Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

1969. január 9. Dunontaii na»»« 9 Kandidátusi értekezés Dr. Tényi Jenő ad­junktus, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Közt egészségtani Intézete szervezési csoportjának vezetője és az egyetemi pártbizottság titkára Bu­dapesten az Országos Közegészségügyi Intézet­ben sikerrel védte meg kandidátusi értekezését a Tudományos Minősítő Bizottság előtt. „A falu­si társadalom egészség- ügyi helyzetének alaku­lása Dél-Baranyában” című disszertációjában dr. Tényi elvtárs az Or­mánság 52 községében többéves kutatómunká­val végzett vizsgálatai eredményeit dolgozta fel. Az általános elismerést aratott értekezést dr. Bakács Tibor, az Orszá­gos Közegészségügyi In­tézet igazgatójának és dr Simonovics István professzornak hozzászó­lása és ajánlata alapján a Tudományos Minősítő Bizottság elfogadta. Kóli baktérium okozta a mérgezést Hazatértek a csertői gyerekek Kóli baktérium okozta a csertői gyermekotthon­ban történt tömeges étel- mérgezést — állapította meg a megyei KÖJÁL az ételminta laboratóriu­mi vizsgálata alapján. Á KÖJÁL orvosai a helyszínen is vizsgálatot tartottak. Megállapítot­ták, hogy az intézet a saját nevelésű sertését Vágta le, abból kb. 20 kiló disznósajtot készí­tettek. Kezelését viszont néni a hatósági előírá­soknak megfelelően vé­gezték. A böllérmunkát nem hentes, hanem az otthon egyik alkalma­zottja látta eL Állator­vosnak sem mutatták be a készítményeket, holott erre lehetőség nyílik, ha kérik a mozsgói állator­vos közreműködését. Er­re azért Is szükség lett volna, mert közfogyasz­tásra készült ételfélesé­gek csak a szabványnak megfelelő módon, véle­ményezés után hozhatók forgalomba. A sajt és a hurka füstölésénél kuko­ricacsutkát használtak. A forró meleg a töltelék külsejét megfüstölte, de a disznósajt közepe nem konzerválódott és a ben­ne levő bacilus ételmér­gezést okozott. A pécsi gyermekkór­házban és gyermekklini­kán ápolt fiatalok teg­nap visszautaztak a cser­tői gyermekotthonba, mi­után a gondos orvosi felügyelet és kezelés eredményes volt, az amúgy Is enyhe fertő­zötté ég megszüntetésére. Több mint hárommillió forintért Korszerű szociális betegotthon — Széngáz? — Nincs. — Ételszag? — Csak étkezés idején, de akkor kell is az étvágyhoz. — Magány? — Az sincs. Több ágyasak a szobák és társalgó is ren­delkezésre áll. Ezt a három kérdést tettem fel dr. Kovács Antalné Pécs városi Tanács vb egészség- ügyi osztálya szociálpolitikai csoportvezetőjének, talán va­lami régi emlék alapján. Hi­szen az örökös ételszag, a rossz huzatú kályhák széngáz- kicsapódása és a szomorú magány nagyon sok idős, el­hagyott ember körül ott ter­jengett és terjeng is még. S most, a pécsi Alkotmány ut­cai szociális betegotthon meg­nyitása után jól jött ez a há­rom emlék. Jól jött ellentét­nek, szemben azzal a kor­szerűséggel, ami Itt, ebben az épületben van. Persze más ellentét is akad. Maga az épület is Ilyen, ré­gen laktanyai fogda volt Ma a cellák falát — már ame­lyik megmaradt — pirosra, kékre és másféle élénk színre festették, tehát egyáltalán nem olyan a hangulatuk, amilyen kép a köztudatban él a szociális otthonok han­gulatáról. Aztán távfűtés me­legíti a beteg, idős emberek szobáit kályhának, széngáz­nak nyoma sincsen. A konyha is hiányzik, a szomszédos má­sik szociális otthon konyhá­jában főznék, s onnét hozzák át az ételt Ezért nincs állan­dó ételszag. Tehát