Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-18 / 40. szám

WW. február 18. ünnantmi natí iá Caak a négy fal marad a régi... 1,2 millió a Juhász-klub felújítására A vázlattervek már a múlt hónapban elkészültek, most azonban a kiviteli tervek is megkaptáik a zöld utat: a Me­cseki Szénbányák Tervező Osztályának dokumentációi alapján, 1,2 millió forintos költséggel, még az idén fel­újítják a komlói Béta-akna Juhász Gyula Munkásklub­ját. A tervező: Bachman Zol­tán építészmérnök. A hatal­mas rajzasztalon kiterítve a holnapi „Juhász Gyula” hom­lokzati képe: modern vona­lú, lapostetejű villa... — A régi, felvonulási épü­letből átalakított klubból csak a négy fal marad meg; a fö­dém elhasználódott, az el­rendezés pedig tűrhetetlenül korszerű volt... A kökönyösi hegyoldalban álló klubház a város, de ta­lán azt is mondhatjuk: a megye, egyik leglátogatottabb népművelési intézménye. — Törzsközönségét a béta-aknai szocialista brigádok adják, melyek itt tartják „szakmai” jellegű és baráti összejövete­leiket is. Az átalakításra e tények figyelembe vételével kerül sor. A 105 négyzetméter alapterületű nagyterem a közfalak áthelyezésével 200 négyzetméteresre növelhető; de ha a szükség úgy kíván­ja, az egész ház „klübosítha- tó”. Az alaprajzban egyéb­ként a következő helyiségek szerepelnek: nagyterem (105 négyzetméter), klubszoba (49), kamaraterem (60), játékszoba (40). A nagyteremhez variál­ható (tetszés szerint átren­dezhető, illetőleg a kamara­terembe áthelyezhető) színpad és bár tartozik. Az épület elülső homlokzatát fedett te­rasz szegélyezi. A tervező még a brigád-összejövetelek, szűkebb körű családi esteik rendezőire is gondolt: az épü­letben helyet kapott egy min­dennel ellátott főzőkonyha, melyben tetszés szerinti mennyiségben főzhető a nép­szerű „pincepörkölt”. A teljes átalakítással Járó beruházás bekerülési költsége 1,2 millió forint Ebből a vál­lalat 900 ezer, Béta-bánya pedig 300 ezer forinttal ré­szesedik. A vázlattervével nagy sikert aratott fiatal ter­vező mérnök tegnap meg­kezdte a kiviteli tervek elké­szítését *— Február 22-én és 23-áa Kaposváron rendezik meg a dél-dunántúli állami zeneis­kolák növendékeinek kamara­zene-fesztiválját A kaposvári „válogató versenyt” a debre­ceni országos fesztivál követi majd. Néhány évvel ezelőtt az őszibarack-fogyasztás még luxusnak számított, ma már — , tekintettel, hogy az egy főre eső, 8—10 kilogrammos ter­meléssel felzárkóztunk Európa élvonalába, bárki megenged- ! heti magának. A belső fo- 1 gyasztás azonban — Buda­pesten évi 1,75 kiló, Pécsett j 2,2 kiló az egy főre eső fo­gyasztás, másutt még ennél is alacsonyabb — elmarad a 4—5 kilós élvonaltól, s számolni kell és lehet bizonyos emel­kedéssel. Mégis a piacon meg­lévő telítődés arra figyelmez­tet, hogy a telepítést növelni nem szabad — jelenleg 8 mil­lió termő barackfa van az or­szágban, s egy-két éven belül 12 millió lesz. Ha új telepítésre nincs is szükség, új fajtákra annál in­kább, mert az eladhatóság fő kritériumai ma a darabosság, a gömbölyűség, tehát jó cso- magolhatóság, és a szín, s e követelményeknek a Mecsek hagyományos fajtái nem min­dig felelnek meg. A szakem­berek tehát fajtarekonstruik- ciót javasolnak a Mecseken. A rekonstrukció módjáról az új őszibarack fajták tulajdonsá­gairól tájékoztatta hallgatóit Timon Béla, a hétfőn délután öt órai kezdettel Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban megtartott előadásán. A Mecseken csaknem min­den őszibarack fajta megter­melhető, más kérdés, hogy mit érdemes termelni. Ellentétben a korábbi évekkel, a túl ko­rai és túl kései barackfajtákat eleve nem érdemes! A korai­nál, a szamóca és málna, a késeinél főleg a szőlő s az al­ma rontja az eladhatóságot. — Az egyébként keresett Ford fajtát, ami augusztus elején érik, az ekkor jelentkező nagy tömegű szatymazi Ford ba­rack konkurrenciája miatt nem szabad Pécsett termelni. Az őszibarack a széles gyü­mölcs skálának ma már csak egy láncszeme, az ideje 2,5 hónap, július 1-től szeptember 15-ig fut, tehát foglalkozni ele­ve csak az ez időszakban érő fajtákkal érdemes. A régi fajták közül a korai Győztes-sel már nem érdemes foglalkozni, a középkoraiak közül az Amsden és Alexander még mennek, de gondoskodni kell ezeknél jobb fajtákról, a kései Elbertának is megvan már az utóda. Az új, főleg Olaszországból importált faj­ták kipróbálásával már évek óta foglalkozik a Pécsi Állami Gazdaság. Főleg fagyérzékeny­ségüket vizsgálják s az ered­mények eddig biztatóak, bár még nem véglegesek. A júliusi érésű fajták közül — az Amsdent és Alexandert pót­landó, legesélyesebbek az Early White Giant vagy más néven, korai fehér óriás, a Cardinal, a Dixlred és a Sze­geden kinemesített Aranycsil­lag. Az augusztusi érésű faj­ták, melyek a Fordot, a közis­mert Napsugár! hivatottak he­lyettesíteni, a kővetkezők: Inarocio Pieri, Nektár, Hale Haven, July Elberta, a Star- king Deliciosus, és a magyar keszthelyi Júlia, mely a Nap­sugárhoz hasonló, csak jobb annál és kevésbé hullékony, végül a Maliga óriás, ugyan­csak magyar nemesítés, mely- lyel két évvel ezelőtt a sze­gedi kiállításon a gazdaság nagydíjat nyert. Véget ért a téli vásár Mintegy 18 millió forint ér­tékű áru talált gazdára feb­ruár 3-a és 17-e között az ár- leszállítás idején három vál­lalat — a Pécsi Centrum Aru­ház, a Baranya megyei Ruhá­zati Kereskedelmi Vállalat és a Szövetkezetek Baranya me­gyei Központjának — boltjai­ban. Jő vásár volt! — újságolták a Centrum Áruháziban. A ta­valyi téli vásárhoz képest egy­millió forinttal nagyobb for­galmat bonyolítottak le. Igaz, hogy a vásár jól volt Időzítve: beleestek a fizetésnapok. Az áruházban a leértékelés mint­egy 4 és fél millió forintnyi árukészletet érintett, ennek a készletnek 80 százalékát ér­tékesítették. Nagyon sokan vásároltak a leértékelt női kabát- és műszálszövetekből. Igen sok férfi hosszúujjú in­get is eladtak. A MÉSZÖV szakboltjai el­látogattak a falvakba is. — Megérte! — mondja Sze­mere Ferencmé, a MÉSZÖV kereskedelmi osztály vezető­je. — Most voltak a zárszám­adások. Harminc megyei bol­tunkban mintegy négymillió forint értékű áru értékesíté­sére került sor. A fehérneműt keresték a legtöbben, a leg­nagyobb kínálat azonban a konfekció területén jelentke­zett. A kedvezményes féli vásárt a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat 11 pé­csi és 14 vidéki üzletben bo­nyolította le. A 13 vásári nap­ra 12 millió forint értékű áru állt rendelkezésre, amelyből tízmillió forintnyit értékesítet­ték. A Mecsek hőmérsékleti, csapadék és talajadottságai alkalmasak ez új fajta ter­melésére. A termésmennyi­sége, ha nem is éri el itt a szatymazit, de a 60 kilogramm átlagosan megtermelhető, s ez esetberr az önköltség 3—4 fo­rintra tehető. A fogyasztói ár is lefelé tendál. Az eladható­ság legfontosabb feltétele már ma is az, hogy a barack ára 10 forint alatt maradjon még a primőr baracké is -— hang­súlyozta befejezésül Timon Béla. Beszélgetés Alberto Alonsóval ,Fagyos“ búcsú az Északi