tűnődve, az idők végtelenjében, az éj tengerében ott ragyog a remény csillaga, a Venus. Már több földi látogatója volt, legutóbb a Venus 4. szovjet űrhajót ölelhette +280 C fok höben izzó „keblére”. Most újabb szovjet vendég fogadására készülődhet a Venus 5. űrállomás január ötödiké óta úton van felé. Irdatlan távolságot tesz meg célba érkezéséig: hiszen a hordozó rakéta utolsó fokozata nélkül 1130 kilogramm súlyú vendég, majd május közepén érkezik meg a csillagra, A Venust a hozzá legközelebb elérkező amerikai Mariner V. csak 4000 kilométerre tudta megközelíteni. Május közepén a Venus í. behatol a bol gó átlátszatlan, sűrű légkörébe és ejtőernyőit kibocsátva leereszkedik. E műveletet már a Venus 4. is sokszor kipróbálta és sikerrel hajtotta végre. A legújabb Venus berendezéseit is alapos próbák alá vetették, egy „földet érést? a fényképezőgépek meg is örökítettek. így történik ez majd odafenn is. Jelenleg útban van a Vénus 6. is a „Tüzes Hölgy” felé. f dansk. Itt bizony ala- posan fel kell öltözködni. Különösen akkor, ha az ember a Balti-tenger közelébe merészkedik. Bátorság kell szembenézni a fagyos tengeri széllel, olyan embernek, aki az enyhébb klímához szokott. Akik itt élnek és dolgoznak, ez a legtermészetesebb, mindennapos. A Leninről elnevezett Gdanski Hajógyár építődokkjai között hatalmas hajótestek és mellettük parányinak tűnő emberek. A gyár méreteinek szemléltetésére néhány adat: IS ezren dolgoznak itt, s évenként átlagosan 30—32 hajót építenek általában 13 ezer tonnásokat Járjuk a gyár különböző műhelyeit, ahol az egyes alkatrészek készülnek, nem mind, mert „besegít” ide 700 különböző üzem, hogy elkészülhessenek a hajóóriások. A finomforgácsoló-üzem- részben vietnami fiatalokkal találkozunk. Itt tanulják 290-en a hajóépítő szakmát, de a Szovjetunióból, Bulgáriából és több más országból is sok fiatal jön Gdanskba elsajátítani ezt a mesterséget. Jelenleg 4000 tanulója van a Lenin gyárnak. Gyártmányaik világviszonylatban híresek. Felsorolni is sok lenne a megrendelőket, de a szocialista országok mellett megemlíthetjük Norvégiát, Brazíliát, Mexikót. A teljesen automatizált konstrukciók — elsősorban teherhajók és úszó halfeldolgozó kombinátok — a világ valamennyi tengerén és óceánján megtalálhatók. Kísérőm, a gyár sajtófőnöke, Henryk Woyciechows- ki csak vezet a gyártenger öbleiben. Őszintén szólva, már elfáradtam. Mintegy két órája járjuk a gyárvárost. Aztán az egyik öbölnél hatalmas hajóra mutat: — Ez is 12 ezer tonnás lesz. Az átlagosnál gyorsabban építjük, 9 hónap alatt, a Szovjetuniónak. Ismerős a neve 7 Olvastam a cirlllbetüket: „Kun Béla”. A nagy magyar internacionalistának ilymódon is emléket állítanak. A szovjet flotta most Gdanskban épülő és Kun Béla nevét viselő hajója hamarosan bejárja az óceánokat. s eljut a világ minden kontinensére, éppúgy, mint az eszme, amelynek egész életét szentelte. MINDENFÉLE—sorokban AZ ALMOK VÁROSA Harminc ország gyereked rakták le ünnepélyesen Auro- ville város alapköveit. Ennek a városnak felépítését az indiai kormány jóváhagyásával az UNESCO határozta el 1966-ban. Az indiai Pondicherry állam északi részén, a Bengáli- öbölnél felépülő városnak 50 000 különböző nemzetiségű lakosa lesz. A francia építészek által tervezett város egyik része lakónegyed lesz, másik része iparnegyed, harmadik része pedig a pihenést, a szórakozást és művelődést szolgálja. Lesz egy külön nemzetközi negyed is. A húsz négyzetkilométer területű város középpontjában az Igazság emlékműve áll majd. A város építését 15—20 évre tervezik. EMELETES ALAGÜT A nyugatnémet Wuppertal- ban építik az első európai kétszintes alagutat. A városnak a 70 éve működő függő vasútja mellett ez lesz az új szenzációja. Az alagút hossza 855 méter és magassága 131 méter lesz, s egyirányú közlekedést bonyolítanak le benne. A szellőztetést jórészt a jármüvek okozta levegőáramlással oldják meg. 4400 ÉVES VÁZAGYÁR Kréta szigetén felfedezték a világ eddig ismert legrégibb kerámiai üzemét. . A gyár egy Mirtosz környékén feltárt faluban működött, valószínűleg a korai bronzkorban, s maradványai között edényeket találtak, amelyek i. e. 2400-ból származnak. KÖTÉLPÁLYA A VÍZ ALATT A kötélypálya kedvelt közlekedési eszköz a magaslatokon. Most „betört” a víz alá. Francia mérnökök a Földközi-tenger alatt drótkötél- pályát szereltek fel. Az érdeklődők a víz alatt 10 méternyi mélységben kényelmes, veszélytelen fülkéből megfigyelhetik a víz mélyén nyüzsgő élőlényeket. A kabint hermetikusan elzárják. A VILÁG LEGMAGASABB ORSZÁGÜTJA A világ legmagasabban fekvő országűtja a ladakhi Lehből a hi malájai Manali- ba vezet s a tervezettnél két hónappal rövidebb idő alatt épült fel. A 460 km hosszú út helyenként 5332 m ma gasságban szeli át a hágókat. KUN BÉLA a Gdanski Hangyáiban
