Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

eroiettrfttf« eg^wQQetokf j: 1 forint Dunántúli napló xxvl «vfoiram, 9. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. jcm 12., vasárnap Kirakatok, boltok vásárlók Hajlamosak vagyunk am, bogy az új gazdasági irányí­tási rendszert csupán a boltok árukínálata alapján Ítéljük meg. A reform természetesen ennél sokkal átfogóbban, Így következményeiben is széle­sebb körben érinti a gazdál­kodást, mégis helytelen volna ezért a „kirakati” elméletéért bárkit is elmarasztalni. A gazdaságirányítási rendszer­nek elsőrendű célja és jog­gal várjuk tőle, hogy gazda­gítsa a portálok tartalmát — és persze bent az üzletekét is — éppen azért, mert nem kirakati politika szülötte, ha­nem a szocialista gazdálko­dás összefüggő egészének megújítására törekvő politi­kája. Egyébként az elmúlt egy esztendőre visszatekintve, új gazdaságirányítási rendszer­re semmiképpen sem vetnek rossz fényt a mai, akár ün­nepi, akár a köznapi kiraka­tok. Ellenkezőleg: igen sok tanulsággal is szolgálnak, a szemmel látható szebb, jobb, bőségesebb áruválasztékkal épp úgy, mint gyengeségeik­kel és hiányosságaikkal. A kérdés, amit a vásárlóközön­ség szinte a kirakatoknak szegez, a legtöbbször így hangzik: mit, mennyiért és hogyan? Az elmúlt egy év alatt a legszigorúbb szem is felfedez­hette a választék lényeges bő­vítését és halmozását. Az új ösztönzők és az ez év elején hozott legfrissebb intézkedé­sek érdekeltté teszik az ipart és a kereskedelmet is, hogy messzemenőén alkalmazkod­jék á piac kívánságaihoz. Jól látható, hogy ez az érdek- kapcsolat mindjobban át­hatja az ipar. a kereskedelem és vásárló hálózatot. Egyéb­ként nem csupán a hazai cik­kek vonatkozásában érvénye­sült. ma már mind szélesebb körben találhatunk import árukat, ami a fejlett ipari or­szágok áruválasztékának ál­talános jellemzője, a nemzet­közi munkamegosztás vele­járója. Ez jó dolog, mert ser­kentőleg hat a hazai iparra, ebben az esetben úgy, hogy ösztönöz a versenyre. Ha már szóbahoztuk a ver­senyt, ennek kereskedelmi és ipari vonatkozásban egy­aránt igen fontos szerepe van a tartalmas, tehát a jó minő­séget előnybe helyező válasz­téknak a megteremtésében. Kétségtelen, hogy ma még van hiánycikk Az úgyneve­zett hiánygazdálkodást nem lehet egycsapásra felszámol­ni, s ezt nem szabad a reform rovására írni. Ugyanis az alig egyéves új irányítási rend­szer természetszerűleg nem változtathatja meg máról hol­napra az ipar szerkezetét, a sok kis- és középüzem nem nyújt egycsapásra alkalmas gyártó kapacitást mindenfaj­ta szükséglet kielégítésére. Más esetekben viszont bizo­nyos nagy beruházások tete­mes költségei vagy a szük­ségszerű import nagy deviza igénye hátráltatja ideig-óráig a kielégítő megoldást. Nem véletlen például, hogy a dön­tően hazai eredetű élelmiszer- piacon — a mostoha időjárá­si viszonyok ellenére — az át­lagosnál élénkebb a javulás, a választék bővülése. Ami az árakat illeti, a ve­zetés is némileg nagyobb át­lagos emelkedésre számított, nem is szólva a közönségről, melyben ennél is erősebben élt bizonyos félelem az új ár­rendszer bevezetésével kap­csolatban. A szabad árak elég széles köre természetesen más meglepetést is tartogatott és ilyenekre ebben az esztendő­ben is számíthatunk. — Az ugyanis tény és az új reform körülményei között természe­tes, hogy a kezdetben csekély mennyiségben rendelkezésre álló új termékeknek, a