Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
Ara: 1 forint Vftfcei Drölef&rja!, egyesüljetek I Dunántúlt napló XXVI. évfolyam, 27. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. február 2., vasárnap Ezerhatszázötven vagon életem a szigetvári járásból Több mint másfélszeres emelkedés egy év alatt A bőség földje lesz a Szigetvár környéki síkság — Járásunk 17 7 termel öszö- vetkezete csaknem 1653 vagon élelmet adott a népgazdaságnak az elmúlt évben. Ebből a búza 1264 vagonnal részesedik az 1967-es 635 vagonnal szemben. Ami a többi nyers- élelmiszerfajtát illeti, a következőképpen alakultak az 1968-as és 1967-es arányok: sertéshús 170:120 vagon, hízómarha 160:100 vagon, baromfihús összesen 58,5:53 vagon. Az arányokból —, melyből az utolsó szám mindig az 1967-es adatot jelenti — képet nyerhetünk arról, mennyit haladt, fejlődött a szigetvári járás egy év alatt. Kozáry József, a Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondotta a fenti szavakat. A járás tsz-ei nem bízzák magukat a természet ke gyeire. Mindent elkövetnek, hogy minél többet csikarjanak1 ki tőle. Ebben az évben már több ezer holdon fogja éreztetni a hatását, hogy belvíz- rendezés folyik Kétújfalun, Teklaíalun és másutt. Az egész járás talaját feltérképezték Illetve elkészítették a talaj tápanyagmérlegét, így pontosan tudják, hogy mennyi és milyen műtrágyát kell adagolni az egyes területekre. Ebben az évben már a búza vetésterület 87 százalékán, a kukorica vetésterületnek pedig 40 százalékán termesztenek intenzív fajtákat Tovább bővítik az öntözött területek nagyságát, pedig az elmúlt évben sem volt rájuk panasz az öntözés elhanyagolása miatt. Mindent egybevetve: arra nincs lehetősége ugyan a járásnak, hogy az északi rész hegyeit „eltüntessék”, az ottani hátrányos lejtésviszonyokat megváltoztassák, de ahhoz, hogy a déli síkság pangó vizeit lecsapolják, talaját megjavítsák, s az egykori szegény vidéket 10—15 év alatt a bőség földjévé változtassál?;, arra igen. Az állam sok-sok millió forintot áldoz a vízrendezésre, tehát arra, hogy így legyen. A szigetvári járás jellegzetességei közé tartozik, hogy 1968-ban csak 714 szarvasmarha, 2 ezer sertés és 2400 juh férőhelyet tudott építeni a 17 tsz, tehát kevesebbet, mint a többi járás. Ennek az az oka, hogy a járás tsz-ei még nem elég erősek és versenyképesek a beruházásoknál. Ez a probléma egyébként majd külön intézkedéseket igényel. Járási jellegzetesség az is, hogy itt foglalkoznak a legtöbb pecsenyekacsával — csaknem 100 ezer darabot adtak le az elmúlt évben —, ha így haladnak, sikeresen pályázhatnak a legtöbb libát nevelő járás címre is, hiszen 27 ezer libát adott át Mozsgó és So- mogyapáti az elmúlt évben. Talán mondani sem kellene, hogy nagyon jó irányt jelöltek ki, hiszen keresett a libamáj a világpiacon, tehát korlátlan lehetőségek állnak előttük. A járás 17 szövetkezete közül kettő 1967-ben még mérleghiánnyal zárt. Most — előreláthatólag — nem lesz mérleghiányos szövetkezet. Az egy dolgozó tsz-tagra jutó évi jövedelem járási átlaga — a tsz-ek előzetes jelentései alapján — előreláthatólag eléri a 13,5 ezer forintot, tehát 1200 forinttal több lesz, mint tavaly volt. E számok arról tanúskodnak, hogy a tsz-tagság nem dolgozott hiába, a jó munkának megvan az eredménye. A tsz-ek ünnepi hangulatban készülnek a zárszámadásra. Kétúj falun például —, ahol a zárszámadást a tsz megalakulásának 10 éves jubileumával kötik egybe — 300 személy részére terítenek a közgyűlés