Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
/ (IW?. felmiér TS. napul i termelékenység problémái Baranya ipari üzemeiben A nyereség ne terelje el figyelmünket! Nagyon helyesnek és időszerűnek tartom, hogy A termelékenység problémái Baranya ipari üzemeiben címmel dr. Nagy József elvtárs cikkével vitára hívott fel. A bányászatban a termelékenység mérésére a tonna/mű- szak mutató alkalmazása általánosan elfogadott. Ez a mérőszám ugyan nem fejezi ki a termék használati értékét, a műszaki tervezési és szervezési oldalon azonban használható. Használatos még a bányászatban — különösen az utolsó években — a millió kaló- rta/műszak valamint egyes esetekben a Ft/műszak mutató is. Valószínűnek tartom, hogy a bányászathoz hasonlóan más iparágakban sem elegendő egyetlen mutató a termelékenység elbírálásához. A jövőt illetően a több mutatós rendszer pedig egyenesen nélkülözhetetlen lesz még komplex mutatók bevezetése esetén A növekedés vitán felüli A Mecseki Szénbányáknál felméréseink szerint a termelés a produktív területen már nem használható ki a termelékenység növelésére. Ezért javasoltuk azt, hogy a jövőben a következő területeken kell intézkedéseket tenni a termelékenység növelése érdekében: 1. a műszaki fejlesztés vonalán, 2. a munka- és üzemszervezés területén, 3. a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságában. Összehangolt intézkedések Hangsúlyozni szeretném, nagyon fontos, hogy a vezetés a cél érdekében sokoldalúan összehangolt intézkedéseket adjon ki. Hiába adunk ki például üzemszervezési intézkedést egyik oldalon, ha a termelő-munkahelyek energiaellátására nem történik ezzel egyidejűleg központi intézkedés. Előfordult, hogy a megkívánt 4—5 atmoszféra munkahelyi sűrített levegős légnyomás ténylegesen csak 3— 3,2 atm. volt. Amikor például Kossuth-bányán a nyomást ténylegesen 4 atm-ra emelték lékenység fokozatosan emelkedett az utóbbi években. 1968-ban pedig majdnem ugrásszerű volt á rnövekedés. Az egy főre eső évi termelés 1960- ban 180 tonna, ugyanez a jelzőszám 1967-ben 244, 1968 első három negyedévében már 250. Hasonló fejlődést mutatnak más termelékenységi részmutatóink is. A produktív teljesítményben az 1960. évi 2430 to/műszakkal szemben 1968. első három negyedévében már túlhaladtuk a 4400 to/műszak értéket. Frontfejtéseink ugyanezen idő alatt 2978 to/műszak- ról 5676 to/műszakra emelkedtek. Ellenőrzésképpen a használati értéket jobban kifejező értékmutatókat is megvizsgáltuk. A nettósított árbevétel egy munkásra eső öszege 55 ezer 540 Ft-ról 72 980 forintra emelkedett, természetesen a számításnál kiszűrtük az árváltozások hatását. A növekedés 140 százalék. Mivel a vizsgált időszak alatt vállalatunknál munkaidőrövidítést hajtottunk végre, az értékmutatót egy munkás műszakra is feldolgoztuk: 1960 206. Ft/mű 100% 1965 261 Ft/mű 126% 1966 264 Ft/mű 128% 1967 277 Ft/mű 134% 1968 330 Ft/mű 160% Akár naturális, akár értékei mutatókkal mérjük a termelékenység-változást, a növekedés vitán felül áll, sőt a növekedés üteme sem mondható rossznak. Mi eredményezte vállalatunknál a termelékenység előbb jellemzett alakulását? Közismert, hogy a bányászatban a produktív munkahelyeken a munkaintenzitás elég magas. Ez azzal magyarázható. hogy eddig elsősorban szervezési intézkedésekkel és munkaintenzitással növeltük a termelékenységet, ebből viszont az következik, hogy további munkaintenzitás növefel, minden további intézkedés nélkül 20 százalékos termelékenység növekedés következett be (nagyon intő példa!). Nem biztos, hogy helyes, ha energiaellátásért felelős dolgozóinkat csak az energiamegtakarításért premizáljuk. Párt-végrehajtóbizottságunk a műszaki fejlesztés területén kétirányú megállapítást tett. Helyesnek látta a fejtések komplex gépesítése érdekében programba vett intézkedéseket (fejtés, jövesztés, szállítás, biztosítás). Ezért például Sza- bolcs-bányán és Kossuth-bányán az intézkedések végrehajtásának elősegítését helyezték a pártbizottságok munkájának középpontjába. Az erre legalkalmasabb munkaerőt pártmegbizatásként e feladat ellátásával bízták meg. Második észrevételként a végrehajtó bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a jö- vesztési munkában jelenleg még nagy szerepet játszanak a kis gépek, ezért igen fontos feladat ezeknek korszerűsítése is. Javaslatunkat a vállalat- vezetés magáévá tette és több Böhler-típusú kézi fejtőkalapács behozatalára tett intézkedést. A vállalatvezetés programjában ezek