Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
4 ounantatt napto 1969. Január 12. Ivóvizet találtak tizenhatezer embernek Javítható a minőség is—Kútfúrási mozgalom a vállalatok között hidalt a vita a tisztított szennyvíz felhasználásáról ovi flr Valószínű sok olvasónk emlékszik még arra a vitára, mely a múlt év nyarán fo’yt lapunkban Miért szomjas váró* Pécs? címmel. Dr. Szabó Lajos, a városi KÖJÁL közegészségügyi felügyelője írt vitaindító cikket, melyet: 14 hozzászólás követett. Vízügyi, tanácsi és üzemi szak- ] emberek, vezetők fej tét lék , ki véleményüket a nyilvánosság előtt. A vita végén ankétet tartottunk a Dunántúli Napló szerkesztőségében, amelyen valamennyi hozzászóló, a városi vízügyek úgyszólván minden felelőse részt vett. A főváros is felfigyelt A* ankét csak a vita nyilvános szakaszát zárta be, mert a szakemberek tovább folytatták egymás között a véleménycserét, először a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja soronkövetkező ülésén. A vitába bekapcsolódtak a különböző fővárosi vízügyi szervek, intézmények is, melyek megszerezték a Dunántúli Naplóban közölt hozzászólásokat December első felében összeültek a pécsiek és budapestiek, módosították • korábbi, írásban lefektetett elképzeléseket s egy olyan új programot dolgoztak ki, amely az ország más városaiban 1® figyelmet keltett. Általános a vélemény, hogy még sohasem volt Ilyen alapos, részletgazdag és mégis koncepcióról tanúskodó, mondhatnánk mintaszerűen következetes terve Pécsnek. Még csak kísérletet sem tehetünk jarra, hogy a terv j főbb pontjait ismertessük,! csupán néhány kiragadott I részlettel adhatunk róla né- 1 mi képet Nagyon érdekes) például az a döntés, mely a mohács—pécsi dunai távvezeték ügyében született meg. A szakembereket nagyon nyugtalanította az a tény, hogy a Pécsi Hőerőmű és részben j Pécs Ivóvízellátása is egy olyan „madzagtól” függ, melynek várható élettartamáról [ nem tudunk semmit Felismerték, hogy meddő minden olyan vita, mely e vezeték állapotáról folyik, sokkal oko- j sabb, ha a vezeték egyes ré- j szein próbakimetszést végez- ; nek, s a kimetszett részeket alapos korrózió és egyéb vizsgálatnak vetik alá. Szeptember 20-ra el Is végzik ezt a vizsgálatot Jő hír a szomszédnak Ugyanilyen radikális döntéssel vetettek véget annak a problémának is, mely a város vízvezetékhálózatáról folyt. Itt is felismerték, hogy felesleges újólag leszögezni, hogy a csövek átmérője helyenként szűk, következésképp a város néhány lakónegyede még akkor is szomjazik, ha vízbőség van. Sokkal okosabb, ha az egész városra kiterjedő alapos vizsgálatokat és számításokat végeznek, hogy hol, milyen átmérőjű vezetékre, nyomásviszonyokra stb.-kre volna szükség. Az erről szóló tanulmányterv elkészítésébe bevonják a Műszaki Egyetemet is. Jellemző a program alaposságára, hogy bár a szakemberek többsége nem fűz a Tety- tyéhez nagy reményeket, a többség pedig egyenesen kételkedik abban, hogy hatalmas kavema-rendszer van a hegy gyomrában, mely a víz visszaduzzasztására, az ingadozó vízjárás kiegyenlítésére nyújtana lehetőséget; még ezt a többség által valószínűtlennek ítélt feltevést sem tették félre, hanem 600 méteres fúrást és egyéb vizsgálatokat végeznek a hegyen. Ha már itt tartunk, vessünk néhány pillantást Komlóra is. A vízkészletgazdálkodási központ tanulmánytervet készít a város vízellátásáról. A terv ez év nyarán meglesz. A terv készítésével egyidőben tárót építenek Kőlyuknál, mert a szakemberek megállapították, hogy ott valóban lehetőség nyílik a visszaduz- zasztásra, az ingadozó vízjárás kiegyenlítésére. 