után. Nemzeti jövedelem Február 3 17. Téli ruházati vásár 30—40 százalékos kedvezménnyel — A ruházati kereskedelem az idén korábban, február 3— 17 között rendezi meg a hagyományos téli vásárt, amelynek során csupán az állami kereskedelem mintegy 600 millió forint értékű ruházati cikket kínál 30—40 százalékos kedvezménnyel — jelen- tétte be szombaton a belkereskedelmi minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Lau- íán Ferenc főosztályvezető. A kedvezményes vásárban a kereskedelmi vállalatok saját kockázati alapjuk — a nagykereskedelmi vállalatok nyereségük — terhére vesznek részt, ki-ki saját elhatározásától, helyzetétől, készleteitől függően. A minisztériumhoz érkezett vállalati információk szerint a vásárba vont cikkek mennyisége mintegy 20 százalékkal haladja meg a tavalyit, s a luxus áruk kivételével mindenféle téli ruházati cikk, köztük különösen sok konfekció és cipő került a kedvezményes árulistára. A vállalatok maguk állapítják meg, hogy mit, s milyen mértékű kedvezménnyel árusítanak a következő két hétben, ezért nemcsak országosan, hanem vállalati viszonylatban sem lesz egységes a kínálat, az ár. A tájékoztatás szerint igen bőséges a szövetek, a télikabátok, á szövetruhák, a szoknyák és a pantallók választéka, s hasonlóan sokféle csizmát, bunda- és hócipőt, sporA1 agy lendületű rajt Ti/cn h él ezer tonna szén terven felül 1968-ban a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal meghaladta az 1967. évi színvonalat. Hasonló mértékben emelkedett a lakosság fogyasztása is. A felhalmozáson belül beruházásokra kb. annyit fordítottak, mint az előző évben, a készletek növekedése valamivel nagyobb volt, mint 1967- ben. Az ország nemzetközi fizetési mérlege, ezen belül a külkereskedelmi mérleg is kedvezőbben alakult a tervezettnél és az 1967. évinél. A főbb termelő ágazatok közül az ipar 5 százalékkal, az építőipar kb. 6 százalékkal, a mezőgazdaság l-r-2 százalékkal termelt többet 1968-ban, mint egy évvel korábban. 1968-ban a foglalkoztatottak száma nagyobb arányban emelkedett, mint a korábbi években. Előzetes adatok szerint a munkások és alkalmazottak száma több, mint 3 százalékkal nőtt, a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók (tagok és alkalmazottak) száma pedig 1968-ban — a korábbi évektől eltérően — nem csökkent. Az 1968. évi munkaerőgazdálkodást általánosságban az jellemezte, hogy a munkát ke resők rendszerint el tudtál helyezkedni (egyes területeken a kereslet nagyobb volt mint a rendelkezésre áll< munkaerő), s az év folyamár a munkahely-változta tásol Uj gépek a Dohánygyárban A mecseki szénmedence bányaüzemei sikeresen rajtoltak: a vállalat január havi előirányzatát — a geológiai nehézségek ellenére —, 104,9 százalékra sikerült teljesíteni. Fulmer József, a Mecseki Szénbányák főmérnökhelyette- se tegnap délután a diszpécserektől kapott jelentések alapján. gyors mérleget készített, melyből kiderült, hogy a túlteljesítés több mint 17 ezer tonna szenet jelent. Az üzenek versenyében Vasas áll Az Egri Dohánygyárból kapott gép a Pécsi Dohánygyárban az élen, mely 113,4 százalékra teljesítette előirányzatát. Második Pécsbánya (109,5), harmadik István-akna (106,7). A komlói terület listavezetője Kossuth-bánya — 106,6 százalékos teljesítménnyel. A minőség vonatkozásában minden várakozást felülmúló eredmények születtek. A legjobb szenet Béta-bánya produkálta (a hamuszázalék átlaga, 33,9 százalék), de a többi üzem minőségi grafikonja is felfelé