Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-21 / 43. szám
$965, február 21. A tanácsokról jelentjük Jőnéhány községi feladat megoldása csak ál- í larrii támogatással megy £ — állapította meg a Mo- í hácsi járási Tanács Vég- s rehajtó Bizottsága. Ezért ‘ a Baranya megyei Tanács > segítségét kérte, és kapott í is az 1969. évi íejlesztés- í hez közel négymillió fo- ' r in tot Ehhez hozzáteszik ' saját pénzeszközeiket a < községek, akkor 10 millió ? forintból gazdálkodhat- f nak. ; Dunafaívának évek óta ; gondja, hogy az orvosi ! rendelő a községtől tá- v vol esik. Ez évben Duna- J falva központjában or- vosi rendelőt, egészség< házat, orvosi és védőnői í lakást létesítenek, amire ‘if csaknem egymillió fo- í rintot szavazott meg a ta- c nács. 1 Kátolyban több éve or- l szagos hírű nemzetiségi kultúrcsoport működik. ( Művelődési házuk viszont ? annyira elavult, hogy ab- ban ének- vagy táncpró> bát tartani szinte lehe- i teilen. A lakosság a felmenő falak megépítését és a segédmunkákat elvállalta. Az erzsébeti közös községi tanács 435 ezer forintot biztosított saját erejéből. Az építkezés segítésére a járási tanács 000 ezer forint hitelt szavazott meg a ba- 70-ben felépüljön a korszerű kultúrotthon. Homorúdon több éve épül már a művelődési ház. Az első ütemben — 1960-ban — hatszázezer forintot költöttek rá. — 1970-ben végleg pontot kívánnak tenni a művelődési központ több éves építési gondjára. A helyi tanács 480 a járási tanács 100 ezer forintot irányzott elő a költségek fedezésére. A váméndiek vizhiányts. panaszkodnak az utóbbi években. A törpevízmű nem tudja a szükségletet biztosítani. A községi tanács együtt a termelőszövetkezettel Tre- fart pusztától Véméndig másfél kilométer vízvezetéket és egy víztárolót épít, így növelik a víz- mennyiséget Állami támogatás címén 180 ezer forintot irányzott elő részükre a járási tanács. Szederkényben is víz- szűkében vannak. A község törpe vízmüvének építésére víztársulatot hoztak létre. Az intézmények hozzájárulást fizetnék, de a helyi tanács saját bevételeiből a költségeket kifizetni nem tudja. A járási tanács 350 ezer forintot szavazott meg támogatásukra. Babarcon jég! probléma a falun áthúzódó árok szabályozása. Nagy esőzések után a víz sokszor kiöntött és a lakóépületek kerültek veszélybe. A Mohácsi Vízügyi Társulat kedvező ajánlatot tett a munkák elvégzésére. A járás 400 ezer forint hitelt szavazott meg a baba reiak részére. A Szigetvári városi Tanács is megállapította az 1969. évi fejlesztés főbb irányait. Harminckét szövetkezeti lakás épül a Szecsődi Máté utcában. Költségek hatmillió 212 ezer forint. Építenek egy úgynevezett kollektiv lakóházat vendéglátó egységgel kombinálva a város-központban a régi Oroszlán Szálló helyén. Erre 12 és félmilliót szavaztak meg. Rakják már a 2ö0 köbméter űrtartalmú víztorony alapjait is. A munka sürgős, ez évben szeretnék, ha vizet adna a városnak. A város iskoláinak korszerűsítését is napirendre tűzték. A gimnáziumot négy tanteremmel, szertárral, laboratóriummal bővítik, öttantermes iskolát építenek a Piac téren. Nagy István punantou n< io A MÉK idei terve: Csaknem 2500 vagon gyümölcs és zöldség Gyorsan növekszik a felvásárlás Baranya fogyasztása elmarad az országos átlagtól A munkásmozgalom története 1918 - 44-ben Hároméves programot készített a DTI Tíz év után 1968 volt az első év, amikor nem veszteséggel, hanem több mint 3,5 milliós nyereséggel zárt a MÉK. Érthető, hogy igen nagy örömet váltott ki ez a tény, s gyakran szóha került a MÉK tegnapi küldöttgyűlésén. A tanácskozáson megjelent Nagy Sándor, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság tagja, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke, Czégény József, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, dr. Pintér György, az Országos Zöldség- és Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés igazgatóhelyettese és sokan mások. Amint Görcs Károly, a MÉK igazgatótanácsa elnökének beszámolójából, valamint a hozzászólásokból kitűnt, a nyereség elsősorban annak köszönhető, hogy igen gyümölcsöző termelési, értékesítési együttműködés alakult ki a MÉK, valamint a tsz-ek és más termelők között. Több lett a gyümölcs és a zöldség, javult a minőség is. Ma már nem "helytálló az a mondás, hogy a pécsi piac drágább a budapestinél és az ország töbjusban lesz 69. éve, hogy Budapesten megszületett és novemberben 25. éve, hogy mártírhalált szenvedett Abdán. A nagy költő életének egyik tragikus epizódja Mohácshoz fűződik; e városon keresztül vonult ugyanis 1944 őszén a bori halálmenet, amelynek Radnóti Miklós is tagja volt Mohácson, a KISZ Ifjúsági Háza keretiében, három éve működik már az úttörők honismereti köre — Kiss Béla pedagógus vezetésével — s a gyerekek vállalták, hogy felkutatják a költő mohácsi tartózkodásának eseményeit A kutatás váratlan eredménnyel járt: a szakkör tagjai számos — irodalomtörténeti jelentőségű — adatra bukkantak a költővel kapcsolatban. Radnóti a halálménet egyes állomásain pár soros verseket írt a noteszába és ezeket „raz- glednicá”-nak (képeslapoknak) nevezte A Cservenkán született vers dátuma október 6. és a következő — Mohácson írt — „razglednicá”-é már október 24. Eddig nem volt ismeretes, hogy a közbenső tizennyolc napot hol töltötte a bori halálmenet és vele Radnóti Miklós. * i bi nagyvárosánál. Görcs Károly adatokkal bizonyította, hogy az 1968-as baranyai árak az országos átlag körül alakultak. Ami pedig a jövőt illeti: erre az évre 1900 vagon zöldségre és 576 vagon gyümölcsre kötöttek a MÉK-kel szerződést. Mindkettőt egybevetve, több mint 400 vagon pluszt jelent ez a múlt évi szerződésekhez képest A kilátások tehát nagyon biztatók, a fogyasztás azonban egyelőre elmarad az országos átlagtól. Baranya átlagos lakója ugyanis csak 1C3 kilogramm zöldséget, burgonyát és gyümölcsöt fogyaszt évente, az országos átlag viszont elérte a 215 kilogrammot. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a táplálkozástudományi szakemberek még a 215 kilogrammot is kevésnek tartják, s gyakran szóvá teszik, hogy ebben a vonatkozásban elmaradtunk a világszínvonaltól. A hozzászólók elismerően gratuláltak a MÉK múlt évi kitűnő munkájához. Czégény József a többi között utalt ar- j ra, hogy a MÉK tekintélyes A gyerekeknek sikerült olyan idős embereket felku- tatniok, akik — mint szemtanúk — beszámoltak arról, hogy a munkaszolgálatosokat sokáig Bezdánban dolgoztatták: a menekülő bácskai svábokat szállították kampón a Duna egyik partjáról a másikra. Pontosan feltérképezték az úttörők a költő mohácsi útját és szinte óráról órára rögzítették itt-tartózkodásá- nak eseményeit. Megtalálták azt az épületet is, amelyben a munkaszolgálatosok laktak és a helyet, ahol — feltehetően — a 3-as gzámú „raz- glednica” született. Az épület a hajdani bőrgyár volt a Du- na-parton, amely akkoriban üresen állt és az elcsigázott, beteg emberek a puszta betonon háltak. Ma a rongyfeldolgozó üzem raktára ez az épület. A mohácsi városi tanács nagyra értékeli a honismereti kör munkáját és a költővel kapcsolatos kutatásának eredményeit. Tervbe vette a tanács, hogy a Radnóti-évfor- duló alkalmával emléktáblával jelölik meg azt az épületet, amelyben a költő megpihent és utcát neveznek el anyagi, technikai és szellemi erőt egyesít, s ennek a bázisnak jövője lesz az új gazdasági mechanizmus későbbi éveiben is. Erről a témáról szólva dr. Pintér György megállapította, hogy a további kooperációk, társulások nemhogy gyengítenék, hanem erősítik majd a MÉK befolyását és tekintélyét. Nagy Sándor felhívta a résztvevők figyelmét, hogy erősíteni kellene a MÉK szövetkezeti jellegét, következésképp a felvásárlás során előnyben kellene részesíteni azokat a tsz-eket, mező- gazdasági és élelmiszeripari termelő üzemeket, amelyek tagjai a MÉK-nek. A vita során felszólalt még Roskó Zsigmond, a siklósi, Szilvási Pál, a magyarbólyi, Tálos László, a pellérdi, Szabó Mátyás, a bólyi, Zombori Mihály, a dávodi, Szentes Lázár, a szabadszentkirályi, Józsa István, a mohácsi termelőszö- | vetkezet képviseletében. A j hozzászólásokra Görcs Károly válaszolt, majd elfogadták a MÉK ez évi programját és az előterjesztett határozati javaslatot Harmincöt éves, kicsit őszül Kőbányán született, ugyanabban" a szobában, amelyben az anyja. Ott élt harmincnégy évig. Tavaly költözött új szövetkezeti lakásba a Kelenföldre. A Színház- és Film- művészeti Főiskolán végzett dramaturgia és színházi rendező szakon. Inkább a fizikai munkát szereti. Munkakönyvé tele van már, de értelmiségi állása még nem volt, a nyugdíj lesz az első. Tizenöt év óta jelennek meg könyvei, eddig összesen kilenc. A Sötét angyalt a magyaron kívül szlovén, finn, angol, német, lengyel nyelven adták ki, a most készül cseh kiadása is. A Német Szövetségi Köztársaságban a Kurt Desch Verlag két kötetes válogatást jelentet meg műveiből. Most Komlón él, jó negyed évig. Onnét jár haza Pestre. A napokban utazott keresztül Pécsen egy cserép virággal — feleségének névnapja volt — és egy szatyorral. A szatyorban Baranya megye statisztikai évkönyve és egy üveg oportó, amit Pesten nem lehet kapni. A pályaudvar folyosóján ült és olvasott. Mellette a pádon egy vesszőkosár a hozzá tartozó bóbiskoló kofával. _ — Interjú? — kérdi. — Jó, üljünk be valahová. De azt Az elmúlt három esztendő kutatási programjának eredményeit értékelték nemrég, s Babies András igazgató irányításával az újabb hároméves tervidőszakra is „beprogramozták” magukat a kutatók a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetében. A 12 kutatót és 4 tudományos segéderőt foglalkoztató intézet jelentős eredmények birtokában lépte át a két tervidőszak határát. Bevált maga a tervezési módszer is, mert az újabban alkalmazott hároméves ciklus lehetővé teszi, hogy egészen átfogó témákat is tervezzenek, mégsem „konzerválja” túl hosszú időre a menetközben esetleg fellépő hiányosságokat. Az intézetben folyó tudományos munka intenzitására jellemző, hogy az 1966/68-as időszakban mintegy háromszáz ív terjedelemben rögzítették munkásságuk eredményét, s ennek mintegy kétharmada a tervidőszak végéig nyomtatásban is napvilágot látott. Ráadásul az eddigieknél is fokozottabban törekedtek a tudományos eredmények közvetlen gyakorlati hasznosítására. Tervtanulmányok és szakértői vélemények készültek töóbek I még hagyjuk, hogy mit írok I majd Komlóról. 1— Pedig ez most a legfontosabb. — Igen, de ismeri azt a viccet, hogy egyszer három hónapig kezeltek valakit sárgaság ellen, és a végén kiderült, hogy kínai. Szóval nem tudom én még, hogy mi lesz a komlói tizenöt ívből. Mert ennyit kell írnom. — Ha nem a végéről, hát akkor az elejéről beszéljünk: miért éppen Komlóra jött írni? — Régi történet: 1955-ben félévig megszakítva a főiskolát, eljöttem ide bányásznak. Szeretem ezt a várost. Ha felmentem a Kökönyösre, mindig az jutott eszembe, hogy Komló megrendítően szép, de szépsége nem finomkodó, hanem valami őserejű. Hogy miért hagytam abba kicsit a főiskolát, s miért jöttem el bányásznak? Aztán később miért tanultam meg egy szakmát is? Mert mindig úgy éreztem, hogy nem lehet egész életen át egy szakmát, egy foglalkozást folytatni. — Ilyen egyhangúan nem igazán ember az ember. Tehát itt dolgoztam Komlón, s élményeimet megírtam. Az elátkozott úton és a Kaja és Szi- gecsán című elbeszélésekben valamint egy riportban. Egyéb ként most egy könyvsorozat készül városokról, tájakról. A sorozat legtöbb írója paraszt származású, és nem nagyon vágyódik a városi téma után. Én Tiszaszederkény és Komló között választottam, s végül is az a régi vágyam valósul meg, hogy könyvet írok Komlóról. — Legutóbbi, mintegy három hete megjelent regénye, a Malom a pokolban rendkívüli meglepetést váltott ki erős bíráló hangja miatt. — Vagyis azt akarja mondani: csodálja, hogy kiadták. Hadd tegyem hozzá: tizennégy évig írtam és három változata van. De már befejeztem a folytatásként írott másik, önálló regényt is. A címe vagy Búcsú a hatalomtól, vagy Malom a pokolban II. lesz. Lehet, hogy trilógia, esetleg tetralógia születik majd ebből. De maradjunk abban: három hónap múlva, mielőtt elhagyom Komlót, elmondom a megírandó tizenöt ívről mindazt, amit el lehet mondani. TOldeasy Dénes közt Baranya és Pécs idegenforgalmáról, népesedési problémáiról, a kiskörzetesítésrőij munkaerőgazdálkodási és foglalkozáspolitikai kérdésekről. A jubileumi évvel kapcsolatban igen jelentős fegyverténynek bizonyult a „Válogatott dokumentumok Baranya megye és Pécs munkásmozgalmának történetéhez 1869— 1918” című kötet megszerkesztése. Az elmúlt tervidőszakban négy természeti földrajzi és egy gazdasági földrajzi témán dolgoztak a földrajztudományok osztályának munkatársai, a történettudományok osztályának munkatervében pedig egy bányászattörténeti, két ipartörténeii, két mezőgazdaságtörténeti téma, s a már említett munkásmozgalmi dokumentumkötet szerepelt. Az észak-mecseki bányavidék természeti földrajzi és társadalmi-gazdasági viszonyainak feldolgozására komplex témát tűzött ki az intézet, melynek feldolgozásában mindkét osztály, munkatársai közreműködtek. A következő három évra vonatkozóan néhány alapvető módosítást eszközöltek a kutatások megszervezése és irányítása terén. Az erők koncentrálása érdekében nagyfokú témaösszevonásokra került sor, összhangban a kiemelt akadémiai kutatási témákkal, fokozottan szem előtt tartva mégis a dél-dunántúli térségben felmerülő társadalmi és gazdasági problémák megoldásának segítését. A helyi témákkal összefüggésben nem feledkeznek meg bizonyos alapjelenségek vizsgálatáról sem, s néhány országosan elhanyagolt tudományszak fejlesztéséhez, kutatási módszertanának kidöl- gozásához is hozzájárulnak. Az 1969/1971-es tervidőszak főtémái, melyeknek kidolgozására külső és belső munkatársakból álló tudományos kollektívák alakultak, a következők: természeti földrajzi alapjelenségek vizsgálata és térképezése Dél-Dunántúl területén, Délkelet-Dunántúl gazdasági földrajza, Dunántúl illetve Magyarország bánya- és ipartörténete, Dunántúl mezőgazdaságtörténete és Magyarország gazdaságtörténetének egy fejezete, Délkelet- Dunántúl néprajza, Dunántúl nemzetiségtörténete, Hegyhát természeti, gazdasági adottságai és hasznosíthatóságuk. A bánya- és ipartörténeti témán belül szerepel — ezt érdemes külön is kiemelnünk — a „Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez 1918— 1944” című kötet elkészítése. A főtémák tételszerű felsorolása azt a látszatot keltheti, mintha valamennyi téma kutatása a tervidőszak beindulásával kezdődött volna, s 1971 végén befejeződne. —■ Természetesen nem így van ez, hiszen az olyan nagyjelentőségű összefoglalások, mint például Magyarország bányatörténete, évek, sőt évtizedek folyamatos kutatómunkáját igénylik. Az új kutatási terv mindenesetre megmutatja: a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai az elkövetkezendő három évben sem szándékoznak pihenni babé- raikon. B. M. Villanyszerelőket, elektrolakatosokat, géplakatosokat, segédmunkásokat, érettségizett fiúkat k'nnnyi munkára felvesz a B. m. Villamosipari és Gépjavító Ksz Pécs, Felsőmalom u. 1L Megkezdték a Felsőfokú Szilikátipari Technikum kollégiumának építését i Damjanich utcában. A tanszéki és az oktatási épületek szomszédságában a kollégium monolltfödém betonvas szerkezetének szerelésén dolgoznak az építők. Szokolai fel«, Radnóti Miklós útja Cservenkától Mohácsig Úttörők kutatták fel a mártíi k 'jltő negyedszázad előtti tragikus életszakaszát 1969-ben kettős Radnóti- évfordulóra emlékezünk: máM. L. Hat nyelvű Sötét angyal Moldova György Komlón Tizennégy évig készfiit a Malom a pokolban 4 I I