1969 nya- ára 2500 embernek elegendő plusz vízmennyiséget teremtenek elő csupán a vissza- duzzasztással. Űjabb kutakat fúrnak a ligeti, mánfa—buda- fai részeken, megvizsgálják, hogyan lehetne gazdaságosan bekapcsolni a városi hálózatba a már feltárt oroszlói kutak vizét. Ezenkívül határozott lépéseket tettek ez irányban, hogy a zobáki részt a Magyaregregyi patak vizével lehessen ellátni. Ha a terv megvalósul, a zobáki rész 300—400 köbméter ivóvizet tud majd átadni a városnak. Nem szomjazik Pécs Ami Pécset illeti, talán nem lesz felesleges utalni arra a tényre, hogy miközben esetleges vízkorlátozásról beszélnek Pesten, nálunk még nem esett ilyesmiről szó, s egyáltalán: a múlt év kora nyara óta nem is volt említésre méltó vízhiány. Nehéz lenne kibogozni, hogy mi mindennek köszönhető ez: az új gazdasági mechanizmus légkörének, mely nagyobb cselekvési szabadságot teremtett^ a víz^llá- tásért felelős ^szakemberek-} nek, az új, dinamikus erőkkel gyarapodó vezetésnek. Ténykérdés, hogy Így van, és nagyon örülhetünk neki, hiszen sokat szomjazott már Pécs. Ha minden jól megy, a közeljövőben sem kell tartanunk vízhiánytól, hiszen nemcsak vitatkoztak a szakemberek, hanem cselekedtek is. A múlt évben három kutat fúrtak a Tortyogón, s hetet az ún. P- j területen, nem beszélve a folyamatban lévő és további reményt keltő fúrásokról. Ezenkívül új vízszűrő berendezéssel kísérleteznek az üszögi víztisztítónál, mely a jelek szerint beválik, s ami nemcsak jobb minőseget eredményez, hanem több ivóvizet is ad. Mindent egybevetve, reális lehetőség nyílt arra, hogy a nyárig 5—6 ezer köbméter új vizet kapcsoljunk a városi hálózatba. Csupán a DED ASZ segítségére meg pénzre van szükség, hogy a távoli kutak vize ideérjen a városba. Az 5—6 ezer köbméterrel mintegy 16 ezer ember ivóvíz-szükségletét lehet kielégíteni. Háromszáz liter nap fejenkénti, tehát a valóságosnál nagyobb személyes fogyasztással számoltunk, számításba véve, hogy nemcsak a lakosság ivóvízigénye növekszik, hanem az iparé is. Eltekintettünk attól, hogy a számok még növekedhetnek is, hiszen — hála a felemelt ipari vízdíjaknak! — valóságos kútfúrási mozgalom bontakozik ki a pécsi válla’atok között. Kutat fúrt, vizet talált, illetve helyi vízkészletet hasznosít a Sütőipari Vállalat, 12-es AKÖV, Pécsi Porcelángyár. s hasonlóra készül a Pécsi Tejipari Vállalat is. Nyilván, hogy ezek is éreztetni fogják hatásukat a város vízgazdálkodásában. Még a vízminőséget tekintve is optimisták lehetünk kicsit* hiszen ha a jelenlegi üszögi kísérlet beválik — márpedig úgy néz ki, hogy beválik —, akkor újabb aktív szénszűrő-borendezéseket építenek be, ezenkívül szó van az ún. ózonizáló berendezések beszerzéséről is. Hiba volna máról holnapra csodákat várni, de hogy a víz már a nyáron jobb lesz kicsit, abban — a je’enlegiekből ítélve — bízhatunk. Hozsannázás nélkül Nem lehet eleget hangoztatni, hogy csak szerény optimizmusra van okunk, hiszen miközben a kétségbevonhatatlan eredményekről szólunk, nem fe'edkezhetünk el a következő tényekről: © amikor Pécs ivóvízellátásáról tárgyalunk, mindig csak 115 ezer emberről van szó, tehát j kénytelenek vagyunk eltekinteni 30 ezer külterületen élő emberről. © Ezt azért kell megtennünk, mert a 115 ezer személy biztonságos ellátása, növekvő igényeinek kielégítése is éppen csak biztosított, tehát évről évre alig tudjuk utolérni magunkat. © Már a múlt év nyarán folyó vita során is sok szó esett arról, hogy napi 23 ezer köbméter tisztított szennyvíz képződik a városban, s ennek egy kis részét a Pécsi Hőerőmű, illetve Pécsi Bőrgyár időnként felhasználja ugyan, a többség azonban elfolyik a Drávába. Sajnos, a tisztított szennyvíz zöme ma is elfolyik, s amíg így lesz, nem mondhatjuk, hogy átütő sikereket értünk el a