ível. Hogy megszűnik-e a Fecske-hiány, arra a dohányipar határozott ígéretet még nem adhat. Már csak azért sem — mert a jelentős műszaki fejlesztés ellenére — a kapacitás nem növekszik olyan gyors tempóban, mint a fogyasztói igény. Mindenesetre némi javulás még is várható. Emlékeztetőül: még a múlt év nyarán „A lakosság szolgálatában” című rovatunkban a Magyar Dohányipar kereskedelmi igazgatója elmondotta, hogy rövidesen új filteres gépeket kap az iparág. Nos, az Egri Dohánygyárba megérkeztek az olasz gyártmányú gépek. Ez lehetővé tette, hogy az egriek a pécsi gyár részére átadjanak berendezéseket. Decemberben szerelték be az egyik filteres gépet, a másik kettő februárban jön. A három Skoda-géppel a pécsiek 45—50 százalékkal megemelhetik a filteres cigaretták termelését. A vállalatok készletgazdálkodása számottevően nem változott. Az anyagkészletek általában nem csökkentek, hanem kisebb-nagyobb mértékben növekedtek. A késztermék-készletek emelkedése azt mutatja, hogy a termelés nem minden esetben az értékesítés lehetőségéből kiindul va fokozódott A lakosság pénzbevétele a főbb bevételi forrásokból a termelés növekedésénél és a tervezettnél nagyobb mértékben, több mint 8 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés a munkások és alkalmazottak számának, kisebb mértékben átlagkeresetének emelkedéséből, továbbá a mező- gazdasági termeléssel kapcsolatos paraszti bevételek (tsz- tagok munkaegységrészesedése, felvásárlása stb.) számottevő növekedéséből adódott. A megnövekedett lakossági vásárlóerő túlnyomó részét áruvásárlásra fordították. A kiskereskedelem 7 százalékkal több árut értékesített 1968-ban, mint az előző évben (ezen belül az élelmiszer- és iparcikk-eladás kb. azonos mértékben emelkedett). Szolgáltatásokra mintegy 9 százalékkal költött többet a lakosság, mint 1967-ben. A bevételek egy része — 4,4 milliárd forint — a takarékbetét állományt 29,2 milliárd forintra növelte. A kiskereskedelmi árak színvonala az év egészét tekintve lényegében megegyezett a tavalyival, a szolgáltatásoké mintegy 4 százalékkal magasabb volt az előző évinél. A fogyasztói árindex — amely a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a fűtés, világítás stb. árváltozásait együttesen tartalmazza — előzetes adatok szerint a munkás-alkalmazotti népességnél az előző évi színvonalon maradt, a parasztságnál valamelyest (kb. 1 százalékkal) csökkent (A magasabb jövedelmű munkás-alkalmazotti kategóriák fogyasztói árindexe kissé emelkedett.) A társadalmi és gazdasági élet főbb területeinek fejlődését 1968-ban a következők jellemezték: Ipar 1968-ban a szocialista ipar 5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az állami ipar termelése 5,1 százalékkal, a szövetkezeti iparé 3,5 százalékkal nőtt. A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően vidéken a növekedés nagyobb volt, mint Budapesten. Ax ipar főbb ágazatai közül elsősorban a vegyipar, a gépipar, és a kohászat fokozta termelését. 1968-ban a szocialista iparban átlagosan 1 693 100 fő dől gozott, 60 500 fővel, 3,8 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. Tavalyhoz képest a munkások száma 38 200 fővel, 3,1 százalékkal, a többi állománycsoportba tartozóké 22 300 fővel, 5,9 százalékkal emelkedett A növekedésben a nem ipari vidékeken foglalkoztatás-politikai meggondolások is közrejátszottak. Budapesten az ipari létszám 1967- hez képest nem változott, a vidéki iparban több, mint 6 százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés a szocialista iparban — nem kielégítő mértékben — 1,1 százalékkal, az állami iparban 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A termelés-növekedésnek csak td(Folytatás a 2. oldalon) tos lábbelit hoznak forgalomba olcsóbban. Ugyanakkor olcsóbban vásárolható többel között szintetikus női kuli gyapjú és bánion pulóver férfi-, női-, téli és gyermek- fehérnemű, sertésbőr kesztyű sál, sapka, kendő stb. Néhánj vállalat nem téli cikkeket — például férfiinget, bőrdíszműárut stb. — is ajánl kedvezménnyel a következő két hétben. A szövetkezeti kereskedelem, csatlakozva az államihoz, ugyanebben az időbér tartja országosan a téli vásárt. A szövetkezeti kereskedelemben mintegy 500 millic forint értékű téli holmi kerül forgalomba, a helyi igényekhez és készletekhez igazodva húsz—ötven százalékkal olcsóbban. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről 1968-ban a magyar népgazdaság az irányítás új rendszerére tért át. Az 1968. évi gazdálkodás biztosította a termelés fejlődésének folyama iosságát. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése sem a termelés, sem a forgalom területén nem idézett elő számottevő nehézségeket. A reform első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlődés a legtöbb vonatkozásban jobban megfelel a tervezettnek, mint korábban. száma csak kismértékben haladta meg az előző évekét. Az. egy foglalkoztatottra jutó termelés 1968-ban a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. Az egy munkaórára jutó termelés az iparban kb. 5 százalékkal nőtt. A vállalatok gazdálkodását 1968-ban nem központi terv- utasítások, hanem a népgazdasági tervről kapott központi információk, az ún. köz- gazdasági szabályozók, valamint a piaci viszonyok figyelembe vételével maguk a gazdálkodó egységek határozták meg. A kereslet aktívabb hatást gyakorolt a termelésre. Az ipar számos új termék gyártását és forgalombahoza- talát kezdte meg, illetve készítette elő. Elsősorban azok az ágazatok növelték termelésüket — gépgyártás, híradás- technikai ipar, fémtömegcikk ipar, műtrágyagyártás, műanyagipar, stb. — melyeknek termékei iránt a . hazai, vagy | külföldi piacokon növekedett. a kereslet. Azok az ágazatok, amelyeknek elhelyezési nehéz- j sógei voltak, vagy egyáltaláa i nem, vagy csak kismértékbe! fokozták a termelést (pl. villamosgépipar, textilipar, textilruházati ipar stb.). Emellett egyes esetekben ^előfordult — indokolatlanul — megrendelés nélküli termelés is 1968-ban a legtöbb vállalal jövedelmező volt. A vállalati nyereség a gazdálkodás eredményei mellett az év elején kialakított árak és az állami támogatás következtében, — előzetes adatok szerint — jelentősen meghaladta a tervezettet. A szocialista ipar tér melói árszínvonala az árreform során végrehajtott év eleji 8 százalékos emelkedés után az év folyamán gyakorlatilag nem változott A* emelkedés év közben nem érte el a félszázalékot sem. Az év folyamán a beruházási javak iránt fokozódott a kereslet. A vállalatok beruházási kezdeményezése aktív volt. Ennek maradéktalan kielégítését akadályozta a* elégtelen építőipari és építőanyagipari kapacitás, valamint , az előző évinél alacsonyabb gépimport. Az 1968. évi beruházások volumene kix elérte a kiemelkedően magas 1967. évi színvonalat (1967 ben a beruházások 196G-ho? képest 22 százalékkal nőttek.) 1968-ban az építési beruházások aránya valamivel nagyobb, a gép-beruházásoké pedig kisebb volt, mint az előző évben. A lakosság pénzbevétele
