Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

Ara: 1 forint Vftfcei Drölef&rja!, egyesüljetek I Dunántúlt napló XXVI. évfolyam, 27. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. február 2., vasárnap Ezerhatszázötven vagon életem a szigetvári járásból Több mint másfélszeres emelkedés egy év alatt A bőség földje lesz a Szigetvár környéki síkság — Járásunk 17 7 termel öszö- vetkezete csaknem 1653 vagon élelmet adott a népgazdaság­nak az elmúlt évben. Ebből a búza 1264 vagonnal részese­dik az 1967-es 635 vagonnal szemben. Ami a többi nyers- élelmiszerfajtát illeti, a kö­vetkezőképpen alakultak az 1968-as és 1967-es arányok: sertéshús 170:120 vagon, hízó­marha 160:100 vagon, barom­fihús összesen 58,5:53 vagon. Az arányokból —, melyből az utolsó szám mindig az 1967-es adatot jelenti — képet nyer­hetünk arról, mennyit haladt, fejlődött a szigetvári járás egy év alatt. Kozáry József, a Járási Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője mondotta a fenti szava­kat. A járás tsz-ei nem bíz­zák magukat a természet ke gyeire. Mindent elkövetnek, hogy minél többet csikarjanak1 ki tőle. Ebben az évben már több ezer holdon fogja érez­tetni a hatását, hogy belvíz- rendezés folyik Kétújfalun, Teklaíalun és másutt. Az egész járás talaját feltérké­pezték Illetve elkészítették a talaj tápanyagmérlegét, így pontosan tudják, hogy mennyi és milyen műtrágyát kell ada­golni az egyes területekre. Ebben az évben már a búza vetésterület 87 százalékán, a kukorica vetésterületnek pe­dig 40 százalékán termeszte­nek intenzív fajtákat Tovább bővítik az öntözött területek nagyságát, pedig az elmúlt év­ben sem volt rájuk panasz az öntözés elhanyagolása miatt. Mindent egybevetve: arra nincs lehetősége ugyan a já­rásnak, hogy az északi rész hegyeit „eltüntessék”, az ot­tani hátrányos lejtésviszonyo­kat megváltoztassák, de ah­hoz, hogy a déli síkság pangó vizeit lecsapolják, talaját meg­javítsák, s az egykori szegény vidéket 10—15 év alatt a bő­ség földjévé változtassál?;, ar­ra igen. Az állam sok-sok mil­lió forintot áldoz a vízren­dezésre, tehát arra, hogy így legyen. A szigetvári járás jellegze­tességei közé tartozik, hogy 1968-ban csak 714 szarvasmar­ha, 2 ezer sertés és 2400 juh férőhelyet tudott építeni a 17 tsz, tehát kevesebbet, mint a többi járás. Ennek az az oka, hogy a járás tsz-ei még nem elég erősek és versenyképe­sek a beruházásoknál. Ez a probléma egyébként majd kü­lön intézkedéseket igényel. Járási jellegzetesség az is, hogy itt foglalkoznak a leg­több pecsenyekacsával — csak­nem 100 ezer darabot adtak le az elmúlt évben —, ha így haladnak, sikeresen pályáz­hatnak a legtöbb libát nevelő járás címre is, hiszen 27 ezer libát adott át Mozsgó és So- mogyapáti az elmúlt évben. Talán mondani sem kellene, hogy nagyon jó irányt jelöl­tek ki, hiszen keresett a liba­máj a világpiacon, tehát kor­látlan lehetőségek állnak előt­tük. A járás 17 szövetkezete kö­zül kettő 1967-ben még mér­leghiánnyal zárt. Most — elő­reláthatólag — nem lesz mér­leghiányos szövetkezet. Az egy dolgozó tsz-tagra jutó évi jövedelem járási átlaga — a tsz-ek előzetes jelentései alap­ján — előreláthatólag eléri a 13,5 ezer forintot, tehát 1200 forinttal több lesz, mint ta­valy volt. E számok arról ta­núskodnak, hogy a tsz-tagság nem dolgozott hiába, a jó munkának megvan az ered­ménye. A tsz-ek ünnepi hangulat­ban készülnek a zárszámadás­ra. Kétúj falun például —, ahol a zárszámadást a tsz meg­alakulásának 10 éves jubileu­mával kötik egybe — 300 sze­mély részére terítenek a köz­gyűlés