vízprobléma megoldásában. Vigasztaló és reményt keltő viszont, hogy a frontáttörés napja talán nincs is messze, sőt: részben már megtörtént. A Pécsi Bőrgyár ugyanis a múlt év nyarán, a Hőerőmű pedig az év második felében meggyőződött arról — s ezt megfelelő vizsgálati adatokkal tudja alátámasztani —, hogy a tisztított szennyvíz nemcsak salakmosásra, hanem egyéb ipari célokra, közöttük hűtővízként is felhasználható! Nehéz túlértékelni ennek a jelentőségét, hiszen most már nem elvekről folyik a vita, mint a múlt év tavaszán, hanem arról, hogy a Pécsi Hűerőmű honnan vegye a tisztított szennyvíz felhasználáshoz — illetve az ahhoz szükséges berendezések kiépítéséhez szükséges — 7—9 millió forintot. Bármilyen soknak tűnik is az a 7—9 millió, ez már mégiscsak a dolgok könnyebbik része, hiszen ha arra gondolunk, hogy mennyi ipari vizet nyerhetünk a 7—9 millió árán, akkor nincs helye a vitának. Elő kell teremteni, oda kell adni a Hőerőműnek, mert ilyen sok vizet ennyiért sehonnan sem kaphat a város! Magyar László CJ b nzlnkút Özemet Mohácsnál, a pécsi országút bár! elágazásánál, de üzemben maradt a Mohács belterületén lévé régi kút I*. A külső kútnál csak normál és szuperbenzin míg a régi tankolO- állomásná! minden üzemanyagféleség kapható Rendkívüli szünet két iskolában Gyors kályhaépítés Kertvárosban Rossz a fűtők bérezése — Téli szünet a húsvéti vagy a nyári szünet terhére? Hideg van ez utcán, hideg a játszótéren és hideg — némely iskolában Is. Bemegyünk az Ágoston térre. A folyosón Budai igazgatónő kezében remeg a cigaretta, annyira fázik. De a tanári szobában sem különb a helyzet: a falon tizennégy fokot mutat a hőmérő. — Ez még jó, mert ez kisebb terem — mondja — de a tantermekben még ennyi sincsen. A téli szünidő befejezése előtt két napig fűtöttünk brikettel, de a tanítás reggeléig az előzőleg mínusz 4—5 fokos tantermek csak plusz 6—7 fokra melegdtek fel, kivéve két termet, ahol plusz két fok volt Az osztályokban valóban kellemetlen a hőmérséklet A legmelegebb még az I/A osztály, ahol tizenhat fok van. Azt mondja Faust Fülöpné igazgatóhelyettes: — A kerületi gazdasági igazgatóság 166 Purfix lég- és hangszigetelő szalagot küldött Tegnap a két leghidegebb terem ablakaira helyeztük, de így is csak tizenkét és fél fok meleget mértünk ma reggel. Most engedélyezték. hogy vasárnap is fűt- sünk, de ha addig éjjel-nappal ég a tűz a kályhákban, akkor sem javul a helyzet ilyen külső hőmérséklet mellett Hiába, régi vastagfalú mészkőépületben tanítunk. Az Északi kOrüton lívó nígy tize utolsó munkákat végzik a Baran lalat dolgozói, néhány nap múlva vttzkásos panelh^zakhan már az a megvet Al'ami Építőipari Vál- a lakúk kezdhetik a beköltözést Szoko'.ai PetőH utca, vn/A osztály. A táblán térkép, a teremben kellemes meleg van. — Nem fázunk — mondják a gyerekek. — Csak a tanítás első napján, akkor bizony elég hideg volt Egyetem utcai általános iskola. A folyosón, a tantermekben csend. Nincs tanítás, — a városi tanács vb. művelődésügyi osztálya tegnap már soron kívül téli szünetet engedélyezett. Kiderül: az iskolaépület kéményei elavultak és akadályozzák a fűtést Belvárosi általános iskola. A folyosón hideg van, a gyerekek vállra vetett kabátban járkálnak, de a tantermekben kellemes a levegő. Mindössze két cserépkályha gyanús: a VII/A-ban két helyen is repedt, a IV/A-ban pedig formátlanná vált Kertváros. Itt sincs gyerek, méghozzá három nap óta. Csütörtökön már szünetet engedélyezett a művelődésügyi osztály, ez alatt átrakták a kályhákat * holnap, hétfőn már folytatódik a tanítás. Végül Kelenfi Elemér, a művelődésügyi osztály általános iskolai felügyelője összefoglalja a kályhahelyzetet: — Ahol