külön­legességeknek, bizonyos im­portcikkeknek jól megkérik az árát. A bőségesen rendel­kezésre álló cikkek viszont fokozatosan hozzáférhetőbbé válnak és egyre gyakoribbak, minthogy csak a vállalatoktól függnek a szűkebb vagy szé- iesebbkörű árleszállítások, kedvezményes kiárusítások, reklám-árak és így tovább. Ennél azonban fontosabb az, hogy a növekvő árukínálat közepette a közönség koránt­sem passzív szereplője az ár kialakításának. A választék szélesedésével ugyanis mind több és több áruval kapcso­latban jut döntési lehetőség­re és elhatározásra; - melyi­ket vegye meg vagy egyálta­lán vegye-e? A piac ítélete tehát, amely a vásárló közön­ség igényeinek alánján jut ki­fejezésre. már eddig is visz- szahatott, de a jövőben még inkább hatással lesz az árak­ra. A korábbi években sok pa­nasz hangzott el a vásárlás körülményeire. A reform eb­ben is hozott kedvező válto­zást. A kereskedelmi vállala­tok most már ugyancsak ma­guk fejlesztenek, bővítenék, alakítanak, hoznak létre új egységeket A kereskedelmi szervek igényesebbek és moz­gékonyabbak lettek. A tisztes­séges reklám, a hasznos fel­világosítás is mind gyako­ribb, szélesednek a szerviz­és más szolgáltatások, a cse- reakcó. A sokfajta kezdemé­nyezés közös jellegzetessége a vállalatok üzletszerzési igye­kezete, amely végül is a ve­vő javát szolgálja. Mert, ha nem, akkor a vállalat aligha számíthat sikerre az egyre növekvő versenyt»«». B. J. Izraeli bombázás jordán települések ellen A NAP KÜLPOLITIKAI ESEMENYEI: — A dél-vietnami hazafiak szombatra virradó éjjel a kambodzsai határ és a delta- vidék között elterülő tájegység kilenc tartományában jói ossz'hangolt támadást in­dítottak az ellenség körletei, valamint katonai objektumok ellen. Az amerikai pa­rancsnokság kénytelen volt elismerni; a harcok során súlyos veszteséget szenvedtek. — Nagyszabású fogadást rend?ztek New Yorkban az Apollo 8. űrhajó legénységének tiszteletére. Az asztronauták ellátogattak a: ENSZ székhazába is, ahol U Thant fő­titkár és a világszervezet magasrangú dipi omatái fogadták őket. — Szipka József elvtárs, hazánk moszkvai nagykövete magas kitüntetéseket nyújtott át a Kommunisták Magyarországi Pártja Szovjetunióban élő alapító tagjainak. — A svéd kormány hivatalosan bejelentette, hogy Lennart Petri személyében kine­vezte első hanoii nagykövetét. Telaviv: Szombaton hajnalban iz­raeli repülőgépek a Jordán folyó déli részének térségében támadást hajtottak végre az arab gerillák feltété’azett tá­maszpontja ellen. A gépek egy elhagyott lás arab falut — K’esz falvát — támadták. Izraeli részről a támadást az­zal indokolták, hogy szomba­ton hajnalban arab ellenállók páncéltörő fegyverrel rálőt­tek egy izraeli katonai jár­műre. Január 2. óta első ízben for­dult elő, hogy Izrael az arab partizánok ellen ismét repülő­gépeket vetett be. Jordániái részről is meg­erősítették, hogy izraeli re­pülőgépek szombaton hajnal­ban légitámadást hajtottak végre jordániai terület ellen. Négy izraeli lökhajtásos va­dászgép több mint egy órás támadást intézett mezőgazda- sági települések ellen. Á tá­madó gépek napalmbombá­kat szórtak le és géppuskatűz- zel árasztották el a falusi há­zakat Izrael: Hasszuna, az Arab Liga fő­titkára pénteken kommentál­ta azokat a híreket amelyek szerint Izrael hamarosan el­készíti a maga atombombáját. A főtitkár véleménye szerint Izrael „újabb kísérletet tesz az arab nemzetek megriasztá- sára, s nyomást