itt csak a tálaló és mosogató helyisé­gek vannak. De sétáljunk tovább az épü­letben, s lássuk, miért kor­szerű még ez a szociális otthon. Egy pillantás az ügyeletes szobába: különleges műszer­tábla áll ott rajta gombok. — Mindegyik gomb egy- egy beteg ágyával van össze­köttetésben Ha a beteg meg­nyomja az ágyánál a nővér­hívó csengőt, akkor kigyullad a meghatározott pld lámpa. De eloltani nem lehet addig világít nfíg a nővér oda nem ér a betegágyhoz, s csak on­nét lehet eloltani. Belépünk a társalgóba. Vi­lágosság, derűs falak, kényel­mes székek, televízió, lemez­játszó. A falakon három pé­csi festő ajándékképei: Lantos Ferenc, Sipos Miklós és Gaál Nagy Gáspámé munkái. A virágokat is kedvezményesen kapták, a pécsi első kerületi tanács kertészeti részlegétől. A fürdőszoba? öt kád van itt, továbbá zuhanyozó, természe­tesen hideg-meleg vízzel. Va­lamennyi betegnek külön szék rény a folyosón. S aki nem tud felkelni rádiózni, annak fejhallgatója lesz majd, eze­ket most szerelik be minden ágyhoz. Hírünk a nagyvilágban — ezer évvel ezelőtt Mostanában van ezerszáz esztendeje annak, ho$y a szláv népeket keresztény hitre térítette két testvér, Cyrill és Methód püspök. A két térítő közül Cyrill (meg­halt 869-ben) a 860-as években a bizánci császársághoz tarto­zó Chersonba, a mai Krími félszigetre ment. A várost ko- Zár törzsek támadtik meg. Cyrill követségbe ment a tá­madókhoz, akiknek fejedelme barátsággal fogadta őt. Vissza­térőben Chersonba ,.farkasok módjára üvöltöző” — közárok­kal szövetséges — magyar lo­vasok rontottak rá és szerze­tes társaira. Cyrill éppen reg­geli áhítatát tartotta. Ezt lát­va — irja a hiteles krónika — a magyarok megálltak, nem bántották, végig hallgatták in­tő, térítő szavait, majd tár­saival együtt bántatlanul el­bocsátották. Cyrill öccse, Met­hód püspök (meghalt 885-ben) 880 körül ~ tehát még a magyar honfoglalás előtt — a Duna vidékén vándorló ma­gyar sereggel találkozott. ,,A magyarok fejedeleme — így a krónika — hallott már e püspök felől s látni akarta őt. A püspök meglátogatta a po­gány fejedelmet, ö, fejedelem­hez illő tisztességgel ünnené- lyesen, sőt örömmel fogadta Methód püspököt, meghallgat­ta tanítását, majd megszeretve öt, búcsúzóban megcsókolta, gazdagon megajándékozta s e szóval bocsátotta el: tisztes atya, emlékezzél meg rólam imáidban '. A rettegett magyarok em­berségéről különben a 926. évi sant-galleni táborozás egyik szemtanúja, a német Heribald barát is hasonló ér­telemben számol be s különb vendéglátóknak nevezi a ma­gyarokat, mint szerzetes tár­sait. Bezzeg egy későbbi nyugati író, Babenbergi Ottó freísin- geni püspök, az osztrák her­cegnek, II. Henriknek öccse, egészen másképpen látja 1147- ben a magyarokat, akik pedig ekkor már keresztények. Néz­zük, mit ír felőlük! „ . . . rút ábrázatúak, szemük mélyen ülő, alacsony termetnek, szo­kásaikat és nyelvüket tekint­ve egyképpen barbárok és va­dak, úgy, hogy joggal hi­báztatható a végzet, vagy in­kább csodálni való az isteni elnézés, amely ilyen, nem mondhatom, hogy emberek­nek, inkább emberi szörnye­tegeknek oly gyönyörű szép országot adott. . Cyrill és Methód püspökök­nek, az egyszerű Heribald barátnak szavaiban nincs okunk kételkedni. Ám Frei- singeni Ottó püspöknél — más honnan fúj a szél. 1146-ban ugyanis — a Manusnak is nevezett — jó II. Géza, ki­rályunk topronggyá verte Frei- singeni Ottó püspök úr bátyá­nak. II. Henrik osztrák