Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
JBto. fetmiéir ft pmvantmt name f I an ácsi küldöttség Somogyból A kezdeményezőkészség Baranya megye. tanácsának egyik jellemzője. A mezőgazdaságiban és az államigazgatásban számos olyan koncepciót valósítottak meg, melyek érdeklődést váltottak ki a környező megyékben, de az országos hatáskörű szervek is fölfigyeltek ötleteikre és praktikus módszereikre. Szerdán Somogy megye Tarácsának vb-titkára, dr. Kassai János járt a megyei tanácson. Vértes Tiborral, megyénk vb-titkárával programot állítottak össze. Ugyanis február utolsó hetében és március első napjaiban Somogy megyei tanácsi delegáció érkezik hozzánk kétszer kétnapos tapasztalatcserére. Sási János vb-elnökhelyettes vezette csoport a pécsi és a mohácsi járás termelőszövetkezeteivel, mezőgazdasági üzemeivel ismerkedik. — Dr. Kassai János vb-titkár és a vele együttérkező szakigazgatási dolgozók, a sásdi és siklósi járás közös községi tanácsainak munkáját tanulmányozza. A Somogy megyei államigazgatási dolgozók látogatását — egy későbbi időben —■ a zalai küldöttség követi. Magyar hetek Kuwaitban Tavasszal a kuwaiti Hűtőn Szállóban sorra kerülő magyar heteken hazánk gasztronómiai kolóniáját dr. Bolgár András, a Nádor kombinát igazgatója vezeti. Elismerése a magyar szakácsművészetnek, hogy idén Kuwaitban egy teljesen új szállodában rendezik az eseményt és a nemzetközi bemutatók sorát magyarok nyitják. A két hét folyamán a Hilton konyhája kizárólag magyar ételeket szolgál feL A szálló halijában egy, a magyar kulturális életet bemutató kiállítást rendeznek. Az étteremben a hangulatról cigányzenekar gondoskodik. Az esti programban operett, cigány- és népdalokkal magyar énekesnő szórakoztatja a vendégeket A műsorral kapcsolatban a kuwaiti aknak csak egyetlen kikötésük volt: a vendégénekesnő —- szőke legyen. f ’ yerekkoromban mindig ^ azt mondták, lámpagyújtásra legyek otthon. Ma azok a szülők, akiknek gyermekei az Uttörőház szakköri foglalkozásain vesznek részt még este hétkor sem idegeskednek, tudják, jó helyen vannak. Az úttörőház udvaráról nyílik a vasútmodellezők szakköri helyisége, melyet bárki barkácsoló műhelynek hinne. Az ajtó mellett satupad, rajta festékesdobozok, dróthuzalok, kapcsolók, középütt hatalmas asztalszerű készítményen furnérlemezből barkácsolt utak, melyek alagutakban futnak tovább. Az üresen hagyott részeket mindenütt sűrűn szőtt drótháló fedi. — Ez lesz a föld — mutatja egy kisfiú és szürkés mázat ken a hálóra, majd a szürke dombtetőre illeszti a kicsiny házakat és néhány miniatűr fenyőfát ragaszt eléjük. — Innen indulnak a vonatok — magyarázzák egyszerre többen is — aztán bele az alagútba, majd egy szép egyenes pályaszakasz következik és megint egy alagút, és végül itt lesz a nagyállomás, mellette pedig az üdülő épülete. — A nagyállomásról egy kis vicinális megy tovább a rakodóhoz a fáért. Tudja ez itt Bővül a társprofesszori rendszer a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Traumatológiai osztályt szerveznek az 1. Sebészeten Pályázatot hirdetnek egyetemi tanári és docensi állásokra A szokásoknak megfelelőer különféle közlönyökben jelen meg nemrég, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora pályázatot hirdetett a következő állásokra: egyetem tanári helyekre a Gyógyszertani Intézetben, az I. számi Sebészeti Klinikán és a II számú Sebészeti Klinikán Egyetemi docensi állásokra pedig a Kémiai Intézetbe, a Közegészségtani Intézetbe, aa I. számú Belklinikára, a Fül-, Orr- Gégeklinikára és a II számú Sebészeti Klinikára lehet pályázni. A Közegészségtani Intézetbe kinevezendő docens feladata — ez külön érdekesség — az egészségügyi szervezés elméleti és gyakorlati oktatása lesz. Ismert módon úgy történik majd az állások betöltése, hogy egy-egy bizottság vizsgálja meg a jelöltek tudományos stb. munkásságát, vizsgálatának eredményeiről jelentést tesz a karnak, a kar véleményezése és állásfoglalása után pedig a miniszter nevezi ki az új egyetemi tanárt Bár a kinevezések ilymódon még távolabb vannak, nem érdektelen megtudnunk: milyen fejlődések, változások következnek be az egyetem életében, amelyek szükségessé tették a pályázatok meghirdetését valamint hogy a társprofesszori rendszer újabb ki- terjesztéséről van-e szó. Ezért fordultunk a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikai rektorhelyetteséhez. Kariinger Gy. Tihamér egyetemi tanárhoz és oktatási rektorhelyetteséhez, Szabó Dezső egyetemi tanárhoz. Megtudtuk, hogy két egyetemi tanári állás betöltése azért válik szükségessé a közeljövőben, mert Méhes Gyula és Póka László professzorok nyugdíjazási kérelme már folyamatban van. Megtudtuk továbbá, hogy Kariinger professzor a II. számú Sebészeti Klinikáról az I. számú klinikára kerül át, ennélfogva új professzor jön majd a II. klinika élére és társprofesszor az I. klinikára. — A társprofesszori rendszert csak olyan ütemben kívánjuk kiterjeszteni — mondotta Szabó Dezső rektorhelyettes —, amilyen ütemet a gyakorlat felmerülő igényei indokolnak. Mindenekelőtt a szóbanforgó intézmény nagysága, a feladatok széttagoltsága, már-már áttekenthetetlen nagysága lehet ilyen indok. A társprofesszori rendszert mi kezdtük a gyermek- klinikán valamint a Biofizikai Intézetben. Azt lehet tehát mondani, hogy pécsi kezdeményezésről van szó, amelyet egyre nagyobb számban átvesznek a többi egyetemek is. Ez kiderül a más egyetemeken most hirdetett állások áttanulmányozásából is. A társprofesszori rendszer lényege, hogy a munka minél szerencsésebb megosztása történjék meg a színvonalasabb gyógyítás, oktatás és tudományos tevékenység érdekében, de az intézmény vezetése, irányítása, a végső döntés joga minden esetben a tanszékvezető egyetemi tanár feladata marad. A soronkövetkező intézmény ahol társprofesszor működik majd, tehát az I. számú Sebészeti Klinika lesz. — A klinika valóban meglévő méretei, kiterjedt feladatai mellett — mondja Kariinger Gy. Tihamér rektorhelyettes — egy traumatológiai osztály létesítésének terve is indokolja, hogy társprofesszor működjék a klinikán. Bár a traumatológiai osztály ilyen létesítése félmegoldásnak tűnik. Előzményként el kell mondanunk, hogy az önálló baleseti kórházak vagy klinikák létrehozása világszerte tendencia. Egyrészt azért, mert a traumatológia egyre élesebben különválik a sebészettől, önálló tudománynak számít, sajátos feladatai és módszerei révén. Másrészt az ideális kívánalom az, hogy a baleseti sebészeti osztály az ún. komplex funkcionális kezelést valósítsa meg, vagyis a bal* esetet szenvedett beteget az első pillanattól, az első orvosi beavatkozástól kezdve egészen a munkábaállitásig ugyanaz az egészségügyi gárda kezelje azonos módszerekkel, begyakorolt módon, korszerű koncepció alapján. így lehet leghatásosabban elejét venni az esetleges rokkantságnak, és legeredményesebben helyreállítani a munkaképességet. — A végső megoldás tehát mindenképpen egy önálló, legalább 120 ágyas intézmény lehet csak — mondja Kariinger professzor, — ahol valamennyi szükséges berendezés koncentrálódik, speciálisan képzett személyzet működik, és az egész intézmény a baleseti ellátás szellemében dolgozik. Jelenleg azonban csak ott tartunk, hogy az I. sebészet felét, 60 ágyat kívánnak erre a célra berendezni. Ez továbbra sem oldja meg a baleseti ellátás valódi gondjait. Annál kevésbé, mert így is megmarad az a rendszer, hogy az I. és II. sebészet, valamint az Orthopaedia Klinika és márciustól a belépő Honvéd Kórház felváltva tartanak ügy eletet és fogadják a bal- esetes betegeket. A jelenleg tervezettnél korszerűbb alkalmasabb megoldáson még érdemes gondolkodni — s bizonyára nem várat sokat magára a további fejlődés ezen a téren sem. n. FAz 50 éves jubileumi ünnepségek re és a tanácsköztársaság! művészeti szemlére készülnek a péc si Bóbita bábegyüttes tagjai. Balázs Béla 1919-ben bemutatott, A halász és a Hold ezüstje című, felnőtteknek szóló mesejátékát a zóta először viszik ismét színre. Már készülnek a bábjáték figur ái, Kós Lajos, az együttes vezetője éppen a Vízitündér fél igkész bábjával foglalkozik. A