külfejtéstől Hegybontóval fejtik a szenet Bármerre néz is az ember: mindenünnen szembe fúj a szél... A háznagyságú szik­lákkal „tüskézett” katlanfal eredetileg délről kapja a sze­let, a hatalmas kráter azonban lefogja, s vadul „megpörgeti” mielőbb tovább engedné a ko­lónia hóba lapuló házai fölé. Ez az íézaki külfejtés. A mélység már meghaladta a 70 métert, s miután a meredeken ereszkedő szerpentint teljesen befújta a hó, egyszerűen hi­hetetlen, hogy odalentről va­laha is fel tudnak kapaszkod­ni a dömperek... Bátai Sándor, a külfejtés csapatvezetője, maga is elis­meri: minden egyes fuvar igazi bravúr; harminc fokos dőlés mellett, nem egyszer vi­haros erejű szélben ... Még szerencse, hogy az északi „katlan” már nem sokáig okoz a dömpervezetőknek gondot: mától csak délen fejtenek, ahol mindössze 6—8 méteres a mélység. fj gyógyszerészek Hét fiatal gyógyszerésznő, akik közül egyet Budapes­ten. hatot pedig Szegeden avattak a múlt héten, hét­főn lépett munkába a Ba­ranya megyei Gyógyszertár Vállalatnál, Az utánpótlás két tagja a vállalatnál kezdte meg a pályafutását, mint asszisztensnő és si­keres felvételi után Szege­den folytatták tanulmányai­kat. Az új munkatársakat a vállalat vezetői tegnap délelőtt fogadták és közöl­ték velük beosztásukat. A pályakezdők közül négyen Pécsett maradnak, egy-egy gyógyszerésznő pedig Kom­lóra, Szigetvárra és Siklós­ra kerül. Ha egy vonat elkezd késni... Ahogy begorombul az idő, rögtön téma a közlekedés. A vonatok. Késnek-e a vonatok? Tegnap délután például ez volt a helyzet: különösebb zűr nincs. A MÁV Pécsi Igazga­tósága területén valamennyi vonat indult és kisebb-na- gyobb késéssel meg is érke­zett a célállomásra. De higy- gyük el, ez nem is olyan egy­szerű! A késéseknél a hónak nincs is olyan nagy szerepe, mint gondoltuk, hacsak nem hóviharról, embertelen torla­szokról van szó. A késéseket más okozza. A MÁV évek óta törekszik a csatlakozási idő lerövidítésére. A csatlakozási idő ma már többnyire szűk, 10—15 percnyi idő. Ha egy vonat elkezd késni... nos a zűrök itt kezdődnek. Lánc­reakciót indít meg. Azt persze utasítások szabályozzák, a gyorsvonat, az alacsonyabb- rendű vonatra mennyit vár­hat, s mennyit várhat a sze­mély a másik személyre. Ezt viszont valakinek, valakiknek össze kell hangolniuk. A vasúti érhálózat „szív- dobbanását” a menetirányí- ték szabályozzák be. Ha a „pulzus* normális, akkor nyugtázhatjuk a menetrendi fegyelmet sikerült betartani. Az igazgatósági főmenetirá- nyítók szobája, kis szürke szoba. Senki ne gondoljon a repülőterek impozáns irányító műszerfalára. Két összetolt íróasztal, ezeknek közepén telefonközpont, az egyik falon a padlótól a mennyezetig érő időtér grafikon — végtelen szalagszerű megoldással, tehát fel s le húzogatható — szá­mozott vonalak „kriksz- krakszja”: egy lepedőn az igazgatóság összes vonala és vonata. A két íróasztalnál, egymás­sal szemben két főintéző ül, Molnár István főmenetirányí- tó és Bauer János tervező menetirányító. Velük szót vál­tani lehetetlenség, összenőttek a telefonjaikkal. Csak mond­ják a magukét: Most indul egy hókotró menet... Kettő- ezemégyszázhetes... Pécsről Szombathelyre... sebes mo­torvonat. Szigetvár: motorja­vítás. Barcson: motorjavítás... 49 perc késéssel lépett ki az igazgatóság területéről... Mészáros András snéraök­főintéző, a forgalmi osztály helyettes vezetője elébem te­szi a mai (azaz tegnapi) dél­utáni helyzetjelentést, amely­ről az imént referált az igaz­gatójának. Korlátozás csak a Pécs— Bátaszék vonalon van, 13 óra 10 perctől itt motorvonatok nem közlekedhetnek. De a menetrend szent, a szerelvé­nyeket gőzmozdony továbbít­ja. Ok: Erdősmecske és ,Vé- ménd között. Feked környé­kén, 100 méteres hosszúság­ban hófúvást észleltek, amely­nek vastagsága néhol eléri a hetven centit. A motorvona­tokat nem lehet beleengedni. Az emelkedő miatt, a völgy­ből felfelé itt veszélyes a sza­kasz, á Pécsről Bátaszék felé haladó vonatok Fekeden nem állhatnak meg, mert félő, hogy nem tudnak elindulni. Az utazóközönséget erről ter­mészetesen értesítik... Továb­bi közlések: a havazás miatt két kőbányánál volt kocsile­maradás, Erdősmecskén 5, Megyefán 3 kocsi, a szász­vári bánya is jelezte, hogy aem Molnár István főmenetlrá- nyítónak egy percnyi ideje van. — Tizenkettő—huszonné- gyezrrek, ha jól tudom. A ti zenkét órából hányat telefo­nálnak? — Tizet Reggel 8-tól 10-ig nagyon erős, aztán tizenegyig csendesebb, utána fél egyig megint nagyüzem, utána egy kis szieszta ... Az igazgatósági menetirá­nyítók fogják össze az igaz­gatóság területén működő vo­nali menetirányítókat, akik egy-egy vonalon tartják a szemüket. Tudják ők nagyon jól a maguk dolgát, de egyik a másik területére nem nyúl­hat át, ilyenkor veszi aztán át a szerepet az igazgatósági főmenetirányító. ök viszont három óránként számolnak be a minisztériumi főmenetirá- nyítónak, persze, nagy vona­lakban, a lényegről. A menetirányítók telefonnal dirigálnak, de ne irigyeljük őket ezért a „halatolmért”, mert nekik az időjárás diri­gál. Ezért sűrűn kipislantanak az ablakoh, vajoh esik-e me­gint az az istenverte hó? A vasasi Petőfi-akna most utolsó napjait élő Északi kül­fejtése 1962-ben kezdett ter­melni. Az idő óta több mint 3,5 millió köbméter földet mozgattak meg, s napi átlag­ban 300—350 csille szenet küldtek felszínre. Az „utód” — a Déli külfejtés —, január 22-én adta az első dömper szenet, s tegnap, azaz február 17-én, vette át visszavonhatat­lanul a vezető szerepet. A fel­tárás ebben a térségben múlt év augusztusában kezdődött, amikoris a korábban lemélyí­tett kutatóárkok pozitív ered­ménye nyomán munkához lát­tak a Mátraaljai Szénbányá­szati Tröszt meddőeltakarító gépei. A tegnapi napig mint­egy 70 ezer köbméter földet szállítottak el a szénrétegek fölül — nem túlzás: hegyek vándorolnak az egykori kuko­ricatáblák helyén. A tél embert, gépet egy­aránt próbára tesz. A meddő- eltakarítók új, 10 tonnás döm­perekkel birkóznak az útta- lan utakon, a bányászok pedig korszerű, szovjet gyártmányú hegybontóval. Bátai Sándor kigombolt ingnyakkal áll: megszokta a szelet. Mínusz tíz foknál kezdődik a hideg, mondja; aki nem tud erre át­állni, az nem sokáig marad itt... Négy bányász (jövesztö mun­kás) dolgozik egy műszakban — s átlagosan 80 dömper sze­net adnak. A Déli fejtés nagy­szerű munkahelynek ígérke­zik; az első telepet már 6—8 méter után elérték, s a töb­biek sincsenek mélyen. A te­lepek vastagsága átlagosan 10 méter. Hét dömper hordja a termelést a Petőfi-aknai kö­télpálya-végállomáshoz, ahon­nan Hosszúheténybe viszik a szenet. A dömperek előtt na­ponta többször végig csörtet egy öreg dózer, hogy lenyomja a térdig érő sarat, illetve az ilyen kemény napokon, mint amilyen a hétfői is volt, a ha­vat. Meg kell kapaszkodni, hogy fel ne döntse az embert a szél. A mélyben — mint a tájfun által felkapott vízosz­lop —, hófelhő kavarog. — Odalent 3—4 fokkal hi­degebb van, mint fent, de mégsem ezek az igazán nehéz napok. Mi nem a havazástól félünk, hanem az