her­cegnek a Dunántúlra törő hadseregét. — De mit jelent az, hogy szociális betegotthon? — Ide olyan idős embere­ket lehet felvenni, akiknek nemcsak a szociális helyzetük kívánja ezt, hanem krónikus betegségük következtében ápo­lásra, gyógyításra szorulnak. Ezért az otthon tizenhét fő­nyi személyzetből, hat kép­zett betegápoló, továbbá napi két órás mellékfoglalkozású orvosuk is van. Valóban korszerű Intéz­ményt adott tehát a városi Tanács az arra rászorulóknak. A költségek: 2 millió 316 ezer forint volt az épület átalakí­tása, s kétszer 360 ezer fo­rint a berendezése. A kivite­lező a Mecseki Szénbányák építő részlege volt, méghozzá példás munkát végző kivitele­ző. De a nagy költségek, a sok munka ellenére sem si­került még ezzel megoldani valamennyi idős, beteg pécsi ember elhelyezését. Hiszen az Itteni hatvan beteget, közel kétszáz jelentkezőből válasz­tották ki. További gond még a kintmaradottak elhelyezése. r. d. Felveszünk azonnali belépéssel SZAKKÉPZETT KONFEKCIÓ ALAP­ÉS KELLÉKANYAG RAKTÁROST. Bérezés megállapodás szerint. Vidékieknek dtlkBltsé- get térítünk. Jelentkezés a vállalat személyzeti előadójánál. Telefon: 20-92. KOMLÓI HELYIIPARI VÁLLALAT. „7 visztelő“ hajók a Dunán Helyenként 20—25 centiméteres a jég Nagyobb torlódásoktól, jégdugóktól egyelőre nem kell tartani Négy jégtörő hajóból álló konvoj kötött ki kedden dél­ben Dunaszekcsőn a halász- csárdánál. Matrózok szálltak ki, s indultak el a falu bolt­jaiba, hogy felfrissítsék élel­miszerkészletüket. Ezt a ritka alkalmat használtuk fel arra, hogy „röpinterjút*’ készítsünk Barray Károllyal, a Jégtörő VII> • kapitányával.-T- Milyenek a jégviszonyok, kapitány úr? — Kitűnően alakulnak — válaszolt a tapasztalt pa­rancsnok, s egy pillantást ve­tett a Dunára, melyet már csaknem beborított a jégme­ző. Csak imitt-amott csillant fel egy szabad víztükör. — A maximális jégvastagság húsz­huszonöt centiméter. Kemé­nyek és acélosak a táblák. Könnyen törnek és nem ol­vadnak. Nem kásásak és nem tápadnak, következésképp egyelőre nem kell tartanunk nagyobb torlaszoktól és jég­dugóktól. Egyenletes jégmező alakul ki, mely alatt békésen és szelíden folyhat el a víz. Ahhoz, hogy így történjék, persze egy kicsit mi is hoz­zájárulunk. A parton népes tömeg gyűlt össze, ■ figyeli a nem min­dennapos látványt A leg­több ember abban a hiszem- ben van, hogy e hajók Ju­goszláviából jöttek fel, hi­szen megírták az újságok, hogy — a sokéves hagyo­mányhoz hiven — ott is dol­goznak magyar jégtörők. — Mi nem a jugoszláviai konvoj vagyunk, hanem Pest­Barany» megyei KAzegészsép- Ugyi Járványügyi Állomás (Páca. Kultcb Gy. u. 4.) kályhafütőt ke­res azonnali belépéssel. Jelentke­zés; |—is óráig a gondnoknál. <«* *> * A Zengőaljai Állami Gazdaság (Pécsvárad-Szilágypuszts) (elvesz gyakorlattal rendelkező gépész­mérnököt, gépésztechnikust, me­zőgazdasági gépszerelőket. Diesel­szerelőket. csőszerelőket. Szabad- szombat! Jelentkezés s gazdaság főmérnökénél. (20) Pannónia Sörgyár felvesz vil­lanyszerelőket, lakatosokat, esz­tergályosokat, gépkocsirakodókat és segédmunkásokat. Munkabéren felül természetbeni juttatás, 44 órás munkabét. (21) * Egy vizsgázott fűtőt é* «gy se­gédmunkást a Tanárképző Főis­kola azonnalra felvesz. Jelentke­zés a gazdasági osztálynál, Pécs, Ifjúság u. fi. sz. alatt. (24) * A Baranya megye! Ajlatforgal- ml és Húsipari Vállalat sürgősen felvenne egy vizsgázón hűtőgép- kezelőt. esetleg hűtőgépszerelőt. Jelentkezés a vállalat műszaki asztályán, Pécs, Siklósi úí «.