mellett egy sor intézkedés található a vágatok korszerűsítésére, a szállítás fejlesztésére, a fejtésbiztosításra és az ezekkel összefüggő legfejlettebb technológia kialakítására. Korszerű üzemszervezés Nagyon jónak ítéljük, hogy a vállalat irányító szervezetében külön osztály foglalkozik a munka- és üzemszervezés problémáival. E részlegek tanulmányaikban bizonyították be, hogy a munkaidőcsökkentéssel kombinált munkarendváltozásból a fejtéseknél 14 százalékos, produktív teljesítésnél 14 százalékos, összüzemi teljesítésnél 11 százalékos to/mű teljesítménynövekedés következett be. Ezek érdekében a vállalati pártbizottság a pártszervezetek bevonásával á területek felelőseivel tapasztalatcseréket szervezett. S legyen szabad itt megjegyeznem, hogy a tapasztalacserék- nél nem a külföldi, a messzi látogatásokat értjük. Például 1968/69-ben Zobákról négy brigád vezetője és az üzem főmérnöke a munkát feltárásban, előkészítésben irányító szakemberek bevonásával tapasztalatcserén vett részt a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál, ami rendkívül hasznos volt A munkaerőgazdálkodás területén abból indulnánk ki, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben az élő munkaerő hatékonyságával központi helyen és sokoldalúan kell foglalkoznunk. Közgazdaságilag és gazdaságpolitikailag ez azért indokolt, mert az élő munkaerő új értéket állít elő. Ebből az indítékból vizsgálta a vb évről évre a munkaerőgazdálkodás helyzetét. Mi elsősorban az emberekkel való helyes foglalkozás szükségességét vetettük fel. Itt nemcsak arról van szó, hogy az érintkezési mód legyen emberi, hanem arról, hogy jigy foglalkozzanak az emberekkel, hogy a bennük levő produktivitásuk maximumát adják. Ezért tartottuk helyesnek, hogy Bétabánya vezetősége megkérdezte a dolgozóktól, ki hol szeretne dolgozni, fejtésben vagy vágatban. A lehetőség határán belül így készült a beosztás. Ez nem jelentette azt, hogy mindenki kénye kedve szerint válogathatott, de olyan légkör kialakítását érték el ezzel, hogy minden ember nagyobb kedvvel végzi a munkáját Magasabb szakképzettség Még egy oldalról lehet ezt a kérdést megvizsgáltatni, ami még ugyan vitatott, de később feltétlen alapvetővé válik. Ez a szakképzettség növelésének kérdése, bár egyesek részéről ez nem termelékenységet befolyásoló tényező. Véleményem szerint nem lehet adott területen lényegtelen, sőt adott munkahelyen mérni tudtuk, hogy a szakképzettség megszerzésével egyidejűleg 30 százalékos termelékenységemelést is kimutathattunk. Talán furcsának tűnik, de olyan példával is bizonyíthatnánk ezt, amely elsősorban biztonságtechnikai kérdés, de ide is tartozik. Zobák-bányán a gázkitörés veszély 1968-ban egykét telep művelésénél jelentkezett. Ezért szükségesnek láttuk a munkaerőállomány átképzését a gázkitöréses technológiára. Meggyőződésem, hogy az 1969 januárjában Zo- bákon a gázkitörés által kihozott 200 tonnás készletnél csak azért nem történt halálos baleset, mert az ott dolgozók éltek a technológiával, betartották, s 6 ember élete megmenekült. Tehát ha nem is közvetlenül a termelékenységet növeli, de feltétlen közvetett út. Ismételten szeretném felhívni árra a figyelmet, hogy amikor egy termelő üzem munkáját értékeljük, a nyereség helytelen értékelése ne terelje el figyelmünket a termelékenység növelésének igazi problémáiról, mert bármilyen mutatókat vizsgálunk, az emberi produktum a döntő. Csak így tudjuk a társadalom számára az egyre több és jobb minőségű termék előállítását biztosítani, arhi napjainkban valamennyi termelőüzem legfontosabb feladata. Dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák pártbizottsága ipari osztályának vezetője, Rapai Gyula, a Megvel Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-etn*. ke szombaton dele ti t támogatást tett a Baranya megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán. Megyénk vezetőit elkísérte Szentirányi József, a Megyei Páríbizo'fság osztályvezetője es Takac» Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A vendégelte: dr. B thenszky György, megbízott igazgató, Kóbor József megyei főorvos köszöntötte, dr, Pál i Kálmán osztályvezető főorvos pedig bemutatta az ötmillió forintos költséggel átalakított korszerű létesítményt. A^rárszakképzésünk fontos központja Kilépni a névtelenségből Nagyobb is, korszerűbb is, mint a szentlőrinci. Alapításuk éve is azonos 1928, s mind kettő 1945-ben lépett elő középiskolává. S mégis, míg Szentlőrinc az évek