olvadástól ... A szivattyúk mindig ké­szenlétben állnak, de sokszor kell „riadóztatni” az üzemi tűzoltókat is. Ilyenkor, ha le­het még járhatatlanabbak az utak; egyszerűen csoda, hogy évek óta nem történt komo­lyabb baleset. — Van egy „újításunk”; a külfejtések területén a köz­úton kötelező „jobbra hajts” helyett „balra hajts” van. Így a dömpervezetők az egymás­sal szembe haladó járművek ellentétes oldalára kerülnek, s nekik akkor se történik ba­juk, ha véletlenül összekoc­cannak a gépek ... Hörögnek a motorok, csat­tog a hegybontó másfél köb­méteres „ökle”. A hőmérsék­let mínusz 6 Celsius, a szél­erősség ötven—hatvan kilomé­ter lehet... Békéi & Képek Rómeó és Júliához Megjött Alberto Alonso. Rö­vid bundabélelt bőrzekében, fekete hajjal, fehér hóesésben indult tegnap délután a pécsi városi tanácsra, mellette Vég­vári Zsuzsa balettmester é* Tóth Lajos spanyol tol­mács. A városházán már vár­ta Papp Imre vb-elnökhelyet- tes, Gábriel József művelődés- ügyi osztályvezető és Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. A fogadá­son elbeszélgettek Kubáról. Pécsről, sokmindenről. A ven­déget megajándékozták egy Pécset ábrázoló fotóalbum­mal, majd lefelé jövet Alber­to Alonso kinézett a városhá­za ablakán és otthoni kertjé­re gondolt. Odahaza a tenger­parton lakik és ha kisétál kert­jébe, sosem állja ki, hogy le ne csavarjon egy banánt. De most, Rómeó és Júlia miatt banánkert helyett hóesésben sétál. Pedig odahaza Kubában 24 fok ilyenkor a meleg. Leülünk a Nádorban: — Kedves Alberto Alonso. Kérjük, mutatkozzék be az ol­vasóknak. — Azt hiszem legjobb, ha nem magamról, hanem mun­kámról beszélek — mondja. — Hiszen egy művészt igazán a munkája mutat be. Először is: szeretném hivatásomat a leg­jobban elvégezni. Eddig elég sokat alkottam, de még min­dig nem túl sokat. A legjel­lemzőbbek? Hát a Tér és moz­gás, amit Sztravinszkij muzsi­kájára koreografáltam, a Gui- je nevű kubai legenda balett­változata, a Carmen, majd a mostani művem, ennek ideig­lenes címe Képek Rómeó és Júliához. Továbbá Gilberto Valdez: Bérkaszámya című zeneművére is írtam balettet, ennek Franciaországban is nagy sikere volt. Utána fil­met és zenés komédiát is ír­tak belőle. A Carmen bemu­tatására pedig most készülnek Moszkvában. —- Itt Pécsett az említett Rómeó és Júlia témát dolgoz­za fel. Erről kérünk kissé részletesebb tájékoztatást. — Vazquez Miliares nevű zeneszerző alkotta muzsiká­ját. Tulajdonképpen shakes- peare-i ihletettségű cselek­mény, a shakespeare-i törté­net a gerince. Mégsem telje­sen az, amit a nagy angol irt. Nem mintha el akarnék sza­kadni a shakespeare-i törté­nettől, hiszen akkor nem vol­na jogom ezt a címet hasz­nálni. De változtatok rajta. — Elképzelésem szerint a mű két színpadon játszódik egyszerre. A reális nagy színpadon belül lesz egy kicsi színpad is. A nagy színpadon történik a reá­lis játék, a kicsin pedig el- játsszuk azt, hogy miért tör­ténik Rómeóval és Júliával az, ami történik. Valahogy úgy, ahogy álom és valóság pár­huzamosan fut, olyan lesz m két kép egyszerre. Ugyanak­kor néha egymásba folyik, egymásba játszik a két szín­pad. De majd meglátják. Siet vissza a színházba a próbák kíméletlenül megkez­dődtek, még tegnap, a szín­házban szokásos hétfői szün­napon is dolgoztak. Éppen jött a hír: megér!<-ezétt Göm­bár Judit, aki a darab kosztümjeit tervezi. FSSdessy ©ág*® k > Őszibarack-fajtarekonstrukció a Mecseken Új olasz fajtákat próbáltak ki — Elérhetőbb lesz a fogyasztói új

Next

/
Thumbnails
Contents