után. Nemzeti jövedelem Február 3 17. Téli ruházati vásár 30—40 százalékos kedvezménnyel — A ruházati kereskedelem az idén korábban, február 3— 17 között rendezi meg a ha­gyományos téli vásárt, amely­nek során csupán az állami kereskedelem mintegy 600 millió forint értékű ruházati cikket kínál 30—40 százalé­kos kedvezménnyel — jelen- tétte be szombaton a belke­reskedelmi minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Lau- íán Ferenc főosztályvezető. A kedvezményes vásárban a kereskedelmi vállalatok sa­ját kockázati alapjuk — a nagykereskedelmi vállalatok nyereségük — terhére vesz­nek részt, ki-ki saját elhatá­rozásától, helyzetétől, készle­teitől függően. A minisztériumhoz érkezett vállalati információk szerint a vásárba vont cikkek mennyi­sége mintegy 20 százalékkal haladja meg a tavalyit, s a luxus áruk kivételével min­denféle téli ruházati cikk, köztük különösen sok kon­fekció és cipő került a ked­vezményes árulistára. A vál­lalatok maguk állapítják meg, hogy mit, s milyen mértékű kedvezménnyel árusítanak a következő két hétben, ezért nemcsak országosan, hanem vállalati viszonylatban sem lesz egységes a kínálat, az ár. A tájékoztatás szerint igen bőséges a szövetek, a télika­bátok, á szövetruhák, a szok­nyák és a pantallók választé­ka, s hasonlóan sokféle csiz­mát, bunda- és hócipőt, spor­A1 agy lendületű rajt Ti/cn h él ezer tonna szén terven felül 1968-ban a nemzeti jövede­lem kb. 5 százalékkal megha­ladta az 1967. évi színvonalat. Hasonló mértékben emelke­dett a lakosság fogyasztása is. A felhalmozáson belül beru­házásokra kb. annyit fordítot­tak, mint az előző évben, a készletek növekedése valami­vel nagyobb volt, mint 1967- ben. Az ország nemzetközi fi­zetési mérlege, ezen belül a külkereskedelmi mérleg is kedvezőbben alakult a terve­zettnél és az 1967. évinél. A főbb termelő ágazatok közül az ipar 5 százalékkal, az építőipar kb. 6 százalék­kal, a mezőgazdaság l-r-2 százalékkal termelt többet 1968-ban, mint egy évvel ko­rábban. 1968-ban a foglalkoztatot­tak száma nagyobb arány­ban emelkedett, mint a ko­rábbi években. Előzetes ada­tok szerint a munkások és al­kalmazottak száma több, mint 3 százalékkal nőtt, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben dolgozók (tagok és al­kalmazottak) száma pedig 1968-ban — a korábbi évektől eltérően — nem csökkent. Az 1968. évi munkaerőgazdálko­dást általánosságban az jel­lemezte, hogy a munkát ke resők rendszerint el tudtál helyezkedni (egyes területe­ken a kereslet nagyobb volt mint a rendelkezésre áll< munkaerő), s az év folyamár a munkahely-változta tásol Uj gépek a Dohánygyárban A mecseki szénmedence bá­nyaüzemei sikeresen rajtoltak: a vállalat január havi elő­irányzatát — a geológiai ne­hézségek ellenére —, 104,9 százalékra sikerült teljesíteni. Fulmer József, a Mecseki Szénbányák főmérnökhelyette- se tegnap délután a diszpécse­rektől kapott jelentések alap­ján. gyors mérleget készített, melyből kiderült, hogy a túl­teljesítés több mint 17 ezer tonna szenet jelent. Az üze­nek versenyében Vasas áll Az Egri Dohánygyárból kapott gép a Pécsi Dohánygyárban az élen, mely 113,4 százalékra teljesítette előirányzatát. Má­sodik Pécsbánya (109,5), har­madik István-akna (106,7). A komlói terület listavezetője Kossuth-bánya — 106,6 szá­zalékos teljesítménnyel. A mi­nőség vonatkozásában minden várakozást felülmúló ered­mények születtek. A legjobb szenet Béta-bánya produkálta (a hamuszázalék átlaga, 33,9 százalék), de a többi üzem minőségi grafikonja is fel­felé ível. Hogy megszűnik-e a Fecs­ke-hiány, arra a dohányipar határozott ígéretet még nem adhat. Már csak azért sem — mert a jelentős műszaki fej­lesztés ellenére — a kapaci­tás nem növekszik olyan gyors tempóban, mint a fo­gyasztói igény. Mindenesetre némi javulás még is várha­tó. Emlékeztetőül: még a múlt év nyarán „A lakosság szolgá­latában” című rovatunkban a Magyar Dohányipar kereske­delmi igazgatója elmondotta, hogy rövidesen új filteres gé­peket kap az iparág. Nos, az Egri Dohánygyárba megérkez­tek az olasz gyártmányú gé­pek. Ez lehetővé tette, hogy az egriek a pécsi gyár részére átadjanak berendezéseket. De­cemberben szerelték be az egyik filteres gépet, a másik kettő februárban jön. A há­rom Skoda-géppel a pécsiek 45—50 százalékkal megemel­hetik a filteres cigaretták ter­melését. A vállalatok készletgazdál­kodása számottevően nem változott. Az anyagkészletek általában nem csökkentek, hanem kisebb-nagyobb mér­tékben növekedtek. A kész­termék-készletek emelkedése azt mutatja, hogy a termelés nem minden esetben az érté­kesítés lehetőségéből kiindul va fokozódott A lakosság pénzbevétele a főbb bevételi forrásokból a termelés növekedésénél és a tervezettnél nagyobb mér­tékben, több mint 8 százalék­kal emelkedett. Ez a növeke­dés a munkások és alkalma­zottak számának, kisebb mér­tékben átlagkeresetének emel­kedéséből, továbbá a mező- gazdasági termeléssel kapcso­latos paraszti bevételek (tsz- tagok munkaegységrészesedé­se, felvásárlása stb.) számotte­vő növekedéséből adódott. A megnövekedett lakossági vásárlóerő túlnyomó részét áruvásárlásra fordították. A kiskereskedelem 7 százalék­kal több árut értékesített 1968-ban, mint az előző év­ben (ezen belül az élelmiszer- és iparcikk-eladás kb. azonos mértékben emelkedett). Szol­gáltatásokra mintegy 9 száza­lékkal költött többet a lakos­ság, mint 1967-ben. A bevé­telek egy része — 4,4 mil­liárd forint — a takarékbe­tét állományt 29,2 milliárd fo­rintra növelte. A kiskereskedelmi árak színvonala az év egészét te­kintve lényegében megegye­zett a tavalyival, a szolgálta­tásoké mintegy 4 százalékkal magasabb volt az előző évi­nél. A fogyasztói árindex — amely a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a fűtés, vilá­gítás stb. árváltozásait együt­tesen tartalmazza — előzetes adatok szerint a munkás-al­kalmazotti népességnél az előző évi színvonalon maradt, a parasztságnál valamelyest (kb. 1 százalékkal) csökkent (A magasabb jövedelmű mun­kás-alkalmazotti kategóriák fogyasztói árindexe kissé emelkedett.) A társadalmi és gazdasági élet főbb területeinek fejlő­dését 1968-ban a következők jellemezték: Ipar 1968-ban a szocialista ipar 5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az állami ipar ter­melése 5,1 százalékkal, a szö­vetkezeti iparé 3,5 százalék­kal nőtt. A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően vidé­ken a növekedés nagyobb volt, mint Budapesten. Ax ipar főbb ágazatai közül első­sorban a vegyipar, a gépipar, és a kohászat fokozta terme­lését. 1968-ban a szocialista ipar­ban átlagosan 1 693 100 fő dől gozott, 60 500 fővel, 3,8 szá­zalékkal több, mint egy év­vel azelőtt. Tavalyhoz képest a munkások száma 38 200 fő­vel, 3,1 százalékkal, a többi állománycsoportba tartozóké 22 300 fővel, 5,9 százalékkal emelkedett A növekedésben a nem ipari vidékeken foglal­koztatás-politikai meggondolá­sok is közrejátszottak. Buda­pesten az ipari létszám 1967- hez képest nem változott, a vidéki iparban több, mint 6 százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra ju­tó ipari termelés a szocia­lista iparban — nem kielégítő mértékben — 1,1 százalékkal, az állami iparban 1,5 száza­lékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A ter­melés-növekedésnek csak td­(Folytatás a 2. oldalon) tos lábbelit hoznak forgalom­ba olcsóbban. Ugyanakkor ol­csóbban vásárolható többel között szintetikus női kuli gyapjú és bánion pulóver férfi-, női-, téli és gyermek- fehérnemű, sertésbőr kesztyű sál, sapka, kendő stb. Néhánj vállalat nem téli cikkeket — például férfiinget, bőrdíszmű­árut stb. — is ajánl kedvez­ménnyel a következő két hét­ben. A szövetkezeti kereskede­lem, csatlakozva az állami­hoz, ugyanebben az időbér tartja országosan a téli vá­sárt. A szövetkezeti kereske­delemben mintegy 500 millic forint értékű téli holmi kerül forgalomba, a helyi igények­hez és készletekhez igazodva húsz—ötven százalékkal ol­csóbban. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről 1968-ban a magyar népgazdaság az irányítás új rend­szerére tért át. Az 1968. évi gazdálkodás biztosította a termelés fejlődésének folyama iosságát. Az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetése sem a termelés, sem a for­galom területén nem idézett elő számottevő nehézsége­ket. A reform első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlődés a legtöbb vonatkozásban jobban megfelel a tervezettnek, mint korábban. száma csak kismértékben ha­ladta meg az előző évekét. Az. egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 1968-ban a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. Az egy munkaórára jutó ter­melés az iparban kb. 5 száza­lékkal nőtt. A vállalatok gazdálkodását 1968-ban nem központi terv- utasítások, hanem a népgaz­dasági tervről kapott közpon­ti információk, az ún. köz- gazdasági szabályozók, vala­mint a piaci viszonyok figye­lembe vételével maguk a gazdálkodó egységek határoz­ták meg. A kereslet aktívabb hatást gyakorolt a termelés­re. Az ipar számos új termék gyártását és forgalombahoza- talát kezdte meg, illetve ké­szítette elő. Elsősorban azok az ágazatok növelték termelé­süket — gépgyártás, híradás- technikai ipar, fémtömegcikk ipar, műtrágyagyártás, mű­anyagipar, stb. — melyeknek termékei iránt a . hazai, vagy | külföldi piacokon növekedett. a kereslet. Azok az ágazatok, amelyeknek elhelyezési nehéz- j sógei voltak, vagy egyáltaláa i nem, vagy csak kismértékbe! fokozták a termelést (pl. vil­lamosgépipar, textilipar, tex­tilruházati ipar stb.). Emel­lett egyes esetekben ^előfor­dult — indokolatlanul — meg­rendelés nélküli termelés is 1968-ban a legtöbb vállalal jövedelmező volt. A vállalati nyereség a gazdálkodás ered­ményei mellett az év elején kialakított árak és az állami támogatás következtében, — előzetes adatok szerint — je­lentősen meghaladta a ter­vezettet. A szocialista ipar tér melói árszínvonala az árre­form során végrehajtott év eleji 8 százalékos emelkedés után az év folyamán gyakor­latilag nem változott A* emelkedés év közben nem érte el a félszázalékot sem. Az év folyamán a beruhá­zási javak iránt fokozódott a kereslet. A vállalatok beruhá­zási kezdeményezése aktív volt. Ennek maradéktalan ki­elégítését akadályozta a* elégtelen építőipari és építő­anyagipari kapacitás, vala­mint , az előző évinél alacso­nyabb gépimport. Az 1968. évi beruházások volumene kix elérte a kiemelkedően magas 1967. évi színvonalat (1967 ben a beruházások 196G-ho? képest 22 százalékkal nőttek.) 1968-ban az építési beruhá­zások aránya valamivel na­gyobb, a gép-beruházásoké pe­dig kisebb volt, mint az előző évben. A lakosság pénzbevétele

Next

/
Thumbnails
Contents