központi vagy távfűtés van, ott nincs baj. De a kályhafűtéséé iskolák nehezen bírják a küzdelmet az erős téllel. Esősorban a régi épületekben működő belvárosi iskolák kerültek kellemetlen helyzetbe. Igaz, ezekben cserépkályhákat építettünk, építésük öt évvel ezelőtt fejeződött be. De most már lassan időszerű az átrakásuk. A tüzelőanyagellátással nincs baj, de rossz a fűtők bérezése, alkalmi munkával is többet lehet keresni. Az Ágoston téren az idén már a harmadik fűtő dolgozik, az előző kettő otthagyta a munkát, mert egy házaspár csak kétezer forintot keres havonta igen nehéz munkával. Kályhánként 4« forintot kapnak. Ha hétfőn reggel az Ágoston téri iskola tantermeiben nem mérnek legalább 16—17 fokot, s utána legalább 18-at, akkor ott Is elrendeljük a szünetet. Ez a szünet a tanításmentes napok terhére megy, s ha ez sem elég, akkor a húsvéti szünetben vagy tanév végén tanítunk helyette — De mi lesz a gyerekekkel. ha otthon sem fűtenek? — A napközik nem szünetelnek, ott minden erővel fűtjük a kisebb, könnyebben bemelegedő termeket r. d. Tüzelődön d ok Közel két hete farkasordító a hideg. Munkahelyünkön, lakásunkban szívesen húzódunk a fűtött kályha mellé. A szenes pincében saccol- juk vajon meddig tudja készletével biztosítani a meleget, * ha elfogy a tüzelő, tudjuk-e pótolni? Tüzéptelepeket hívtunk telefenon tegnap. Sellye: Márton Lajos telepvezető: — Tüzel óellátási gondjaink nincsenek. Brikett koksz, iszapszén, mogyorószén, tűzifa, százmázsaszám kapható telepünkön. Tartó* hideg esetén sem küldjük tovább vevőinket. Pécsvárad: Rasszer Pál ktrendelt- sé gvezető. — Iszapszenünk nincsen. Elseje óta két vagonnal kaptunk, de el is vitték a környékbeliek. Bár amit kértünk a központtót azt megkaptuk, csak a szállítás akadozik. Ettől függetlenül Pécsváradon minden intézmény, iskola. kollégium tüzelóellá- tása Jó. A lakosság sem panaszkodik. Mohács: Tóth József ürömmel mondja: a választék kielégítő, tojás- és iszapszén bőven van, csak a pécsi darabos szén kevés. Tüzifábót minden igényt kielégítenek. Siklót: Gyurcsák Miklós a korareggeli zuzmarás, ködös, csípős időre panaszkodik. — A szénellátás? A múlt héten kellemetlen helyzetben voltunk. Nem tudtunk darabos szenet sem brikettet adni vevőinknek. Most már minden nap érkezik 1—2 vagonnal, de ahogyan jön. már viszik is. Csak a választékon lehetne bővíteni? ... — A kórház, iskolák, intézmények ellátása zavartalan? — Nem kérték segítségünket Szigetvár: Telepvezető valamelyik községbe utazott Horváth Ilona tömören fogalmaz, egyben a pénztáros véleményét is tolmácsolja: komlói darabost és pécsi diót nem kapnak, holott minden vásárló ezt keresi. — Kértek a központból? Valószínű — kaptuk a bizonytalan választ... Sásd: Czakó Pál kirend elt- ségvezető. __ Csak brik ettünk van. Ezt nem szeretik, mert füstöl, — és most nem vásárolják, mert úgy hallották csökkentik az árát... ő is a választék szegényességére panaszkodik. Ugyanakkor a lakosság a darabos szenet keresi. Azt viszont adni nem tudnak, mert kevés érkezik. — Ma kaptunk mecseki mogyorószenet, de a gödrekereszturi tanács és a gödreszent- mártoni iskola megrendelésére már továbbítottuk is. Pécs: TÜZÉP központ, Ka- bács Béla igazgató. —• A pécsváradi, szigetvári és a sásdi panasz jogos. Gondjuk inkább szállítási nehézségekkel magyarázható. Egy-két napos határidő elcsúszás lehetséges. Igazuk van, ha a választékkal elégedetlenek. Pécsi és komlói darabos szénből, csak annyit tudunk adni, amennyit a bánya termel részünkre. Tényleg számíthatunk árrendezésre? — Igen. Január 15-től olcsóbb lesz a brikett és a tűzifa ára. Hogy mennyivel? Erre a kérdésre a hét elején tudok konkrétan válaszolni. Nagy István