akar gyako­rolni rájuk”. Hozzáfűzte, hogy az arab államoknak folytat- niok kell fegyveres erőik fej­lesztését, függetlenül attól, hogy Izrael milyen fegyverek felhasználásával fenyegető­zik. Megjegyezte, hogy az iz­raeli atombomba gyártásáról szóló jelentések nem tekint­hetők merőben alaptalanok­nak, hiszen „tudjuk, hogy Iz­rael igyekszik atombombát előállítani, a kérdés csak az, hogy mikor teszi ezt meg”. — Hasszuna szerint az izraeli atombomba elkészültére 1970- ben lehet számítani. Az UPI párizsi jelentése ar­ról tájékoztat, hogy szervező­dőben van Franciaországban De Gaulle ellenzéke, amely kifogásolja, hogy Franciaor­szág beszüntette a fegyver- szállítást Izraelnek. Moszkva: „A Szovjetunió mindig az arab népek — az agresszió ál­dozatai — támogatásának szi­lárd álláspontján volt és ma­rad” — írja a szombati Prav­dában az éleződő közel-keleti helyzetet kommentálva Jev- genyij Primakov. Ez az állás­pont erősödik és még nagyobb erkölcsi súlyra tesz szert an­nak következtében, hogy az arab országok a közel-keleti probléma békés, politikai ren­dezésének útját járják. A cikk szerzője megállapítja, hogy: „Semmi közük nincs a való­sághoz azoknak a rosszindu­latú híreszteléseknek, ame­lyek szerint a Szovjetunió ál­lítólag az arabok nélkül is te­het lépéseket a kulisszák mö­gött a közel-keleti válság fel­számolásának kidolgozására. A larl«lowili*l t A szabadságharcesak offenzivája Dél-Vielnamban ▼ Mi van a másiK serpenyőben1 ▼ Az Arany testvérek ▼ Történelmi föld ▼ Ivóvizet találtak 16 ezer embernek ▼ Rendkívüli szünet két iskolában ▼ Tüzelőgondok ▼ Szabadulás után ▼ Rendőrkézen a pécsi képtolvajok Baranya építőiparának 1969. évi terveiből Egymilliárd 122 millió forint értékű munka lyf eglepően szép szám: a megye építőipara ebben az esztendőben 1 milliárd 122 millió forint értékű munkával kötötte le kapacitását, illetve ebbe beletar­toznak a következő esztendőre áthúzódó beruházások is. Valójában ez a szám sem reális, mert a TÖVÁLL-ok jónéhány milliós tevékenysége ebből kimaradt. A legnagyobb kapacitású ÉVM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, az 1969-es esztendőre 6 százalékos ter­melés növekedést irányzott elő. így az össz-termelési ér­ték — építőmunkában 655 millió, segédipari munkában pedig 140 millió forint lesz. A vállalat egyébként teljes kapacitását lekötötte erre az évre. Csupán Beremenden az új cementmű beruházásánál 100 milliós munka vár rájuk. Itt megjegyzendő, hogy a BCM-et építő összes vállalat ebben az évben 400 milliót realizál, tehát az év minden napjára több mint 1 millió jut. De maradjunk a megye építőiparánál. Az ÉVM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 977 panellakást épít Pécsett. A panelüzem fejlesztését foly­tatják, mégpedig úgy, hogy már ebben az esztendőben | 1300 lakást adhat az üzem. I így a háromszáznál több plusz-lakás Beremenden és a BCM-hez tartozó siklósi terü­leten épül fel. Megkezdik az egyetemi városrész elméleti tömbjének III. szakaszát is és előkészítik az 1970-ben indí­tandó diákotthon építését. A programban szerepel Ujme- csekalján a 12 emeletes to­ronyház létesítése csúszó-zsa- lus technológiával. Ebben a szép, modem lakóházban 120 lakás lesz. 34 milliós beruhá­zási költséggel indul Villány­ban a borkombinát kivitelezé­se, amelynek befejezési határ­ideje 1971-ben várható. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat A Pécsi Balett nagy sikerű bemutatkozása az USA-ban Bartók három műve bostoni színpadon Kis Csaba, az MTI tudósi. tója jelenti: A bostoni Shubert Szín­házban pénteken este nagy sikerrel mutatták be Bartók Béla három színpadi művét, a Kékszakállú herceg vára című operát, valamint a Fá­ból faragott királyfi és a Csodálatos mandarin című táncjátékokat. Ez volt az első alkalom arra, hogy Bar­tók e három műve egy elő- kerüljön az amerikai közönség elé, bár a kéksza­kállú herceg várát korábban már előadták Bostonban. Ju­dit szerepét, mint a korábbi előadásokon, ismét Szőnyi Olga, a Magyar Állami Ope­raház magánénekese alakí­totta, a kékszakállú szerepét Guus Hoekman, az Egyesült Államokban élő holland éne­kes adta elő. A két táncjátékot Eck Irá­nt » Pácai Balett veaeiőj® tanította be és a Csodálatos mandarin címszerepében is a közönség elé lépett /Partne­re Bretus Mária, a pécsi együttes művésze volt, s a többi fontosabb szerepet is pécsi táncosok alakították, a bostoni társulat meghívásá­ra. A három művet az Egye­sült Államokban élő magyar 1 karmester Kulka János ve­zényelte. A bemutató nagy sikert aratott A MOHÁCSIOZÖ As elmúlt évben hárommillió 98 ezer négyzetméter, azaz: 3243 kilométernyi selymet gyártottak a Magyar Selyemipari Vállalat mohácsi szövőgyárában. Ezzel a gyár tavalyi tervét több mint 105,5 százalékra teljesí­tette, 94,8 százalékban elsőosztályú áruval. A képen: a hatalmas szövőtermekben 168 szövőgépen készül a nyolcféle selyemáru Foto: Erb János tervelőirányzata 120 millió forint. Kivitelezési szerződést kötöttek 92 millióra, a fönn­maradó 28 milliós kapacitás lekötésére most folynak tár­gyalások. A vállalat Sziget­váron 32 lakásos két emele­tes lakóházat épít, ugyan­csak itt még két — egyen­ként 24 lakásos épületet is, ez utóbbit 6 milliós költség­gel. Hat és fél milliós beru­házással bővítik az Oroszlán szállót. Harkányban megkezdik az ezer négyzetméteres thermal medence létesítését, mintegy 2 millió forintos bekerülési költ­séggel. A vállalatot bízták meg az egyik medence téliesí- tési munkálataival is. Pécsett aFERROGLOBUS rendelésére, illetve a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság megbízásá­ból egy-egy raktárai építenek. Jelentős beruházás: 20 ezer férőhelyes sertéstelep, 26 mil­lió 640 ezer forintos költség­gel a véméndi termelőszövet­kezet részére. Ezt a létesít­ményt 1970-ben fejezik bej A vállalat felépíti saját iro­daházát a Fürst Sándor ut­cában, a Megyeri út környé­kén pedig, 16 holdas terü­leten az új telephelyet A megyében hét építőipari ktsz működik, összt emelési értékük a múlt évi 151 mil­liótól eltérően 1969-ben 165 millió lesz. Kb. 430 lakást épí­tenek a szövetkezetek a me­gyében. Zömében társasházak­ról van szó, a felépítendő családi házak aránya nem szá­mottevő. A szövetkezeti épí­tőipar a lakásokon kívül még több kisebb értékű, nemű munkát végez. Kapacitáslekö­tésük egyébként még közel sem teljes. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat három és fél millió­val növelné idei termelési tervét és így 42 millió 700 ezer forint értékű kivitelezési munkát végeznének. Jelenleg lekötött kapacitásuk értéke 25 millió, de a szerződésköté­sek folyamatban vannak. A vállalat tervében szerepel Pé­csett. a Kolozsvári utcában 151 lakás gáz- és villanyháló­zat felújítási munkálata. A vállalat mintegy 8 mil­liós beruházással három ütem­ben végzi el a Park mozi felújítását 4

Next

/
Thumbnails
Contents