(22) Dolgozókat felvesznek A Tolna megyei Állami Építő-1 Ipart Vállalat felvételt hirdet Komló és környékén végzendő víz- és fűtésszerelési munkáihoz ÖNALLÖ VEZETŐ SZERELŐI, VALAMINT SZEKSZÁRDI köz­pontban épületgepEsz tech­nikusi munkakörbe. - Fizetés megegyezés szerint. 1969. évben 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Jelentkezni lehet a vál­lalat személvzetl és munkaügyi osztályán, Szekszárd, Tarcsay Vilmos u.. Irodaház. (22192) * Építőipari technikus* nyolc-tíz éves gyakorlattal felvesz a Pécsi TEMPO Ksz. Jelentkezés a mű­szaki vezetönéL Rákóczi út 45. (31) Gyakorlott gépírón őt azonnali belépéssel alkalmaz ink. Jelent­kezni lehet a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság személyzeti osz­tályán. Pécs, Köztársaság tér 7. sz. Telefon: 62-60, munkanapokon 8—16 óráig. (32) * Gépkocsivezetőt, tehergépkocsi­ra azonnal felveszünk. Pécsi Bú­torgyár, Somogyi Béla vl S. (84439) EBGV Soplana Gépgyára (Pécs, Regős u. 8.) lakatos és forgácsoló szakmunkásokat felvesz. Szabad szombat biztosítva. Jelentkezés a gyár személyzetig osztályán. (26) Felvételre keresünk heti 64 órás foglalkoztatásra egy portást, egy gépkocsivezetőt, egy vasipari Jár­tassággal rendelkező MEOS-t, lánghegesztő vizsgával rendelke­ző lángvágókat, rakodó- és segéd­munkásokat. Fizetés a kollektív szerződés szerint. — Jelentkezés: Pécs, Légszeszgyár n. 30, üzem­vezetőnél. (84443) * Műszaki rajzolónőt felvesz a B. m. Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat Pécs Lyceum u. 4. — Technikumi végzettségűek előny­ben. (84533) * Gyakorlott gyors- és gépírót felvesz a B. m. Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat, Pécs, Lyceum u. 4. (34538) ft Üzemi általános szerelőt alkal­maz a Pécs! Kertészen Vállalat. Jelentkezés htíye: Pécs, Megyeri út (39-es végállomásával szem­ben) az üzemvezetőnél. fU6«) Gépkoesiszerelőket és hegesztői vizsgával rendelkező lakatost azonnal felvesz az 5. EPFU ki- rendeltség, Komló, Gorkij u. (84586) Gyakorlott gyors- és gépírót felveszünk. Jelentkezés a műsza­ki vezetőnél. Pécs, József A. u. 21. (84609) * Szakmunkás bizonyítvánnyal és gyakorlattal rendelkező bolti el­adót alkalmazunk. „Szakképzett” jeligére a Sallal utcai hlrde öbe. (84624) * Almaválogatáshoz női dolgozó­kat felveszünk. Jelentkezés: MEK, Megyeri út 92, munkaügy. (84635) * Autóbuszvezetőket felvesz a 12. számú AKÖV. Jelentkezés: Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 33, ísz. 8. # (84628) Kőzgszdasági technikumi vég­zettséggel rendelkező könyvelőt felveszünk (meghatározott Időre). Cím: AGROKER Vállalat, Pé-s, Megyeri út 90. (84690) Kollégiumi takarítókat a Ta­nárképző Főiskola azonnalra fel­vess. Jelentkezés: Pécs, Ifjúság «. 6. sz. alatt a kollégium Igaz­gatóságánál. (37) ről és Bajáról jöttünk, hogy az Apatin és Dálya térségé­ben dolgozó négy magyar jég­törő hajót itt fent kisegítsük. Jelenleg Mohács és Duna- szekcső között mozgunk. Hol­nap már valószínű Báta kör­nyékén járunk, mert a jég­mező lassan, de biztosan nyo­mul fel Baja felé. Hatszáz lóerős motorok do­hognak alattunk. A matrózok ebédre használják fel a kis pihenőt. Menet közben na­gyon nehezen lehet étkezni. A Jégtörő VII. ugyanis — mint a legtöbb magyar jég­törő hajó — az ún. döngö­lök fajtájából való. Ez annyit jelent, hogy a hajó tatja me­net közben himbálódzó