baráti szálak ereje Nevelés a közösségi életre Kezdődik a közös játékkal A feladatok és az önbizalom Két élénkszemű gyereket kérdeztem meg, mindkettő elsős, csak fél éve jár iskolába: — Szereted az osztályodat? Az első kicsit elmélázott a cipője orra felett, majd bevallotta: — Nem szeretem! Sokan vannak és néha félek tőlük! — Miért félsz? — Nem tudom. Csak félek. A másik, — újmecsekaljai srác és karácsony óta egy tarka indián fejdísz tulajdonosa — komolyan válaszolt: — Ühüm. Most már szeretem. Mert nem hajígálják szét a papírokat. Tetszik tudni, én vagyok a tisztaságfelelős, és segítek a tanító néninek, hogy ne legyen sok piszok a padlón. Az első fiú — a pedagógia kudarca. Az indián fejdísz tulajdonosa — a pedagógia sikere. Egyszerűen azért, mert egyikkel sikerült megkedvelteim a közösséget, a másikkal pedig nem sikerült. Közösségi nevelés — alapvető pedagógiai feladat Alapvető, de általában nem egyértelmű a pedagógus társadalom előtt, s nem világos a szülők szemében. Különösen nem akJáfékváros a fcrepaszfalon már nagyon magas és ... — mutat egyikük az asztal magasabban kiképzett részére. — Hárman vasutasok szeretnénk lenni — mondja az a szőke fiú, aki türelmesen próbálgatja, hogy megfelelő lemezkét vágott-e le a bakter- ház talpazatához. Egy váratlan kérdést kapok az eddig csendben álló fiúcskától: — Tetszik tudni, mi az in- tegra-dominó elven működő irányítás? Válaszomat be sem várva folytatja: — Én tudom; Hát, az lesz majd az új terepasztalunkon. — A régit szétszedtük, mert megvetemedett — mondja a szakkör vezetője,-Molnár Miklós, a MÁV építési előadója. — Áprilisra szeretnénk elkészíteni az új játékasztalt. Az úttörőház 15 éves évfordulójára rendezett kiállításon a mi szakkörünk ezzel szerepel. Az új asztalon egy kis automata játékvárost építünk állomásokkal, a kettős vágányú sínek hossza, 28 méter lesz, 20 váltót szerelünk fel, sorompókat és még hidakat is. A folyosók kihallak. A termekben is szokatlan a csend. Találomra benyitok egy szobába. A hosszú asztalt körülülő lányok, fiúk merően figyelik a lombikokban, kémcsövekben a víz mozgását. A terem minden oldalán polcok, szekrények, rajtuk vegyészeti kellékek; egy kis laboratórium a szakköri szoba. A vegyész szakkör vezetője Kaurek Róbert, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának mérnöke: i — Öt éve vezetem a szakköri foglalkozásokat két csoportban tíz-tíz fővel. Célunk, hogy olyan mutatósabb kémiai fogásokat, kísérleteket sajátítsanak el a gyerekek, amelyek mostoha körülmények között, minimális anyagi ráfordítással is elvégezhetők. A kiállításon az úttörők készítette anyagokat mutatjuk be az érdeklődőknek. A Pécsi Uttörőház 22 különböző szakkörébe 350 úttörő jár. A hét minden napjára, még vasárnap délelőttre is jut foglalkozás. — Minden szakkör munkaterve a szakmai témakörökhöz kapcsolódva foglalkozik az Úttörő Mozgalom aktuális kérdéseivel is — mondja Kóczián Erzsébet, az úttörőház vezetője. — Egy-egy évfordulóra szakköreink felkészülnek. — Képzőművész szakkörünk például március 2l-re rézdomborítású emlékfalat készít Itt az udvarban fogjuk felállítani. A fal készítésében minden „kis képzőművészünknek” szerepe van. Mindenegyes réz- domborművön más és más gyermek dolgozik. Az emlékfal az egész szakkör munkáját demonstrálja majd. — Hogyan készülnek az úttörőház megalakításának 15 éves évfordulójára? — A táncszakkör, több város úttörőházi táncszakköreinek közreműködésével bemutatót tart. Ez alkalomból hang versenyt is rendezünk. Az est érdekessége lesz, hogy az úttörőház fúvószenekarával, kamarakórusával együtt a hajdani zenei szakköri tagok — akik ma már aktív muzsikusok — is fellépnek. A modellezők is szorgalmasan készülnek a Szabó István modellező kupára. A 15. születésnapra mind a 22 szakkör kiállítást rendez foglalkozási helyiségeiben. (Mécs! kor, amikor a gyerek még csak hat, nyolc éves, még csak alsós. E korosztályra vetítve országszerte kevés tudományos munka támogatja a gyermekek közösségi nevelésére irányuló gyakorlati igényt. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadásában most készül egy kötet e kérdésről. A felső tagozat neveléséről négy iskola több tanára ír benne, az alsó tagozatéról az országban csak egy: dr. Sásdi Imréné, a Pécsi Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tanítónője. Azaz rövidesen alsó tagozatos tanárnője: nemrég fejezte be a Szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsész karán a pedagógia szakot, s az említett kötetben írott fejezete tulajdonképpen egyetemi szakdolgozata. A közösségi nevelés fontos kérdésének ismerőjeként kerestük fel tehát dr. Sásdi Imrének — Mit jelent az alsó tagozatban közösségi életre nevelni? — Ez is, mint minden nevelés, egy hosszabb folyamat, amely már kisgyermekkorban, óvodás korban kezdődik. Amikor a gyerek iskolába kerül, az csak egyik, bár nagyon fontos állomása a közösségi életre való nevelésnek. Az óvodában vagy a jó szülői házban még csak nevelnek. Az iskolában már oktatunk is. Az oktatás és nevelés együtt halad, összefonódik, mert például az első osztályban nemcsak a betűvetésre kell megtanítani a kisgyermeket, hanem megvalósítani azt a célt is, hogy jól érezze magát az iskolában. E nélkül nagyon nehéz tanítani. Beszélgetés közben kialakul bennem a kép a két megkérdezett gyerekről. Annak a második kerületi fiúnak a tanító nénije bizony elfeledkezhetett arról, hogy mindenekelőtt meg kell hódítani a gyerek szívét, feloldani benne a gátlásokat. Kosztolányi írta a Szegény kisgyermek panaszaiban. Az iskolában hatvanan vagyunk című versben: „...s e hatvan ember furcsa zavarában a sok között most én is egy vagyok.” — Igen. — mondja Sásdiné — ezen kell segíteni a közösségi életre való nevelés első lépéseként. Kialakítani a gyermekben azt az érzést, hoqy ő nem gyenge, hogy neki is megvan a maga ereje ebben a tömegben. Ezt. pedia kellő feladattal. ennek révén az önbizalom felkeltésével lehet elérni. Látná, hogy csillog a szemük. amikor megkérem őket: te ebben segíts a tanító néninek. te abban, te a. tisztaságért felelsz, te a virágokat öntözöd. Pedig előtte — néhány kivétellel — még oly szorongva te- kintgettek szét a tanteremben. — Bizonyára bonyolult neveléslélektani kérdésekről lehetne most órákig beszélgetni. Kérem, ezek közül csak a legfontosabbakat mondja el a szülők számára. — Az alapvető: a szülőnek állandóan együtt kell működnie a pedagógussal, őszintén elmondani mindent a gyerekről, rendszeresen tartani a kap csolatot az iskolával. De amire a szülők önmaguk is nagyon vigyázzanak: a közösségi életre a játék és a barátság nagyon jól nevel. A barátoktól ne tiltsák őket, legfeljebb válogassák meg azokat, mert az egykorú barátot nem pótolhatja sem a szülő, sem a magányos játék. A közös jái&íc ser- rán pedig fejlődik az igazságérzetük, figyelmük. Így tanulnak meg alkalmazkodni a közösséghez, áldozni közösen elérhető cél érdekében. — Kellő felügyelettel legyőzhetik önzésüket, beláthatják álláspontjuk helytelen voltát, a másik igazát, belenyugodnak az igazságos vereségbe, küzdenek a jogos közös érdekekért és betartják a játékszabályokat, ami átvitt értelemben később is nagyon fontos életkövetelmény. Földessy Dénes Szavalóverseny Szolnokon A KISZ Központi Bizottsága az országos társ- intézményekkel és szervekkel karöltve az 50. évforduló megünneplésére meghirdeti a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle országos szavalóversenyét. Ezen azok a vers- és prózamondók vehetnek részt, akik a szemle járási és városi bemutatóin aranyfokozatot érnek el. A bíráló bizottság javaslata alapján megyei bemutatókon, majd területi szavalóversenyen mérik össze tudásukat a versenyzők. A területi versenyek Kaposváron, Sopronban, . Tatabányán, Salgótarján- 4 ban, Miskolcon és Szegeden lesznek, valamint Budapesten. A kaposvári bemutatón szerepelnek Baranya legjobbjai, akik a tolnai és somogyi fiatalokkal vetélkednek. Az országos szavalóverseny időpontja május 16, 17, 18, a színhely Szolnok. A területi és országos döntők patronálója és rendezője a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége.