során országos nevet szerzett, addig a mohácsi Mezőgazdasági Technikumot a megyében is alig ismerik. Nőtt a képzés színvonala Mikor nyolc évvel ezelőtt leválasztották az iskoláról a közel kétezer holdas tangazdaságot, sokan végleg meghúzták felette á vészharangot. Az utóbbi időben azonban j erős pezsgés indult meg, mely először csak Mohács városába sugárzott ki, később az egész környékre. A Magyar •Nemzet január 19-i „a motorizált mohácsi diákokról” szóló híradása pedig arról tanúskodik, hogy a fővárosba is eljutott az iskola híre. Nemrég ugyanis saját KRESZ pályát építettek, ahol — és ez csaknem egyedül álló az országban — az iskola minden diákja szabályszerűen levizsgázik és jogosítványt kap motorkerékpár vezetésből. — Apró, de mégis sokat mondó figyelmesség az iskola részéről, mert az itt végzett fiataloknak — ezt bizonyítja a sok évi tapasztalat — ahogy kikerülnek a mezőgazdaságba, szinte azonnal motorra kell ülniük. Az utóbbi másfél évben az iskola nagyobb fejlődésen ment keresztül, mint az azt megelőző másfél évtizedben, s Mohács város egyik legrangosabb középiskolájává nőtTíztantermes iskola, tanműhely és laboratórium épül — Ősztől gépésztagozat indul Mohácson te ki magát. Ez idő alatt teremtették meg a korszerű oktatás feltételeit, s e feltételek javulásával szinte ugrásszerűen megnőtt a képzés színvonala is. Csak szemléltető eszközökre, labor felszerelésekre közel százezer forintot fordítottak Vásároltak két hangosfilm-vetítő készüléket, s szeptember óta 170 alkalommal vetítettek az órákon hangosfilmeket. Kieszközölték — az annakidején elvett tangazdaságot pótlandó —, hogy a mohácsi Uj Barázda Tsz, az iskola „tantermelőszövetkezete” legyen. Beszereztek egy Ikarusz autóbuszt s azon szállítják rendszeresen a gyerekeket a másik tan jellegű gazdaságukba, a 28 ezer holdas Bólyi Állami Gazdaságba, ahol a legkorszerűbb eljárásokat tanulhatják meg. ötezer kötetes könyvtárat rendeztek be, melyhez a diákok szép olvasótermet is kaptak. Korszerűsítették a 160 fős kollégiumot, a konyhát és éttermet Megkezdték a tangéppark fejlesztését és egy iskolai sporttelep kialakítását. Traktor a tanteremben A Városi Tanács is örömmel vette tudomásul, • hogy mióta az új igazgató, Molnár Attila megérkezett, egyre gyakrabban kell odafigyelni a korábban nem túl sok vizet kaAz Ipar utca és környéke Pécsett Fotó; Erb Jéna* varó intézményre. Mivel megnőtt az iskola vonzása, enyhülőben vannak a benépesítés! gondok, és megoldották a végzett tanulók elhelyezését is. Tavaly mezőgazdasági szakközépiskolává nyilvánították az iskolát, s új profilt is kapott, 1969 őszén már megindul a gépésztagozat, ahova máris igen sok fiatal jelentkezett a környékből. Tekintettel az új szakra as iskola 1970-ben egy új 10 tarf*f % termes tanépületet és egy modern tanműhelyet kap. Mind kettő legkorszerűbb lesz az országban, s Városi Tanács szívesen adott 3 hold házhelyet — szükség esetén 5 holdra növelik — az új objektumnak. A régi épületek — a város hat pontján van szétszórva jelenleg az iskola -— kollégiumok lesznek. Az iskola mellé kémia és biológia laboratórium épül, s ebben az oktatáson felül, a tsz-ek részére is végeznek majd takarmány- és talajvizsgálatokat Olyan gépészeti előadó termük lesz, ahová a traktorok és kombájnok be tudnak menni. Szellemi centrum Amit négy évtized alatt nem sikerült, azt most eléri ez az iskola, kilép a névtelenségből azzal, hogy önmaga korszerűsödik s korszerűt tud nyújtani. A hírnevet nem adják ingyen, art meg kell szerezni, s ez az iskola mindent megtesz azért, hogy dél-kelet Baranya és a szomszédos Bács megye mezőgazdaságának szel lemi centrumává váljék. A Mohácsi Tsz Szövetséggel is felvették a kapcsolatot, s ez évben első ízben rendezik meg közösen Mohácson a Duna és Karasica-menti mezőgazdasági napokat, melyeket rendszeressé kívánnak tenni. Az újtípusú mezőgazdasági szak- középiskolában megszerzett érettségi bizonyítvány mindazokra a munkakörökre képesíti az itt végzett fiatalokat* mint korábban a technikusi oklevél. Épp úgy tanulhatnak tovább az egyetemeken, vagy helyezkedhetnek el a mező- gazdasági termelésben, a különbség csak annyi, hogy két év gyakorlat után technikusi vizsgát kell tenniük. Az iskola minden végzett hallgatójával fenntartja a kapcsolatot, minden fiatalnak segít az elhelyezkedésben s sorsukat figyelemmel kíséri, támogatja őket munkájukban. Az utóbbi másfél évben ebből is presztízst csináltak és büszkék rá. És lehetnek is.