moz­gást végez, s darabokra aprít­ja azokat a jégtáblákat, ame­lyeket a hajó éles orra a jég­mezőből kikanyarít. A sajá­tos, himbálódzó mozgást „tvisztelésnek” nevezte el a matrózhumor. Nagyon érde­kes ez a „tvisztelés” valahon­nan a pattról, tehát kívülről. Levest kanalazni viszont nem lehet „tvisztelés” közben. — Mikor jöttek el Pestről? — December harmincadi­kén. — Hol töltötték a szilvesz­tert? — Természetesen itt fent, a hajón. Ha egyszer hízni kezd a jég, akkor nincs pi­henő! ... Ez az egyedüli hajó egyébként, amelyen nincs te­levízió. S nem is nagyon ka­punk utána, mert menet köz­ben mindig változik a kép, s nincs időnk arra, hogy a tv- antennát a hajó fordulásához igazítsuk. Marad tehát a rá­dió, mely szilveszter éjjelén még szólt Egyfedeles, ezűstszámyú gép bukkan fel a dombtető mögül. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság gépe a fejünk felett köröz, aztán elszáll Mo­hács felé. A kapitány egy pillantást vet a karórájára, aztán a partra, ahonnan a matrózokat várja. Indulni sze­retne, hamarosan letelik a vásárlási idő. — Meddig maradnak szol­gálatban? Mikor mennek ha­za, szabadságra? — Volt olyan év, hogy már január tizedikén végeztünk. Megtörtént viszont az is, hogy csak március elején szabadul­tunk. — Kívánom, hogy az idén jobban alakuljanak a dol- gók! — Ne kívánja, mert akkor rosszat akar nekünk! Tudja, nagyon nehéz eligazodni raj­tunk. A fiatal matróz azért vágyik haza, mert rég látta már a feleségét Az olyan öreg legény viszont, mint én vagyok, akinek már harminc év szolgálat áll a háta mö­gött, az arra gondol: jobb len­ne abbahagyni ezt a szak­mát! Sokkal kényelmesebb papucsban, házikabátban ülve nézni a tv-műsort. Csakhogy azért nem fizetnek veszélyes­ségi pótlékot! S még ha fi­zetnének is, akkor sem tud­nánk abbahagyni. Bármilyen terhes is a hosszú szolgálat van ben ile szép is. Aki hoz­zászokott a recsegő-ropogó jégtáblák zenéjéhez, a '„tvisz- teléshez”, s akt a családot is szereti, annak a fejében min­den összekeveredik: az asz- szony meg a hajó, a jég és a gyerekek ... No de elég is eb­ből a témából! A bevásárlási Idő lejárt Feldübörögnek a motorok, fel­húzzák a keskeny létrát, s a hajók elindulnak a folyó sod­rása felé. Hasadnak, töredez­nek a jégtáblák, érdekes néz­ni, miként „tvisztelnek” a fe­hér jégmezők közepén. Magyar László ítélet a kertvárosi galeri bűnügyében A pécsi Megyei Bíró­ság kedden tárgyalta a Megyeri Kertvárosban több személy által azo­nos alkalommal erősza­kos nemi közösülést el­követett négytagú társa­ság bűnperét. A Pécsi Járásbíróság, mint an- naa idején beszámoltunk róla, Gédert Béla 19 éves AKÖV segédvezetőt 2 évi és 10 hónapi, a fiatalkorú K. J.-t 4 évi, E. B. szakmunkás tanulót 3 évi és 2 hónapi, Pál Dezső 19 éves lakatost pedig, mivel ő nem kö­vetett el erőszakot, ha­nem csak statisztált tár­sainak, 6 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte. Fellebbezés folytán ke­rült az ügy a másodfo­kú bíróság elé, amely Gédert és Pál Dezső bün­tetését helybenhagyta, a két fiatalkorúnál azon­ban enyhítést alkalma­zott és K. J. szabadság- vesztését 4 évről 2 év 6 hónapra, E. B. ítéletét pedig 3 év és 2 hónap helyett 2 évre leszállítot­ta. Gédertnek és Pálnak szigorított büntetésvégre- hajtási munkahelyen, a fiatalkorúaknak pedig a fiatalkorúak börtönében kell letölteniük bünteté­süket. Az ítélet jogerős.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents