Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
|969. Január 9. Dunantmi natu« Modern istállók és ócska kombájnok Aránytalanságok, ellentmondások a mezőgazdasági beruházásoknál Képzeljünk el magunk elé egy új vonalú, modern istállót, s állítsunk mellé egy kimustrált ócska kombájnt, s akkor képet kapunk az 1968- as tsz-beruházásokról... Ilyen gondolatokkal köszöntünk el dr. Huszti Sándortól, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatósága helyettes vezetőjétől, aki a sok éves hagyományhoz híven év végi tájékoztatót adott erről a témáról. Magától értetődik, hogy amit az ócska kombájnról mondtunk, egy kicsit túlzott, de nem jár messze az igazságtól. Emeletes „tojásgyárak.“ A nagy építkezési láz elsősorban annak tulajdonítható, hogy az állam 70 százalékos ártámogatásban részesíti azokat, akik szakosított sertés-, illetve szarvasmarha-telepeket létesítenek. Ennek köszönhető, hogy a baranyai tsz-ek 1700 tehén elhelyezésére és 50 ezer hízó évi kibocsátására alkalmas korszerű istállókat, ólakat építettek a múlt évben illetve kezdtek hozzá a fentiek megépítéséhez. A sertésprogramban Véménd 8 ezer, Somberek 7, Űjpetre 6, Villány 5. Drávaszabolcs 6, Szalánta 6, Beremend 5, Mágocs 6 ezer hízóval szerepel. A nagyhaj- másiak 808, az újpetreiek 360, a véméndiek 648, a mohácsszigetiek 400 férőhelyes tehenészeti telepet létesítettek illetve létesítenek. Az építési beruházások 3. harmadát — kb. 50 millió forintot — az egyéb kategóriába sorolják. Ezek közé tartozik a két pogányi, alumíniumból készült baromfiól. melyben csaknem. 50 ezer pecsenyecsirkét lehet nevelni. A hírek szerint' 3 szintes „tojásgyárat” akarnak belőlük kialakítani. Lippó négy. egyenként 15 ezres kapacitású broiler csirke füzemet”, Baksa lucernaliszt- gyárat, Kátoly, Egyházasko- zár, Véménd stb. gépműhelyt, Pellérd 60 vagonos magtárat, Ezentlőrinc, Űjpetre stb. mosdókat fürdőket és egyéb szociális létesítményeket épített. Bővítette a vezetékes vízellátást Szalánta, Nagykozár és Pécsvárad. Borfeldolgozót épített illetve épít Belvárdgyula és Babarc, gyümölcs osztályo- zót Mozsgó. összesen 50 -hold szamócát és 68 hold fekete ribiszkét telepítettek Felsőszent- mártonban, Nagykozárban és Baksán. Elavul a géppark Ami a gépvásárlást illeti, tételesen is tájékozódni akartunk, ezért felhívtuk az AG- BOKER-t A válasz: a baranyai tsz-ek 1967-ben 173, 1968- ban 198 erőgépet vásároltak. Ez önmagában még nem volna rossz. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy a traktorok tekintélyes hányadát csak késő ősszel illetve decemberben vették meg és akkor is csak azért, mert sok oldalról bírálták — és persze ösztönözték — őket. Talán mondani sem kellene, hogy e gépek vajmi keveset dolgozhattak már a mezőn, következésképp nem meglepő, hogy tetemes terület, maradt megszántatlanul. Ha az 1967-es és tavalyi kombájn illetve pótkocsi vásárlást egymás mellé állítjuk, akkor a következő arányokat kapjuk. Kombájnok: 60:39, pótkocsik: 335:189. Gondoljuk, e számok nem kívánnak bővebb magyarázatot. Most már csak egy-két átfogó adatra van szükség, hogy az egész témát áttekinthessük: a baranyai tsz-ek gépi amortizációja évi 78—80 millió forintot tesz ki. Ha ezt az összeget mind gépvásárlásra fordítanák, akkor — változatlan árakon számolva — csak arra volna erejük, hogy a meglévő gépparkjukat illetve gépi kapacitásukat fenntartsák. Nyilvánvaló, hogy ez aligha volna elég, hiszen nem a termelés egyszerű megismétlésére, hanem bővítésére van szükség. S mégis, azt látjuk, hogy a baranyai tsz-ek 1968-ban csak kb. 65 millió forintot költöttek gépvásárlásra, s az előzetes adatokból ítélve 1969-ben még kevesebbet, mindössze 54 millió forintot szánnak erre a célra. A géppark tehát tovább romlik, s ha ölbe tett kézzel néznénk ezt a folyamatot, 1969-ben már nemcsak a szántással lenne baj, hanem az aratással is. Csökkenteni kellene a hazai traktorgyártást, vissza kellene mondani egy csomó külföldi gépi megrendelést. avval a gondolattal persze, hogy néhány év múlva, amikor a jelenlegi nagy építkezési láz elmúlik, egyszerre mindenki gépet akarna vásárolni. Mint várni lehetett, a kormány nem engedett az anarchikus tendenciáknak, s a köz- gazdasági szabályozókhoz nyúlt. A Minisztertanács már megtárgyalta ezt a témát, s úgy határozott, hogy csökkenteni fogják a tsz-ek gépjavítási költségeihez történő állami hozzájárulást. Eddig e költségek 50 százalékát térítették meg, a jövőben viszont — várhatóan — csak mintegy negyed részét. Ez annyit jelent, hogy már nem lesz kifizetődő az ócskavasnak való traktorokat, kombájnokat felújítani, következésképp a tsz- ek minden bizonnyal meg fogják magukat gondolni. Folytatódik az építkezési láz Ami az egyéb kilátásokat illeti, minden jel arra mutat, hogy a tavalyi istállóépítési láz folytatódik. Az előzetes felmérésekből ítélve a tsz-ek két és félszer annyit szeretnének építkezni, mint ameny- nyire a rendelkezésre álló pénzösszegek, építőanyag és építési kapacitás alapján reálisan lehetőség nyílik. Szakosított sertéstelepet kíván építeni a többi között Vajszló és környéke, Belvárdgyula, Szabadszentkirály, Himesháza, Kaposszekcső, Baranyahidvég, korszerű szarvasmarha-telepet Pellérd, Boly, Dunaszekcső, Baksa és Nagydobsza stb. A legtöbb tsz már elkészítette az új létesítmények tervét, s minden szempontból jól felkészült a rajtra. A többiről már az idő fog dönteni. Egy év múlva majd meglátjuk, mi valósult meg az elképzelésekből, tervekből. Bajáról látják el Mohácsiszigetet A Duna jégszőnyege elérte Mohács térségét. Leállt a kompjárat, megszűnt a közvetlen összeköttetés Mohács város és a szemközti sziget között. Ezzel a közigazgatásilag egyébként Dunántúlhoz — Baranya megyéhez — tartozó hatezer lakosú mohácsi-sziget átmenetileg az Alföld — Bács megye — „vendégterülete” lett. Onnan látják el a boltokat napi cikkekkel. Kormányhatározat a szanálásról Űj kormányhatározat szabályozza a lakásépítésre kijelölt területeken lebontandó és nem lakás jellegű létesítmények szanálásánál követendő eljárást. Eddig a lakásberuházási költségekből kellett fedezni az építési területről eltávolított régi létesítmények áttelepítésének minden költségét, még azokat a kiadásokat is, amelyeket nem az átköltöztetés tett szükségessé, s az elavultság vagy korszerűt^ lenség miatt egyébként is esedékesek lettek volna. A kormányhatározat célja, hogy a lakásépítkezések fokozottabb támogatása érdekében megszüntesse az indokolatlan szanálási többletkiadásokat. A rendelkezés szerint elsősorban azt kell vizsgálni, hogy Milliós értékben készülnek új gépek Kísérleti üzem a Rákóczi úton A kísérleti üzem itt van a Rákóczi út 56 szám alatt, pontosabban a központi épület mögötti udvaron. Huszonegy — magasan kvalifikált — szakember dolgozik az üzemben: feladatuk az, hogy az ÉVM Állami Építőipari Vállalat műszaki fejlesztési programjának megvalósításához hozzájáruljanak új gépek, készülékek tervezésével, gyártásával. Szép murrka ez, különösen ma, amikor a termelékenységnek, hatékonyság növelésnek elsőrendű szerep jutott az építőiparban Is. Az utóbbi időben több jelentős gépet, berendezést konstruált a kísérleti üzem. Legyártottak például 180 kilogrammos gépcsörlőt. Általában egy létesítmény befejező szakaszában az állványokat leszerelik. de a hátralévő munkálatokhoz még az anyagot el kell juttatni az épület különböző pontjaira. Nos, ezzel az elektromos meghajtású csőrlővel például 180 kilogramm — mondjuk külső burkoló anyagot — lehet 40 méter, tehát több mint tíz emelet — magasságig felvinni. A „pálmakitt” nevű készüléket a panelházakrrál alkalmazzák. Az elemek érintkezési pontját bizonyos elasztikus anvaegal kitöltik, amely rugalmas és így igazodik a nanal-elem hideg, illetve meleg hatására bekövetkezett mozgásához. Ezt a nagy figyelMecsek szalámi „Mecsek szalámi” néven termelőszövetkezeti önálló közös vállalkozás létesült Komlón. A sertésfeldolgozó üzemben a 16 társult termelőszövetkezet ebben az évben hatezer sertést dolgoz fel. Különlegesen fűszerezett házi hurkákat, többek között bácskait, rizses- hurkát és májast, sütnivaló és füstölt kolbászféleségeket készítenek. Házirecept szerint készülnek a különböző füstölthúsok. az orja csontozott comb és nyakhús, az oldalas és a sonka és az ötféle füstöltszalonna. Keresett cikk lesz a házi tepertő. A sertésvágóhíd áruit a komlói és környékbeli értékesítő szövetkezetek és a pécsi MÉK-üzletekben árusítják. A képen a húsvétra már üzletbe kerülő pácolt sonkákat helyezi a hűtőbe Sárközi Lajos hentesmester. Fotó: Erb János Saját konstrukció a beszerezi! ető keresztvágó lengófűrész is met igénylő munkát megkönnyítették: patronba töltik az anyagot, amelyet aztán — sűrített levegővel működő — pisztollyal nyomnak be az elemek közé. A kísérleti üzem gyártotta le a panetrométert is. A vállalat már a múlt évben is, az idén pedig még nagyobb mértékben vállal úgynevezett „fekete munkát”, azaz, aszfaltozást. A penetrométer — amely egy 40 kilós készülék — az aszfalt minőségéről ad pontos információt. A vállalat kísérleti üzemében a be- tonközoontokhoz cemerrtszál- lító csigákat szerkesztettek. Ez a készülék az ömlesztett cementet adagolja a silóból a keverékbe. A napokban helyezik üzembe a profilhúzógépet, Eddig a panelházak fémből készült ajtótokjait egvedileg állították elő: először leszabták a 2 milliméteres vaslemezt, maid utána hailRották és végül hegesztették. A profilhűzóeép most folvamatosan. szalagban hajlítja az anyagot, gvorsan és kevés munkaerő igénnyel. — Uwam-sak a közeli napokban állítják üzembe a csősoriázó génét: a víz. gáz vagy fűtőcsöveket közvetlen a vágás után pillanatok alatt megtisztítja a sorjától és a következő munkafolvamatnak. a menet- váoásnak immár semmi aka- dálva. Az asztalosűzemben már működik a fűvi»ő]eses megmunkáló készülék. Az eevan- gető pvalura eresztett faanyag aliát tisztította eddío a géD. maid többszöri fordítás után a még hátralévő három oldalát Most felszereltek egv függőleges megmunkáló felet, amelv még egv oldalt gvalol tehát nv anvaan1 rzéerv belvett csak kétszer keli kézbe venni, illetve » népre ereszteni A VuloAlor -*ev-ű énftőanv»«* kísérlett —tájával a yeleeeovczevt V-M— keováeet bírta yneer a .r-tli-dat Vtitiez Pűv ape-Iálte Irén vszerkeverővéoet Q kfcávtoti üzem állított elő és Valaegerszegen már alkalmazzák is. A szakipari munkák kőnynyítését több ötletes készülékkel segítették elő. Ilyen a kézi huzalegyengető, a csatornatartó hajlítógép, vagy a mozaiklap-metsző. A mozaik- lapokat eddig hagyományos módon, kőműveskalapáccsal „metszették” a kívánt méretre, padlózat szegélyzéshez. De rendszerint ott törött el, ahol nem kellett volna, következésképpen sok volt a selejt. Ez a készülék azonban hajszál pontosan vágja a kőlapot, bármilyen alakra és rendkívül gyorsan. A kísérleti üzem a múlt évben egymillió forint értékű gépet, berendezést gyártott le Közben az üzem szakemberei bizonyos javítási munkálatokat is végeztek. Most az új TMK műhely létesítésével a javítási feladatoktól mentesülnek és egész tevékenységüket — eredeti rendeltetésüknek megfelelően — a műszaki fejlesztés szolgálatába állíthatják. az építési területen lebontana dó létesítmény helyett szükséges-e másutt újat építeni, vagy lehet-e más módon pótolni az épületben eddig végzett tevékenységet. Ha vállalati vagy szövetkezeti részleg és telephely megszüntetése szükséges, akkor az érintett maga határozza meg. kíván-e újat létesíteni, az új épület késedelem nélküli megvalósításáról az áttelepülőnek kell gondoskodnia. A tanácsok ko- i telesek az áttelepítést elrendelő határozatot a terület rendeltetésszerű felhasználásánál négy-öt évvel előbb, az 1971- ig megkezdődő lakásépítkezések céljára kijelölt területekre vonatkozóan pedig még az idén elküldeni az érintetteknek. Az átelepülés miatt szükséges új létesítmény költségei most már megoszlanak a lakásberuházó és az áttelepülő között. A lakásberuházót nem terhelik azok a kiadások, amelyek az érvényes hatósági előírások, jogszabályok és szerződéses kötelezettségek miatt már korábban esedékesek voltak és egyébként is az áttelepülőt érintik. A lakásberuházó viseli azonban az átköltöztetés és a bontás költségeit, pénzbeli kártalanítás esetén kifizeti a szanálandó létesítmény értékét, a földrészletkezelői jog megszerzésének költségeit, vagy alacsonyabb értékű csereingatlan esetében az értékkülönbözetet. Pénzbeli kártalanításkor a különbözeiét az áttelepülőnek saját fejlesztési alapjából kell fedeznie, de mód van arra is, hogy kellő fedezet híján bankhitelt kapjon. Az áttelepítést elrendelő tanácsi határozatban elegendő időt kell biztosítani az új létesítmény felépítésére. Meg kell jelölni továbbá a kiürített szanálandó létesítmény átadásának határidejét, s ha az áttelepülő saját hibájából késik az átadással, akkor progresszív telekhasználati díj fizetésére kötelezhető. A nem állami tulajdonban levő ingatlanok tulajdonjogának megszerzése esetén a polgári jog, illetve a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási szabályokat kell alkalmazni A határozatban, amely 1969, ianuár 1-én lépett érvénybe, a kormány felhívta az illetékes minisztériumok, intézmények. szervek vezetőit, hogy a határozat előírásainak érvényre juttatása érdekében gondoskodjanak az érintett korábbi jogszabályok módosításáról vagy egyéb szükséges rendelkezések kiadásáról. A kormány felszólította a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy mérjék fel a lakásépítkezésekkel kapcsolatos szanálási Igényeket, készítsenek nrogramot az ütemezésről és tájékoztassák az érdekelteket a szanálási tervekről. — Áramszünet lesz január 9—Síig 7—16 óráig a Jakabhegyi út. Pacsirta u„ Bárány-tető, Kis- szkókó Szkókőtető területén, (xj Maradékvásár méteráruban! 20—60°jo árengedménnyel szövet, selyem, pamutáru, damasztok Óriási választék! M\R\Dta0LT Pécs, Üa/csy-Zs. u. 10,